Kisléta község története

Kislétai ev. ref. templom képeslapról, 1943

Nagymáté Albert /1849-1917/ a Kislétai Ev. Református Egyházközség lelkészi munkája / 1876-1897/ mellett a Felső-Szabolcsi Ev. Ref. Egyházmegye főjegyzőjeként, tanácsbírájaként, espereseként, Szabolcs megye megyebizottsági-, takarékszövetkezet igazgatósági tagjaként is szolgálta a híveket, a kisebb-nagyobb közösségeket.

Édesapja Nagymáté József /1813-1888/ ev. ref. lelkész a Szabolcs megyei Ramocsaházán 1813. május 8.-án született. A Sárospataki Főiskolát kitűnő eredménnyel végezte el. A klasszikus nyelvek ismerete mellett a héber nyelvben alapos jártasságra tett szert. A nagyhírű Somossy János tanár a héber nyelvtanának a sajtó alá történő tisztázását bízta rá. 1937-től három évig a Megyaszón a rektórián volt, innen 1840-ben szülőföldjére, Ramocsaházára segédlelkésznek kerül, 1842-ben lelkészé választják. Házasságot a Nyírbogáti Erdélyi Juliannával 1944-ben köt, három gyerek születik Albert, Mária, Julianna. A lelkészi munkássága alatt kiemelten foglalkozott az iskolaüggyel, a templom felújításával, a szegények sorsával. A tudományt kedvelő, szerény lelkipásztor, családapa 1888. február 12.-ben bekövetkezett halálig a gyülekezetének és családjának élt. /1/

Nagymáté Albertet Kislétai Református Egyházközség lelkészé 1876 májusában választják meg. Házasságot Szűk Borbálával kötött, három gyerek született József, Etelka, Mariska. A lelkészé avatása Debreceni Nagytemplomban 1878. március 11-én 62 társával együtt volt. Az egyházkerület főjegyzőjének esketése után a lelkészek avatása az új lelkipásztorok letérdelve, Révész Bálint püspök, az esperesek kézrátétellel, a püspök imádsága mellett fejeződött be. A Felső-Szabolcsi Egyházmegyéhez tartozó kilenc fő között szerepelt a kislétai Nagymáté Albert. /2/

A fellelt nyilvántartások szerinti tisztségeit a következőkben foglalom össze: 1880. szeptember hónapban a Felső-Szabolcsi Egyházmegye közgyűlése a főjegyző választás mellett, Nagymáté Albertet kislétai lelkészt aljegyzőnek választotta. /3/ A Felső-Szabolcsi Ev. Ref. Egyházmegye köz- és számvevőszéki gyűlése 1888. szeptember 3-6-án Nagymáté Albert kislétai lelkipásztorát főjegyzőnek, 1893. október 17-18-án, Kisvárdán tartott számvevőszéki gyűlésen tíz évre egyházmegyei tanácsbírának, egyházmegyei főjegyzőnek-, a kislétai Gencsy Albert kislétai földbirtokost, országgyűlési képviselőt szinté tíz évre egyházmegyei gondnoknak megválasztják, ekkor választják meg Gencsy Albertet, Nagymáté Albertet lelkészjelölő bizottsági tagoknak is. /6/ A Szabolcs megyei bizottsági tagok 1895. november 16-i választásán a megválasztott megyebizottsági tagok között szerepelt Nagymáté Albert kislétai lelkész is. A Szabolcs megyei bizottsági tagok között csekély számú kormánypárti tag, inkább függetlenségi pártiak vannak. /4/ Nagymáté Albert kislétai lelkész 1896-ban megbízottként esperesi feladatokat lát el, majd az esperes helyetteseként tevékenykedik. /5/ A Magyar Királyi Honvédség Rendeleti Közlöny alapján „Nagymáté Albert ramocsaházi illetőségű 1873. február 15-én a m. kir. honvéd-lelkészek II. csoportja 35. zlj. szabolcsi állományában” nyilván van tartva. A Rendeleti Közlöny 1881.02.17. 4. számában a következők vannak rögzítve: „Nagymáté Albert szab. áll. hev. hitv. honvéd-segédlelkész a 35-ik zászlóaljtól a szatmári 41-ik zászlóaljhoz.”/7/ A Balkányi Takarékpénztár Rt. /1897-1927/ igazgatósági tagjaként 18 évig, haláig tevékenykedett. A Szabolcs megyei Balkányi Ev. Ref. Egyházközség lelkészi munkakörét 1897. október 17-től 20 évig, haláláig látta el. A beiktatását, a templom kulcs, biblia, kehely átadását Elek Dániel lelkész, egyházmegyei tanácsbíró végezte. /8/

