A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványaiban leltem rá a Kisléta községhez kapcsolódó leletekre.
A 4000 éves színaranyból készült hajkarika
A kislétai Gencsy Albert földbirtokos kastélykertjével szemben, a vasútra vezető úttól jobbra, szántás közben egy kiszáradt réten arany ékszert találtak, melyet Gencsy Albert 1907. december 28-án a múzeumnak ajándékozott. A kislétai Dr. Jósa István unokája Jósa András, a múzeum igazgatója a NYÍRVIDÉKBEN emlékezett meg a leletről. A bronzkori, mintegy 4000 éves, színaranyból készült láncszemet Kisléta mellett Magyarországon, több helyen találtak (Gyulafehérváron, Tiszafüreden, Bodrogkőváralján, Szentesen). A kislétai arany hajkarikát Jósa András saját kezű feljegyzésével látta el.
A múzeumi leírás szerint: „A belső oldalán nyomott ovális metszetű huzalból szív alakúra hajlított arany hajkarika. Sz: 1,95 cm, H: 2,1 cm, V: 0,4 cm, 7,74 g. /Aranyleltár 30., illetve JAM 61.188k,1., régi ltsz. II.1969./”
A 400 éves Kislétai éremlelet
Az 1600-as évek végén forgalomban volt pénzérmékre a kislétai határban Takács György 46 éves juhász hívta fel a muzeológusok figyelmét. Az Ulrich Attila, Tóbiás János, Szikora István által végzett kutatás során 320 darab arany és ezüst pénzérme került elő. A lelet kezdő évszámát, 1533-at egy porosz garas jelzi, a záró évszám 1692. A leletben 109 darab 2/3 és 1/3-ad tallér van. Az eddigi szabolcsi leletekhez viszonyítva jelentős mennyiségű pénzérme került elő. A három aranypénz mellett 1 magyar, 5 külföldi egész tallér, 99 guldiner, 3 darab 1/6 és 1 darab 1/3 tallér van. Az éremlelet további részét kisebb értékű váltópénzek alkotják, amelyeknek zömét a Lengyel Királyság pénzei teszik ki. A magyar pénzek előfordulása viszonylag ritka a leletben, összesen 36 darab.
A Kislétán talált pénzérmék az 1600-as évek végének északkelet magyarországi pénzforgalmát mutatják meg. A lelet tudományos értéke azért igen nagy, mert a pénzek igazolják a korabeli források alapján rekonstruálható Szabolcs megyei, de a Szepesi Kamara fennhatósága alá tartozó területek pénzforgalmát is.
Az érméhez kapcsolódó adatok: Magyar Királyság, III. Ferdinánd /1637-1657/, 1 tallér,1658, K-B /Körmöcbánya/, 28,46 g, H: 1244
Az archeológiai értékű cserépkorsó
A Máriapócsot és Kislétát összekötő út építése során a Kislétai út 3150 szelvényénél, a Ciberés hegy nevű magaslat nyugati szélén egy nagyon szép kiképzésű magas fülű cserépkorsó került elő, amelyről Kiss Lajos múzeumigazgató megállapította, hogy az értékes lelet a Kr. előtti évezred második feléből való, hamuhalmok és ősi tűzhely mellett volt. A vörösre égett homokos földdarabok, emberi és állati csontok, egy ló csontvázának részei, nagyszámú edénytöredék és obszidián szilánkok tanúskodtak arról, hogy ezen a helyen a legősibb időkben is emberek laktak.
Az archeológiai értékű cserépkorsó a nyíregyházi Jósa András Múzeumban van elhelyezve.
A kislétai Gencsy Albert által a múzeumnak ajándékozott intarziás tajtékpipa
Az 1743-ból származó tajtékpipa valóságos műremeke ennek a kornak: „Alól öblös, felső részén, amelyen a kupak áll, szűkülő, egész formája a legfinomabb barokk elgondolás. A pipa sötét barnára sült teste ezüst lemezek berakásával rombuszalakú mezőkre van osztva és minden ilyen mezőbe liliomfaragású tajtéklapocskák vannak beleillesztve. A liliomfaragás az Anjou-liliomokra emlékeztet és a szirmok kisugárzásának középpontjában csillogó ezüst szegecseke van. A pipakupakja ezüst és kiképzésében magyar ötvösművészetünknek jellemző motívumokat fedezünk fel. Azt a peremet, amely a szár beillesztésére szolgáló nyílást köríti, ezüstlap fedi és ezen a következő gravírozás van. „Emlék Batthyánytól. 1743.””
Az 1743-ból való, Batthyány gróftól kapott művészi intarziás tajtékpipát a kislétai földbirtokos, Gencsy Albert 1927. február hónapban, 85 éves korában a szabolcsi Jósa Múzeumnak ajándékozta. Az iparművészeti szempontból felbecsülhetetlenül nagy értékű tárgy történelmi vonatkozásai is fokozzák nagy értékét.
Az egykori Gencsy kastély rokokó stílusú fehér porcelánkályhája
A XVIII. században gyártott és a kislétai Gencsy kastélyban üzemelt cserépkályha a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthonból 1960. február hónapban a Nyírbátori Múzeumba került. A porcelánkályha ritka szép iparművészeti emlék, amely teljesen ép állapotában megmaradt.
A XV. századi ép acélkard
A máriapócsi vasútállomás közelében 1884-ben árokásás közben, homoktalajban találtak egy XV. századi, ép acél kardot, amelyet Gencsy Albert országgyűlési képviselő a Nyíregyházi Múzeumnak ajándékozott. Az acélkard leírása: „A penge hossza 100 cm görbe, egy élű 7 mm vastag, 57 cm-re a keresztvastól a hegyefelé beszélesedik, úgy, hogy tokjának kiugrása van. A keresztvas „S” alakú, hossza 168 mm. A markolat 120 mm hosszú.”
A Gencsy Albert által ajándékozott acélkard a 45. számú
Irodalmi jegyzék:
- Almássy K.-Istvánovits E.-Kurucz K.: Aranyok a Jósa András Múzeumban. Nyíregyháza, 1997.
- Csallány Dezső: Jósa András Múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918.
- Ulrich Attila: A kislétai éremlelet. 2006.
- Jósa András: Szabolcs vármegye múzeum ős- és középkori tárgyainak ismertetése. Nyíregyháza, 1899.
- NYÍRVIDÉK 1926.09.04., 1927.02.20. száma
- NÉPSZAVA 1960.02.27. száma
