Kisléta község története

Dr. Kustár Péter /Budapest, 1938.09.03. – Kisléta, 1987.09.20.//14./

Dr. Kustár Péter /1938-1987/ a Debreceni Református Teológiai Akadémia oktatója, a kislétai református egyház lelkésze, az Ószövetség-, a bibliai héber nyelvészet és a grammatika-, a Szentírás-, a Biblia magyarázatának tudósa, a teológusok-, a lelkészek exegetikai / a Biblia magyarázatának tudománya / kislétai önképzőkör vezetője, a kislétai lelkészi szolgálata során a tudományosan előkészített igehirdetés megvalósítója, a Kisléta község helytörténetével is foglalkozó, a kisplasztika-, a terrakotta szobrok készítője, a versek írója, a kislétai parókia kertben a gyümölcstermesztés művelője, a nagycsaládi-, a gyülekezeti-, a kislétai különböző közösségek harmóniájának megteremtője. A sokoldalú, kiemelkedő, példaértékű embert élettörténetének helyszínei alapján szeretném bemutatni. Dr. Kustár Péter élettörténetével kapcsolatos, legfontosabb helyszíneinek rövid bemutatásával kezdem: Budapest, Dunavecse, Kunszentmiklós, Debrecen, Bázel, Kisléta. /1./

Budapest: Magyarország fővárosa, Pest megye székhelye, az ország politikai-, kulturális-, kereskedelmi-, ipari-, közlekedési központja, a Duna két partján fekszik, XXIII kerületből áll, népessége 1970-ben 2.001.083 fő, 2019-ben 1.752.286 fő, területe 525,1 km2. Dunavecse: Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, Kunszentmiklósi Járásban helyezkedik el, városi rangja van /2004/, népessége 3.769 fő /2018.01,01./, területe 66,77 km2. Kunszentmiklós: Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében helyezkedik el, Kunszentmiklósi Járás központja, népesség 8.248 fő /2018.01.01./, területe 172,11 km2. Debrecen: Kelet-Magyarországi régióban, Észak-Alföldi statisztikai régióban, Hajdu-Bihar megyében helyezkedik el, megyeszékhely, Debreceni Járás székhelye, megye jogú város, népessége 201.432 fő /2018.01.01./, területe 461,666 km2. Bázel: Svájc Észak-Nyugati részén, Svájc-német-francia hármas határnál, a Rajna két partján elterülő város, Basel-Stadt Kanton fővárosa, népessége 177.596 fő, területe 22,75 km”. Kisléta: Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírbátori Járásban, Nyíregyházától 32 km-re, helyezkedik el, jogállása község, állandó népessége 1970-ben 1.920 fő, népsűrűsége 87,8 fő/km2, a Nyírbátori Járás 20 települése közül az ötödik helyen van, területe 22 km2, nevét az oklevelek 1322-ben említik először.

Dr. Kustár Péter hét gyermekes család harmadik gyermekeként született. Az apai ágon az ősei: 1. Nagyapja Kustár János /Monor, 1847.04.23.- ?/, felesége Bán Lidia /Monor, 1853.02.10.-?/, gyermekük 1.1. Kustár József /Monor, 1876.10.15-1935/, felesége Dvornyiczky Borbála /Dunavecse, 1880.03.06.-1959/, gyermekeik 1.1/1. Kustár Manci, 1.1/2. Kustár Magdi. 1.2. Kustár János /1902-1952/, felesége Hejtzmanek Lujza, gyermekük 1.2/1. Kustár János /1932-1982/, felesége Harmat Erzsébet, gyermekeik János, Gyöngyvér. 1.3. Kustár Borbála /1904-1989/, férje Dallos Sándor. Az édesapja kilenc gyermekes családban született: 1.4. Kustár Sándor /Dunavecse,1905.05.07.-1968/ kereskedelmi alkalmazott, felesége Szabados Klára /Dunavecse, 1906.03.06.-1996/ varrónő. 1.4/1. Kustár Klára /1936.0109.-2009./, férje Dubovszky István, gyermekük Dubovszky Bernadett, férje Veres András. 1.4/2. Kustár Sándor /1937.05.06.-?/, felesége Csekei Irén, gyermekeik Sándor, Klára. 1.4/3. Kustár Péter /Budapest, 1938.09.04.-Kisléta, 1987.09.20./ felesége Barta Zsuzsanna Mária /Debrecen, 1945.-/. 1.4/4. Kustár József /1940.04.09.-1972./, felesége Fischer Anna, gyermekük Györgyi. 1.4/5. Kustár Zsuzsa /1942-/ férje Haraszti László, gyermekeik Klára, Janka, Bence. 1.4/6. Kustárt Dániel /1945.-/ felesége Miklán Rozália, gyermekeik Rozina, Emília. 1.4/7. Kustár István /1948.-/ felesége Major Erzsébet, gyermekeik Blanka, Dalma. 1.5. Kustár Lídia. 1.6. Kustár Mihály, gyermekek Mihály, Ferenc, Lujza. 1.7. Kustár Ferenc. 1.8. Kustár Imre /1912-1964/ felesége Doór Julianna, gyermekeik Judit Imre. 1.9. Kustár Károly /1919-1974/, felesége Szvoboda Magdolna, gyermekeik Károly, László, Erzsébet.

Dr. Kustár Péter gyermekei /10 fő/, unokái /25 fő/: 1.4/3.1. Kustár Zsuzsanna /Debrecen, 1964.-/ férje Dr. Bordás Lajos, gyermekeik Veronika, Boglárka, Taksony József, Koppány Levente, Keve, Blanka, Torda. 1.4/3.2. Kustár Péter /Debrecen,1966,-/ felesége Szilicsány Krisztina, gyermekeik Péter, Sára, Gergő. 1.4/3.3. Kustár Katalin /Debrecen, 1967-/ férje Barta Róbert, gyermekeik Áron, Máté, Viola. 1.4/3.4. Kustár Zoltán /Debrecen, 1968.-/ felesége Kéki Márta, gyermekeik Zsófia, Annamária, Dániel. 1.4/3.5 Kustár Gábor /Kisléta, 1970-/ felesége Almási Zsuzsa, gyermekeik Lídia, Gábor. 1.4/3.6. Kustár Ágnes /Kisléta, 1972-/ férje Beszterczey András, gyermekeik András, Ádám, Dávid, Tamás. 1.4/3.7. Kustár György / Kisléta, 1980-/ felesége Rácz Vera, gyermekeik Hanna, Balázs, Dávid. Örökbe fogadott gyermekek: 1.4/3.8. Kustár László /1982-/. 1.4/3.9. Kustár Enikő /1982-/. 1.4/3.10. Kustár Attila /1983-2001/./13./