Nagymáté Albert a Kislétai Ev. Református Egyházközség lelkészi szolgálatának időszakában /1876-1897/ az egyházközség híveinek száma az 1880 évi 469 fő, 1890 évi 588 főre, 1900 évi 624 főre, 33 %-al dinamikusan növekedett, a templom és tornyának javítása megvalósult. A kislétai egyházközség-, az ev. református elemi iskola működésénék színvonala a környezetében kiemelkedő, példaértékű. A lelkészi szolgálata alatt 1800 évtől 1897-ig, 17 évig együtt dolgozott a kiváló, példaértékű kántor-néptanítóval Papp Bertalannal /1830-1899/, akinek a munkásságát megyei szinten is elismerték. A Felső Szabolcsi Ev. Ref. Tanítók Egyesülésének közgyűlésén 1889. 10. 03-án Nyíregyházán Horváth István, az egyesület elnöke /Nyíregyházi tanító/ Papp Bertalan kislétai ev. ref. tanító 40 éves munkásságának tiszteletére ünnepi beszédet mondott. Ezt követően a példaértékű néptanítót Kislétán is köszöntötték, ahol a sok köszöntő mellett jelen volt családjával Nagymáté Albert lelkész is. Többek között megalapítója a tanítói özvegy árva gyámpénztárnak, az első gyermekmenhely működtetője, a vidéki felekezetnélküli népnevelési egyesület kezdeményezője.

Kisléta református lelkészi lakás, 2013./PL/

Velkey Pál királyi tanfelügyelő 1892 decemberében végzett ellenőrzése során megállapította, hogy a kislétai ev. ref. iskola tantermei elégé tágas, felszerelésük azonban hiányos, az iskolába járást, a tanítást szorgalommal gyakorolják, az iskolaszéki elnök az iskolába járást, a tanítás menetét nagy figyelemmel és gondossággal ellenőrzi. /16/ A kislétai vegyes elemi iskola nyomtatott értesítőt adott ki. Az értesítő elején Bijkay Imre tanító egy „tanítási mintát” közöl. Ezután az elmúlt iskolai év történetére vonatkozó adatok, tanított tantárgyak, a növendékek névsora, osztályzatai következnek, végül az év folyamán az iskola javára történt adakozások szerepelnek. Az iskola 65 növendéke közül 12-en hiányosan jártak iskolába, az értesítő ezen névsorát is tartalmazza. /17/

Nagymáté Albert ev. ref. lelkész, iskolaszéki elnök a tanítói hivatal betöltésére, 1897 elején a Néptanítók Lapjának 2. számában pályázatot a következők szerint hirdetett „Fizetés: 358 frt. havonként készpénzben az egyháztól pontosan kiszolgáltatva; és egy 5 hektoliter bort termő szőlő használata. 1898 évtől a fizetés 400 frtra emeltetik. Kötelesség: az I— VI. elemi vegyes népiskola vezetése, isteni tiszteletnél, temetésnél énekvezéri teendők teljesítése.” /9/

