A Bodrogközi Állami Gazdaság Helytörténetét Ápoló Közösség szervezésében, Fazekas András, Kerchner József közreműködésével megszerveztük az állami gazdaság helytörténetének ápolása céljából a volt központi épületre emléktábla elhelyezését.
Az emléktábla elhelyezésére emlékünnepség keretében 2018. december 15-én, szombaton 11 órakor került sor.
Az ünnepség szózattal kezdődött, majd a következő program szerin tartottuk meg: 1. Assisi Szent Ferenc imádsága: Ima-t előadta Gyulai József író, költő, nemzetközileg elismert szakember. 2. Az emléktáblát leleplezte Laczkó Sándor, Berei Ferencné volt állami gazdasági dolgozók. 3. Az emléktáblát megszentelte és megáldotta Páll Miklós görögkatolikus parókus, Bereczki Miklós római katolikus plébános. 4. Az ünnepi megemlékezést Pénzes László mondta.
- Az emléktáblánál három megemlékezési koszorút helyezett el Lakiné Emri Mária, Fazekas András, Rácz János, Molnár József, Joósz György, Kerchner József volt állami gazdasági dolgozók. Az emlékünnepség kötetlen beszélgetéssel az Új Bástya Rendezvény Centrum Konferenciateremben folytatódott (Szent Erzsébet utca 3.)
A helytörténeti emlékünnepségen részvevők megnevezésével is szeretném tiszteletemet, hálámat kifejezni az összes állami gazdasági dolgozónak, az újabb találkozásunk erősítette az emlékeinket, az összetartozás érzését. Csákóné Ilike, Berei Ferencné Marika, Csoma Magdolna, Lakiné Emri Mária, Czél Lászlóné Gyöngyike, Keresztes Marika, Fazekas Andrásné, Fazekas András, Laczkó Sándor, Molnár József, Gyulai József, Rácz János, Joósz György, Kerchner József, Fedor Gyula, Novák József, Petruska János, Téglás István, Dr Takács András, Dr. Takács Andrásné, Goreczki Gábor, Fenyvesi András, Fenyvesi Andrásné Marika, Winkler János, Eiben György,
Az emlékünnepség résztvevői (részlet)
Az ünnepi megemlékezés a következők szerin hangzott el:
„A magyar történetírásában, kutatásában résztvevők többségénél lehet olvasni, hogy a történelmünk, a helytörténetünk valós, tényszerű ismerete teszi lehetővé a jelen történéseinek megértését, hogy a múlt dicsősége képezi a jelen alapját, hogy a jelenkor közös munkája ad reményt, kitartást és alapozza meg a Szent Istváni Keresztény Magyarország, a magyar emberek nyugatos jövőjét.
A nyugdíjas éveimben, több mint 15 éve foglalkozom a szülőföldem, az iskoláim, a munkahelyeim helytörténeti anyagainak gyűjtésével, feldolgozásával. A Facebookon több helytörténettel kapcsolatos oldalt és egy blogot működtetek. „Az agrárium története” oldalra a Bodrogközi Állami Gazdaságról több részt és fényképet tettem fel.
A Bodrogközi Állami Gazdaság első elődje az Állami Gazdaságok Nemzeti Vállalata Györgytarlón 1948-tól működött, aminek ebben az évben van a 70 éve. A Sárospataki- és a Bodrogközi Állami Gazdaság egyes üzemrészeiből 1955. december 31-én megalakult a Bodrogközi Állami Gazdaság Sárospatak székhellyel, ennek is rövidesen 63 éve lesz.
|
Pénzes László |
A Bodrogközi Állami Gazdaság helytörténete része a Magyarország történetének, valamint Sárospatak-, Bodrogköz helytörténetének. Az állami gazdaságban dolgozók munkájukkal, tevékenységükkel valamennyien hozzájárultak az állami gazdaság történetének alakulásához.