Református Polgári Fiú és Leányiskola, Dunavecse/11./

 Dr. Kustár Péter a Dunavecsei Református Polgári Fiú és Leányiskolában 1944 és 1952 között tanult. A Dunavecsei Református Elemi Iskola a református templom mellett, a református egyház tulajdonában és működésében állott. A fiúkat rektorok, a papi pályára készülő ifjak, a lányokat végzett teológusok külön oktatták. A fiúkat tanító rektorok névsora 1690-től rendelkezésre áll. A presbitérium döntése alapján az iskolát, épületével, szolgálati lakásaival együtt 1869-ben a községnek adták át. A dunavecsei község miután az elemi iskolát nem tudta fenntartani 1903-ban az államnak átadta. 1906-ban új iskolaépületet építettek. A Református Polgári Fiú és Leányiskolát 1917-ben a reformáció 400-éves évfordulóján alapították. A későbbi iskolaépület gróf Teleki József az egyházkerületi fő gondnok és Dr. Platthy György országgyűlési képviselő közbenjárására az állami támogatással, kölcsönnel építették, 1929-ban került átadásra. Az intézmény ekkor vette fel Gróf Teleki József nevét. Az 1948-as államosítás után 2001-ben épült 18 tanterem, 5 szaktanterem, 1 fejlesztő terem, könyvtár, sportcsarnok, tornaterem, sport udvar. Az iskola Petőfi Sándor nevét 1996-ban vette fel./11./

A Dunavecsei Petőfi Sándor Általános Iskola intézmény vezetőjéhez, Squor Máriához 2019. december 21.-én levélben fordultam Dr. Kustát Péternek fellelhető általános iskolai nyilvántartás rendelkezésemre bocsássa érdekében. A válaszlevelet 2020.február 25.-én kaptam meg. Mellékelten megküldésre került a Dunavecsei Állami Általános Iskola nyolcadik osztály részére kiállított ANYAKÖNYV, amely három részből áll: I. rész az Anyakönyv megnyitása 1951. december 4.-én történt, aláírta Naszály Sándor igazgató, Dienes Sándor osztályvezető. II.-III. részben rögzítésre kerül a félévi és évvégi elbírálási eredmények egyeztetése az osztályozási és mulasztási napló adataival, a tanulmányi értesítőbe bejegyzett adatokkal. Az első és a második félév adatait összeolvasta Dienes Sándor osztályvezető, Wéber Henrik, Birkás Sándor nevelők, bejegyzéseket ellenőrizte 1952. február 6.-án és 1952.június 20.-án Naszály Sándor igazgató. A 11 lapszám, 31. sorszámon tartalmazza Kustár Péter tanuló személyi adatait, az előmenetelét a félévben és évvégén./11./

Kustár Péter általános iskola nyolcadik osztályának előmenetele 1952-ben. /11./

Dunavecsei Petőfi Sándor Általános Iskola /11./

 Dr. Kustát Péter a Kunszentmiklósi Baksai Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola elődje volt, az 1950-51-es tanévtől a névváltozás következtében a Kunszentmiklósi Állami Damjanich János Általános Gimnáziumnak, amelyben a tanulást 1953-ban IV A osztályban kezdte meg, 1957. június 20-án tett érettségi vizsgát, kitűnő eredménnyel. /12./

Dr. Kustár Péter érettségi tablója, Kustár Péter alulról, balra a második sor, balról a második/12./

 Az érettségi tabló szerint igazgatója Pataky Imre, igazgató helyettese Majoros József, osztályfőnöke Toma János, ezen kívül nyolc férfi tanár, egy női tanár és 25 fiú, 5 lány osztálytársa volt.

A gimnázium elődjét 1679-ben alapították, 1767-től iskolai anyakönyvet vezettek. A fenntartó az elemi iskolás besorolásából 1814-ben kiemelte és önálló költségvetéssel rendelkezett, első nyomtatott értesítője 1854-ben jelent meg, az egyház élére 1866-ban Baksay Sándor került, 1886-ban felépült a ma is álló öreg gimnázium északi szárnya, az iskola Baksay Sándor nevét 1926-ban vette fel, a kétszintes új gimnázium 1932-ben került átadásra, az államosítására 1948. június 4-én került sor, 1962-1972 között növényvédő-gépész iskolaként működött, 1964-re felépült az iskola legújabb szárnya, 1989-ben a Baksay Sándor nevét újra felvette, a nyolcosztályos tagozat 1990-91-es tanévben indult, a Kunszentmiklósi Református Egyház tulajdonába, újra 1992. április 1-től került. /12./

Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, Kunszentmiklós /12./

 Dr. Kustár Péter a Debreceni Református Teológiai Akadémián 1957-1962 között tanult. A teológiai évei alatt a Debreceni Egyetem Sportkör szertornász versenyzője, 1961-től a teológiai akadémia szertornász szakkörének vezetője. Az első lelkészképesítő vizsgáját jeles eredménnyel 1962. október26-án tette le, a dolgozatát „Izráel honfoglalása” címmel nyújtotta be. A második lelkészképesítő vizsgát, kitűnő eredménnyel 1963. szeptember 26-án tett, a vizsgadolgozatának címe: „A II. Krón 1-7. fejezeteinek fordítása és magyarázata.” A teológiai éveinek végén egy rövid ideig besegít Dr. Módis László mellett az Ószövetségi Tanszék munkájában, majd Aranyos Zoltán tanársegédet 1962.január 2-tól 31-ig helyettesíti. A Debreceni Nagytemplom Keleti egyházközségben 1963. augusztus 1-től Dr. Bartha Tibor mellett segédlelkész, 1963. október 27-től a Debreceni Nagytemplom Északi egyházközségben Dr. Dezső László mellett 1965 júliusáig segédlelkész. Először 1965 júliusától, mint tudományos és adminisztratív munkatárs, majd Dr. Módis László professzor mellet 1966. október 1-től az Ószövetségi Tanszék tanársegédjeként a Debreceni Református Teológiai Akadémia tudományos, oktatói, nevelői munkájában tevékenykedik. /1./

A teológiai képzés 1950. december 31-én a Debreceni Tudományegyetemből kivált és a Magyarországi Református Egyház független akadémiájaként működött tovább, a Debreceni Református Teológiai Akadémia néven. Elődei: 1912-ben létrejött a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, melynek egyik karjaként a Református Hittudományi Kar működött, névváltozás következtében az egyetem nevei voltak Tisza István Tudományegyetem, Debreceni Tudományegyetem. A Debreceni Református Kollégium 1538-as alapítás után teológiai oktatás folyt. Utóda: a rendszerváltás után az Akadémia megkapta az egyetemi rangot, 1996-tól Debreceni Református Hittudományi Egyetem néven, jelenleg társult intézménye a Debreceni Egyetemnek, három intézete működik Teológiai Intézet tanszékeivel, Kölcsey Ferenc Tanítóképző Intézet tanszékeivel és a Kutatóintézeteivel.

