Kisléta község története

30/1. Kislétai Földmíves Szövetkezet

A NÉVJEGYZÉK című kiadvány tartalmazza a Kislétai Földmívesszövetkezet kivonatos szabályzatát a következők szerint: „A Nyíregyházi tvszk 1946.IX.24. Cg. 321 146/1 számon korlátolt felelősségű szövetkezet az 1946. szeptember 13. napján megtartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Tartama: határozatlan idő.

A szövetkezet célja, hogy a tagoknak egyéni tulajdonukat alkotó ingatlanukon folytatott okszerű gazdálkodását, a termeléshez szükséges beszerezéseket, a termények feldolgozását a kölcsönösség és a szövetkezeti ügyvitel előnyeinek biztosításával elősegítse, a tagok gazdasági, társadalmi és művelődési érdekeit egyébként is szolgálja. A szövetkezet feladata, hogy céljának megvalósítása érdekében az igénybevett Gencsi Károly birtokhoz tartozó, kisajátított, de egyéni juttatás céljára fel nem használható gazdasági felszerelést, gépeket, mezőgazdasági ipari üzemeket, gazdasági épületeket és cselédlakásokat, szövetkezeti ház céljára jutatott parkot, kastélyt, lakóházat, osztatlanul maradó rizsföldeket, továbbá mindazokat a javakat, amelyek a fennálló, vagy ezután hatályba lépő földbirtok politikai jogszabályok értelmében szövetkezeti tulajdonba jutnak, átvegye, kezelje, tagjai javára hasznosítsa.

A szövetkezet a mezőgazdasági ipari növények /cukorrépa, kender, rost-, és olajlen, rizs, napraforgó, stb./, vagy más mezőgazdasági termények termelésének előmozdítása, illetőleg a külön jogszabályokban megállapított termelési kötelezettség teljesítésének megkönnyítésének céljából az érdekelt tagok hozzájárulásával az egyéni, vagy közös gazdálkodás irányítását és vezetését is ellátja, termelési szerződések létesítésében közreműködhetik, azok létrejövetelét közvetlen kötelezettség vállalásával elősegítheti. A szövetkezet tagjai termelési érdekeit előlegek és kölcsönök folyósításával is szolgálhatja, főleg az alapszabály 48. §-ában meghatározott módozatok mellett. A szövetkezet tagjai szükségletének fedezésére nem tagoktól is vásárolhat, a tagjai által neki átadott terményeket nem tagoknak is eladhatja. A szövetkezetnél jegyezhető üzletrészek névértékét 4 forintban állapították meg. A tag a szövetkezet üzletrész kötelezettségeiért az általa jegyzett üzletrész egyszeres erejéig, az a tag pedig, akinek üzemi központi vagyonilletősége van, ezen felül vagyonilletőségével is felel. Az igazgatóság legalább 3, legfeljebb 15 tagból áll. Az alakuló közgyűlésen az igazgatóság tagjaivá választották: Laza János, Bihari István, Orosz József, Áncsák János.” A szövetkezet cégének jegyzésére jogosultakat is szabályozták.

30/2. Kislétai Általános Népszövetkezet

A Nyíregyházi tvszk 1946.XI.11. Cg. 373. 1509/1 számon nyilvántartott korlátolt felelősségű szövetkezet az 1946. október 29. napján megtartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Az alapszabály a következőket tartalmazza. Székhelye Kisléta. Tartama: határozatlan idő. A Szövetkezet célja: a tagok színvonalának emelése, jövedelmének fokozása a kölcsönös segítés alapján. A cél érdekében a szövetkezet üzletköre a következőkre terjed ki. 1. Értékesíti a tagok termelvényeit a lehetőségekhez képest az érdekeltek bevonásával. 2. Beszerzi mindazokat az anyagokat, mezőgazdasági gépeket, növényvédelmi szereket stb., amelyekre tagjainak szüksége van. 3. Mezőgazdasági termények, általában mezőgazdaságból származó nyersanyagot feldolgozó ipari üzemet létesít, illetve vesz igénybe a törvényes lehetőségeken belül. 4. Általában az összes mezőgazdasági termények vétele és eladása a mezőgazdasági üzem fenntartásához szükséges állatok, gépek stb. vétele, beszerzése, eladása, a mezőgazdasági munkások számára esetleg csere útján a szükséges alsó-felső ruházat, lábbeli, tűzifa, haszonfa, szén beszerzése. Az esetleg később alkotandó szövetkezeti boltban gyarmatáru, festék árú, vas, porcelán, üveg, olaj és különféle szesztermékek árusítása.

A szövetkezetnél jegyezhető üzletrészek névértéke darabonként 4 forint. A tag a szövetkezet kötelezettségeiért az általa jegyzett üzletrész névértékéig felelős. Az igazgatóság legalább 3, legfeljebb 10 tagból áll. Az alakuló közgyűlésen az igazgatóság tagjaivá választották: Batra János, Pál János, Petneházi Lajos, Tóth Mihály, Reszkető György, Lakatos László. A cég jegyzése is szabályozva van.