A Bodrogközi Állami Gazdaságban 1967 és 1987 között eltöltött időt életem legszebb időszakának tekintem, felejthetetlen számomra. Utólag is, ma is hálás vagyok a sorsnak, nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a Bodrogközi Állami Gazdaság kollektívájához tartozhattam, részese lehetem a közös sikerélményeknek, hogy közösen alakíthattuk a helytörténetét.
Szocialista brigád kirándulása. Guggolósor Sinka István, Espák Miklós, Hornyák László, Krakomperger Gyula, Lendák István, Géczi József. Állósor Bene Ferencné Eta néni, Kasai Sándorné, Kasai Sándor, Berei Ferencné, Berei Ferenc, Laczkó Sándor, Laczkó Sándorné, Espák Miklósné, Csoma Magdolna, Lendák Istváné, Krakomperger Gyuláné, Szabóné, Julika, Hornyák Lászlóné, Berta Józsefné, Berta József. Eger, 1983.06.30.
A kiváló, példaértékű, tisztelt és szeretett állami gazdasági szakemberek közül sajnos többen a földi életről elköltöztek. Úgy érzem, hogy tiszteletünket, köszönetünket, hálánkat nem csak a temetőben, a sír mellett fejezhetjük ki, hanem egy emléktábla elhelyezésével, a Bodrogközi Állami Gazdaság helytörténeti hagyományainak ápolásával, a még élő állami gazdasági közösség összetartozásával, egymás tiszteletével, a nézeteltérések elfelejtésével is.
A TRAUTSON KÖNYVELŐIRODA a tulajdonosa a Sárospatak, József Attila utca 29. alatt lévő ingatlannak, a volt Bodrogközi Állami Gazdaság központjának. Az EMLÉKTÁBLA kihelyezéshez a tulajdonos hozzájárulása szükséges, ezért fordultam Rák Tamás és Rákné Stumf Enikő ügyvezető tulajdonosokhoz. Az állami gazdaság közössége nevében nagy megtiszteltetésnek tartom a lehetőséget, köszönetemet és hálámat ez úton szeretném kifejezni a tulajdonosoknak, hogy két levélváltás, telefonbeszélgetés után engedélyezték az EMLÉKTÁBLA kihelyezését, az ünnepélyes átadását.
Itt is szeretném a Sárospataki Művelődési Ház igazgatójának, Csatlósné Komáromi Katalinnak a köszönetemet kifejezni az ünnepség hangosításáért, a közreműködésért és a kötetlen beszélgetési programunkhoz a terem biztosításáért.
Állami gazdaságok magyarországi története
A második világháború után az állami gazdaságokat 1948-tól kezdték szervezni, feladata volt az egész ország mezőgazdasági termelésének és állattenyésztésének korszerű és minőségi alapjainak lerakása. Az állami gazdaságok száma 1954. évben 494, az 1960-as évekre a számuk 300 felett volt és a területük elérte 970.000 ha-t. A termelői árak rendezése, a szakemberellátás javulása, az eszközök és termelő berendezések növekedése jelentős eredménynövekedéssel járt. 1967 évre kialakult a nagyüzemi jellegük, megszilárdult szerkezetük. 1970-es évekre kombinátok jöttek létre. Az állami gazdaságok jelentős szerepet töltöttek be a gazdaságok közötti kooperáció és integráció szervezésében, az iparszerű termelési rendszerek kialakításában. 1980-ra 120 alá csökkent a számuk, a termelésük volumene, színvonala viszont jelentősen növekedett, a magyar mezőgazdaságban meghatározó szerepük volt.
Bodrogközi Állami Gazdaság kialakulásának története
A Bodrogközi Állami Gazdaság jogelődje volt a Sárospataki Református Főiskola Bálványos-i, Györgytarló-i birtokai.
A mai Györgytarló korábban Györgytarló-puszta és környéke Lórántffy Zsuzsanna révén került a Rákóczi család birtokába. A birtok, 4747 hold, ebből Györgytarlón 2201 hold, Bálványoson 363 hold volt. A település neve I. Rákóczi György emlékét őrzi. A fejedelemasszony a Kollégiumnak adományozta, ezért sokáig főiskolai birtokként tartották számon.