A Collegium Doctorum, a magyar református teológia 2013 év IX. évfolyamában, DOKUMENTUM rovatban „A Doktorok Kollégiuma negyven évvel ezelőtti megalakulása” címmel foglalkozik a Zsinati Tanács határozataival. 1972. szeptember 18.-án meghatározta a Magyarországi Református Egyház Teológiai Doktori Kollégiumának Szervezeti és Működési Szabályzatát, mely szerint a DK tagjai alkotják a DK közgyűlését, a DK tagjait első ízben a Zsinati Tanács, a továbbiakban a DK közgyűléseinek a jelölése alapján a Zsinati Tanács szótöbbséggel választja a tudomány terén folyamatosan és eredményesen munkálkodó teológiai doktorok és doktoranduszok közül. Az 1972. október 17-én tartott Zsinati Tanács megválasztotta a Doktori Kollégium tagjait. Többek között a Magyarországi Református Egyház teológiai doktorai és magántanárai közül 26 főt, közöttük van „Dr. Kustár Péter /Kisléta/”. /9./

Debreceni Református Kollégium

 Dr. Kustár Péter és Bartha Zsuzsanna Mária 1964. március 7-én házasságot Debrecenben kötött. Barta Zsuzsanna Mária édesapja lelkész, édesanyja tanítónő, hárman voltak testvérek. Édesapja Hajdúnánáson és Hosszúpályiban szolgált, az utolsó munkahelyről több mint harminc év után ment nyugdíjba. Barta Zsuzsanna Mária a Debreceni Református Gimnáziumban érettségizett, ezt követően a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában dolgozott. Dr. Kustár Péterrel kötött házasága után elsősorban családanyaként a gyermekek nevelésével foglalkozott. Debrecenben négy gyermekük Zsuzsanna /1964/, Péter /1966/, Katalin /1967/, Zoltán /1968/ születik. /1./

Dr. Kustár Péter a HEKS ösztöndíjával a Bázeli Egyetem /1459-ben II. Pius pápa alapította, 1532-től folyamatosan működik, magyar diákok a 18. századtól rendszeresen tanulnak az egyetemen / teológia karán 1967. november 27. és 1968.július 4. között folytatott tanulmányokat, ahol E. Jenni, H.-J. Stoebe, O. Cullmann, K. Bart előadásait hallgatta. A héber nyelvészet terén végzett kutatásait Ernst Jenni professzor irányítása és témavezetése mellett folytatja Bázelben. Az ószövetségi fő tárgy mellett újszövetségi /Oscar Cullmann/ és óegyháztörténeti /Bo Reicke/ mellék tárgyakból is vizsgázott. Ernst Jenninél a héber nyelv mellett ugaritit és akkádot is hallgatott. A tanévet azonban alapvetően a doktori értekezése megírásának szentelte. A disszertációjának címe: Aspekt im Hebraischen. A német nyelvű értekezését el is készítette, a kinn tartózkodása alatt be is nyújtotta. Bázelben 1969. október 29-én a szóbeli doktori vizsgáit letette, a doktori téziseit „insigni cum laude” minősítéssel megvédte, a doktorátussal 1969. november 11-én a hazaérkezése után az Ószövetségi Tanszéken folytatta oktatói munkáját. A disszertációja Bázelben 1972-ben jelent meg a Theologische Dissertationen sorozat /szerkesztő: Bo Reicke/ IX. köteteként. /1./

Pál-templom /református/, Bázel

 A Debrecenbe érkezését követően néhány hét múlva az egyházi főhatóság az állásából felmentette és 1969. december 7-től a Nyírségi Egyházmegyéhez tartozó Kislétai Református Egyházhoz lelkipásztornak áthelyezte. Véletlenszerűen rátaláltam Kovács Imre esperes 1969. december 2.-án keltezett levelére, amelyet Börzsönyi József kislétai református lelkésznek küldött a püspök úr nevében a „A kislétai lelkipásztori szolgálatok további vitele” tárgyában. Kérte, hogy Presbitériumot december 7-én vasárnap istentisztelet előtt 10 órára hívja össze, „vasárnap fél tíz óra tájban Dr. Kustár Péter és Feleségével gépkocsin Kislétára” érkeznek, a „presbiteri gyűlés után nevezett atyánkfia szolgál a gyülekezetben”. „A dolgot természeténél fogva és a tél, valamint a közelgő ünnepek miatt galoppozott ütemben kell csinálnunk úgy, hogy a kölcsönös átköltözésetek is reménységünk szerint már a jövő héten megtörténik.” „Isten segítségét remélve, hiszem, hogy a kedves Kisléta ezt a zökkenőt még szeretettel elhordozza és Péterék szolgálatát ott, a Tieteket pedig Debrecenben megáldja az Isten.” A presbiteri ülésen -a felvett jegyzőkönyv szerint- Kovács Imre esperes tájékoztatta a jelenlévőket a felsőbb hatóságok rendelkezéseiről, ahol jelen volt Dr. Kustár Péter, Börzsönyi József lelkészek, Pataki Károly gondnok, Madácsy István, Bagaméri Károly, Madácsi Péter, Olasz Miklós, Szilágyi Sándor, Szilágyi István, Mikó Károly, Tisza István Lánczi László, Varga Károly, Horvát Péter, Kóródi Sándor, Pataki István presbiterek. Az egyházmegye rendes közgyűlésére 1969. december 10.-ére a presbiteri küldötteket megválasztották, Dr. Kustár Péter lerlkészt, Pataki Károly gondnokot, Szilágyi Sándor pénztárost. Az 1969. december 21-i presbiteri gyűlést először Dr. Kustár Sándor vezette, ahol bejelentette, hogy Börzsönyi József lelkésztől milyen leltári tárgyakat vett át. Továbbiakban elfogadták az 1970 évi költségvetést és egyéb ügyeket tárgyaltak. /16./

Dr. Kustár Péter 31. évében, tudományosan megalapozott, alkotói tevékenység teljében a családjával, az 5 éves Zsuzsannával, a 3 éves Péterrel, a 2 éves Katalinnal, az 1 éves Zoltánnal a Kislétai Református Egyház lelkészi lakásába 1969. december 9-én, télen költözött. A kislétai gyülekezet új lelkésze a saját maga, a családja új helyzetét nem választhatta meg, de azt igen, hogy mit és hogyan végezzen el, az a tudatos döntésétől függött. /3./

