Kisléta község története

„Igyekezzetek a városnak a jólétén, mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.” /Jeremiás 29:4/

Rojkovich Pál János négygyermekes papi családban, Sáros vármegyében Eperjesen /a mai Szlovákiában lévő Presovban/ 1891. április 18-án született. Édesapja Rojkovich Sándor a Zemplén vármegyében lévő Györgyösön /mai Szlovákiában lévő Durdoson/ 1861. december 19-én született. Teológiai tanulmányait Eperjesen végezte /1880-1916/. Az Eperjesi Egyházmegye papjává Vályi János megyéspüspök 1885. február 15-én szentelte. A Hajdúdorogi Egyházmegye kötelékébe 1912-ben került. Papi szolgálatot Bodrogkőváralján helyettes lelkészként /1885-1889/, Eperjesen segédlelkészként /1889-1897/, Hejőkeresztúron parókusként /1897-1916/ szolgált. A Miskolci Esperesi Kerület espereseként is szolgált /1913-1916/. Hejőkeresztúron hunyt el 1916. augusztus 22-én, sírja a görög katolikus templom kertjében található. Édesanyja Bacsinszky Hermina 1937-ben halt meg.

Rojkovich Pál János     

Rojkovich Pál édesanyával, Bacsinszky Herminával, testvéreivel, Máriával, Sándorral

Rojkovich Pál János testvérei: Rojkovich Mária /1886-1954/, férje Schirilla Szolon Andor /1881-1943/, Budapesten született, az Eperjesi Egyházmegye papjává 1905. augusztus 17-én Vályi János megyéspüspök szentelte fel, négy gyermekük született; Rojkovich Sándor /1887-1961/ Boldogkőváralján született, az Eperjesi Egyházmegye papjává 1911. augusztus 7-én Vályi János megyéspüspök szentelte, felesége Gerbery Anna, négy gyermekük született, Sándort 1947-ben szentelték pappá; Rojkovich Márta Anna 1892-ben született.

A Miskolci Ev. Ref. Főgimnázium Értesítője az 1905-1906-os iskolaévről /Kovács Gábor igazgató szerkesztésében/ tartalmazza Rojkovich Pál V. osztályos tanuló érdemjegyeit: vallás /3/, magyar nyelv /3/, latin nyelv /3/, görögnyelv /4/, német nyelv /4/, történelem /3/, természetrajz /3/, mennyiségtan /3/, torna /2/, írásbeli dolgozat külalakja /2/, magaviselet /2/.

Rojkovich Pál János teológiai tanulmányait Eperjesen végezte, papnövendékként a Hajdúdorogi Egyházmegye kötelékébe került, pappá Miklósy István megyéspüspök, Nyíregyházán 1915. október 14-én szentelte. A NYÍRVIDÉK 1915. október 17-én megjelent 83. száma a papszentelésről a következőket írja: „Folyó hó 14-én d. e. 8 órakor vették fel fényes ünnepség keretében az áldozó papi rendet Szilágyi P. Pál, Rojkovich Pál és Kozma János végzett papnövendékek.” A születési nyilvántartásban Pál János keresztnéven szerepel, a későbbiek során csak a Pál nevet használta.

Kriskó Sándor, Rojkovich Pál papnövendékek, Eperjes

Papi szolgálata Nyíregyházán kezdődött segédlelkészként /1915-1918/. A Nyíregyházi Evangélikus Főgimnázium 1916. és 1917. évi kiadványaiban szerepel, hogy Rojkovich Pál görög katolikus hitoktató tanárként az I-VIII. osztályban heti négy órában a görög katolikus vallástant tanította. Ezt követően nyugdíjba meneteléig 1918-tól 1962-ig, 44 évig a Kislétai Görög Katolikus Egyházközség híveit, a kislétai embereket szolgálta. 1942-ben tiszteletbeli esperes, 1951-től 1962-ig a Máriapócsi Esperes Kerület esperese.