A Főiskolai Birtok irányítását a Gazdasági Választmány (GV) végezte, 1923-ban az elnöke Trócsányi József. A Sárospataki Főiskola birtokainak kataszteri jövedelme alacsony, 3 korona 39 fillér volt. Az okszerű gazdálkodás megvalósításával 1923-ban Bálványoson 363 holdat, 1926-ban Györgytarlón 800 holdat, összesen 1163 holdat saját kezelésbe vettek. A saját kezelésen kívüli területeket haszonbérletbe és feles művelésre adták ki.
A házi kezelésben vett területek központjává a Györgytarló-i Nagy-tanyát tették, ügyintéző vezetője Valádi Béla lett. Az 1927-es jelentésből kitűnik, hogy a birtokon rendes üzemtervszerű gazdálkodást folytattak (kalászos, tengeri, burgonya, dohány, takarmányok, sertéstenyésztés, tehenészet, gulya marha, legelőbérlet). A Kollégium fenntartásában fontos helyet foglalt el a birtokból származó jövedelem. A Kollégium, mint jogi személy, e szempontból mezőgazdasági birtokosnak számított. A Györgytarló-i területen, 1933 őszén 25 holdas gyümölcsöt, almát, diót telepítettek. Az 1936-38-as években a Kollégium gazdasági életének gerincét jelentő Közpénztár bevételének 72 %-a a birtokok gazdálkodásából származott. A korábbi tőke kamatoztatása helyett a fő jövedelmet a nagybirtokok gazdálkodása jelentette.
A Bodrogközi Állami Gazdaság kialakulása:
- 1948–tól az Állami Gazdaságok Nemzeti Vállalata néven, Györgytarlón, 506 holdon működött.
- 1949 márciusában megalakult a Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalt 91 hold területtel, része volt Baksai Herszényi féle gyümölcsös és a főiskola Györgytarlói gyümölcsöse.
- 1949 decemberében az Állami Gazdaság Nemzeti Vállalatához került Páterhomok, Lápló-tanya, Piti és Katona- féle birtok.
- 1949. december 8-án a Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalatot átvette az Állami Gazdaságok megyei Központja, így alakult ki a Bálványosi Állami Gazdaság.
- Az 1951. –évi tagosítás után a gazdasághoz került Őrszem, Érhát, Várhomok és Nyerges –tanya.
- 1951. január 1-vel megalakult a Sárospataki Állami Gazdaság szőlő és gyümölcs hasznosításával, valamint a Bálványosi Állami Gazdaság szántóföldi növénytermesztéssel.
- 1953. január 1-vel a Sárospataki Állami gazdasághoz került a Bálványosi-, és a Tolcsvai Állami gazdaság összesen 3.281 hold területtel.
- 1955.december 31-vel a Sárospataki- és a Bodrogközi Állami Gazdaság egyes üzemrészeiből megalakult a Bodrogközi Állami Gazdaság Sárospataki székhellyel.
- 1958. január 1-vel a Zemplénagárdi Állami Gazdaságot a Bodrogközi Állami gazdasághoz csatolták.
A termelőszövetkezetek területi elhelyezése (1961-62-ben) után
- 1964-ben a véglegesen kialakult Bodrogközi Állami Gazdaság a Tisza, a Bodrog folyó és a Szlovákiai határ között, Bodrogközben, alacsony ártéri talajon, kisebb homokszigeteken terül el, szétszórt formában 54 km átlóval, tíz község határában 7538 hold területtel. A talajadottságai öntés és réti talajok típusába tartoznak, de ezeken belül különböző változatok fordulnak elő. A gazdaság talajainak nagy része a nehezen művelhető talajtípusokhoz sorolható. Az éghajlati viszonyait általánosságban a szélsőség jellemzik, a csapadék mennyisége az alföldre jellemző 480-600 mm között mozog.
