- A kislétai Tatár és Brösztl malomtulajdonos családok
A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében jelent meg /27-29.o./ Páll István Szárazmalmok Északkelet-Magyarországon a 18-19. században című műve. „A malmok a falu életében” című részben egy Kislétára vonatkozó részre is ráleltem. A malmok nemcsak az őrlés színterei voltak, hanem a települések életében, a társas kapcsolatok tartásában is igen fontos szerepet játszottak. Egy 1770-es adat szerint Kislétán a vasárnapi templomi mise után a malomnál többen kártyáztak. Egy-egy jól őrlő malomért néha a szomszédos falvakba is elszekereztek az őrletők, az ottani írott vagy íratlan szokások be nem tartása bizony néha konfliktusok forrásává is válhatott. Az URBÁRIUMOK szerint Kislétán 1674-ben már működött szárazmalom.
A kislétai szárazmalom tulajdonosa 1769-ben Gencsy Zsigmond földbirtokos volt. A Kislétán 1769-ben kelt jegyzőkönyv szerint: „Nztes Török Péter Uram ő Kigyelme Petribűl Kis Létára által jővén oly reggel, hogy maga számára életett őröljön, amint hogy el érkezésével jó reggel az Zsidó Malmában lovait bé is fogatta szolgálja által, de mivel otthon lévő emberek által meg tiltatott, hogy az malomban bé ne fogjon és ne őrőljön, mivel az Magyaroknak nagy innepe vagyon kit eleitűl fogva meg tartottak, azért tellyességgel őrölni nem engednek.” Hiába érvelt Török Péter, hogy „én orosz ember vagyok, nékem nints innepem, az Malom pedig fa, nincs innepe, én bizony ugymond őrölök.” Erőszakkal is megakadályozták ebbéli tevékenységében.
A malom tulajdonosa, Gencsy Zsigmond bizonyságlevele mondta ki a végső szót: „Alább írt vigere praesentium recognoscalom, hogy lévén énnékem Kis Létán ezen Tettes Nem. Zabólcs Vgyében mint Földes Úrnak egy Száraz Malmom; azon Helységben, mint hogy orosz és oláh valláson lévő lakosok is vagynak, attam olly parancsolatot ki, hogy Sátoros Innepeken, ugy mint Karácsony, Hussvét és Pünkösd három napjain, Nagy Pénteken, is senkit is fent írt Száraz Malomban őrölni ne engedjenek. Melly eszerint ki adott parancsolatomrúl adom ezen recognitiomat Kis Léta Lakosok requisitiojára. Sig. Balkány die 20 a febr. 1771. Gencsy Zsigmond.” Az 1800-as évek elején Dr. Jósa István Szabolcs vármegye főorvosának a Kislétai birtokán szárazmalom is működött.
Szárazmalom a XVIII. században
Szárazmalom: meghajtása igaerővel történik, alsó állású, vízszintes meghajtó kerekű, malomházból és keringősátorból állt, a nagy kereket vonó állattal, marhákkal, ökrökkel, lovakkal vontatták körbe, a keringő talpába körülbelül 400 fog /akác-, somfa/ ékelődik be, mely forgatja az orsókat, azok pedig a malomköveket.
A nagy kereket körbe vontatják a lovak
A malmok belécezett tetőszerkezetének befedésére leginkább nádat használtak. Az 1840-es évek statisztikája szerint közel 2/3-ukat fedték náddal, ezt követte a zsindely, a deszka, a zsúp. Vegyes tetőhéjazatok is voltak. 1845-47-ben egy-egy malom fedéséhez a tetőnagyságától függően 1100-4000 kéve nádat használtak fel. Kislétán 1847-ben a leégett épületeket Petrován Demeter „Molnár és nádkötő mester” becsülte fel.