30/3. A mezőgazdasági termelőszövetkezet megalakulása

A Kislétai Állami Gépállomás megalakulásával párhuzamosan 1949 szeptemberében 90 kataszteri holdon megalakult a Rákóczi Termelőszövetkezeti Csoport, első elnöke Esztári Mihály. A Szabad Föld 1950. február 5-én megjelent számában már arról számolnak be, hogy hatvan család lépett be a Rákóczi termelőcsoportba. A Magyar Dolgozók Pártja kislétai szervezetének titkára, Mikó János által szervezett összejövetelen foglalkoztak a termelőcsoport létszámának bővítésével. Az összejövetelen jelen voltak: ifj. Esztári Mihály DÉFOSZ helyi szervezetének titkára, Madácsi Mária édesapja a gépállomás kovácsa, Barta János, Nagy Lajos cipész, Baán Albert szabó, Ilonka István ácsmester, Csánk László borbély, és mások. A jelenlévők többsége példával előjárva kijelentette, hogy belép a termelő csoportba.

A kislétai Új Élet Termelő Szövetkezeti Csoport 1951 telén alakult meg, első elnöke Bagaméri Lajos. A község először 1952-ben lett termelőszövetkezeti község. A termelőszövetkezet alapját a földnélküli fiatalok rakták le. Kezdetben a földhöz jutott cselédek, a régi gazdálkodók nem akarták a szövetkezetet. A környező községekben először megalakult szövetkezetek:

Kislétai Rákóczi Termelőcsoporti szervezők /Szabad Föld, 1950. 02. 05./

Ebben az időszakban a helyzet adta lehetőséggel a kislétai emberek is éltek, sokan eljártak tanulni, dolgozni. Munka közben szakmákat tanultak, a középiskolát, egyetemet végzettek száma ugrásszerűen megemelkedett. A cigány lakosság jelentős része is eljárt dolgozni, új élet reményében.

Az uradalmi cselédek, iparosok /uradalmi gépészek, kovácsok, kerékgyártók stb./, a község önálló kisiparosai /Linzenbold János kovács, Kárpa János ács, Szabó Péter kovács stb./ egy bizonyos átmenet után alkalmazkodtak, jól szolgálták a szövetkezet munkáját. Megjegyzem, hogy Kárpa János ács Nagykállóból, Szabó Péter kovács Nyírpazonyból került Kislétára. Kisléta községben magas volt a cséplőgéppel rendelkező tulajdonosok száma. Angyal Géza a Gergelyffy tanyán, Nemeserdőn, Újfaluréten, Tóth János, Tóth András, Barta János a környéken végezték a cséplést. A fentieken kívül cséplőgéppel rendelkezett Szabó Gyula a Debreceni utcán, Horváth Sándor a Pócsi utcán, Kiss István a Gelsi utcán. A Gencsy uradalom cséplőgépe is a községben maradt. Mikó Károly fiatalon Nyírbátorban vásárolt cséplőgépet és azzal vett részt a cséplésben. A cséplőgépeket át kellett adni a megalakult gépállomásnak, nem maradhattak magántulajdonban.

Az kislétai munkaerő közül egyre kevesebben jártak el más vidékre dolgozni, mivel a termelőszövetkezetben telepített gyümölcs, elsősorban alma, a nagyterűleten termesztett dohány, állattenyésztés, egyre több ipari tevékenység helyben biztosított munkalehetőséget.

30/4. A kislétai Új Élet Termelő Szövetkezeti Csoport

Az Új Élet Termelő Szövetkezeti Csoporttal kapcsolatos ismeretanyagot a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Levéltár dokumentumai alapján gyűjtöttem össze. 1952-ben az I. és II. negyedévre pénzügyi terv készült. Az üzemi kiadásokra összesen 302.016 forint, hitelfelvételként 302.016 forint szerepel. A pénzügyi tervhez különböző adatok lettek mellékelve. A közös gazdálkodásban 994 kataszteri hold szántó, 26 kh rét, legelő, 25 kh szőlő, 58 kh egyéb szerepel. A termesztett növények tavaszi kalászos 30, gumós és gyökérnövény 175, olajos növény 60, hüvelyesek 2, zöldségfélék 20, egyéb 243 kataszteri hold. Az állatállomány közül feltüntetésre került tehén 26 db, fejős tehén 12 db, növendék 20 db, ökör 4 db, igásló 10 db, tenyéssz juh 59 db. A családok száma 158, a tagok száma 272 fő. Az 1952. I. negyedévi pénzügyi tervet 1952. február 11-én keltezték, aláíró elnök Bagaméri Lajos, könyvelő Bényei Pálné, munkabizottsági tagok Andicsku József, Varga Miklós. Az első mérleget 1952. október 31-i keltezéssel készítették megadott nyomtatványon. A mérleg szerint az aktívák és passzívák összege 1.315.607 forint. Az egy munkaegységre eső részesedés 1,9 kg búza, 3,65 kg árpa, 0,55 kg kukorica, 0,9 kg kukoricaszár, 0, 16 kg cukor, 1,5 liter olaj, 1,04 kg burgonya és 4,65 forint készpénz. A mérleget Bagaméri Lajos elnök, Gebri Magdolna könyvelő, Sitku Sándor, Szilágyi Ferenc, Madácsi István intézőbizottsági tagok írták alá. A járási begyűjtési miniszteri meghatalmazott Saviczki János 1952. december 5-én „A beadási kötelezettség teljesítése a mérleg és leltárak szerint biztosítva.” megjegyzéssel írta alá.