Dr. Kustár Péter a Kislétai Református Egyház lelkészi szolgálatának 1969 decemberében történő megkezdése előtt -az elődétől eltekintve- a gyülekezet lelkészei tartósan szolgálták a híveket, a kislétai embereket, Baráth Mihály /1936-1968/ 32 évig, Szakáts József /1897-1936/ 39 évig, Nagymáté Albert /1876-1897/ 21 évig, a három lelkész 1876-tól 1968-ig, 92 évig. Dr. Kustár Pétert követően, 18 éve után 1987-től 2011-ig hat lelkész Koós Csaba, Pusztai Endre, Kovácsné Somogyi Katalin, Vass László, Bíró Tamás, Sipos Brigitta helybelakás nélkül látták el a gyülekezet szolgálatát. A kislétai lakónépesség református vallásúak aránya legmagasabb 1890-ben 41, 6 %, a többi időszakban 37 és 38 % között alakult, a megyei adatokhoz viszonyítva /46 és 50 %/ alacsonyabb, az országos adataihoz viszonyítva /20-22 %/ kedvezőbb. Az újabb adatok szerint, 2001 és 2011 évek alapján az országos átlag 15,91 % és 11,61 %, a megyei átlag 2001 évben 47,7 %, a kislétai 2011 évben 28 %. /16./ /15./

A Kisléta község helytörténetével foglalkozva igyekeztem a kiemelkedő, példaértékű, fényes időszakaival, egyéniével foglalkozni, megismertetni, emléküket méltóképpen ápolni. 1967-től Sárospatakon dolgoztam, családot alapítottam, ritkábban jártunk Kislétára. A helytörténeti munkában a Máriapócson élő Piroska húgommal történő emlékezéseink során több kislétai eseményre felhívta a figyelmemet, többek között a református lelkészre, Dr. Kustár Péterre, az édesanyám emlékeit is továbbította. A Kislétai Református Egyházközség történetével kapcsolatos anyag mellett feldolgoztam a Kislétán 25 évig dolgozó református kántor-néptanító Papp Bertalan /1830-1899/ és Nagymáté Albert/1849-1917/ Kislétán 21 évig szolgáló református lelkész élettörténetét, munkásságát.

Kislétai Református Egyház temploma, jobboldalt lelkészi ház, glóbusz, 1975 utáni felvétel

 Dr. Kustár Péter református lelkész Kislétán eltöltött idő /1969-1987/ 18 éve alatt Kisléta község világi helyzetét a következőkben szeretném érinteni. A Kisléta község egészséges ivóvízzel való ellátását biztosító VÍZMŰ 1975. augusztus 20.-án került átadásra. Kisléta termelőszövetkezeti község, a háztáji gazdasággal együtt, Mikó János elnök vezetésével működött, taglétszáma 414 fő. A háromközség, Kisléta, Máriapócs, Pócspetri 1975-ben egyesült szövetkezet 5267 ha területen, 1271 taglétszámmal, 447 járulékos és nyugdíjassal, Paszternák József államidíjas elnökkel, országos szinten is elismert eredménnyel, 9 évben Kiváló Termelőszövetkezeti címmel, Termelési Nagydíj kitüntetéssel, Kislétai központtal Nyírségi Dohánytermelési Rendszer 4414 ha dohánytermesztés integrálásával, jelentős ipari üzemekkel, Kislétán lakatosüzemmel működött. A három község tanácsai is 1975-től Máriapócs központtal közös tanácsként, a kislétai születésű Orosz József tanácselnök vezetésével működött. Erre az időre esett a Kállói út végén lévő cigány-telep felszámolása. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Kislétai Ápoló-Gondozó Otthona 1957. február 1-jén kezdte meg működését. A 100-100 férőhelyes pavilon 1976 évi átadásával az ellátási létszám 210 főre, a dolgozói létszám 1992 évre 182 főre növekedett. A Kislétai Állami Gyermekotthon parkját 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Az új állami általános iskola hat tanteremmel 1982-ben került átadásra, később 4 tanteremmel bővült. Az általános iskola Danku Miklós /1961-1979/, Császár Zoltán /1979-2001/ igazgatók vezetésével, a tanári kar munkájának eredményeként, a felmérések alapján a tanulók /300 fő körül alakult/ a Nyírbátori Járás szintjén mindig jó eredményt értek el, a tovább tanulók, az egyetemet végeztek aránya jelentős volt. A Tanulók létszámának alakulása: 1949-ben 299 fő, 1988-ban 248 fő, 1996-ban195 fő, 2012-ben 151 fő. Takács Erzsébet szobrászművész 1974-től 1982-ig Kislétán lakott és alkotott, alkotásaiból Kislétán is volt kiállítása, a gyűjteményes kiállítása többek között a Nyíregyházi Jósa András Múzeumban 1981-ben valósult meg. Mikó János /1922-1995/ kislétai születésű termelőszövetkezeti elnök 1967-1971 között a 9-es számú választókerület országgyűlési képviselője. Dr. Pénzes János /1931-2019/ kislétai születésű 1972-1982 között 10 évig megyei tanácselnök. Dr. Fülesdi Béla 1961-1985 között 24 évig körzeti orvos, Dr. Vadász Mária 1984-1997 között 13 évig a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon orvos igazgatója, Dr. Verdes Miklós 1978-1989 között görögkatolikus lelkész, római katolikus plébános Bur Gábor, Kassa László 1969-1983 között. Az első EMLÉKTÁBLÁT Dr. Jósa István /1756-1839/ Szabolcs vármegye 50 évig volt főorvosának, első ispotály létrehozójának a Kislétán állott háza helyén 1973. április 24.-én avatták fel. A Kisléta község történetében az állandó népesség száma elérte a 2000 főt, a nyugdíjat biztosító munkahelyek száma, a szakmai-, kulturális-, sport közösségek száma, az értelmiségek aránya a korábbi időszakhoz képest a legkedvezőbb. Az 1980. évi népszámlálás szerint a helyben lakó aktív kereső 712 fő, ebből helyben 418 fő, bejáró 31 fő összesen 449 fő dolgozott, megyén belül eljárt dolgozni 294 fő. Tanár 20 fő, termelőszövetkezeti műszaki értelmiség 35 fő, orvos 2 fő, az időszakban, a termelőszövetkezetben és a háztájiban a legtöbb alma, dohány termett. A Kisléta Nyírbogát közötti földút 1981-ben lett először szilárdburkolatú. Az elszármazott emberek egy része szervezett és egyéb formában visszajártak a községbe, a lehetőségükhöz mérten Kisléta fejlődését, alakulását figyelemmel kisérték, támogatták.