Rojkovich Pál János felesége Kutka Margit. Négy gyermekük született: István 1917-ben Nyíregyházán, Pál 1920-ban Kislétán, Márta 1922-ben Kislétán, Margit 1930-ban Kislétán. Az első gyermek Dr. Rojkovich István 1917. január 16-án született. Teológiai tanulmányait Budapesten /1936-1941/ és Rómában /1942-1943/ végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán az 1940-1941. tanévben hittudományi doktorrá avatták. Doktori értekezésének címe: Az emberi történés a próféták szemében. Nyíregyházán 1942. december 10-én Dudás Miklós megyéspüspök a Hajdúdorogi Egyházmegye papjává szentelte. Szolgálatai: az egyházmegyei irodában iktató /1943/, püspöki titkár /1944-1957/, általános püspöki helynök /1957-1970/, a Nyíregyházi Papnevelő Intézet vicerektora, a Hittudományi Főiskola tanára, a nyíregyházi parókia kanonok-adminisztrátora, a Hajdúdorogi Egyházmegye gazdasági hivatalának vezetője. Az egyházmegyei székes kápolna kanonokja /1951-1970/. Budapesten 1970. május 10-én hunyt el, sírja Nyíregyházán, az Északi temetőben található. Nőtlen.

Dr. Rojkovich István /1917-1970/ általános püspöki helynök

Második gyermekként Rojkovich Pál 1920-ban született, Kislétán. A Miskolci Tankerülethez tartozó Miskolci Kir. Kat. Fráter György Gimnáziumban az 1939-40-re vonatkozó Évkönyv szerint Rojkovich Pál a VIII./b osztályban jelessel végzett. Harmadik gyermekként 1922-ben született Rojkovich Márta, Kislétán, férjét Dr. Hudáky Aladárt Dudás Miklós megyéspüspök szentelte pappá Nyíregyházán 1941. október 1-én. Papi szolgálatai voltak Debrecenben /1941-1944/, Kállósemjénben /1945/, Piricsén /1945-1946/, Nyírbátorban /1946-1990/. Öt gyermekük /négy lány, egy fiú/ született: Márta, Katalin, Edit, Mária, Aladár. Mártának, Katalinnak, Editnek pap férjük van. Negyedik gyermekként született Rojkovich Margit 1930-ban, férjét Dr. Mosolygó Marcellt /Révaranyos, 1928. július 15.-2001. február 22./ 1953. február 1-én szentelték pappá Budapesten. Papi szolgálatai: Budapest-Kispest /1953/, Hajdúdorog /1953-1962/, Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola /1953-1962/, Nyíregyháza /1962-1974/, Görögkatolikus Papnevelő Intézet /1965-1974/, Sátoraljaújhely /1974-1989/, Miskolc /1989-1998/.

Rojkovich Pálné Kutka Margit

Rojkovich Pál papi családba született, édesapja Rojkovich Sándor /1861-1916/, testvére Rojkovich Sándor /1887-1961/, testvére, Rojkovich Mária férje Schirilla Szolon Andor /1881-1943/ papok. Rojkovich Pál gyermekei és leszármazottai közül papok lettek: fia Dr. Rojkovich István /1917-1970/; lánya Rojkovich Márta férje Dr. Hudáky Aladár, gyermekeik közül három lánynak pap férje van; lánya Rojkovich Margit férje Dr. Mosolygó Marcell, gyermekeik közül többen papok, lányaiknak pap férjük van.

Rojkovich Pál, testvére Rojkovich Sándor, unokaöccse Rojkovich Sándor

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség helyettes lelkészi munkakörének 1918. április 1-jei átvételéhez 1918. április 21-én felvett hatoldalas leltárt aláírta a házfőnök megbízásából az adminisztrátor, Seszták mint átadó, a kislétai helyettes lelkész Rojkovich Pál mint átvevő, a máriapócsi esperes hivatal részéről Mosolygó Antal ker. esperes, Kiss János egyházi gondnok. A nyíregyházi Hajdúdorogi Püspöki Iroda 1918. május 24-én, 2180/1918 nyilvántartási számon egy leltári példányt visszaküldött a Kislétai Görög Katolikus Egyházközséghez.

