Kisléta község története

 A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség története

Jézus Virágvasárnapi tapasztalatai és üzenetei:

„Elhatalmasodott a képmutatás, a nép nem látja a bűnt bűnnek.

Jobbítsátok meg útjaitokat, tetteiteket.

Ne bízzatok a hazug szavakban.

Az embertársaitokat igazságosan itéljétek meg.”

A Kislétai Görög Katolikus Templom Délkeleti oldala /2013., PL./

 25/1. A hajdúdorogi püspökség létesítésének története

A hajdúdorogi püspökség megalakulása előtt a magyar görögkatolikusok magyar nyelv használatát az egyházi hatóságok régóta megtűrték. A Makói Egyházban azt követően, hogy Papp-Szilágyi püspök betiltotta a magyar nyelv használatát, 1868. április 16-án Farkas Lajos elnökletével megalakult a Görög Katolikusok Állandó Végrehajtó Bizottsága. A kongresszusokon a görögkatolikus püspökség létrehozása érdekében különböző hatóságokhoz fordultak. A fáradozásuknak annyi eredménye lett, hogy 1873. szeptember 17-én a magyar nyelvű görögkatolikus hívek részére Hajdúdorogon Danilovics János kanonok vezetésével a Munkácsi Püspökség kebelében Püspöki Külhelynökség létesült. 1896-ban, a millenniumi ünnepségek évében Farkas Pál a végrehajtó bizottság élén újabb kezdeményezésekkel állt elő sikertelenül. A Görög Katolikusok Országos Bizottságának megalakulása és kezdeményezése a magyar nyelvű püspökség létrehozására sokáig nem járt sikerrel. A hajdúdorogi egyházmegye létesítésére 1912. június 8-án kelt „Christifideles graeci” bulla, illetőleg az 1913. évi XXXV. t.-c alapján került sor. A magyar görög katolikus egyházmegye nyelvéül az ógörög nyelvet tették meg, de kimondásra került, hogy az összes magyar görög katolikusok részére alakították, beleértve a románság közé ékelődött még megmaradt magyar nyelvű görög katolikus szigeteket is. A szabolcsi, szatmári, zempléni főesperesség mellett tizenegy esperesi kerület alakult. A máriapócsi esperesi kerület esperese Damjanocics József, a hozzátartozó egyházak Kisléta mellett Biri, Kállósemjén, Levelek, Máriapócs, Napkor, Nyírbakta, Nyírgyulaj, Nyírbátor.

25/2. A görög katolikusok története

Véghső Tamás leírása szerint „a görög katolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek.” Az elnevezésben a „görög” szó a bizánci szertartásra, a „katolikus” pedig a Római Apostoli Székkel való egységre utal. Magyarországon mintegy 300 ezer görög katolikus hívő két egyházkormányzati egységben él. Az egyik a Hajdúdorogi Egyházmegyében nyíregyházi székhellyel, a Hajdúdorogon lévő püspöki székesegyházzal, a másik a Miskolci Apostoli Exarchátusban miskolci székhellyel és székesegyházzal. Elsőként a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítására került sor, ahová a Kislétai Görög Katolikus Egyház is tartozik.

Több évtizedes kitartó küzdelem után Ferenc József király, mint a magyar katolikus egyház főkegyura 1912. május 6-án alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét a magyar ajkú és identitású görög katolikusok számára. Az egyházmegyéhez 162 parókia került besorolásra a munkácsi, az eperjesi, a nagyváradi, a gyulafehérvári, a fogarasi, a szamosújvári és az esztergomi egyházmegyékből. Egy hónappal később X. Szent Piusz pápa is jóváhagyta a „Christifideles graeci” kezdetű bullájával. A Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása előtt a magyar görög katolikusok a munkácsi, eperjesi, gyulafehérvári, fogarasi, szamosújvári, nagyváradi liturgikus nyelvű egyházmegyékben éltek. A Hajdúdorogi Egyházmegye első püspökévé Miklósi István sátoraljaújhelyi parókust nevezte ki az uralkodó, a felszentelésére 1913. október 5-én Hajdúdorogon került sor.

Az első világháború előszeleként 1914. február 23-án a debreceni ideiglenes püspöki hivatalban felrobbant pokolgép megölte Miklósy püspök három közvetlen munkatársát, Jaczkovics Mihály helynököt, Slepkovszky János püspöki titkárt és Csatth Sándor jogtanácsost. A bombamerénylet szálai a román elkövetőkön keresztül az orosz titkosszolgálathoz vezettek. Ezt követően Miklósy István püspök székhelyét Nyíregyházra helyezte át.

Miklósy István püspök

Dr. Dudás Miklós püspök

A Hajdúdorogi Egyházmegye első püspöke Miklósy István 1937-ben halt meg. Utódját Dudás Miklós bazilika szerzetes személyében 1939-ben XII. Piusz pápa nevezte ki. Dudás Miklós megyés püspök 1950-ben Nyíregyházán Papnevelő Intézetet és Hittudományi Főiskolát alapított. 1965. november 19-én Rómában, a Szent Péter Bazilikában Dudás Miklós püspök magyar nyelvű Szent Liturgiát mutatott be több száz püspök előtt, akik a II. Vatikáni Zsinat tanácskozásán vettek részt. A zsinat ekkor döntött, hogy a római katolikus egyházban az addigi kizárólagos latin mellett a nemzeti nyelv is használható a liturgiában. A családunk a kislétai görög katolikus templomba járt istentiszteletre, valamennyien tapasztaltuk a változást. Dudás Miklós megyéspüspök 1972. évi halála után utódja Timkó Imre lett, aki mellé a Szentszék Keresztes Szilárd püspök személyében segédpüspököt állított. 1988-tól a Hajdúdorogi Egyházmegyét és a Miskolci Apostoli Kormányzóságot 2008-ig Keresztes Szilárd vezette. 2008-ban a Szentszék Kocsis Fülöp szerzetest nevezte ki a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspökévé és a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzójává.