A kimutatások között egy kézzel írt jegyzőkönyv is található, amely 1952. december 1-jén készült a kislétai Új Élet Termelő Szövetkezeti Csoport irodahelyiségében. Jelen voltak az intézőbizottság és a brigádvezetők: Szilágyi Ferenc, Andicsku József, Áncsák János, Varga Miklós, Kulcsár Lajos, Bagaméri Lajos elnök, Pásztor Miklós agronómus, Truckó József, Orosz András, Pataki Károly brigádvezetők. „Az elnök elvtárs üdvözli a megjelenteket és az intézőbizottsággal ismerteti a zárszámadással kapcsolatosan, hogy egy munkaegységre 4,65 forint esik. Ezt követően Áncsák János javasolja és kéri az intézőbizottság tagjait, a brigádvezetőket, hogy legalább 8 forint essen egy munkaegységre, mert vannak olyan tagok, hogy egy fillért sem fognak kapni, sőt még az adóságot sem járja le. Ezzel szemben kérjük a Mezőgazdasági Osztálynak a segítségét és további kérelmét”. A jegyzőkönyvet aláírta Truckó József, Áncsák János, Andicsku József, Bagaméri Lajos.

A mérleg 17. számú melléklete a 156 fő, 24.699,11 forint földjáradékát tartalmazta. Egy főre legkevesebb 12 forint, legtöbb 511,4 forint jutott. Az elnök részére 1800, a könyvelő részére 1440, az agronómus részére 1440 forintot javasolt a bizottság. A mellékletet ifjú Madácsi Péter, Sitku Sándor, Szilágyi Ferenc, Gebri Magdolna írta alá. A 228 tag részesedését a 1-6. mellékletek tartalmazták. A természetbeni juttatásokból a fejenként tartalmazott mennyiségek közötti eltérések búzánál 20-646 kg, rozsnál 36 -1168 kg, kukoricánál 6-228 kg, szálastakarmánynál 9-410 kg, takarmányrépánál 10-377 kg, burgonyánál 10-347 kg, készpénznél 51-2190 forint.

Mérleget 1958. évvel bezárólag találtam. Az elnök 1953-ban Lakatos László, könyvelő Hajdu Józsefné, munkabizottsági tagok Gorzó László, Szilágyi Ferenc, Madácsi István. 1964-ben elnök Vajda István, könyvelő Hajdu Józsefné. 1955-ben a levéltárban lévő mérlegen elnöki aláírás nincs, könyvelő Hajdu Józsefné. 1957-ben és 1958-ban elnök Szemán József, könyvelő Nagy József. A mérlegekben szereplő adatok alapján a változásokat a következő táblázatban állítottam össze.

Az 1956. évben kilépett tszcs tagok elszámolásáról Nagy Miklós könyvelő 1957. január 14-én kimutatást készített. A kimutatásban szereplő negyven fő neve mellett fel vannak tüntetve az Állami Mezőgazdasági Gépállomás és a Magyar Nemzeti Bank felé meglévő tartozások. A negyven fő a gépállomás felé 6.372, a MNB felé 63.111, összesen 69.383 forinttal tartoztak.

30/5. A Kislétai Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet

A megyei levéltárban található a Kislétai Rákóczi Termelőszövetkezet 1960. január 27-én 13 órakor megtartott alakuló üléséről készült jegyzőkönyv. Tárgyként szerepel „A TSz vezetőség beszámolója az eddig végzett munkáról, valamint a tsz vezetőség újraválasztása és a belépett tagok felvétele.” Jelen vannak: Kertész János a Megyei Tanács VB részéről, Bagaméri Béla a Járási Pártbizottság részéről, Koda János a Járási Tanács VB részéről, 370 tsz tag az új belépőkkel együtt, a tagság 75%-a. Mikó János elnök beszámolójával kezdődött az alakuló közgyűlés. A beszámoló foglalkozott a tsz 1949-től történő fejlődésével, megállapította, hogy évről évre erősödött. A beszámoló végén felolvasta a 225 család nevét, akik kérték a felvételüket, akiket a közgyűlés egyhangúan felvett a soraiba.

Áncsák Pál a közgyűlés levezető elnöke kezdeményezte a háromtagú jelölő bizottság megválasztását. Megválasztásra került Esztári Mihály, Egri Sándor, Szilágyi Ferenc. A közgyűlés egyhangúan a termelőszövetkezet igazgatóságába választotta a következőket: Mikó János, Egri Sándor, Esztári Mihály, Vass József, Besenyei Ferenc, Tamás Mihály, Ignácz János, Pallagi Piroska és Madácsi István. Elnöknek Mikó Jánost, elnökhelyettesnek Egri Sándort, az ellenőrzőbizottság tagjainak Sitku Sándort, Oláh Eleket, Fazekas Györgyöt, elnöknek Sitku Sándort választották meg. A fegyelmi bizottság elnökének Farkas Sándort, tagjainak Varga Jánost, D. Pataki Károlyt, a szociális bizottság elnökének id. Bagaméri Sándort, tagjainak özv. Popovics Györgynét, Pankotai Istvánt. A leltározó bizottság (13 fő) elnökének Mikó János lett megválasztva.