A Kislétai Ev. Ref. Egyháztanács a templom és tornyának külső-belső kijavítását elhatározta. Nagymáté Albert lelkész és Tisza Menyhért gondnok aláírásával a Nyírvidék, 1891.04.26. 17. számában a felújítás kivitelezésére hirdetmény jelent meg. A templom és a torony javítására vonatkozó részletes költségvetést, egyéb feltételeket a Szabolcs vármegye építészeti hivatala készítette. A Közép-Szabolcsi Református. Egyházmegye Nyíregyházán 1911. április 25-26-án megtartott közgyűlésén Görömbei Péter esperes részéről kiemelésre került Nyírgyulaj és Kisléta egyházaknak örvendetes, példaértékű megújulása. A Kislétai Református Egyház Gencsy Albert gondnok 4000 korona adományával, a buzgó lelkipásztorral „nemes példaként ragyognak a hívek előtt”. /10/

Kisléta piactér, mögötte a református templom, 1943

A Felső-Szabolcsi Egyházmegye kettéválasztása ügyében először Nagymáté Albertnek és Szikszai András javaslata jelent meg, majd Korocz József vezetésével 1909 februárjában megalakul a szétválasztási bizottság és javaslatot tesz a kettéválasztásra. /11/ A Sárospataki Református Lapok V. évfolyam, 30. számában, 1909. július 25-én Nagymáté Albert egyházmegyei tanácsbíró aláírásával a „Határozati javaslat a felső-szabolcsi református egyházmegye 1909 évi július hó 27-én a kettéválás végleges tárgyában tartandó gyűlésére” címmel jelenik meg. A javaslat alapján a Felső-Szabolcsi Református Egyházmegye 95 egyháza szétválik a Nyírségi Református Egyházmegyére Nyíregyháza központtal, 47 egyházzal és Felső-Szabolcsi Református Egyházmegyére Kisvárda központtal, 48 egyházzal. A határozati javaslatot a gyűlésen jóváhagyták, ennek megfelelően a Kislétai Református Egyházközség a Nyírség Református Egyházmegyéhez tartozik. /12/

Nagymáté Albert a lelkészi munkája, a különböző tisztségek ellátása mellet a lapokban közéleti-, helytörténeti-, történeti témában írásai, tanulmányai rendszeresen megjelentek.

A Petneházy család két címeres nemes levelét Thaly Kálmán hosszú időn keresztül kutatta, kereste a Szabolcs megyében lakó Petneházyaknál, de a történelmi ereklyét nem találta meg. A Pesti Hírlap a Fővárosi Lapok számoltak be, hogy a Petneházy család két legrégebbi címeres nemes levelét Kislétán lakó Petneházy Imre tulajdonait, Nagymáté Albert ev. ref. elkész Thaly Kálmán kutatón keresztül a Magyar Tudományos Akadémiára megküldte. Az egyik címer levelet Zsigmond Király adta ki Konstancában, a másik címer levelet Mátyás király Budán 1462-ben állította ki. A Petneházy családról Nagymáté Albert által írtakon kívül több irodalmat találtam, amiket érdemes részletesen megismerni. A Pócsi református birtokos nemes családok 1670-től kezdtek Kislétára költözni és a református egyház kiszélesítésében jelentős szerepet vállaltak. Ezen nemes családok között volt a Petneháyí család is. A Petneházy család címeres nemes leveleit Thaly Kálmán az Ipolyi Arnold elnöklete megtartott történelmi társulat ülésén mutatta be, utána a Budavár 200 éves évfordulója alkalmából rendezett kiállítás rendelkezésére bocsátották. /13,14,15,16/