Javaslom, hogy a Bodrogközi Állami Gazdaság elődeivel együtt a 46 éves történéséből közösen gyűjtsük össze a meghatározó, példaértékű, a fejlődését szolgált eseményeket, a működésével összefüggő fényképeket és ápoljuk Sárospatakhoz, Bodrogközhöz kötődő helytörténetét.
Ahogyan Magyarország-, Sárospatak-, Bodrogköz történetének ugyanúgy a Bodrogközi Állami Gazdaság 46 éves helytörténetének is voltak kiemelkedő, példaértékű, fényes időszakai, elismert közösségei, személyei, amelyek-akik méltóak arra, hogy az utódok megismerhessék, amire valamennyien büszkék lehetünk.
A példaértékű, kiemelkedő, fényes időszakaiból választva a következőket:
- A Piti-tanyán a pecsenye kacsa előállítása a törzsállománytól a keltető állomáson keresztül. A Piti-tanyai pecsenye kacsa előállításának komplex technológiáját a Szarvasi Állami Gazdaságban adaptálták a Piti-tanyai szakemberek közreműködésével. A valódi végterméket a minőségi kacsa sültet a központ alagsorában lévő ebédlőben, Szendreiné Erzsike-néniék jóvoltából gyakran fogyaszthattuk, aminek országos híre volt.
- A Páterhomoki Tejelő Szarvasmarha Telep példaértékű eredményei a mesterséges megtermékenyítésben, a brucellózis mentesítésében, a telep korszerűsítésében, a Poligon fejőház megvalósításában is megmutatkozott.
- A gyümölcstermesztésben: országos szinten kiemelkedő körte termesztése, a Sárospataki Jonatán almafajta, a 400 vagonos hűtőház létrejötte és üzemeltetése, gyümölcsvelő és rostoslé gyártása, tartályládás vizes ürítő házi készítése, a csökkentett lé mennyiséggel történő permetezés, a kerten belüli GEV ládák, tartályládák gépi mozgatása, üzemi előjelzésen alapuló növényvédelem.
Almaszüretelők, középen Egyed János, a csúcson Laczkó Sándorné Márta, Baksa, 1958
- A Páterhomoki Központi Gépműhely kialakítása, működtetése, részegységek felújítása, újak gyártása. Az elektromos energiagazdálkodás mintaszerű megvalósulása.
- Ipari Főágazat-, Budapesti Építési Főágazat kialakítása, működtetése.
- A Bodrogközi Állami Gazdaság gesztorságával működő Borsodi Gyümölcstermesztési Rendszer, 14 üzemben 2796 ha gyümölcsös termesztését integrálta.
- A Bodrogközi Állami Gazdaság önálló egységeinek beszámoltatási rendszerének, értékelő-elemző munkájának mintaszerű megvalósulása.
- A Bodrogközi Állami Gazdaság átlagos állományi létszáma megközelítette az 1000 főt, ennyi embernek adott munkát, a mindenkori életszínvonalnak megfelelően biztosította a megélhetésüket. Az állami gazdaságból elkerült szakemberek minden szinten (a szakmunkástól a miniszterig) példa értékűen ellátták a munkájukat.
Nagy megtiszteltetés, lelki megnyugvást jelenthet számunkra, hogy a közösen elhelyezett EMLÉKTÁBLA előtt, a Bodrogközi Állami Gazdaság 46 éves történetére való emlékezés gyanánt közösen fejet hajthatunk, koszorút helyezhetünk el.
„A BODROGKÖZI ÁLLAMI GAZDASÁG HELYTÖRTÉNETI ÜNNEPSÉGÉT AJÁNLOM AZ ÁLLAMI GAZDASÁGI DOLGOZÓK, MAG TIBOR, DR. KIS JÓZSEF, LEHÓCZKI LÁSZLÓ, DR. RUDOLF IMRE IGAZGATÓK EMLÉKÉRE, TISZTELETÉRE!”