A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet aláírta: a jegyzőkönyvvezető Nagy Lajos, a közgyűlés elnöke Áncsák Pál, az elnök Mikó János. Hitelesítők Bán Albert, Egri Sándor, a másolat hiteléül Neumányi Mária. Az alakuló közgyűlés 16 órakor került bezárásra.

Az 1963. és az 1968. évi termelőszövetkezetre vonatkozó jegyzőkönyvet Mikóné Lengyel Piroska bocsátotta a rendelkezésemre – hálás köszönet érte. Megjegyzem, hogy a Kislétai Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetre vonatkozó zárszámadó közgyűlések és a küldöttgyűlések jegyzőkönyvei a megyei levéltárban is fellelhetőek.

Az 1962. évről szóló zárszámadó közgyűlést 1963. január 23-án állattenyésztési brigádértekezlet, 1963. január 24-én Gyümölcs- és Szőlőtermelési brigádértekezlet, 1963. február 4-én Bihari, Orosz, és Tamás brigádértekezlet, 1963. február 5-én Dani és Reszkető brigádértekezlet előzte meg, amelyeknek a napirendjén szerepelt az 1962. évi munka értékelése és az 1963. évi anyagi érdekeltségi rendszer. A brigádértekezleteket a rendelkezésre álló jegyzőkönyvek szerint tanulmányoztam, melyek részletezésétől eltekintek. Az 1963. február 7-én tartott Zárszámadási Közgyűlést a jegyzőkönyv alapján igyekszem bemutatni. Napirendi pontok voltak: 1. az 1962. évi zárszámadási beszámoló ismertetése, előadó Mikó János elnök. 2. Az Ellenőrző Bizottság beszámolója, előadója Fazekas György. 3. Az 1963. évi termelési terv ismertetése, előadó Ignácz Imre. 4. Az 1963. évi premizálási javaslat ismertetése, az 1962. évi verseny kiértékelése, előadó Madácsi Károly. 5. Bejelentések, kérdések. Jelen voltak: a termelőszövetkezeti tagok 95%-a; a Járási Tanács VB részéről Balogh József VB elnökhelyettes; a Járási Tanács Mezőgazdasági Osztály részéről Raffay Zoltán mg-i osztályvezető; a Járási Pártbizottság részéről Gyarmati György, Tabi József; az OTP részéről Lórán György; a Községi Tanács részéről Hajas Györgyné, Esztári Mihály. Hozzászólók: Megyesi Kálmán, Danku Miklós, Madácsi István, Balogh József, Orosz József, Madácsi Károly, Egri Sándor, Lóránt György, Esztári Mihály.

A válaszadás után a közgyűlés a 11 pontban megfogalmazott határozati ajánlatot elfogadta. A jegyzőkönyvet aláírta Danku Miklós levező elnök, Ari Imre, Lakatos Pál hitelesítők, Tassi Julianna jegyzőkönyvvezető. A beszámolók mellékelve voltak. A beszámolóból idézek: „A közösségünk életében döntő fordulat következet be, amikor 1960. januárjában a község lakosságának döntő többsége, azaz 98%-a megértette, hogy a felemelkedés útja csakis a nagyüzemi mezőgazdaság, vagyis a termelőszövetkezet.” „Az 1960. évi beinduláskor voltak problémák, amelyeket sikerült megoldani, igen sok akkori probléma ma már csak emlék számunkra.”

Az 1962. évi gazdasági mutatókat a következőkben foglalom össze. Létszám 417 tag, ebből 159 nő, a munkában rendszeresen részt vett 311 tag, a családok száma 400. A létszámban a besegítő családtagok nem szerepelnek. Az összes földterület 3264 kataszteri hold, aranykorona értéke 17.244, egy holdra 5,28 aranykorona jut. 1962-ben szántón 44 hold szőlőtelepítés valósult meg. Egy főre 5,9 hold, egy dolgozóra 8,3 hold jut. Vetésterület: kenyérgabona 750 hold, szemes takarmány 425 hold, ipari növények 330 hold, burgonya 175 hold, szálastakarmány 86 hold, egyéb 164 hold. Terméseredmények: búza 8,37 q/kh, rozs 6 q/kh, ősziárpa 14 q/kh, kukorica 14 q/kh, burgonya 67 q/kh, cukorrépa 156 q/kh, napraforgó 4,34 q/kh, édes csillagfürt 4,8 q/kh, lucernaszéna 27 q/kh. Állattenyésztés mutatói: szarvasmarha 170 db, ebből tehén 55 db, sertés 656 db, ebből anyakoca 106 db, juh 515 db, ebből anya 295 db, ló és csikó 52 db, szaporulat borjú 52 db, malac 891, bárány 249 db, hízósertés 357 db, hízó marha 43 db, baromfi 10.000 db, tejtermelés 110.902 liter, gyapjú 2175 kg.

A termelőszövetkezet pénzgazdálkodása: az összes árubevétel 6.419.000 Ft, áru értékesítése 5.761.000 Ft, állami jóváírás 127.714 Ft. Beruházás 638.805 Ft, ebből épületre 292.034 Ft, gépvásárlásra 282.409 Ft, gazdasági felszerelésekre 48.479 Ft. A fel nem osztható szövetkezeti alap 665.166 Ft-tal, a biztonsági alap 284.417 Ft-tal növekedett. A termelőszövetkezet tiszta vagyona 7.252.000 Ft, a növekedés 1.085.000 Ft. A tagok részére felosztott részesedés összesen 4.349.000 Ft, 1961-ben 2.972.000 Ft. A teljesített munkaegység 94.916, egynek az értéke 45,81 Ft. A zárszámadás után munkaegységre 1.361.561 Ft, prémium címén 405.212 Ft, földjáradék címén 85.919 Ft, jutalmakra 18.400 Ft került kifizetésre.