Dr. Kustár Péter a kislétai és a hozzátartozó máriapócsi gyülekezetben a lelkészi szolgálatát tudományos alapossággal, hűségesen, lelkiismeretesen végezte. Az igehirdetéseit tudományos előkészítés, hosszas érlelés előzte meg, ezt követően a szószéken nagyon lényegre törőén, letisztult formában szabadon adta elő. A tömör, egy-egy gondolatot felmutató igehirdetéseit nemcsak a kislétai gyülekezet hallgatta szívesen, hanem a kéziratok, a tanítványok által legépelt formában is közkézen forogtak. A igehirdetéseiből közel háromezer leírt prédikációja / Mózes 1 .2 könyve, Sámuel, Királyok, Krónikák, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Kispróféták, Siralmak, Példabeszédek, Máté, Márk, Lukács, Cselekedetek, Római, Péter, Jakab, János levelei, Jelenések, a János evangéliumának sorozatban magyarázása/ kézirat formájában maradt fenn, amelyek egy része a tanítványok és a fiatal lelkipásztorok jóvoltából gépelt formában is elterjedt. Dr. Kustár Péter: DEKALÓGUS című munkája ugyan 1963-ban készült, azonban a kislétai református templomban, az igehirdetéseiben a hívek találkozhattak a DEKALÓGUS /tízparancsolat/ magyarázatával. A DEKALÓGUS pályamunkájának záró fejezetében írta: „Az Egyház Isten kijelentését nem közvetlenül kapja, hanem a Szentírás által. Ezért legfontosabb dolog a Szentírás pontos megértése. Annak, hogy Isten szeretetakaratát nem értettük és nem értjük világosan, nem a Biblia szövege, hanem mi magunk vagyunk az okai. Minden féle teológiai munka értelme és célja csak a Szentírás szövegének megértése és világos tolmácsolása lehet.” A kislétai gyülekezet szolgálata idején az érdeklődő teológiai hallgatók, lelkésztársak számára exegetikai, héber önképzőkört vezet, amely egyrészt segítséget nyújtott a lelkésztársaknak az Ószövetség értelmezésében, másrészt Dr. Kustár Péter nyelvészeti kutatásainak szakmai háttérműhelyeként is szolgált, igazi szellemi, tudományos műhelyé alakult. A biblia héber igerendszer megfejtésére egészen egyedüli utat talált. Ennek következetes érvényesítése, a megszokottól elszakadó fordítás gyökeres átértelmezést követelt. Ezen dolgozott, az önképzőkör is ezt a célt szolgálta. A résztvevő lelkészek közül néhányukra emlékezve: Enghy Sándor, Börzsönyi József, Fekete Csaba, Hadházy Antal, Csomós János, Csomós József, Csomós László, Miskolczy József, Balajthy József, Kádár Ferenc, Kádár Péter, Pocsai Ferenc, Fehér János. /1./ /6./

      Dr. Kustár Péter palástban       

Lelkészi iroda kegyszeres szekrénnyel, Dr. Kustár P. holland vendéggel/14./

 Dr. Kustár Péter lelkészként az MRE hivatalos fórumain, az egyházmegyei lelkésztestületi üléseken, lelkésztovábbképzésen, ószövetségi szaktanfolyamokon és a Doktorok Kollégiumán rendszeresen tartott szakelőadásokat. A különböző témájú előadásai, bibliatanulmányai, ó- és újszövetségi szövegfordításai többnyire kéziratos formában maradtak fenn. A közel 50 megtartott előadás között egy-egy tanulmány erejéig kitekintett a bibliai archeológia és qumranológia területére, foglalkozott az istentisztelet ószövetségi gyakorlatával, a Példabeszédek könyvének életbölcseletével, a Zsoltárok könyve lelkületével, valamint irt több, megjelenés nélkül maradt könyvismertetést is. Dr. Kustár Zoltán részéről összeállított publikáltalan kéziratok között 1971 és 1985 között Kislétán összeállított 12 anyag is szerepel. A kislétai református egyházközség történetével is foglalkozott, 1976-ban állította össze, amelyre Szabadi István a „Pócsi reformátusok /Templomfoglalás Máriapócson 1776/” című dolgozatában hivatkozik. „Kustár Péter kislétai lelkész 1976-os anyaggyűjtése a helyi református egyház történetéről /TtREL I.8.2.16./”. Dr. Kustár Zoltán édesapja által összeállított anyag másolatát megküldte, amelyet a Kisléta község története blogra /kisleta.blog.hu/ feltettem és megosztottam, hogy minél több kislétai ember és érdeklődő megismerhesse. /1./ /8./

Dr. Kustár Péter kislétai lelkészi munkájáról, életéről több Kislétán élő emberrel beszélgettem. A beszélgetések hozzájárultak, hogy a gyülekezet lelkészének munkáját jobban megismerjem. A szolgálata közben készült több fényképet is rendelkezésemre bocsátottak. A Pataki Sándor temetéséről készült fényképet Farkas Imréné Pataki Irén / általános iskolában volt osztálytársam/, Bécsi Gábor temetésléről készült fényképet Bécsi Gáborné, Nagy Valéria konfirmációjáról készült fényképet Nagy Lajosné /volt kislétai szomszédunk/ bocsátotta rendelkezésemre. /18./

Pataki Sándor temetése

       Bécsi Gábor temetése, Dr. Kustár Péter, Pataki Károly     

Dr. Kustár Péter, Nagy Valéria, 1976

 A református egyházközség szervezetét mintaszerűen irányította, a presbiteri üléseket évente négyszer összehívta, a jegyzőkönyveket saját kezűleg írta meg. A presbiteri gyűlésekről felvett jegyzőkönyvek tartalmazzák a megtárgyalt témákat, tájékoztatókat, a hozott döntéseket, ezek megismerése sok év távlatában is jól érzékeltetik az egyházközség életét, munkáját, az 1975 évig készültek alapján a következőket kívánom kiemelni. Az 1974. január 27.-én az egyházközség presbitériumának ülésén a 8. pontja szerint elfogadásra került tíz pontban a templom megújítására vonatkozó munkák fontossági és kivitelezési sorrendben. Az 1973. június 27.-én elfogadott templomfelújítás megvalósulását nyomon lehet követni az előkészítéstől a megvalósítás befejezéséig, átadásáig. Az egyházmegye építési tanácsadóját, Pásztor László építészmérnököt 1974. február 10.-én bízták meg az előkalkuláció készítésével és a munka műszaki ellenőrzésével. A templom felújításával kapcsolatban beérkezett ajánlatok alapján 1974. március 12.-én döntés született, hogy a különböző munkákat kivel milyen áron végeztetik el. A kőműves munkát 54.285 forintért Pénzes Sándorral, a festő és mázoló munkát /falfestés, bútorfestés/ 13.484 forintért Laza Tiborral, az asztalos munkát 14.000 forintért Nagy Imrével, a bádogos munkát 4.800 forintért, a toronysisak festését 13.000 forintért Békefalvi Sándorral. Az építészmérnök, műszaki ellenőr Pásztor László 1974. május 19.-én számolt be a templom felújításáról: a költségvetési tételek az érvényes árszabályoknak megfeleltek, a vállalt munkák anyagi-, kivitelezési minőség vonatkozásában kifogástalanul lett elvégezve, elismerését fejezte ki a vállalkozóknak, a gyülekezetnek további sikereket kívánt. /16./

A bádogos, festői munkához készített állvány, 1974.

