Dr. Kustár Péter a 18 évi kislétai gyülekezeti munkája-, a tíz gyermek nevelése-, a szobrászkodás-, a festészet-, a mintaszerű gyümölcsösi munka mellett kiemelkedő tudományos munkát is végzett, több munkatársával a kislétai találkozások szellemi, tudományos műhelyé alakult. Dr. Kustár Péter és családja által a Kislétán eltöltött 1969 és 1987 közötti időszak a Kisléta község helytörténetének, a Kislétai Református Egyház történetének kiemelkedő, példaértékű időszaknak tekinthető. Az adott időszakban a kislétaiak a tudományos munkáját, csak részben ismerhették. A halála után 32 évvel fontosnak tartom, hogy a kislétai emberek Dr. Kustár Péter református lelkészt, édesapát, tudóst, sokoldalú embert minél jobban megismerjék és emlékét ápolják.
Dr. Kustár Péter: DEKALÓGUS című munkája ugyan 1963-ban készült, azonban kislétai református templomban, a prédikációiban, a hívek találkoztak a Kustári dekalógus /tízparancsolat/ magyarázatával. A DEKALÓGUS című munkája elektronikos formában a Sárospataki Református Teológiai Akadémia gondozásában 2015-ben jelent meg. /docplager.hu 46972220-kusterpeter-dekalogus/. Az elektronikus változathoz előszót a kislétai műhely rendszeres részvevője Enghy Sándor 2015. november 2.-án írt.
Az előszót és a DEKALÓGUS tartalomjegyzékét közreadom:
„Isten és ember szövetségének alapokmánya
Sajátos előszó egy sajátos műhöz
Hónapok óta próbálok nekifohászkodni ennek az írásnak. Több művet vezettem már be, hasonló módon, de ezt most más. Mert a gyökereimről van szó és színt is kell vallanom néhány dologban. Aki e sorokat olvassa, kérem, ne sértődjön meg! Legmerészebb gondolatomban sem szeretném, ha bárkinek bármi rosszul esne, semmi jogom nincs bárkit is megbántani, még abban az esetben sem, ha esetleg bátorságom lenne hozzá. Csak hálát adni akarok és hitvallást tenni. Szubjektív módon. Mert hát hogy is lehetne bármit másképp írnom. Mondom ezt azután, hogy Emanuel Tovot hallgattam Sárospatakon a szubjektivitásról. Arról, hogy minden tudományos eredmény, a legnagyobb tudósok kutatása it is beleértve, mindenestül fogva csak szubjektív. Én ehhez hozzáteszem a következőt: bár szubjektív lenne. Úgy, hogy az ember önmagát adja, és nem csak azért publikál, tudományosan, hogy a publikációs lista szaporodjon. Igen, néha ez az érzésem, amikor egy-egy tanulmányt olvasok. Teológiai szférában még azt is hozzáteszem, hogy legtöbbször tudományos eredményeinkkel nem óhajtunk a szöveg trancsírozásán túllépve, következmények szintjén sem eljutni a gyülekezetig. Még kevésbé tekintjük hitvallásnak írásainkat. Pláne nem állásfoglalásnak a Biblia alapján, meggyőződéssel.
Nos ezért nagydolog számomra Kustár Péter életműve, mely megjelenik Dekalógus magyarázatában, mint csepp a tengerben. Ez 1963-ban látott napvilágot, a Református Egyetemes Konvent által hirdetett pályázatra, magában hordozva a műfaj és a kor sajátosságait, elmondva mindazt, ami grammatikai felismerések alapján elmondható. Bátran kimondom, aki ezt a magyarázatot nem ismeri, nem értheti sem a Dekalógust, sem az adott korban kötelezően kimondott üzenet megszólalásának logikáját, felelősségét.
Hálám először hadd szóljon Csomós József püspöknek, aki szorgalmazta ennek a műnek a közzétételét. Hálás vagyok Kustár Péter családjának, aki ebben az elektronikus formában való megjelenéshez hozzájárult, rám testálva ennek felvezetését. Hadd kezdjem személyeskedéssel. 1977-1978 körül jutottam el először Kislétára. Csomós János annyit lelkendezett Péterről, a héberről, a gondolkodásáról, hogy nem tudtam ellenállni. Aztán teljesen lenyűgözött az, amit láttam és hallottam. Például Zsuzsa a reggelijével, az ebéddel. Amikor otthon elmeséltem, máris a következő alkalommal vittem haza a receptet. A calvadosét is. Az is kislétai formában volt akkor csak az igazi. A gyerekek nevelése volt a következő csoda. Humorral, fegyelemmel, következetességgel. Még az esti imádság módját is hazahoztam. Ezért értékeltük együtt a napot, azzal a kérdéssel: na, ki milyen volt ma? És beszéltünk a jóról, meg a rosszról. A kert a szobrokkal volt a következő tanulság. Micsoda művészi megfogalmazása és megformálása volt a gondolatok testet öltött sokaságának. Soha nem láttam ilyen hajlított, egybekerekedő formákat. Ráadásul a kert és az udvar harmonikus egységében. El sem lehetett képzelni Péter szobrai nélkül azt, ami ott volt. Egyszerűen része volt a teljességnek.