A termelőszövetkezetben küldöttgyűlést három alkalommal tartottak. 1963. május 30-án megtartott küldöttgyűlésen napirenden szerepelt a tavaszi munkák, a növényápolás, az aratásra történő felkészülés, valamint a fegyelmi ügyek és egyebek. A küldött tagok 95%-ban voltak jelen, hozzászólók 9 fő, jegyzőkönyvvezető Neumányi Mária, a jegyzőkönyvet aláírta Mikó János elnök és két hitelesítő Orosz József, Dani József. A küldöttgyűlés 12 pontban fogalmazta meg határozatait, amelyből a következőket emelem ki. A 3. pontban K. K. tsz tag háztáji területét 1 kh-ról 800 ölre csökkentik, mivel a közös munkából nem veszi ki a részét. A 6. pont szerint a kiránduló tagok részére az autóbusz fizetése mellett 50-50 Ft-ot biztosítanak. A 7. pont szerint az alma elszállításához szükséges ládákra 640.000 Ft göngyöleghitelt biztosítanak. A 8. pont szerint a Zetorosok jogtalan munkaegység beírását és elszámolását attól vonják le, aki azt elszámolta, illetve igazolta. A 9. pont szerint B. A. és M. I. raktárosok 4-4 munkaegység levonásban részesülnek. A 10. pont szerint A. I. takarmányos a tsz kukoricájának eltulajdonításáért /zsebben tsz kukoricát akart elvinni/ az évi prémiumának 50%-át levonják. A 11. pont szerint B. F. tehenész 2 db borjú elhullásáért 400 Ft kártérítést köteles fizetni. A 12. pont szerint a tsz 14 nap fizetett szabadságot biztosít azon tagok részére, akik a közös munkából becsületesen kiveszik a részüket.

A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyv a következő mellékleteket tartalmazza: beszámoló a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásáról; kettő darab jegyzőkönyv a fegyelmi bizottsági ülésről /1963. május 16./; megállapodás a Kislétai Rákóczi Termelőszövetkezet és Orosz Mihály és Nagy Gyula agrármérnök jelöltek között, amely 1963. február 8-án jött létre. A megállapodás szerint a tsz alkalmazza O. M. és N. Gy., mint agrármérnök jelölt gyakornokokat 1963. július 1-jétől 1963. december 31-ig. 1964. január 1-jétől december 31-ig. O. M. agrár főmérnöki /Főagronómusi/, N. Gy. agrármérnöki /agronómusi/ beosztásban. A megállapodás b. pontja szerint O. M. 1963. július 1-jétől december 31-ig havi 35 munkaegységet a tsz munkabér címén jóváír és a munkaegység tervszerinti értékének 80% -t havonta készpénzben fizeti ki. 1964. január 1-jétől terv szerint 3.200 Ft értéknek megfelelő mennyiségű munkaegységet jóváír és ennek 80%-át havonta készpénzben kifizeti.

Küldöttgyűlést 1963-ban augusztus 13-án és november 14-én tartottak még, amelyekkel nem foglalkozom, de szervesen kötődnek a termelőszövetkezet következetes működéséhez.

Az öt évvel későbbi 1968. évi küldött közgyűléseken hozott jelentősebb változást hozó határozatokat a következőkben foglalom össze. Az 1968. március 15-i határozatok: a 2. pont szerint megerősítik a termelőszövetkezet jövedelemelosztására vonatkozó készpénzes munkadíjazást /36 igen, 4 nem/. Az 5. pont szerint határozatilag megerősítik a traktorosok részére az elmúlt évben is alkalmazott munkanormákat és a 70-80 Ft-os műszak normánkénti díjazást, melynek 80%-át minden hónapban kifizetnek. A 7. pont szerint hozzájárul, hogy a termelőszövetkezet elnöke a Máriapócsi Zöldmező termelőszövetkezetben is ellássa az elnöki teendőket. Az 1968. július 24-i határozatok: A 2. pont szerint határozatilag megerősítik Nyírbátorban és Kislétán megvalósítandó borkimérő helyek megvalósítását. Az 1968. december 12-én hozott határozatok: A 4. pont szerint Madácsi Károly a személyzeti munkával kapcsolatos feladatok ellátásáért 200 Ft-os jutalomban részesüljön. A 6. pont szerint megvásárolható egy darab Volga típusú személygépkocsi 115.000 Ft-ért. A 8. pontban hozzájárulnak a Máriapócsi Zöldmező Termelőszövetkezettel közösen megépítésre kerülő 120 vagonú alma hűtőház megépítéséhez és az ezzel felmerülő költségek fizetéséhez.