Dr. Timkó Imre /Budapest, 1920.08.13.-Nyíregyháza, 1988.03.30./ a Hajdúdorogi Egyházmegye harmadik püspöke. Pappá Nyíregyházán szentelték 1945. december 9-én. VI. Pál pápa, 1975. január 10-én hajdúdorogi püspökké és miskolci apostoli kormányzóvá nevezte ki. 1975. február 8-án Szegedi Joachim kőrösi püspök szentelte püspökké. A hajdúdorogi püspöki időtartalma 1975-1988.

Dr. Keresztes Szilárd /Nyíracsád, 1932.07.19.-/ a Hajdúdorogi Egyházmegye negyedik püspöke. Pappá Nyíregyházán 1955. augusztus 7-én Dudás Miklós püspök szentelte, püspökké Nyíregyházán 1975. február 8-án Timkó Imre szentelte. Hajdúdorogi segédpüspök 1975-1988 között, A Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke 1988-2007 között.

Dr. Timkó Imre /1920.08.13.-1988.03.30./

Dr. Keresztes Szilárd /Nyíracsád, 1932.07.19./

A Szentatya, Ferenc Pápa a bizánci rítusú katolikusok számára 2015. március 20-án megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat. A Hajdúdorogi Egyházmegyét Debrecen székhellyel metropolitai székké emelte, amelynek első metropolitájává Excellenciás és Főtisztelendő Kocsis Fülöpöt nevezte ki. A metropolitai beiktatást S. Em. Leonardo Sandri biboros végezte el 2015. március 23-án, hétfőn. Kocsis Fülöp Szegeden 1963. január 13-án született. 1998. november 6-án tette le a szerzetesi fogadalmát Hajdúdorogon, Keresztes Szilárd megyés püspök előtt. Püspökké Keresztes Szilárd püspök Hajdúdorogon szentelte. Miskolci apostoli kormányzó 2008-2011 között, a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke 2008-2015 között, Hajdúdorogi metropolita 2015-től.

A pápa a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, megtéve a Hajdúdorogi Egyházmegye szuffragáneus egyházmegyéjévé, amelynek első püspökévé Orosz Atanázt nevezte ki.

Továbbá megalapította a bizánci rítusú katolikusok számára a Nyíregyházi Egyházmegyét, Szabolcs-Szatmár Bereg megye közigazgatási területével, a Hajdúdorogi Metropolitai Széket szuffragáneuává téve. A Szentatya, Ferenc pápa 2015. október 31-én Főtisztelendő Szocska Ábelt OSBM urat, a Miskolci Egyházmegye apostoli adminisztrátorává, apostoli kormányzójává nevezte ki, a Hierarchák Tanácsában való részvételi joggal. Szocska A. Ábel OSBM Nagyszőlősön született, 1972. szeptember 24-én. 1996-ban belépett a Nagy Szent Bazil Rendbe, majd 2000. szeptember 30-án Máriapócson pappá szentelték.

Kocsis Fülöp /1963.01.13.-/ metropolita

Szocska Ábel / 1972.09.24.-/apostoli kormányzó

25/3. A Kislétai Görög Katolikus Egyház története

Páll István Az Észak-Tiszántuli románsága a 18-19. században című kiadványa szerint a Kállay család 1735-ben Kislétára görög katolikus románokat költöztetett. Egyházközségüket a Kislétai Görög Katolikus Egyházközség címen a Pócsi Templomot építtető Olsay Mihály helynök 1739-ben alapította. 1753-ban sövényfalú, szalmával fedett templomot említenek. A későbbi források fatemplomról írnak, megfelelő felszereléssel el volt látva, 156 ember befogadására volt alkalmas, 1770-es években már erős felújításra szorult. Az 1774. évi összeírás szerint a mellette lévő paplakot, plébániát 1769-ben fából építették, de az összeíráskor még nem volt befejezve. A leírás szerint ablakokkal és ajtókkal gyengén volt felszerelve, kemencéje, mellékhelyiségei nem voltak, külső, belső vakolásra, meszelésre szorult. A kántortanító lakásának építését megkezdték, egy szobából, előszobából és kamrából fog állni. Ebben az időszakban egy fából készült új iskolát is összeírtak.

Belső templomrészlet Ikonosztánizonnal

Szószék /2013. PL./

A Görögkatolikus Szemle 1943. 21. száma, május 23-án ADALÉKOK c. részében foglalkozik a kislétai paróchiával. „Az 1774. évi összeírás szerint körülbelül 35 évvel korábban, tehát 1730 körül létesült a paróchia. Kegyura nincs. Az egyházi fundus kiszakítása a kegyurakat illeti; gróf Barkóczy Jánost, Klobusiczky Istvánt, Dezsőffy Sámuelt, Szentiványi Klárát, Zoltán Istvánt és Gentsy Zsigmondot. A fa templomot a paróchia felállításával egyidejűleg, 1769-ben a község költségén építették, tetőfedésre, torony vagy harangláb felállítására s majdnem teljes reparálásra szorul, a szükséges felszerelésekkel utcunque el van látva. Megfelelő kelyhe azonban nincsen, a paróchus mindezideig ólom-kelyhet használt. Egy szertartási könyv, a triodion hiányzik. Perselypénz jövedelme 4 frt.