A nyilvántartások szerint a Kislétai Görög Katolikus Egyház híveit Rojkovich Pál lelkész előtt közel másfél évig Véghseő Miklós i. h. lelkész szolgálta. Piricsén 1858. december 15-én született, 1881-ben Pásztélyi Kovács János megyéspüspök a Munkácsi Egyházmegye papjává szentelte, több helyen szolgált, Kislétán 1918. február 9-én hunyt el, a helyi temetőbe helyezték örök nyugalomra, négy gyermeke volt, Istvánt 1917-ben szentelték pappá. A lelkészi munkakör átadás-átvételi nyilvántartásán az aláírása átadóként halála miatt nem szerepelhetett. Véghseő István, Végheső Miklós fia a Kökényesdi Görög Katolikus Egyháznál i. h. lelkészi munkakörben dolgozott. A levéltárban ráleltem a kökényesdi lelkész levelére, amelyet Rojkovich Pál kislétai lelkésznek 1918. július 2-i keltezéssel írt a korábban levélben felvetett kislétai templom részére beszerezni szándékozott egyházi ruhára összegyűjtött összegről. A kimutatás mellékelve volt a levélhez, mely szerint 36 fő 188 koronát ajándékozott. A levél több témát is érint. Végheső István írta többek között: „Igen sajnálom, hogy kinevezésed óta nem találkozhattam Veled, hogy az ottani viszonyok felől részletesen tájékoztassalak, mert ott sem minden arany, ami fénylik.” A cséplés utáni időarányos rész lerendezése is felvetésre került.

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközséghez, mint anyaegyházhoz tartozott hosszú időn keresztül a Nyírbogáti Görög Katolikus Fiókegyház, a Pócspetri Görög Katolikus Fiókegyház. A kislétai görög katolikus lelkészi munkakört 44 évig ellátó Rojkovics Pál időszakában is a megnevezett fiókegyházak szinte végig a Kislétai Görög Katolikus Anyaegyházhoz tartoztak. Az irattári iratok alapján a 1915. január 10-én Nyírbogáton felvett jegyzőkönyvben egy újjonnan építendő görög katolikus felekezeti iskola szerepelt. Az elnöklő lelkész Zahonyay Zsigmond a kislétai anyaegyház papja volt. Megválasztásra kerültek az iskolaszék tagjai: Szász György, Hajdu András, Kursinszki István, Kovács Károly, Pável Miklós, Pahésku Miklós. Rojkovich Pál lelkész időszakából, az irattári anyagokból a következőket említeném meg: 1921-ben a nyírbogáti görög katolikus hívek által használt ideiglenes istentiszteleti helyiség leltára; 1921. március 11-i keltezésű levél Rojkovich Pál lelkésznek a Hajdúdorogi Püspöktől, mely szerint a felterjesztésnek megfelelően engedélyezi, hogy a Nyírbogáti Fiókhitközségben Tibenszky Ferenc hívő által felajánlott helyiséget ideiglenes kápolnául átalakíthassa; Rojkovich Pálnak, mint a nyírbogáti római katolikus-görög katolikus iskolaszéki elnöknek 1941. június 25-én küldött levél szerint Nyiri Margit tanítónő államsegélyben részesült.

A Pócspetri Görög Katolikus Fiókegyháznál 1905. július 30-án felvett jegyzőkönyv foglalkozik a Kislétai Görög Katolikus Anyaegyház templomának leégését követően a felújítás megsegítésével. A Pócspetri Görög Katolikus Fiókegyház tulajdonát képező 1919 korona templomalapot öt évre átengedik a Kislétai Görög Katolikus Anyaegyház templomának felújítására. A jegyzőkönyvet Pócspetri jegyzője mellett 15 görög katolikus hívő írta alá.