1973. szeptember 30.-án a lelkipásztor beszámol arról, hogy Baráth Mihály nyugalmazott lelkipásztor megírta a gyülekezet utóbbi 100 év idejének történetét, a presbitérium javaslata alapján a gyülekezet Baráth Mihály lelkipásztornak 1.200 forint jutalmat ad, amelyet a délutáni istentiszteleten ünnepélyesen adták át. /16./

                      A fiatal almás, 1974, Kisléta/14./                      

  A termőre fordult almás, Dr. Kustár P., 1982/14./

 Dr. Kustár Péter lelkész 1973. december 2.-án tartott gyűlésen bejelenti, hogy a presbitérium korábbi határozatának megfelelően a parókia kertjének gyümölcsös fásítása megtörtént. 300 db Golden spur almasuháng 4.800 forintért került megvásárlásra, 290 db sövény rendszerben elültetésre került, 10 db-t visszavásároltak, a parkosításra 6 db futórózsa, 40 db bokorrózsa került vásárlásra, elültetésre. /16./ A Golden spur alma kiváló termőképességű, héja vékony, édes, enyhén savas, kissé illatos, kevésbé fagyérzékeny, házikertben sövény rendszerben jó termeszthető. A Kustár család által termesztett ízletes almát, üdítő alma levet, a hatásos calvadost /almaborpárlat/ a vendékek szívesen fogyasztották, később is szívesen emlékeztek rá és beszéltek róla. Az almatermesztés munkálataiban a család tagjai rendszeresen rész vettek, a gyermekek fiatalon csak nézegették, az almafa fejlődését, a termést adó virágzást, az alma egyre nagyobbra történő növekedését, az édesapa által végzett munkákban, később egyre több munkaművelet végzésében aktívan bekapcsolódtak. A közösen termesztett alma, szőlő, egyéb friss gyümölcs íze, édessége, zamata vonzóvá vált a gyermekeknek, szívesen fogyasztották, napjainkra felejthetetlenné, szép emlékké vált számukra.

             Almaszüret a parókia kertjében, 1984/14./     

A munka eredménye csodálatos, Dr. Kustár P./14./

 A szabolcsi-, nyírségi-, kislétai embereknek a vallási-, nemzeti ünnepek mellett a megélt akácfa, akácfasor, akácerdő minden év tavaszi, májusi virágzása, akácvirág illata, az almafa, almáskertek májusi csodálatos, színpompás virágzása felejthetetlen, szép emlék. Sokan vallják nem tavasz a tavasz akácillat nélkül. A langyos májusi estének olyan hangulatot ad, különösen az almafavirág hatásának kiegészülésével, mintha az ember egy elvarázsolt mesevilágban élne. Az alma, dohány termesztés általánossá válása, a termesztési technológia fejlődése a kislétai emberektől is újabb és újabb ismereteket igényelt, a közösségek, az emberek szellemi fejlődését, anyagi biztonságát kedvezően befolyásolta.

1974. január 27.-én tartott tájékoztató szerint az egyházközség részére 5.000 forintért elektromos harmónia került megvásárlásra, a harang villamosítása 13.000 forintért valósult meg, 1973 évi zárszámadása szerint bevétel 84.934,-forint, kiadás 44.445,- forint. Az egyházközség presbitériumi gyűlésről 1974. november 27.-én felvett jegyzőkönyv 28. pontja foglalkozik az egyházak és a községi
1976. tanács között létrejött megállapodásával, mely szerint az egyházak tulajdonában lévő temetők községi tulajdonban mennek át, a temetkezési rend érintetlenül marad, a felekezeti tagok temetkezése továbbra is díjtalan lesz, kivéve a helyfoglalásokat, az új temető rész zártkertként az egyházközségek tulajdonában marad. A községi tanács az első ravatalozót, a temető körbekerítését 1975 évben megvalósítja, a régi temetőben a fák levágása az egyházközségeket illeti meg. Egyéb témák mellett az egyházközség látogatásáról-, a számvizsgálati ellenőrzéséről felvett jegyzőkönyvek elfogadásra kerültek, hiányosságokat nem tudtak megállapítani. /16./

A kislétai lelkészi szolgálatának időszakában, Hollandiában működő testvéri gyülekezettel együttműködés alakult ki, amely levelezésben, látogatásokban, támogatásokban, szakmai egyeztetésekben nyilvánult meg. A hollandiai testvárgyülekezet Dr. Kustár Péter halála után támogatást nyújtott a Kustár család Debrecenbe költözéséhez, különböző formában segítséget adott a mindennapi élethez. /13/

Beszélgetés a Holland gyülekezet képviselőivel/14./

Dr. Kustár Péter a hívekkel /templom előtt//14./

 Dr. Kustár Péter lelkész a Kislétai Református Egyház tagjai, presbiterek mellet alkotó, emberbaráti, kapcsolatot tartott fenn a különböző szintű vezetőkkel, lelkészekkel, szakemberekkel. Kisléta község, majd a három község közös tanácselnöke Orosz József a beszélgetésünk alkalmával szívesen emlékezett Dr. Kustár Péter kislétai lelkészre, gondolatait írásban is megfogalmazta. Elmondása szerint: rendszeresen találkoztak, beszélgettek Kisléta jelenről, jövőjéről, lehetséges fejlesztésekről. A lelkész úr javasolta az 1975-ben átadott VÍZMŰ glóbuszának a központba helyezését, a szükséges terület biztosításához tevékenyen hozzájárult, a parókia környezetének rendezettsége, hasznosítása példaértékű, igazi szintfoltja volt a község központjának, az almatermesztése a legújabb szakmai követelményeket is kielégítette, elsőként alkalmazta a csepegtető öntözést, voltak, akik földi paradicsomként emlegették, sokoldalúsága felejthetetlen számára, igazi lámpásként élt Kislétán, halálával nagyűrt hagyott Kisléta község életében is. /18./

A Kislétai Görögkatolikus Egyház lelkészével, Dr. Verdes Miklóssal rendszeres kapcsolata volt, a két templombelső lambériája egy időben készült, gyakran közösen találkoztak az asztalos műhelyben Nagy Imre, Bunya János asztalosokkal, János felesége Erzsike biztosított kávé fogyasztása közben hosszas beszélgetések alakultak ki. Nagy Imre református, Bunya János görögkatolikus asztalosok közösen csinálták a református-, a görögkatolikus templom lambériáját. Nagy Imre asztalos készítette a református lelkészi hivatal, tároló szekrényeit, az elhanyagolt parókián még mindig megtalálható. A templom felújítását pályázat hiányában saját erőből, adakozásból valósította meg, állandó irányításával, közreműködésével, a kislétai szakemberek-, a hívek-, a teológushallgatók segítségével. A terrakotta szobrok készítéshez szükséges égető kemencét a Debreceni utcán lakó Papp Kálmán kőművessel készítették el. /18/