Az 1774. évi összeírás szerint a paróchus jövedelme: a belső fundusból 1 frt., a vetésből 6 frt., stólából keresztelések után 17 krajcárjával 1 frt. 41 kr., ab oratione et aspersione lustrali in domo puerperae 5 krajcárjával 2 frt. 26 1/2 kr., felnőttek temetése után 40 krajcárjával 80 kr., kolediból 30 kr., minden gazdától és zsellértől egy, összesen 28 pozsonyi mérő párbérgabona, 50 krajcárjával, 14 frt. Bogáth leányegyházától 40 krajcár mindössze. A paróchus összes jövedelme 33 frt. 14 kr. A kántortanító jövedelme: a stólából esketések után 10 krajcárjával 56 kr., gyermekek temetéséből 10 krajcárjával 20 kr., koledából 15 kr., 14 véka párbér értéke 7 frt. Összes jövedelme 8 frt. 11 kr. A harangozó a temetések alkalmával való harangozásért kap egy esztendőben 40 krajcárt.”

A Kislétai Görög Katolikus Egyház az 1905. évben felvett leltár időszakában a Munkácsi Görög katolikus Egyházmegyéhez tartozó Szabolcs vármegyében fekvő Máriapócsi Esperesi kerülethez osztott, szabad adományozású Kislétai III. osztályú Görög Katolikus Egyházként van feltüntetve.

A misealapítványra vonatkozó adatokkal először itt találkoztam. Jósa István 1761-ben alapított szent misealapítványa elsőként van feltüntetve, az 1000 koronát az Ungvári Alapítványi Alapok kezelte, kamatának 60 korona van feltüntetve. Az elvégzendő szent misék száma 27, ideje minden hó 1-jén és a római katolikus ünnepeken, a Jósa család meghalt és élő tagjaiért. Az általam talált misealapítványok: 1. 1908. április 19. Alapító Oklevél szerint Orosz Péter 200 koronát tett a szent mise alapítványba, évenként egy szent misét tartalmazott. Aláírók: id. Orosz Péter, Szaplonczay György, Nádasy László, kezelő Munkács megyei alapítványkezelő. 2. 1917. február 8. Misealapítványi Oklevél szerint Szilágyi András 100 korona alapítvány, évenként egy mise, március 9. napján, aláírók Szilágyi András, Varga István, Lecza Jánosné, Véghseő István, jóváhagyta Miklósy István püspök, aláírta özv. Hornyák Jánosné, Szilágyi András, Szabó József, Véghseő István, jóváhagyó Damjanovics Tivadar püspök helyettes. 3. 1917. július 22. Özv. Hornyák Jánosné 200 korona alapítvány, évente egy szent mise bemutatására. A misealapítványokat a szentélyben függő misetáblázat tartalmazta, amely napjainkban már nem található ott.

Az új téglatemplom 1794-1801 között épült, Telepianovich Timótus szerzetespap, lelkész működésének időszakában /1794-1804/ valósult meg, aki Telepi György nagyapja volt, titulusa Szent Mihály főangyal, amelyhez 1820 körül téglából homlokzati tornyot építettek hozzá. A hajója és a félköríves szentélye nagy része gótikus eredetű.

1905-ben villámhárító híján, villámcsapás következtében tűz keletkezett. Az égő templomból az oltáriszentséget Neumányi Antal, a Gencsy uradalom tiszttartója mentette ki és helyezte el az iskolába, és ott folytatták a szent szolgálatokat. A „Nyírvidék” 1905. június 11-számában „Villám által felgyújtott templom” címmel jelent meg tájékoztatás: „E hó 7-én délután 3 órakor nagy vihar vonult el Kisléta község felett. A villám a vihar közben lecsapott a görög katolikus templom tornyára, s pár pillanat alatt az egész templom lángokban állott. Oltásról alig lehetett szó, mert a gyújtogató villám össze-vissza futotta a templomot, úgy, hogy az épület egyszerre lángba került s nem csak a teteje égett le, de a templom belsejébe is behatolt a tűz, úgy, hogy a felszerelés egy részét is nagy bajjal lehetett csak megmenteni. Elpusztult a templomnak nem régen szerzett szép új csillárja is.”

Neumányi Antal /1857-1952/ Trencséni nemes családból származik, először gróf Lónyay rétközi birtokán, majd Elek Dezső birtokán, később Gencsy Samu újfehértói birtokán, 1893-tól Gencsi Károly kislétai birtokán vezette a gazdaságot. Szabolcs vármegye bizottsági tagja, Kisléta község képviselője. A Kislétai Református Temetőben helyezték örök nyugalomra. A régi temető megszüntetése után az unokái a volt sírhelyénél Emlékhelyet alakítottak ki a Polgármesteri Hivatal engedélyével. Ezzel is hozzájárultak Kisléta község történetének ápolásához, őseinknek, köztük Neumányi Antalnak megérdemlő tisztelet megadásához. A sírhelyről készített fényképet tiszteletadásom jeléül közzéteszem. Példaképül szolgálhat a Kisléta községhez köthető neves emberek emlékének ápolásához.

Sikerült még kimenteni az ikonosztázon / képállvány/ királyi ajtaját. A haranglábak is elégtek, a harangok a toronyból lehullottak, a zuhanás következtében az egyik harang meghasadt. A tűzvészben a templom súlyos károkat szenvedett. A templom újjáépítésére az egész görögkatolikusság gyűjtött. 1906-ban a budapesti Rátay és Benedek Műintézetnél a baldachinos főoltár is elkészült. 1912-ben a rozsnyói festő, Ádám Gyula falképekkel díszítette a fa boltozatokat /később többször is megújították/. Az egysoros ikonosztáziont a 20. század közepén állították be.