Mi kicsik, hogy néhányunkat említsek –Csomós János, József, és László, Miskolczy József, Balajthy József, Kádár Ferenc és Péter, Pocsai Ferenc, Fehér János –nem győztük csodálni a nagyokat, akik mindent tudtak: Börzsönyi József, Fekete Csaba, Hadházy Antal. Ahogy ők egész nap tudtak. Számomra kislétai gondolat volt, hogy a héber ige, az nem időkategória, perfektum és imperfektum, hanem aspektus, meghatározóval, gondolati támponttal és megértendővel. Péter teljesen megbabonázott bennünket azzal, ahogy a szöveget kezelte, pipázva, tanmesékkel, alapviccekkel és mindezt halálosan komolyan.
A kérdés annyiramagával ragadott, hogy elkezdtem gyűjteni az irodalmat és a bizonyítékokat Péter tételeinek igazolására.
Csak néhányat:
Talstra, E.: Tense, mood, aspectand clause connections in Biblical Hebrew: a textual approach in Journal of Northwest Semitic Languages, 23.,1997/2, 81-103.
Joosten, J.: Do the finite verbal forms in Biblical Hebrew express aspect? in. The Journal of the Ancient Near Eastern Society, 29.2002, 49-70.
Furuli, R. J.: A new understanding of the verbal system of classical Hebrew: an attempt to distinguish between semantic and pragmatic factors, Oslo, 2006.
Tsumura, D. T.: Tense and aspectof Hebrewverbs in 2 Samuel 7:8-16-from the point of view of discourse grammar, in Vetus Testamentum, 60.2010/4, 641-654.
Matheus, F.: Ein jegliches hat seine Zeit: Tempus und Aspekt im biblisch-hebra ischen Verbalsystem, KUSATUB1, Kampen, 2011.
Joosten, J.: The verbal system of Biblical Hebrew: a new synthesis elaborated on the basis of classical prose, Jerusalem, 2012.
A legérdekesebb, hogy azóta sem találok jobbat, biblikusabbat. Annak ellenére, hogy a teológiai oktatásban alig látom jeleit a kislétai gondolatnak aspektus tekintetében. Nem baj, mi csináljuk, valljuk, próbálkozunk vele. A felsorolt mai irodalom után már látom, hogy Péter akkor korát messze túlhaladó módon látta a grammatika még ma is kusza útvesztőit. A héber igerendszerről, aspektusról alkotott műve akár ma is megjelenhetne és ugyanúgy korát megelőzve új lenne, s még mindig lenne mit rendbe tennie a héber igerendszer terén. Péter Dekalógusát ismerem. Végig magyaráztam annak alapján a Tízparancsolatot Pácinban, Hajdúböszörményben és Abaújszántón.
Amikor mi Péter haláláig Kislétára jártunk, ez a munka már készen volt, de csak hivatkozások szintjén foglalkoztunk vele. Akkor Sámuel volt a téma. Ami megdöbbentett Péter munkájában, az az volt, amit ma nem csinálunk. Az Ige magyarázatának tudományos módszereit elvittük a prédikációig a legapróbb részletekkel együtt. Erről áradoztunk a szószékeken valamennyien, hogy a Biblia egy nagy csoda, összefüggéseivel együtt és abban minden a helyén van. Ezért is képes arra, hogy helyre tegyen mindent.
A kislétai kapcsolatok kiállták az idő próbáját, mert akik oda jártak, a szívük mélyén együtt maradtak. Lehet, hogy alig találkozunk, de sem a feladatok, sem a távolság nem választanak el bennünket egymástól. A péteri grammatikai felfogás ott van állásfoglalásainkban, döntéseinkben, s tovább visszük és képviseljük Péter grammatikai felfogását. Ezért is vágyakozunk egymás társaságára egészen bizonyosan, a közös mércék miatt.