Az 1968. január 26-án megtartott zárszámadó közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az 1967. évi zárszámadási beszámoló, előadó Mikó János. 2. Ellenőrzési Bizottság beszámolója, előadó Madácsi Károly. 3. Alapszabály jóváhagyása, előadó Kovács László. 4. Az 1967. évi zárszámadási mérleg ismertetése, előadó Takács Jánosné. 5. Verseny kiértékelés, előadó Ignácz János. A készült jegyzőkönyvet Mikó János elnök, Bihari József, Orosz András hitelesítők, Neumányi Mária jegyzőkönyvvezető írta alá. A zárszámadási közgyűlés határozatában elfogadta a napirendi pontokat, valamint a 8. pontban határozatilag megerősíti a termelőszövetkezeti társulást a központi sertéshízlaló létrehozásához, amelyet hét termelőszövetkezet hoz létre társulási alapon 3.000 férőhelyes nagyságban, 70%-os állami támogatás mellett a Máriapócsi Keverőüzem mögött lévő területen.

A jegyzőkönyvhöz mellékelt „Az 1967. évi zárszámadó közgyűlés beszámolójából” a következőket rögzítem /a számok mellett zárójelben az 1962. évi szint szerepel/: a taglétszám 414 fő /417/, évközi belépések száma 26 fő, kizárt tagok 45 fő. A tagok számának kor szerinti megoszlása 60 év feletti 160 fő, 50-60 év közötti 69 fő, 40-50 év közötti 70 fő, 30-40 év közötti 64 fő, 20-30 év közötti 43 fő. Az összes árbevétel 11.175.000 Ft /6.419.000 Ft/, bruttó jövedelem 8.080.000 Ft, ebből a tagok részesedése 5.690.000 Ft /4.349.000 Ft/, felhalmozásra került 2.523.000 Ft. Az összes vagyon 33.225.000 Ft /7.252.000 Ft/, 1967. évi növekedés 2.762.000 Ft, halmozott termelési érték 17.427.000 Ft, az összes munkaegység felhasználása 80.7000 /94.916/.

A Kislétai Rákóczi Mg. Termelőszövetkezet 1975. februári vezetőségi értekezletének hét napirendi pontja között szerepelt az 1974. évi zárszámadás is. A többi napirendi pont: 2. Szocialista brigádmozgalom, 3. Versenymozgalom megtárgyalása, 4. Nagycsaládosok, öregek jutalmazása, 5. Az 1975. évi szerződések jóváhagyása, 6. Be—kilépők megtárgyalása, 7.Kitüntetések jóváhagyása.

30/6. Máriapócsi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet

A termelőszövetkezetek megalakulását követően a sok tsz-ből községenként egy lett, majd több község termelőszövetkezetéből alakult egy mezőgazdasági termelőszövetkezet. A máriapócsi szövetkezetekről a megyei levéltárban a Békeszerető Termelőszövetkezeti Csoport 1952. október 31-i mérlegét találtam meg, elnökként Takács Mihály, könyvelőként Lászlófi János volt feltüntetve. A Jézus Szíve Termelőszövetkezet 1956. október 31-i mérlegét is megtaláltam, aláírás nem szerepelt rajta. Az egyik családi beszélgetés alkalmával tudtam meg, hogy az elnök Gábor András volt, de nem sokáig működött. A feltüntetett adatokból a következőket rögzítettem: összes területe 1002,7 hold, ebből szántó 770,1 hold, háztáji 100,4 hold, családok száma 1148, tagok száma 1561 fő, a munkaegységeket teljesítők száma 1561 fő, teljesített munkaegység 412.898, gépállomási traktorosok 5.984, összesen 418.882. Az 1975. évi három község termelőszövetkezeteinek egyesülése előtt Máriapócson a Zöldmező Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működött, 1973-ban és 1974-ben Lazók Mihály volt az elnök. Ezt megelőzően a Máriapócsi Zöldmező Mg Termelőszövetkezet elnöki beosztásában Mikó János közel egy évig volt. Mikó János részéről a munkakör visszaadása Királyházi János részére 1969. május 30-án felvett jegyzőkönyvben történt meg. Átadók voltak a Kislétai Rákóczi Termelőszövetkezet részéről Kovács László főagronómus, Gonda János közgazdász. A Máriapócsi Zöldmező Mg. Termelőszövetkezet részéről Királyházi János elnök, Lazók Mihály agronómus, Spisák István, Tóth Mihály vezetőségi tagok. Az átadás-átvételkor a felvett jegyzőkönyv szerint, 1969. július 1-jén a termelőszövetkezetnek az állóeszköz bruttó értéke 11.444.000 Ft, amelyből 3.725.000 Ft állami támogatás, 2.637.000 Ft értékcsökkenési leírás, bruttó jövedelem 7.209.000 Ft, ebből a tagok részesedése 4.583.000 Ft.