A „Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei 1931.” című könyv szerint Tatár Sándor gőzmalom tulajdonos és földbirtokos, akinek ősei Tatárfalvi előnévvel nemesek voltak, 1888-ban alapította a malmát, amelyet 1908-ban gőzmalommá épített át. A félstabil gőzgép 72-83 lóerős volt. A malom nagyobbítása miatt 1937-ben a félstabil gőzgépet eladásra meghirdették. Tatár Sándor huszonöt holdon gazdálkodást is folytatott, községi képviselőként is tevékenykedett. Az anyaggyüjtés során a Molnárok Lapjával gyakran találkoztam, Tatár Sándor kislétai malomtulajdonos rendszeres használója volt a lapnak, sok informácihoz jutott, rendszeresen használta különböző hirdetésekre. A Molnárok Lapja, Budapest, 1932. január 9-i számában megjelent Tatás Sándor levele is, amelyben a lap előnyeit sorolta fel a különböző árak megjelenését, hasznosságát, a szakmai ismeretek közlését, a szakemberek fejlődését szolgálja, a felvetődő lap megszünése ellen tiltakozott, mivel más lehetőség nincs a speciális információ begyűjtésére. Lányuk, Tatár Piroska révén vejük lett Brösztl Gáspár, ősrégi felvidéki nemes család leszármazottja, aki 48 hónapig harcolt a fronton.
Az első hivatalos statisztikai összeírás szerint, 1863-ban Magyarországon 22132 darab gabonaőrlő malom volt. A fajták szerinti megoszlása: gőzmalom 147, műmalom 70, hajómalom 4301, patakmalom 9173, szélmalom 475, szárazmalom 7966.
A műszaki végzettségű Brösztl Gáspár 1884. október 12-én született (édesanyja Gedeon Margit), a Kassa melletti Mezenléből került Kislétára. Tatár Piroskát vette feleségül. Piroska édesapja a malom üzemeltetése, gazdálkodás mellett kiváló munkát végző asztalos is volt. Munkájának eredményei még napjainkban is fellelhető. Madácsi Károly szerint a Brösztl és a Tatár család kislétai birtoka 40-50 kataszteri hold körül alakult. A Tatár Sándor, majd Brösztl Gáspár termény- és olajmalom a környék lakosainak végzett munkát. Legközelebb hasonló működő malom Újfehértón volt. A második világháború után a malom egy rövid ideig még működött, én is jártam ott. A kisipari jellegű malmokat, így a kislétai Brösztl Gáspár malmát is 1951-ben állami igénybevétellel, 1952-ben pedig megváltással erőltetett ütemben államosították. A kislétai malom tulajdonosát hamis váddal, „közellátás érdekének veszélyeztetése” miatt 1950 januárjában letartóztatták, a Budapesti Országos Büntetőintézetbe került, a Szabad Föld cikket jelentetett meg az eseményről. Szerencsére letartóztatása nem sokáig tartott.
Brösztl-kúria, 2003.
Brösztl Gáspár felesége, Tatár Piroska korán elhalálozott, emlékére és a kriptár építési engedélyéért 1931-ben szülei és férje orgonát adományozott a kislétai Református Egyház részére. Később Brösztl Gáspár Nagy Irénnel kötött házasságot. A második házasságból született Sándor és Piroska gyerekük. Jóska testvérbátyámmal történt beszélgetéskor megtudtam, hogy ifj. Brösztl Gáspár leányával, Brösztl Julival Nyíregyházán szokott találkozni, nem messze lakik. Julika segítőkész volt, Kisléta község történetének teljessé tétele érdekében a tulajdonában lévő három fényképet a rendelkezésünkre bocsátotta.
Brösztl Gáspár malom tulajdonosa, 1944.
Brösztl Piri, ifj. Brösztl Gáspár, Brösztl Sanyi
A Kislétai malom bejárata a kétszárnyú ajtóval (Balról jobbra: Gépész, Brösztl Gáspár, ifi. Brösztl Gáspár, hátul a malmot igénybevevők, 1944.)
Tatár-Brösztl kripta, Kisléta 2017./PL/
A Brösztl kúria később a helyi „Rákóczi” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet központja lett, a telepet a szövetkezet hasznosította. A malmot és olajütőt nem indították újra, később lebontásra került. A Kisléta, Pócspetri, Máriapócs községekben működő termelőszövetkezetek 1975-ben egyesültek, Máriapócsi központtal, mely „Rákóczi” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven működött. A kislétai székhellyel 1979-től működő Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer központja 1990-ig volt. A Brösztl kúria napjainkban Idősek Otthona, 241 férőhely áll rendelkezésre tartós bentlakásra, a nappali idősek klubját 20 fő veheti igénybe.
