A koronavírus időszakát élve is foglalkozom Kisléta helytörténetével, kiemelten a Kustár időszakkal /1969-1987/. A történelmünkben, Kisléta helytörténetében is az emberek egészségügyi helyzete, lehetőségei nagyon különbözőek voltak. Úgy érzem, személyes tapasztalat alapján, hogy a második világháború után az egészségügy intézmény rendszere dinamikus fejlődésnek indult. Sokan tapasztalhattuk az áldásos előnyeit. Kisléta község helytörténete alapján, Kislétán először lakott orvos, Dr. Jósa István személyében 1807-1837 között. Szabolcs megye főorvosaként 1787-1837 között Kislétán különös betegek számára ispotájt /kórházat/ hozott létre. Dr. Jósa István főorvos időszakában olyan egészségügyi helyzet volt, hogy orvosként is a született tizennégy gyermekből csak ötöt tudtak felnevelni. Ezt követően Kislétán orvos sokáig nem lakott, nem működött, a máriapócsi-, nyírbogáti orvoshoz jártak a betegek. Kislétán körzeti orvos újra az 1950–es évek másodi részében működött. A kislétai körzeti orvosok közül a következőket említem meg: Dr. Vraukó Tamás, Dr. Fazekas Árpád, Dr. Fülesdi Béla /1961-1985 között, 24 évig/, jelenlegi körzeti orvos Dr. Szabó László. Az egészségügyben különböző szinten, különböző szakmában dolgozó szakemberek munkájának hatékonyságát meghatározza a rendelkezésre álló eszközök, felszerelések mellett az egészségügyi intézmény rendszer működése. Mivel most olvasom Edward Snowden: Rendszer című könyvét, most, itt egy idézetet megosztok: „A hírszerzésnél töltött időszakot azzal a meggyőződéssel fejeztem be, hogy az ország operációs rendszere – a kormány – úgy döntött, hogy akkor funkcionál a legjobban , amikor hibásan funkcionál.”
A Kelet-Magyarország 1972. július 23.-án megjelent, 172. számában Páll Géza újságíró által közölt „Orvos, aki egészségeseket is vizsgál” című cikket olvasva megerősödött bennem, hogy mennyire fontos a betegember az orvosa, az egészségügyi rendszerben vetett bizalma.
Dr. Fülesdi Béla Kisléta község 24 évig /1961-1985/ volt körzeti orvosa, aki a szakmája mellett ember is tudott lenni hozzájárult Kisléta helytörténetének alakításához, méltó arra, hogy emlékezzünk rá, emlékét ápoljuk.
A jegyzőlakás 1910-ben épült. Később orvosi rendelő és lakás.
„Orvos, aki egészségeseket is vizsgál
Dr. Fülesdi Béla csendes kitüntetése
Láthatóan egészséges emberek várakoznak az orvosi rendelő várójában Kislétán. Képzelt betegek? Pihenni akarnak, ezért jöttek dr. Fülesdi Béla körzeti orvoshoz? Két vizsgálat közötti szusszantásnyi szünetben a körzeti orvos pillanatok alatt eloszlatja a kételyeket. Nem ilyen emberek a rendelő látogatói: néhány éve elérték, hogy nemcsak a betegek, hanem az egészségesek is felkeresik a rendelőt. Először hívásra, később már maguktól.
— Először vonakodtak, megijedtek, amikor a papírokat kiküldtük. Azt mondták: ők nem betegek. Akkor mi szükség van rá, hogy megvizsgáljuk őket... — Dr. Fülcsdi Béla azonban nem tágított. Kitartóan magyarázta a falusi embereknek, hogy a betegség, különösen a kezdődő szakaszában, elrejtőzik, nem mindig „mutatja” magát. Ezért szeretnék, ha a falu minden lakója bizonyos időközönként eljönne a rendelőbe és meggyőződne róla, hogy nincs baj. Ha pedig valamit észrevesz az orvos, időben megkezdődhet a gyógyítás, a betegség megelőzése...
Hatszor „megszűrt” falu
Egy év alatt 10254-en fordultak meg a kislétai rendelőben, 618 beteget háznál látott el az orvos, 319-et szak- rendelésre irányított, 71-et pedig kórházba küldött. Egy- egy kislétai lakos hatszor fordult meg a rendelőben. Egy évtizedes orvosi, körzeti ápolónői, védőnői és — nem utolsósorban orvosírnoki — együttes fáradozás eredményeként elkészült Kisléta „betegségtükre”. Ez a tükör egy gondosan vezetett kartonrendszer, amely a község valamennyi lakójának leglényegesebb egészségügyi adatait, az előfordult betegséget, a gyógyulás egész „menetrendjét” tartalmazza.