Nem szeretném azt megérni, hogy látom semmivé válni a kislétai csapatszellemet, vagy amikor úgy tűnik, hiába voltunk együtt, mert nem vert bennünk gyökeret a kislétai gondolatok természetessége és nem tették maradandóvá kapcsolatainkat. A sértődés, értetlenség mindig szomorú, köztünk százszorosan az lenne, mert a múlt komolyságát kérdő jelezné meg. De hát mindig is ez volt a nagy dolgok ismérve: a maradandóság minden megsemmisítő erővel szemben. Ezt átélni és megélni az igazi kiváltsága ennek az örökséghordozásnak.
Mi most Sárospatakon hitvallást teszünk a Dekalógus megjelentetésével, amikor a kislétai örökséget visszük tovább. Olyan rossz nem lehetett az, ha Bázelben lehetett belőle doktorálni, ott, ahol ilyen nevek fordultak meg akkortájt, mint Barth, Cullmann, Jenni. Igen, Péter mesélt is róluk. Nos, a Dekalógus péteri értelmezése egyszerűen fantasztikus. Átsüt rajta a grammatikai csoda. Nem lehet kihagyni. Olyan gondolkodás jelenik meg benne, mely igehirdetéseinknek vérátömlesztést jelent, ha engedjük magunkat befolyásoltatni általa. Patak hálás a Kustár életműért, a magvetésért, a gyümölcsökért. A mű közzététele állásfoglalás és hitvallás: így érdemes a szöveghez nyúlni. Másképp minek? Természetesen 1963 régen volt. Azóta sok minden változott, de a péteri úton bizonyítom, lehet tovább haladni. Sőt, számomra csak ezen az úton lehet, felelősen, gondolatainkat tisztességesen vállalva, hozzátéve a magunkét. Az Úr elvégzi, amit magára vállalt az ilyenekkel, mert ma is azokat keresi, akikkel lehet és érdemes csodát tenni. Grammatikailag is.
Hála és köszönet a gépelésért Szilágyiné Bartha Beátának.
Hála a szöveg ellenőrzéséért fiának Kustár Zoltánnak. Hála újfent a családnak, hogy magunkénak tekinthetjük ilyen formában e megjelenő művet.
Köszönet Asztalos Józsefnek a digitális formáért, Teológiánk vezetésének, Füsti-Molnár Szilveszter rektornak a honlapon való megjelenés engedélyéért, valamint Rácsok Andrásnak, az egész munka koordinálásáért. Technikailag még csak annyit: a mű nem esett át mai értelemben vett lektoráláson, a szöveg, a Szerző iránti tiszteletből változatlan maradt és csak a legszükségesebbeket javítottuk.
SÁROSPATAK, 2015. nov. 2.
Enghy Sándor”
„TARTALOMJEGYZÉK
RÖVIDÍTÉSEK
ELŐSZÓ
I.TUDOMÁNYTÖRTÉNETI BEVEZETÉS
- Melyik korból származik a szövetség alapokmánya?
- A történeti keret szerkezete és kora
- AZ EXODUS 19:1–20:22
FEJEZETEINEK FORDÍTÁSA ÉS MAGYARÁZATA
A./ A szöveg fordítása
B./ A szöveg magyarázata:
- Hely-és időmeghatározás: 19:1–2
- Jahve tudtul adja, mi az akarata népével: 19:3–8
- Jahve bejelenti, hogy az egész nép szeme láttára megjelenik a Sinai hegyen: 19:9–15
- Jahve megjelenésének leírása a harmadik napon: 19:16–19
- Izrael meggyőződik Jahve és Mózes kapcsolatáról: 19:20–24
- Mózes és a nép együtt hallgatja meg Jahve teljes szeretetakaratát: 19:25–20:1
- A nép ezek után teljesen megbízik Mózesben és várja Jahve további rendelkezéseit: 20:18–22
C./ A szövetség alapokmánya:
- A szövetség alapokmányának bevezetése: 20:22.
Az első szövetségszabály: 20:2+33.
A második szövetségszabály: 20:2+4–64.
A harmadik szövetségszabály: 20:2+75.
A negyedik szövetségszabály: 20:2+8–116.
Az ötödik szövetségszabály: 20:2+127.
A hatodik szövetségszabály: 20:2+138.
A hetedik szövetségszabály: 20:2+149.
A három utolsó szövetségszabály: 20:2+15–17
III. HOGYAN ÉS MIBEN AD ELIGAZÍTÁST A SZÖVETSÉG ALAPOKMÁNYA SZÁMUNKRA
- Egyház és a kijelentés
- Egyház és a történelem
- Egyház és az emberiség”
„docplager.hu 46972220-kustarpeter-dekalogus”