A Máriapócs, Pócspetri, Kisléta községekben működő termelőszövetkezetek 1975-ben egyesültek Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven, Máriapócs székhellyel, elnöke Paszternák József a korábbi Pócspetri szövetkezet elnöke. A megyei levéltárban lévő 1976. évi mérlegbeszámolóban a következő adatokat találtam: összes terület 5.267 hektár, ebből szántó 3.282, gyümölcsös 362, erdő 776 hektár, a szántó átlagos aranykorona értéke 11,6. Taglétszám 1271 fő, ebből 794 nő dolgozó, 447 fő járadékos és nyugdíjas, a nők aránya 372 fő (40%), alkalmazott 85 fő, szakmunkás 114 fő, betanított munkás 127 fő, középiskolát végzett 46 fő, főiskolát 15 fő, egyetemet 8 fő végzett, 19 fővel volt tanulmányi ösztöndíj. A gazdálkodással kapcsolatos adatok, zárójelben az 1989. évi adat szerepel: összes bevétel 120,2 millió /679,4/, összes ráfordítás 100,2 millió, tiszta eredmény 20 millió /35,7/ forint. Az állóeszköz értéke 135,2 millió /503,6/, készletek értéke 32,8 millió /103,3/, a vagyon 107,7 millió /298,2/, beruházás 18,6 millió forint. Növénytermesztés hozamai: dohány 177 hektár, 15,85 q/ha, kukorica 30 q/ha /100/, búza 25 q/ha /60/. A háztáji és kisegítő gazdaságból felvásárolt tej 584.282 liter, alma 17 vagon, vágómarha 34 db, sertés 101 db, növendék bika 136 db. Szociális juttatások járadékos tagoknak 237.930, nagy családosoknak 62.400, segély 46.500, házassági segély 22.00, szülési segély 309.328, betegségi segély 1.114.186 forint.

Az 1985. évi mérleg adatok alapján a 364,5 /100%/ millió forint árbevételből a növénytermesztés 77,3 /21,2%/, állattenyésztés 58,4 /16%/, ipari tevékenység 77,8 /21,3%/, építőipari tevékenység 22,2 /6%/, kereskedelmi tevékenység 6,5 /1,8%/ millió forint. Az állóeszköz bruttó értéke 229, a forgóalap összege 84,2, beruházás 25, nyereség 24,6 millió forint. A legnagyobb nyereséget az ipari tevékenység hozta: 15,5 millió forintot. Az állatállomány összetétele átlaglétszámban: szarvasmarha 1.058 db, tehén 261 db, sertés 2.344 db, juh 5.514 db, ló 96 db. A hízósertés alapanyag vásárlás 2.593 db, hízósertés értékesítése 2.977 db. A dolgozók éves létszáma 963 fő, munkadíj színvonala 56.237 forint.

A termelőszövetkezet működtetése során a különböző fórumok előre meghatározott formában és rendszerességgel valósultak meg. A vezetői értekezletek kéthavonta, előre meghatározott írásos munkaterv szerint voltak megtartva. A megyei levéltárban is megtalálható az 1988. december 28-án megtartott vezetői értekezleten felvett jegyzőkönyv szerint jelen vannak a vezetőségi tagok részéről Paszternák József elnök, Somos József termelési elnökhelyettes, Miterli János közgazdasági elnökhelyettes, Muszák Mihályné tag, Laczkóné Petróczi Olga, Gorzó István, Zelenyák Miklós, Bényei László, Heflin Antalné, Linzenbold András, Áncsák Jánosné, id. Mikó János. Tanácsi joggal részvevők Belicza Julia személyzeti vezető, Mikó Jánosné alapszervezet titkára, Királyházi János EB elnök, Kovács István belső ellenőr Kusnyér László KISZ titkár, Palóczy Lajos főkönyvelő. Elfogadott napirendi pontok: 1. Beszámoló a szociális és érdekvédelmi bizottság tevékenységéről és feladatairól. Előadó Mikó Jánosné a bizottság elnöke. 2. A küldöttgyűlések és a vezetőségi értekezletek 1989. évi munkatervének megtárgyalása. Előadó Paszternák József. 3. 1989. évi bér és jövedelem szabályozás elfogadása. Előadó Somos József, Miterli János. 4. Egyebek. A vezetői értekezleten 16 darab vezetői határozat született (a 126/1988 számtól 142/1988 számig). A határozatokban szereplő feladatokhoz határidőt, felelősöket jelöltek meg. A napirendi pontokhoz írásos anyagok készültek. A mellékelt anyagok különböző színvonalon készültek. A vezetői értekezletek szervezése, ütemezése, bizonylatolása mintaszerű. A vezetői értekezletről készült anyagokat külön dossziéba helyezték és iktató számmal látták el, az 1988. 12. 28-án tartott vezetői értekezlet iktató száma 3-6/1988.

Az 1980-as években a termelőszövetkezeti tagok száma 1400 fő, a foglalkoztatott tagok és alkalmazottak száma összesen 980 fő. A termelőszövetkezet gyenge minőségű, 11,6 aranykoronás, 5658 hektár földterületen gazdálkodott. A gabona termesztését világszínvonalon valósította meg. Az egyesüléskori hozamok többszörösére emelkedtek. A 150-200 hektáron termelt dohány a háztáji termelést jól kiegészítette, a háztáji összes termelési értéke évente 28-35 millió forint körül alakult. A téli alma termesztésében, az állattenyésztésben is kiemelkedő eredményeket értek el. A létrehozott ipari üzemek: építőrészleg, papírzsák készítő üzem, varroda, lakatos üzem, cipőfelsőrész készítő üzem, fűrészüzem, folyékony műtrágya üzem, valamint a dohánytermesztési rendszer jól kiegészítették az alaptevékenységet, földművelést, az összes termelési érték 30-36%-át állították elő.