Az 1905. évről felvett leltár négy haranggal foglalkozik: 1. harang 225 kg-os, jó állapotú, értéke 850 korona, 2. harang 130 kg-os, jó állapotú, értéke 520 korona, 3. harang 70 kg-os, jó állapotú, értéke 22 korona. A 2. és 3. 1917-ben hadi célra elreflavizáltatott, 948 koronát fizettek érte. Kislétán 1917. március 29-én felvételre került egy bizottsági jegyzőkönyv három harang /kettőt Kislétáról, 134 kg és 103 kg, egyet Pócspetriből 60 kg/ átadás-átvételéről. Jelen voltak a Kassai Katonai Hatóság részéről Ruzek Jarotslav tüzér hadnagy, mint átvevő, az egyház részéről Véghseő Miklós lelkész, mint átadó. A három harang összes súlyának 297kg van feltüntetve, kártalanítás címén a Kassai Cs. és Kir. Katonai Parancsnokság kilogrammonként 4 koronát, összesen 1188 koronát fizetett. Egy harangja maradt a templomnak, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. 1923-ban egy 137kg-os harangot szerzett be az egyház, amely Szent Miklós tiszteletére lett felszentelve. Jelenleg ez a két harangja van a templomnak. A nagy harangon olvasható, hogy „Öntötte Egri Ferenc Gejőcsben”, található még rajta egy hármas kereszt és egy Szűz Máriát ábrázoló domborítás.

A leégett templom 1906-ban Szaplonczay György kislétai görögkatolikus lelkész vezetésével épült újjá. A templombelső három részre tagolódik: fő rész, szentély, elő hajó. Az ikonosztázionnak /képállvány/ négy alapképe van, egyik Szent Miklóst, a második a Szűz Anyát a Kisded Jézussal, a harmadik a tanító Krisztust, a negyedik a templom védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja.

A Görög Katolikus Hírlap 1906. július 21-én keltezett 29. száma az újjáépített templom szenteléséről a következőket írja: „Folyó hó 15-én szentelte fel püspöki engedéllyel Szaplonczay György kislétai esperes, lelkész az újonnan épült helybeli templomot. A belső berendezés még nincs teljesen kész, de az oltár már egészen fel van építve. Az ünnepélyes alkalomból a nép zsúfolásig megtöltötte az új templomot. Megható jelenség volt, mikor a felszentelési szertartásban a fungáló lelkész hálaimára hívta fel a népet. A hálaimát zokogva mondta el a nép, megköszönve Istennek a vett jókat és kegyelmet. Külön hálaimát mondtak azokért a jószívű adakozókért, akik a templom felépítésének költségeihez adományaikkal hozzájárultak.”

A leégett kislétai görög katolikus templom újjáépítéséhez az egész országban hozzájárultak. Az adakozókról a Nyírvidékben megjelentek közül a következőket említem meg: Rónecz Szaniszló Nyíregyháza 10 kor., Péczely Sándor Kisléta 20 kor., Dósa József Kunszentmárton 20 kor., Balogh Szilárd Rónaszék 50 kor., Vidos Lajos Szombathely 2. kor., Valter Antal Pécs 20 kor., Seifricz István Pécs 10 kor., Mladonoczky János Győr 5 kor., Mikó Menyhért Kisléta 4 kor., gr. Dessewffy Béla, gr. Majláth Béla 20-20 kor., Angyalossy Pál Kisvárda 10 kor., római katolikus plébánia Nyíradony 25 kor., Melles Demeter kanonok Darócz 10 kor., és sokan mások. Nyírvidék 1906. május 20-ai számában az addigi gyűjtés összesen 5240 korona 58 fillér. Az adakozónak minden esetben a szegény hitközség nevében hálás köszönetét fejezte ki Szaplonczay György lelkész.

A Kislétai Görög Katolikus Egyház 1917-ben felvett leltára szerint: a templom 9 m magas, 9 m széles, 3 m hosszú; a torony 32 m magas, 3 széles, 3 hosszú; a sekrestye 7 m magas, 9 m hosszú, 2 m széles. A három harang súlya 225 kg, 150 kg és 100 kg. A föld ingatlan a belterülettel együtt 14 hold 69 négyszögöl. Az 1954. július 31-én felvett jegyzőkönyv szerint az egyház tisztségviselői: elnök lelkész Rojkovich Pál, jegyző Téglási György, főgondnok Demeter Miklós, algondnok Lakatos Mihály, hitelesítők Truczkó László, Truczkó József. 1954. augusztus 1-jén munkavállalási szerződést kötöttek Benke László festőművésszel a templom belső restaurálására.

Kisharang

Nagyharang

Az egyházi anyakönyvek nyilvántartása 1785-től lelhető fel. Az Országos Levéltárban az anyakönyvi adatokat tartalmazó mikrofilm számát 2013. április 9-én a levéltár egyik munkatársától tudtam meg: A 4635. A Kislétai Görög Katolikus anyakönyvek egy példányban a Nyíregyházi Püspöki Hivatal Levéltárában is megtalálhatóak, a betekintéséhez a levéltár vezetője előzetes engedélyét megadta. A levéltárban 2015. március 25-én Majkrics Tibornéval találkoztam, aki maximális segítséget adott az adatok gyűjtéséhez. A kislétai görög katolikus egyház és a templom történetéhez konkrét anyagokat biztosított: a Görög Katolikus Szemle 21. számát, a Görög Katolikus Hírlap 29. számát, az egyház iratait /1917-es leltár, jegyzőkönyv, munkaszerződés stb./, a lelkészek névsorát. Majkrics Tiborné levéltáros önzetlen segítségét hálásan köszönöm.

A Görög Katolikus Szemle IV. évfolyamának 1993. decemberi, 12. számában Kisléta ünnepe címmel jelent meg a következő: „Ebben az esztendőben kettős ünnepet ültek a Kislétaiak: a templomuk „neve napját” és a felújított ikonosztázion és templomfestés megáldásának ünnepét. A mai hívek újították fel a szép templomuk belsejét az oltártól a kórusig, még az ablakokra is képek kerültek. Mindezt dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök úr a templombúcsú napján áldotta meg a kerület papságának és a kislétai, meg a környékbeli híveknek a részvételével. A munkálatok Lippai Csabának, a lelkésznek szervezésében valósultak meg.”