A kislétai görög katolikus pap családjának lakhelye átalakított formában, 2015.

Rojkovich Pál 1918. április 1-jétől a Kislétai Görög Katolikus Hitközség lelkészeként betöltötte a Nyírbogáti és a Pócspetri Görög Katolikus Fiókegyház lelkészi feladatait, az egyháztanácsok elnöki, a Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskola Iskolaszék elnöki, a Nyírbogáti Római katolikus-Görög katolikus Iskolaszék elnöki feladatait. Az irattárban található jegyzőkönyvekben a Kislétai Görög Katolikus Hitközségnek közgyűlése, később a Kislétai Görög Katolikus Egyháztanács rendes gyűlése, majd a Kislétai Görög Katolikus Egyházközség Képviselőtestületének rendes gyűlése szerepel. A kislétai görög katolikus lelkész jövedelme 1918. július 30-án keltezett, Rojkovich Pál gör. kat. helyettes lelkész aláírásával ellátott kimutatás szerint 2998 korona 34 fillér, amelyből állami kiegészítés 1485 korona 34 fillér, földbérlet 420 korona, párbér 630 korona, 35 igás, 65 kézi napszám 305 korona, stóla jövedelem 250 korona. Az 1918-ban felvett leltár szerint az egyház földterülete a beltelekkel együtt 13 hold 755 négyszögöl.

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség szervezeteinek neve kisebb mértékben változott, de 1912-től a magyar nyelvű püspökség létrejöttét követően folyamatosan működtek. Az egyháztanács elnöke a mindenkori lelkész, az egyháztanács tagjait a hitközségi gyűlésen választották meg. A megválasztott egyháztanács tagjai: világi elnök, főgondnok, algondnok, jegyző, pénztáros, ellenőr 2 fő, egyháztanácsi tagok 10 fő, póttagok 3 fő, tiszteletbeli tag. A 12 fős Görög Katolikus Iskolaszéket, iskolagondnokot, jegyzőt a hitközségi gyűlésen választották meg. Az Iskolaszék elnöke a mindenkori lelkész. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskolában Rojkovoch Pál lelkészi munkálkodása alatt egy kántortanító, egy másodtanító is működött, a hitoktatói munkában Rojkovich Pál aktívan részt vett. Az egyházközség szervezeteinek működése a kézzel írott jegyzőkönyvek alapján jól nyomon követhető.

A Kislétai Görög Katolikus Anyaegyházhoz és a Nyírbogáti Görög Katolikus Fiókegyházhoz, a Pócspetri Görög Katolikus Fiókegyházhoz tartozó görög katolikus hívők számának alakulása:

A három községben a népesség száma az 1880. évi 4952 főről 1949-re 7916 főre növekedett, 59,8%-al, a görög katolikus hívők száma az 1880. évi 1000 főről 1949-re 1613 főre növekedett, 61,3%-al.

Rojkovich Pál a Kislétai Görög Katolikus Egyházközséget 44 évig szolgálta lelkészként az egyházközség működtetésével, a szentmisék megtartásával, a hívők születő gyermekeinek keresztelésével, esketésekkel, temetésekkel, a lelki üdvösség szolgálatával, az elemi iskolában hitoktatással. A Kislétai Görög Katolikus Elemi iskola iskolaszéki elnökeként gondoskodott az iskola működéséről, tárgyi és személyi feltételeiről. A fa iskola helyett 1903-ban vályogból megépült egytantermes iskola újjáépítése szükségessé vált 1921-re, amely realizálódott, majd a tanulói létszám növekedése miatt a második tanterem megépítésére 1929-ben került sor, s párhuzamosan a második tanító beállítása is megvalósult. A tanítói lakás 1936-ban teljes felújításban részesült. A Kislétai Görög Katolikus Templom, a lelkészi hivatal-paplak megfelelő színvonalú állapotához szükséges karbantartás, felújítás folyamatos feladatokat jelentetett.