A Kislétán működő lakatos üzem 1982- ben kezdte meg az esztergakések gyártását

A termelőszövetkezet a három községben élő emberek százainak biztosított megélhetést, munkalehetőséget. A dolgozók szociális ellátása magas színvonalú volt. A munkába járást több autóbusz biztosította. A szorgalmas, tisztességes fizikai dolgozókat jól szolgálta a felsőfokú, középfokú végzettségű szakember létszám.

                   Váncsa Jenő MÉM miniszter, 1986.                           

 Lázár György miniszterelnök, 1984.

Kisléta, Pócspetri, Máriapócs közös termelőszövetkezete a Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet országos szinten is kiemelkedő munkájáért több szakmai, erkölcsi elismerésben részesült: 1990-ig kilenc évben Kiváló Termelőszövetkezeti elismerést kapott. 1983. augusztus 19-én a MÉM Termelés Nagydíját Dr. Vendég Ferenc miniszterhelyettes adta át. 1986. május 6-án a Minisztertanács Vörös Zászlaját Váncsa Jenő MÉM miniszter adta át. 1985. április 2-án az elnök Paszternák József Állami Díjban részesült. 1984. március 14-én a termelőszövetkezetet Lázár György miniszterelnök látogatta meg.

A Máriapócsi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Sportegyesület Lovas Szakosztályának versenyzői 1980-tól 1990-ig a Területi Fogathajtó Bajnokságokon, Országos Fogathajtó Bajnokságokon több elismerésre méltó eredményt értek el. Az elért helyezések egyértelműen mutatják, hogy Kelet-Magyarországon a lovas szakosztály versenyzői az élmezőnybe tartoztak, kiemelkedően jó munkát végeztek. A Területi Fogathajtó Bajnokságot 1984-ben, az Országos Fogathajtó Bajnokságokat 1985-ben, 1986-ban, 1987-ben Máriapócson, a termelőszövetkezet pályáján rendezték meg. 2004-ben Pénzes László, Paszternák József, Kovács János közreműködésével A lótartás és a fogathajtás Máriapócsi története /1979-2004/ címmel anyag lett összeállítva. Az anyagban Váci Ernő a magyar fogathajtó válogatott kapitányának közölt Zsurmák című írásából idézek: „Léta, Petri, Pócs a helybeliek félszavas értelmezése, nekik teljes értelmű faluképet jelent. Az egykori Gencsy-birtok „Kislétai” rekord őztrófeája, a hírhedtté vált „Pócspetri” ügy, a világhírű, pápalátogatást is eredményező „Máriapócsi” könnyező Mária-kép tájegységi legendáriumának megismerése közben, egykor fogatverseny sorozatokkal is tisztelegtünk e jólelkű lakóközösség előtt.”

30/7. A Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer/1979-1990/

A gazdasági társaság, Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer néven, kislétai székhellyel az 1978. évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján négy megyére kiterjedően 60 taggal 5594 hektár dohányterületen 1979–ben alakult meg. A tagok megyénkénti elhelyezkedése: Szabolcs-Szatmár megye 45 tag 4326 hektárral, Hajdu-Bihar megye 12 tag 1078 hektárral, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2 tag 160 hektárral, Heves megye a Füzesabonyi Állami Gazdaság 30 hektárral. A vállalatok, intézmények közül tagok: a Dohányipari Vállalatok Trösztje, a Debreceni Dohánykutató Intézet, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat. A gazdasági társaság közös képviselője és székhelye a Rákóczi Mg. Termelőszövetkezet, Máriapócs, Bátori út 27.

A kislétai székhellyel működő Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer tevékenységi köre volt: a korszerű dohánytermesztési technológiák kimunkálása, alkalmazásának bevezetése; a rendszerszerű dohánytermeléshez szükséges feltételek biztosítása; a tevékenységgel összefüggő gépjavítás, szervizszolgáltatás, technológiai szaktanácsadás; a dohánytermelést végző szellemi és fizikai dolgozók képzése, továbbképzése; a dohánytermeléssel kapcsolatos elemző, értékelő munka végzése; közreműködés az ágazat fejlesztésében.

A tagok vagyoni hozzájárulása a termesztett dohányterület szerint: 30-100 hektárig 50.000 forint, 101-150 hektárig 70.000 forint, 150 hektár felett 90.000 forint. A Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer szervezeti felépítése: Ügyvezető Igazgató, Technológiai Osztály, Műszaki Szolgáltató Osztály, Műszaki Ellátó Osztály, Közgazdasági Osztály. A szellemi foglalkoztatottak száma meghaladta a 15 főt, a fizikai dolgozók száma 20 fő körül alakult. A szakmai tanfolyamok megtartásának feltételeit kialakították. A képzésen, továbbképzésen 1979-ben 195 fő vett részt. A szolgáltató tevékenység keretében 1979-ben 28 darab dohánykombájnt és munkagépeit, 237 darab szárítót javítottak meg, 96 db szárító építésében, beüzemelésében vettek részt. A javítási és a belkereskedelmi tevékenységgel a megjelölt évben 5.198 millió forint árbevételt értek el.

A kislétai székhellyel működő Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer 1979-től a Máriapócsi Rákóczi Mg. Termelőszövetkezet szétválásáig, 1990-ig működött. Az anyag összeállításában segítségemre volt Paszternák László a rendszer volt dolgozója, aki a régi anyagokat a rendelkezésemre bocsátotta, ezúton is hálás köszönet érte.