Kisléta település az 1941. évi közigazgatási beosztás szerinti összes népesség száma 1880-ban 1284 fő, 1949-ben 1987 fő, a görög katolikus vallásúak száma 1880-ban 490 fő, 1890-ben 493 fő, 1900-ban 651 fő, 1910-ben 615 fő, 1920-ban 655 fő, 1930-ban 722 fő, 1941-ben 764 fő, 1949-ben 791 fő.

A Kislétai Görög Katolikus Egyházban szolgálattevő személyek: 1. 1785-1793 Lutai János, 2. 1793-1794 Banata szerzetespap, 3. 1794-1804 Telepianovich Timóteus szerzetespap, 4. 1804-1822 Telepianovich Antal, 5. 1823-1836 Kerekes András, 6. 1836-1868 Barna András, 7. 1862-1864 Kocsis Martinián kisegítő OSBM, 8. 1867-1868 Papp Marcián kisegítő OSBM, 9. 1868-1870, 10. 1870-1878 Zsidovits János, 11. 1878 Szemán Mihály, 12. 1878-1879 Kály Bertalan, 13. 1879-1890 Vályi Sándor, 14. 1890-1910 Szaplonczay György, 15. 1910-1916 Zahonyay Zsigmond, 16. 1916 Gojdics István káplán, 17. 1917 Véghső Miklós, 18. 1918-1962 Rojkovich Pál, 19. 1962-1975 Keresztes Gábor h. lelkész, majd parókus, 20. 1975-1977 Makláry János, 21. 1978-1989 dr. Verdes Miklós parókus, 22. 1989-1992 dr. Soltész János parókus, 23. 1992-2005 Lippai Csaba parókus, 24. 2005-2007 dr. Papp Tibor parókus, 25. 2007-2009 Káplár János parókus, 26. 2009-2010 Terdik Mihály oldallagos adminisztrátor, 27. 2010-2011 Horváth Tamás parókus, 28. 2011-2013 Terdik Mihály oldallagos adminisztrátor, 29. 2013- ifj. Orosz Árpád adminisztrátor parókus.

25/4. Kislétai Görög Katolikus Egyházi Iskola története

2015. augusztus közepén részt vettem a Kislétai Görög Katolikus Egyház vasárnapi szentmiséjén. A szentmisét ifj. Orosz Árpád lelkész tartotta. Az előzetes tervemnek megfelelően sikerült találkoznom a lelkésszel, kértem a támogatását a Telepi György emléktábla elhelyezésére, az emlékkiállítás megtartására és az egyház irattárába történő betekintésem lehetőségére. A kéréseimre pozitív választ kaptam, a helyszínen lévő Bunya Jánosné Bihari Erzsébet jegyzőt megbízta, hogy segítse a munkámat. Az irattárban talált, az egyházi iskolára vonatkozó anyagokat feldolgoztam és összefoglaló jelleggel rögzítettem.

A Kislétai Görög Katolikus Egyház 1912 előtt a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyében, a Szabolcs vármegyében fekvő Máriapócsi Esperesi Kerülethez tartozott. Az 1905. évi egyházi leltár az egyházi iskolára vonatkozó adatokat is tartalmaz. Az 1774. évi összeírásban egy fából készült új iskolát is összeírtak. 1769-ben a kántortanítói lakásnak fából való építését megkezdték, ami egy szobából, előszobából és kamrából állt. A különálló iskola Tirczák Gyula püspök, Szaplonczay György lelkész időszaka alatt téglából, vályogból, zsindelytetővel, egy tanteremmel, előszobával 1903-ban épült. Méretei: 10m hosszú, 8m széles, 4m magas. Az iskolai felszerelések: órarend 1, Szabolcs vármegye térképe 1, fali térképek Magyarország 4, Európa 1, Ázsia 1, Afrika 1, Amerika 1, Ausztrália 1, természetrajzi képek 31, fali olvasótáblák 24, számológép 1, fekete tábla 1, iskolapad 16, asztal 1, szék 1, felvételi napló 1, előmeneteli-mulasztási napló 1, Néptanítók lapja 2. évf., ruhafogas 2, kályha 1, ablak 4, ajtó 2, zár 2, kulcs 2.

A Kislétai Görög Katolikus Hitközség 1920. augusztus 1-jén hitközségi gyűlést tartott. Rojkovich Pál görög katolikus lelkész, iskolaszéki elnök javasolta, hogy a hitközség új iskolát építsen. A hitközség a jelenlévő 43 aláírással a javaslatot elfogadta és felhatalmazta az iskolaszéki elnököt a terv és a költségvetés elkészíttetésére. A hitközség az építkezés költségeit önkéntes adományokra alapozta. Az ajánlatok átvételével Gebri János főgondnok, a pénz kezelésével Dani Péter és Papp János pénztárnokok lettek megbízva. A különböző intézkedések megfogalmazása mellett, rögzítésre került, hogy az új iskola alapja 1920-ban elkészüljön, az egész iskola építése 1921 tavaszán befejeződjön. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskola tervrajzát a hajdúdorogi püspök Miklósy István 1921. április 17-én, 982/1921 szám alatt jóváhagyta. Rojkovich Pál iskolaszéki elnök és Molnár Emmánuel iskolaszéki jegyző aláírásával 1921. június 6-án a Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz kérvénnyel fordultak az iskola építési államsegélyének kiutalásáért. Az egy tantermes iskola megépült.

Tervrajz a Görög Katolikus Elemi Iskoláról, 1921.02.10.