1462. Császár István és a Petneházy–család címere 1462.

Nagymáté Albert ev. református lelkész a helytörténeti témában gyűjtött anyagjaiból több cikk a NYÍRVIDÉK lapban jelent meg: 1. A NYÍRVIDÉK TÁRCZÁJA Egy jelenet a kuruc világból. 2. NYÍRVIDÉK TÁRCZÁJA A Petneházy család címeres nemes levelei. 3. A NYÍRVIDÉK TÁRCZÁJA Egy derék könyv /Írta Lukács Ödön ev. ref. lelkész: Nyíregyháza szabad királyi város története/. 4. „A magyar nemzet keletkezése” című, a Millenniumra írt munkája a „Vármegyénk őslakossága” címmel nyolc részletben 1909 évben a Nyírvidékben jelent meg. 5. Egy temetés Nyírbátorban 1631-ben. /ifj. gróf Bethlen István/. Nyírvidék, 6. szám, 1889.02.10. 6. Emléklapok Balkány nagyközség múltjából és jelenéből. Nyíregyháza, 1913. 7. Nagymáté Albert: Ádám és Éva mythosa, az indus szentkönyvek megvilágításában. Nyírvidék 40-41. szám. 1914., Egyetemes Fiológiai Közlöny 1914. XXXVIII. évf.

Nagymáté Albert haláláról a Nyírvidék napilap több formában is beszámolt. A 1917. július 3-án közölte a halálhírét, hogy hosszú szenvedése után 68 éves korában, Balkányban meghalt, temetése június 30-án megtörtént. A hagyatéki tárgyalásának körülményeiről 1919-ben számoltak be.

Nagymáté Albert /1849-1917/ a Kislétai Ev. Református Egyházközség 21 évi lelkészi munkája / 1876-1897/, egyházmegye főjegyzőjeként, egyházmegye tanácsbírájaként-, espereseként, megyebizottsági-, takarékszövetkezet igazgatósági tagjaként végzett munkája, a helytörténeti gyűjtő munkája alapján megérdemli, hogy a kiemelkedő, példaértékű életútját az utókor, a kislétai emberek megismerjék, emlékét ápolják.

Irodalmi jegyzék:

      1.Nagymáté József emlékezete. Sárospataki Lapok, 10 szám, 1888.03.05.

2. Lelkészavatás Debrecenben. Protestáns egyházi és iskolai lapok, 20 szám, 1878.03.19.
3. Aljegyzői választás. Protestáns egyházi és iskola lapok 39. szám, 1880.09.26.
4. A Szabolcs megyei bizottsági tagok választása. Budapesti Hírlap, 319. szám, 1895.11.21.
5. Nagymáté Albert esperes helyette. Mo.-i tiszticím és névtára, 1896. 15. évf.
6. Egyházi tanácsbírók választása. Nyírvidék, 39. szám, 1909.09.26. Protestáns egyházi és iskolai lapok, 30. szám, 1897.07.25.
7. Nagymáté Albert honvéd káplán, honvéd segédlelkész. Magyar Királyi Honvédség Rendeleti Közlönye, 1873.02.15. 4. szám, 1881.02.17.
8. Lelkész választása, beiktatása. Nyírvidék, 43. szám 1897.10.24.
9. A kislétai ev. ref. egyház tanítói pályázat. Néptanítók Lapja, 2. szám 1897.01.14.
10. Kislétai templom és tornyának felújítása. Nyírvidék, 17. szám, 1891.04.26.
11. Egyházmegye szétválasztása. Nyírvidék, 7. száma, 1909.02.14.
12. Határozati javaslat. Sárospataki Református Lapokat, 30. szám, 1909.07.25.
13. A Petneházy család nemes levelei. Pesti Hírlap, 155. szám, 1886.06.05. Fővárosi Lapok, 155. szám 1886.06.05. Nyírvidék, 20. szám, 1897.05.16.
14. Bojtor Istvánné: Petneházy Dávid és családja. Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2005.
15. Egy jelenet a kuruc világból, Nyírvidék, 20. szám, 1897.05.16.
16. Velkey Pál királyi felügyelő ellenőrzése. Nyírvidék, 50. szám, 1892.12.11.
17. Nyomtatott értesítőt adott ki a kislétai vegyes elemi iskola. Nyírvidék, 29. szám, 1893.07.16.