Dr. Kustár Péter „a félreeső, párszáz lelkes falúban, kislétai kicsinyke gyülekezetben”, „egy méltatlan helyen” a magas színvonalú lelkészi-, tudományos munkája mellett példát mutatott a gyülekezet híveinek, a kislétai embereknek a templom felújításához szükséges fizikai munka végzésében, a Trabantjával egyedül hozott cement zsákok helyére hordásával, az elakadt Trabant kimentésével, a parókia kertjének soha nem látott rendbetartásával, hasznosításával, mintaszerű művelésével, parkosításával, a gyerekek számára fürdő megépítésével, a terrakotta szobrainak kertbe történő elhelyezésével. /10./ Megmutatta hogyan lehet következetes, hozzáértő munkával a község központjában lévő parókia, lelkészi lakás környezetét „földi paradicsommá” alakítani. Ebben az időszakban a Kislétához hasonló nagyságú községek társadalmi munkában végzett virágültetési versenyben Kisléta község háromszor első helyezést ért el és a község jelentős pénzjutalomban részesült, gyakran elhangzott „virágos Kisléta”.

Dr. Kustár Péter családjában, Debrecenben született négy gyermek után kisléti időszakban született Gábor /1970/, Ágnes /1972/, György /1980/ és három gyermeket örökbe fogadtak Enikőt /1982/, Lászlót /1982/, Attilát /1983/. A kislétai református lelkész, a tíz gyermekes Kustár család életét, gyerekek nevelését, az elért eredményeket a kislétai emberek mellett a családot meglátogatók, a közelebbi ismerősök is mintaszerűnek, példaértékűnek, lenyűgözőnek, egyesek csodának tartották. Enghy Sándor lelkésztársa szerint teljesen lenyűgözte, amit látott és hallott, a gyermekek nevelését csoda jelzővel illette, amikor a humorral, fegyelemmel, következetességgel, az esti imádság-, a nap együtt értékelésének módjával megismerkedett. /6./ /18./ A kislétai Pénzes Istvánné / 1901-1985/, édesanyám /kilencedikként születtem/ a sok gyerekes Kustár papcsaládról nagy tisztelettel, megértéssel, elismeréssel beszélt. Többször találkozott a „nagytiszteletű asszonnyal”, elmondta neki, hogy 11 gyermeket hozott a „napvilágra”, tíz megérte a felnőtkort, előfordult /valamilyen oknál fogva/, hogy a házibaromfinak segített a nyakát elvágni.

                     A Kustár szülők a hat gyermekkel/14./                                 

Kustár család Ági konfirmációjakor/14./

 A nagycsaládok, a tízgyermekes családok gyönyörűséges, esetenként szegényes, nehézségekkel terhes, különböző korszakokban megvalósult életüket igazán, valóságosan csak akkor érthető meg, ha családfenntartóként, édesapaként, édesanyaként, gyermekként részt veszünk a család életében, megtapasztalhatjuk a gyermekkor, a felnőtté válás, a felnőttkor kölcsönösen megnyilvánuló szeretettet, megértést, őszinteséget, segítőkészséget, bátorítást, az értelmes életvitelt, a nehézségeket, netán „törcögéseket”, nézeteltéréseket.

Barta Zsuzsanna Mária családanyként, négy gyermekével, férjével Dr. Kustár Péterrel 24 évesen, 1969 decemberében költözött a kislétai parókiába. Kislétán 18 évig feleségként, édesanyaként szolgálta a növekvő tízgyermekes családot. A gyermekekkel rendszeresen látogatta az istentiszteletet, az ősei kántortanítóit követve a kislétai gyülekezetben a kántori feladatokat orgonálással látta el. A nagytiszteletű asszonyként a község asszonyai, felekezettől függetlenül bizalommal fordultak hozzá. /13./

Dr. Kustár Péter és felesége Barta Zsuzsanna Mária a Kislétai Parókia udvarán/14./

 A nagytiszteletű asszony szívesen foglalkozott a kézi hímzőművészettel, a hagyományőrző mintás hímzett terítők, riselt terítők készítésével, kézi varrásával. A kikapcsolódás, a sikerélmény mellett időnként kisebb bevételt is jelentett. Az 1980-as években a kézzel festett varróládáira az egyik üzem igény tartott. /13./

Riselt terítő, hímzett terítő, minta

A nagytiszteletű asszony férjnek elhalálozása után a gyerekekkel egy évig Kislétán éltek. Kislétáról az egyházkerület és egy holland testvér gyülekezet segítségével Debrecenben kapott lakásba költöztek. Ezt követően Barta Zsuzsanna Mária egyházi özvegyi nyugdíjból, a holland gyülekezet támogatásával nevelte a még négy kiskorú gyereket. Napjainkban is Debrecenben él. /13./

A Kustár gyerekek közül hatan a 8 általános iskolát a színvonalasan működő Dr. Jósa István Állami Általános Iskolában végezték el, György az iskola éveit itt kezdte meg.