A Kislétán építendő Görög Katolikus Elemi Iskola második tantermének hozzáépítésével kapcsolatos költségvetést találtam az irattárban. Az iskola bővítésére vonatkozó költségvetést a m. kir. Vallás és Közoktatási Minisztérium Műszaki Ügyosztálya 9000 pengőben 1928.12.5-én hagyta jóvá. Az elemi iskola toldalék épületének felülvizsgálati jegyzőkönyvét 1930. március 17-én vették fel. A jegyzőkönyvet a Nyíregyházi m. kir. Államépítészeti Hivatal képviseletében Grosz Zoltán kir. főmérnök, felülvizsgáló, a Kislétai Görög Katolikus Egyház képviseletében Rajkovich Pál lelkész, Papp János főgondnok írta alá. A szerződött munka tényleges befejezésének időpontja 1929. szeptember 20. A hiánypótlásokra 500 pengő lett visszatartva. Az eredeti tervtől eltérően az égetett vörös tégla helyett a „Bóni” Gyártelep mész homoktéglája lett felhasználva. 1941-ben 2 szobás tanítói lakás épült. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskola, építési államsegélyben részesült 1928-ban 7000 pengő, 1939-ben 6000 pengő, 1941-ben 2000 pengő.

Görög Katolikus Elemi Iskola, két tanteremmel, Kisléta, 1930.

Kozár Mihály kántortanító 1893. július 1-jétől dolgozott Kislétán. Az 1893. június 6-án készült Díjlevélben a következők vannak rögzítve: 1. A görög katolikus kántor-tanító Kozár Mihály Kisléta községben 1893. július 1-jétől van alkalmazva. Előzőleg 2 évig, mint segéd-tanító Ópályi községben működött. 2. A kántor-tanító javadalmazásához tartozik 16 kataszteri hold 383 négyszögöl föld, amelynek kataszteri évi tiszta jövedelme 54 frt. 12 kr. 3. Párbér minden földes gazda páronként 1 véka gabona, összesen 40 véka gabona. Zsellérek és családok fizetnek páronként ½ véka tengerit, összesen 24 véka tengeri. Összesen 75 frt. 4 kr. jelent. 4. Stóla, állítólagos jövedelem 47 frt. 5. Tandíj az egyházi pénztárból 100 frt. 6. Ismétlő iskolára 20 frt. Összes bevétel 293 frt. 64 kr. A levonások után a kántor-tanító javadalmazása 271 frt. 64 kr.

Nádasy László tanító szolgálati idejének kezdete 1896. október 1. Született 1874. október 13. Tanítói oklevelét Ungváron, egyházi jellegű iskolában 1896-ban szerezte.

Molnár Emmánuel kántor-tanító Kislétán 1912. október 1-jétől működik. 1890-ben született. Tanképesítő oklevelét Ungváron, 1905. június 17-én állították ki. Első kántor-tanítói állásának időpontja 1905. október 25. Díjlevele (kiállítva 1911. november 28.) alapján: 1. Készpénzbeli jövedelme tandíjból az adóhivataltól 300 korona, stóla jövedelem 94 korona. 2. Ingatlanok jövedelme a kántori munkáért 16 hold 383 négyszögöl szántó, rét, legelő, kert, 108,24 korona. 3. Természetbeni járandóságok 10 mázsa rozs, 100 korona, 6 mázsa tengeri, 45,60 korona. 4. Be nem számítható jövedelem, lakás, istálló, kert, ismétlői iskoladíj 40 korona. 5. Államsegély 414 korona, korpótlék 100 korona. Összesen 1001 korona 84 fillér. Katonai szolgálatra a Munkácsi Honvéd Kiegészítő Parancsnokságra vonult be. A kényszernyugdíjazási eljárás alapján 1923. november 1-jétől véglegesen nyugdíjba ment.

Erkulenz Ernő okl. építészmérnök tervrajza egy tanterem hozzáépítéséhez, 1928.09.12.

Neumányi Gizella 1917. szeptember 1-jétől 1918. június 30-ig – Molnár Emmánuel a háború alatt tényleges katonai szolgálat teljesítése miatt – segédtanítói állást lát el. Szabolcs vármegye Közigazgatási Bizottsága 2027/1918. számú levele alapján az alkalmazás idejére havi 60 korona, 1917. szeptember és október havára havi 50 korona, a többi hónapokra havi 80 korona háborús segélyt állapított meg. Az elemi népiskola tanítói oklevelét 1915-ben a Debreceni Svetits Intézetben kapta meg.

Gebri Mihály kántor-tanító az iskolánál 1922. szeptember 1-jétől működik. A kántor-tanítói oklevelet 1922. június 27-én, Nyíregyházán, 389/1922. számon állították ki, plusz kántori képzésben vett részt. Született 1902. június 25., görög katolikus, nős, hat gyereke van. A görög katolikus iskolaszéki gyűlésen, 1923. 08. 04-én, a „Néptanítók” lapjában meghirdetett pályázat után az iskolaszék kántor-tanítónak választja meg. Iskolaszéki tagok voltak: Rojkovich Pál iskolaszéki elnök, Papp János jegyző, Gebri János és Bokor Mihály gondnokok, Áncsák Sándor, Cs. Popovics György, Dani József, Dani Péter, Demeter Mihály, Lengyel Pál, Papp János, Popovics Miklós, id. Truczkó György, ifj. Truczkó János, Reszkető Mihály, Varga Péter. A Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozó Szabolcs vármegye területén a Máriapócsi Esperesi kerületbe osztott Kislétai Görög Katolikus Egyház Népiskolájánál rendszeresített kántor-tanítói állomásra megválasztott, az egyházmegyei püspöki kormány által kinevezett Gebri Mihály részére kiadott Díjlevélben szereplő adatok alapján az összes jövedelme megegyezik az elődje Molnár Emmánuel kántor-tanító jövedelmével, 1001 korona 84 fillér. A kerületi esperes Gebri Mihály kislétai kántor-tanítót 1939. december 18-án címzetes igazgatóvá nevezte ki.