Kislétai Görög Katolikus Templom, 2018. /PL/

A kislétai görög katolikus hívők mellett valamennyi Kislétán élő embert, családot szolgált a népművelési, közművelődési előadásokban történő aktív részvételével, a mindennapi problémáik megoldásához nyújtott támogatásával. A Kislétai HANGYA Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1920. május 11-én alakult meg, a működésében, irányításában igazgatósági tagként, 1922-ben ügyvezető igazgatójaként vett részt. A 2. Világháború előtt a politikai rendezvényeken, választásokon véleményét megfogalmazta. A NYÍRVIDÉK 1942. december 9-én megjelent számában olvasható a Kormányzó Urunk névünnepe Kislétán c. írás. Az ünnepség a református iskolában volt, ünnepi beszédet Rojkovich Pál görög katolikus lelkész mondott, aki kiemelte, hogy „Kormányzónk Szent István bölcsességével, Szent László erejével, Nagy Lajos dicsőségével, Hunyadi hitével és Rákóczi hazaszeretetével tündöklő csillaga lett a magyar égnek.” A bemutatott színielőadások, szavalatok, énekszámok betanítását Bagaméry Erzsébet római katolikus és Bedő Piroska református tanító végezte.

Rojkovich Pál kislétai görög katolikus lelkész 1942-ben tiszteletbeli esperes lett, 1951-1962 között a Máriapócsi Esperes Kerület esperese. A NYÍRVIDÉK 1940. október 25-én megjelent számában beszámol a Máriapócsi Görög Katolikus Esperesi Kerület papsága és kántortanítósága által tartott őszi gyűlésről, amelyen részt vett Dudás Miklós püspök is. Rojkovich Pál kislétai esperes lelkész mondott prédikációt.

Rojkovics Pál /Eperjes, 1891. 04. 18.-Nyíregyháza,1969. 11. 01./a Kislétai Görög Katolikus Egyházközségnél 1918. április 1-jétől 1962-ig, nyugdíjba vonulásáig szolgált, példamutatóan tisztelte a mindenkori pápát, Isten földi helytartóját, a mindenkori püspököt. Fáradhatatlanul, teljes odaadással munkálkodott, imádkozott a kislétai görög katolikus hívek lelki üdvéért, nyugalmáért, a mindennapi boldogulásukért. A mindennapi munkájában a kislétai emberek kedvezőbb jövőjét tartotta szem előtt, a görög katolikus elemi iskolában egyre jobb tárgyi és személyi feltételeket valósított meg. Családfőként példaértékű, követésre méltó családot ismerhettek meg a kislétai emberek, családok, a lelkész úr még a gyerekeknek is gyakran előre köszönt. A 44 évi kislétai munkája alapján bátran állíthatom, hogy Kisléta község helytörténetének, történelmének alakításában, fejlődésében élen járva a ma élő kislétai emberek, vezetők számára is példaértékű, követendő. Megérdemli, hogy a kislétai emberek ápolják emlékét, a mindennapi munkájukban hasznosítsák emberségét, a szervezet működtetését, vezetői módszereit, ember-centrikusságát, családcentrikusságát, vallásosságát.

Papi lelkigyakorlat Máriapócson 1936-ban Dudás Miklós OSBM vezetésével

Ülősor: Rojkovich P., Petrasovszky L., Dudás M., Molnár I., Kozma J.

Állósor: Rohály F., Kohányi I., Kocsis F., Bába M., Varga J.

Dr. Rojkovich István nagybátyja Rojkovich Sándor aranymiséjén 1961-ben

Dr. Rojkovich István nagybátyja Rojkovich Sándor aranymiséjén 1961-ben