A Kustár család hét gyereke a parókia kertjében, Kisléta/14./

 Kustár Zsuzsanna,akit Kislétán Hajnalkaként ismerték. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen angol- orosz szakon tanári diplomát szerzett. A Debreceni református Gimnáziumban angoltanárként végzett munkát. Házasságot Dr. Bordás Lajos orvossal kötött. Az első gyermek megszületését követően a férje az Egyesült Államokban kutató ösztöndíjat kapott, a család kiköltözött. Először New Jersey-ben, később San Antonio-ban laktak. A hét gyermekével napjainkban is ott élnek, 2018-ban megözvegyült. Kustár Péter Nyírbátorban érettségizett, Sárospatakon a szakmunkásképzőben fazekas szakmát tanult. A sorkatonaságra történt bevonulása után másfélévre az édesapja halála miatt kedvezménnyel leszerelt, Kislétán a gyermekotthonban családfenntartóként vállalt munkát. Házasságot 1988-ban kötött, a család Debrecenben történt beköltözése után Karcagon vállalt munkát a kerámia üzemben, majd a téglagyárban. A Szolnoki Főiskola Mezőtúri Tagozatán tájgazdálkodási mérnöki oklevelet szerzett. 2002 évtől a Berekfürdői Polgármesteri Hivatalban dolgozik. Dr. Kustár Zoltán a Debreceni Református Teológiai Akadémián 1988-1991 között tanult, a Bázeli Egyetem teológiai fakultásán 1991-1992-ben ösztöndíjasként tanult, 1992-1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. Lelkészképesítő vizsgát először 1993-ban, másodszor1994-ben tette le. 1993-1996 között a Halle Wittenberg teológiai fakultáson tanul. 1997-ben kutatói ösztöndíj Halléban, majd a doktori dolgozatát beadta. Tudományos fokozatát PhD 1998-ban kapja meg. 1998-ban adjunktusi, 1999-ben docensi kinevezést kap. Közel-keleti tanulmányúton 2000-ben volt. 2001-ben tanszékvezetői, 2003-ban rektorhelyettesi megbízást kap. Munkahelye Debreceni Református Hittudományi Egyetem, munkabeosztása egyetemi tanár, rektor. A DRHE Hittudományi Doktori Iskola törzstagja /2019/. A kutatási területe a biblia héber nyelv és irodalom Ószövetségi írásmagyarázat Profétizmus, prófétai iratok Ószövetségi szöveghagyományozás Masszóra. Kustár Ágnes a Debreceni Tanítóképző Főiskolát 1993-ban fejezte be, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán 1998-ban oligofrénia szakot végezte el, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon 2016-ban autizmus spektrum pedagógia szakot fejezte be, 2017-ben pedagógus szakvizsgát tett. A lelkész férjével és négy fiúgyermekükkel több szolgálati helyen laktak. Budapesten a Magyarországi Református Egyház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Budapesti Tagintézményének vezetőjeként végez munkát. A tagintézmény főleg korai fejlesztéssel, illetve autista gyermekek fejlesztésével foglalkozik. Dr. Bartáné Kustár Katalin munkahelye a Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Kar Tanulmányi Osztályvezetője. Kustár Gábor szobrászművész, lelkész, Fabula et Figura Műhely bábjátékosa, a Debreceni Református Kollégium Általános iskolájának vallás és rajz tanára. Kustár György Sárospataki Református Teológia Akadémia Újszövetség tanársegédje, 2003-tól gyakorló lelkipásztor, 2014 től a Miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon vallástanára, 2014-től akadémiai közösség munkatársa. Az örökbefogadott három gyerek közül Kustár László és Kustár Enikő ikerpár Németországban élnek, Kustár Attila 20 éves korában tragikus balesetben elhalálozott. /13./

A Kustár családdal, Dr. Kustár Zoltánnal a kapcsolatot 2019 év végén-levélen keresztül vettem fel. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a felvetett témák vonatkozásban kedvező hozzáállást tapasztalhattam. A Dr. Kustár Péter kislétai lelkész ünnepségével kapcsolatos személyes egyeztetésre a Kislétai Polgármesteri Hivatalban 2020. január 15.-én szerdán 15 órakkor került sor. A Dr. Kustár Zoltánnal, Kustár Gáborral, Kustár Katalinnal történt találkozásom marandandó, felejthetetlen élmény számomra. Különösen nagy hatással volt számomra a felújítás alatt álló templom, a Kustár családnak otthont adó parókia belső és külső kert megtekintésekor elhangzott megjegyzéseik, emlékeik felidézése. Az esti szürkület, sötétedés miatt a látogatás sajnos rövid ideig tarthatott, de így is éreztem a templomhoz, a lakásként szolgáló parókiához, annak kertjéhez való kötődésüket, felejthetetlen emléküket. Sokak megfogalmazása-, többek között Tamási Áron szerint is az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahová született, ahol gyermekéveit töltötte, ahol felnőtté vált. Váci Mihály szabolcsi költő az „Akác a forgó szélben” című versében vallja: „Súlyos magként hullottam én a mélybe, átjárt, feszített íze, hűvössége, s ott nyílt ki szívem, mint két sziklevélke, s most átkarolom millió gyökérrel, szívós, görcsösen tartó öleléssel, mint engem nevelt,- nem engedem én el!”

Parókia, a Kustár család otthona, Kisléta /14./

 Akik megélték, vagy megismerték Dr. Kustár Péter Kislétán 1969-1987 közötti 18 évig tartó időszakát, gyülekezeti szolgálatát, tudományos munkáját, alkotó tevékenységét, nevelési-, oktatási gyakorlatát, Kisléta község világi helyzetét, akkor elfogadják, hogy Kisléta község helytörténeteként is kiemelkedő, példaértékű, igazságos, emberi korszakhoz sorolhatjuk, hozzátehetjük „fényes, virágos” időszak volt. Dr. Kustár Péter élettörténetével, munkásságával, mindennapi alkotó tevékenységével, szellemiségével példa értékűen, kiemelkedően hozzájárult Kisléta község helytörténetéhez, kedvező alakulásához, méltó arra, hogy az utódok, a kislétai emberek, a mindenkori gyülekezet tagjai ismerjék, megismerjék, kövessék, emlékét ápolják.

Budapest, 2020.03.31.

Irodalmi jegyzék:

1 .Kustár Zoltán: Kustár Péter életrajza. Megjelent Dr. Kustár Péter: A Krónikák első és második könyvének magyarázata. Budapest, Kálvin János Kiadó, 2004, 165-167.

2. Német Áron: Kustár Péter /1938-1987/. Megjelent Baráth Béla Levente-Fekete Károly/szerkesztők/: Őrállóvá tettelek. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2019, 396-403.
3. Fekete Csaba: Kustár Péter emlékezete 1938-1987. Megjelent Theologiai Szemle, 1988.1.
4. Kustár Péter: A Dekalógus magyarázata. Exodus, 1963.
5. Kustár Péter: Az Ószövetség megértése. Debrecen. 1988.
6. Enghy Sándor: Dr. Kustár Péter DEKALÓGUS munkájának elektromos változatához írt előszava. 2015.
7. Kustár Péter: A zsoltárok könyvének lelkülete és tartalmi elemei, Kisléta, 1984.
8. Kustár Péter: Kislétai református egyház története./TtREI. I.8.2.16./
9. Collegium Doctorum. Magyar Református Teológia, IX. évf,2013.
10. Miskolczy József: Párhuzamok. Példabeszédek 4:1-27. János 20:1-10.
11. Református Polgári Fiú és Leány Iskola Dunavecse Évkönyvei.
12. Kunszentmiklósi Damjanich János Állami Általános Gimnázium története.
13. Kustár Zoltán: A Kustár családról levélben közöltek. 2020.02.20.
14. Kustár Zoltán: A Kustár család fényképei. 2020.02.20.

15.A népesség száma és megoszlása vallás és nemek szerint. Statisztikai Hivatal

16. Kislétai Református Egyházközség irattári anyagok.
17. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltári anyagokból.
18. Személyes beszélgetések: Bunyáné Bihari Erzsébettel, Esztári Mihályné Kóródi Juliannával, Takács Györgyné Erzsikéve, Nagy Lajosné Piroskával, Orosz Józseffel, id. Madácsi Imrével, Szilágyi Imrével, Farkas Imréné Pataki Irénkével.