Laskay Jenő nyíregyházi lakost, okleveles elemi iskolai tanítót a Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskolához rendes tanítóvá, második tanítónak 1929. szeptember 13-ával nevezték ki. Született 1892. 06. 10., tanítói oklevelének kelte 1915. 06. 09.

Az elemi iskolák részére előírt statisztikai kimutatások közül rendelkezésre állókból összefoglalókat készítettem a következők szerint.

Statisztikai Kimutatás az 1903/04. tanévre. Kelt: Kisléta 1904. június 27. Aláírta: Nádasy László tanító, Szaplonczay György iskolaszéki elnök. Az állam a tanító fizetéséhez 214 korona arányban járul hozzá. Mindennapi iskolában négy osztályba járók 92 fő /47 fiú, 45 leány/, általános ismétlő iskolába járók 34 fő /16 fiú, 18 leány/, mindösszesen 126 fő. Az iskola bevételei: - tan- és beiratkozási díjak 200 K, - segélyek és járulékok 314 K, - községi segélyek és járulékok 27 K, - összes bevétel 565 K. Az iskola kiadásai: - fizetés készpénzben 414 K, - korpótlékok 100 K, - fűtés, világítás, tisztogatás, javítás 40 K, - szegény tanulók segélyezése 11 K, - összesen kiadás 465 K.

Statisztikai Kimutatás az 1916/17. tanévre. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskolában négy osztályba járó tanulók: 38 fő /23 fiú, 15 leány/. Aláíró: Neumányi Gizella.

Statisztikai Kimutatás az 1936/37. tanévre. A Kislétai görög Katolikus Elemi Népiskolában hat osztályba járók 118 fő /61 fiú, 57 leány/, az ismétlő, továbbképző tanulói három osztályba 51 fő /23 fiú, 28 leány/. Iskola tanszemélyzete: Rojkovich Pál I.-VI., Laskay Jenő IV.-VI., Gebri Mihály I.-III.

Statisztikai adatok 1939. október 1. Mindennapi iskolába járó tanulók 107 fő hat osztályban /60 fiú, 47 leány/, továbbképzőbe járó tanulók 48 fő három osztályban /25 fiú, 23 leány/. A feltett kérdésekre adott válaszok. Kielégítő-e a tanulók táplálkozása? válasz nem/10% jó/, ruházata? válasz nem / 15% jó/, tan- és írószerekkel ellátás? válasz nem /40% jó/.

Statisztikai adatok a mindennapi iskolába járó tanulókról az 1940., 1941., 1942., 1943. tanévben:

A Népiskolai Épületek Állapotára vonatkozó 1942. október 1-jei adatok: két tantermes 62 m², 60 m², udvar 822 m², kert 1110 m², épült 1921-ben egy tanterem, 1929-ben plusz egy tanterem, alapja kő szigetelve, fal egyik vályog, másik tégla, tető bádog, tanterem padozata deszka, belmagassága 3,8 m, állapota jó.

A tanulók táplálkozása 1940-ben 40% rossz, 50% gyenge, 1941-ben 50% rossz, 40% gyenge, 1942-ben 60% rossz, 30% gyenge, 1943-ban 30% rossz, 60% gyenge. A tanulók ruházata 1940-ben 15% rossz, 70% gyenge, 1941-ben 50% rossz, 40% gyenge, 1943-ban 40% rossz, 30% gyenge, 1943-ban 30% jó.

A 12 évet betöltött, de az elemi iskola VI. osztályát el nem végző fiatalok: 1932-ben 7 fő, 1935-ben 5 fő, 1937-ben 6 fő, 1939-ben 5 fő.

A Kislétai Görög Katolikus Iskola minden évben költségvetéssel rendelkezett, amelyet az iskolaszék hagyott jóvá. Az irattárban talált költségvetések és a jóváhagyást tartalmazó jegyzőkönyvek közül az 1926. évit ismertetem. Az 1926. évi költségvetést és az iskolai adó kivetését 1925. december 5-én hagyta jóvá az iskolaszék. Jelen voltak: Rojkovich Pál lelkész, iskolaszéki elnök, Gebri Mihály jegyző, Papp János, Dani József és Bokor Mihály gondnokok, Dani Péter, Demeter Mihály, Popovics Miklós, Cs. Popovics György, Truczkó György, Áncsák Sándor, Truczkó János, Varga Péter, Varga István, Lengyel Pál, reszkető Mihály iskolaszéki tagok. A költségvetésben bevételként szerepel: iskola mulasztási bírságból 170.000 korona, kivetendő iskolai adóból 3.302.250 korona, összes bevétel 3.472.250 korona. Kiadásként szerepel: tanítói nyugdíjra 2.040.000 korona, a tanítói ház adójára 280.000 korona, az iskola kisebb javításaira 400.000 korona, az iskolai szolga fizetésére 170.000 korona, fűtőanyagra 500.000 korona, nyomtatványokra 30.000 korona, előre nem láthatókra 52.250 korona, összes kiadás 3.472.250 korona. Az iskolai adót újból meg kellett állapítani, mert a püspök nem hagyta jóvá, mivel a tanköteles gyerekek után egy korona volt megállapítva. Az új megemelt iskolai adó 1926. július 11-én lett megállapítva: a lelkésznek fizetett 2 véka párbér esetén 2,1 korona, az 1 vékások 1,05 korona, ½ vékások 0,525 korona. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskola 1926. évi iskolai adónak „Kivetési lajstroma” szerint 183 fő részére 3.337.950 koronát tartalmaz. Az iskolai adó arany koronában van megadva, a költségvetés koronában szerepel.

Kislétai Görög Katolikus Egyház Kántortanítói lakás, 2015.