S aki a gyógyító „menetrend”, a mindennapos gyógyítómunka hátterében áll: 43 éves, őszülő férfi. A debreceni klinikai helyét cserélte fel 1957-ben egy szabolcsi község körzeti orvosi posztjával. Tiszabecsen kezdett, négy évig hat község tartozott hozzá. Nem volt olyan éjjel, hogy ne hívták Volna szüléshez. Még akkor nem épült meg a fehérgyarmati kórház. Örömmel ment — fáradtan is — a kitüntetéssel diplomázott szülész szakorvos. Petróleumlámpa fényénél kellett világra segíteni az újszülöttet.
Mire kigyúlt a villanyfény Becsen 1961-ben már a jelenlegi helyén, Kislétán fogadta az első betegeket. Hat évig rendelt Pócspetriben is; 4600 ember tartozott a körzetéhez. Három éve vették le Petrit, maradt Kisléta.
Rendelője a község
Ez olyan ideális lakossági arány egy körzeti orvosnak, ahol már el lehet kezdeni a megelőző, gondozó munkát — jegyzi meg, mintha csupán ez lenne a magyarázat az 1961 óta elért szép teljesítményre. Az orvos személyisége, hivatásszeretete az, amely elindította a szenvedélyes kutatást, feltérképezést, amelyhez legalább annyira szüksége volt az egyetemen tanult orvosi tudományra, mint a falusi környezetben, Ököritófülpösön magába szívott parasztvilág természetes, őszinte levegője, a parasztemberek szeretete... Szót tudott érteni mindenkivel, s ma már nemcsak a betegségüket ismeri, hanem azt is, kinek mi nyomja a szívét, milyenek a családi körülményei, gondjai...
— Ez a mi nagy előnyünk — magyarázza. Nem a kórlapokról ismerjük a betegeket, hanem a teljes embert és a környezetét, így lehet kézben tartani a betegeket...
Dr. Fülesdi Béla rendelője olyan nagy, mint maga a falu. Megfordul a község minden házában, a tsz méregraktárában, a tejbegyűjtőben, az iskolákban, üzletekben, italboltokban. A tisztaságot, a betegségek megelőzését vizsgálja. De siet a rendelőbe, ha üzenet jön, hogy valaki szegbe lépett, vagy éppen kibírhatatlan fogfájás kínozza. Általános orvos is, amit helyben el lehet végezni, el is végzi, nem küldözgeti a betegeket feleslegesen a szakrendelőbe. Van már a rendelőjében nemcsak röntgenkészülék, rövidhullámra sem kell a távoli helyekre járniuk a betegeknek.
Állandó vendége a helyi művelődési otthonnak is, előadásain telt ház van. Előadás a serdülőkor egészségügyi problémáiról, munka és pihenés, a fogok és betegségei, beszélgetés az alkoholról...
Érdemes orvos
Meglepte-e az érdemes orvosi kitüntetés, melyet az idén egyedül dr. Fülesdi Béla kislétai körzeti orvos kapott megyénkben?
Egy polgári védelmi bemutatón volt Nyírbogáton. Fáradtan érkezett haza, az asztalán ott volt a meghívó: „július 1-én a Semmelweis-teremben...” Nagy kitüntetésnek tartja, s úgy érzi nemcsak a saját munkáját értékelték ezzel, hanem a körzeti ápolónő, a védőnő és az orvosírnokét is. Az orvosírnok a felesége, aki még éjjel is felkel és beírja a beteg lapjára, ha valami fontos eszébe jut, ami napközben kimaradt. Lehet egy apróság, néhány tizedes vérnyomás emelkedés egy idős parasztnéninél. És mégis meg lehet, hogy hihetetlenül fontos, sőt életbevágó.
— A feleségemet illeti az érdemes orvosi cím fele, — mondja mosolyogva.
Még egy epizód tartozik dr. Fülesdi Béla életrajzához. Ez év május 1-i számunkban sárguló újságlapok között lapozgatva idéztünk az 1949. május 1-én megjelent Nyírségi Magyar Népből- „Szatmári parasztfiúk készülnek az egyetemre az érettségi után: Tordai Imre, Olvasztó Sándor, Fülesdi Béla... Jó lenne megkeresni és kivallatni életük alakulásáról a már nem éppen fiatalembereket” — írtuk lapozgatásunk után.
Az ököritói parasztfiú a megye érdemes orvosa lett. Hű maradt a faluhoz. /Páll Géza/”