25/5. Orosz Árpád parókus köszöntése ezüst miséjén

Orosz Árpád görögkatolikus parókustól meghívást kaptam ezüst miséjére, ahol a köszöntése során a következőket mondtam.

„A „Kislétai Község Története” Információs Civil Szervezet nevében Orosz Árpád parókus, kislétai görög katolikus lelkész ezüst miséjén /2016.11.06./ tisztelettel és szeretettel, Isten áldását kérve köszöntöm a résztvevőket.

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség 1730 körüli alapításától, eddig nyilvántartott 29 lelkész vezetésével meghatározó szerepet töltött be; - Kisléta község történetében, - a példaértékű, fényes időszakaszainak létrejöttében, - anyagi, szellemi fejlődésében, - az itt élő emberek lelki megnyugvásában, a vallási, és közerkölcs kedvező alakulásában, - a példaértékű, híres kislétai emberek elindításában.

1. A Kislétai Görög Katolikus Templom először 1753-ban szerepel a nyilvántartásban sövényfalú, szalmával fedett templomként, utána 1769-ben fatemplom épült a helyén, majd Telepi György nagyapja 10 éves papi szolgálatának idején, 1801-re épült meg a tégla templom. Telepi György édesapjának 18 éves papi szolgálatának idején 1822-re épült meg a templomhoz a homlokzati torony.
2. A leégett templom 1906-ban épült újjá Szaplonczay György 20 éves papi szolgálatának idején. Az egyházközségnek a templom építése, szépítése, gyarapítása, felújítása, a harangok pótlása mindig adott munkát.
3. A 215 éves téglatemplom elavulása, továbbá a viharkár miatt 2015-re indokolttá vált a nagyobb mérvű felújítása, az egyházközség működésének feltételeinek újabb több mint 100 évre történő biztosítása.

Orosz Árpád parókus, lelkész vezetésével, az egyházközség híveinek, a kislétai emberek közreműködésével, a Kislétán élő emberek, elszármazottak támogatásával, a Nyíregyházi Egyházmegye kedvező hozzáállásával a templom felújítása megkezdődött. A további munkához Isten áldását kérjük.

4. A Kislétai Görög Katolikus Egyházi Iskola első alkalommal az 1774. évi összeírásban szerepel, fából készült új iskolaként. Egy tanteremmel, előszobával a görög katolikus iskola 1903-ban épült meg téglából, vályogból, zsindelytetővel.

Az új, egy tantermes iskola 1921-ben, a második tanterem hozzáépítésével 1929-ben valósult meg Rojkovich Pál 44 éves papi szolgálatának idején.

5. A Kislétai Görög Katolikus Egyházi Iskolában az 1903/04. tanévben mindennapi iskolában, négy osztályba 92 fő, általános ismétlő iskolába 34 fő, összesen 126 fő járt, egy tanító oktatott. Az 1936/37. tanévben a Görög Katolikus Elemi Népiskolában, hat osztályba 118 fő, ismétlő, továbbképzőbe 51 fő, összesen 169 fő járt, két tanító oktatott. Az 1948-as államosítás után a nyolc osztályban 299 fő tanult 9 fő pedagógussal, 1996-ban a 10 tantermes iskolában 195 fő, 2016-ban 102 fő tanul, 10 fő állandó, 4 fő óraadó tanárral. Kritikussá vált a helyzet, valamit tenni kell.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy Orosz Árpád parókus, lelkész jóváhagyásával, támogatásával, együttműködésével, az egyházközség híveivel, Bunyáné Bihari Erzsébet közreműködésével a Kislétai Görög Katolikus Egyházközség Telepianovich Timóteus szerzetespap /Nagyapa/, Telepianovich Antal pap /Édesapa/ leszármazottjának fia Telepi György színész, festőművész, író, a Nemzeti Színház örökös tagjának a szülőházára /a Parókiára/ emléktáblát helyeztünk el, valamint egy emlékkiállítást állítottunk össze.

Szocska A. Ábel OSBM apostoli kormányzó, Orosz Árpád parókus, Kisléta 2016.11.06.

2015. november 8-án a Szent Mihály tiszteletére tartott templombúcsún, a szentmisén tartottuk meg Telepi György születésének 215. évfordulójának tiszteletére az emlékünnepséget, az emléktábla leleplezését, megszentelését, koszorúzását, az emlékkiállítás megnyitását.

A kislétai születésű Mezei József – festőművész, oltárképfestő, költő, az 1848-49-es szabadságharc tüzérfőhadnagya, Petőfi Sándor barátja, harcostársa – és az 1848-49 –es szabadságharcban résztvevő kislétaiak emlékművének avatási ünnepségén, az emlékkiállításon, valamint az emlékműsoron Orosz Árpád parókus lelkész és az egyházközség hívei aktívan részt vettek.

2016. május 15-én, Pünkösd ünnepén, Krisztus mennybemenetelének, a Szentlélek kiáradásának ünnepi szentmiséjén Orosz Árpád parókus lelkész megemlékezett Mezei Józsefről, az 1848-49-es szabadságharcban részt vett kislétaiakról, az emlékmű ünnepélyes felavatásán, az emlékművön szereplő 23 fő szabadságharcos nevét felsorolva az emlékművet megszentelte.

Tisztelt Árpád Atya!

A kislétai Gebri Mihály görög katolikus kántor-tanító unokájaként végzett 25 éves papi szolgálatát, a kislétai munkáját nagyon szépen köszönjük.

Az ezüst mise alkalmával Kisléta község, a görög katolikus egyházközség jövőjének kedvező alakulása, a vallásos oktatás és nevelés, a tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyek számának növelése, a további sikeres együttműködés érdekében a mindennapi munkájára Isten áldását kérjük, sok sikerélményt és jó egészséget kívánunk.