A koromra jellemző, hogy az erősebb hidegfrontokat a szervezetem előre jelzi, elsősorban éjszaka az alvásom hiányos, gyakran csak forgolódással töltöm az időt. Ilyenkor a gondolataimban egy-egy témát részletesen áttekintek, hiányérzetem esetén az ágyból felkelek, és a számítógép elé ülök. Az ARCANUM Digitális Tudománytár, az Országgyűlési Könyvtár által üzemeltetett HUNGARICANA honlapokon a felmerült kérdésekre próbálok választ keresni. 2017. szeptember 16-án, szombat éjszaka 2 órakor ültem a számítógép elé. Keresgélés közben rátaláltam a kislétai születésű Baán Péter piarista szerzetesre, tanárra.
Baán Péter /Kisléta, 1795. 09. 09.- Kolozsvár, 1833. 05. 03./ piarista szerzetes, tanár a piarista rendbe 1814. október 9-én, 9 évesen lépett be. A novíciusi /szerzetesrendi/ idejét 1815-ben Kecskeméten kezdte meg, ahol 1816-ban, 11 évesen az I. gimnáziumi osztályban próbatanításra is alkalmazták, Temesváron 1817-ben, 12 évesen a II. grammatikai osztályt tanította. Kolozsváron 1818-1819 közt bölcsészetet, Nyitrán és Szentgyörgyön 1820-1821 között teológiát hallgatott. Kolozsváron 1822-1833 között az alapítványos convictorok felügyelőjeként dolgozott és az ottani akadémiai templomban egyházi beszédeket tartott. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című könyvében Baán Pétert piarista-gimnáziumi tanárként és hitszónokként mutatja be.
A Kecskeméti Piarista Iskola megalapítása gróf Koháry István országbíró, Kecskemét földesurának nevéhez kötődik. Az iskolában, két osztályban 118 diákkal 1716-ban kezdődött meg a tanítás. Az első rendház és iskola 1720-1726 között épült fel. A templom barokk stílusban 1735-re készült el. Az 1800-as évek elején alakult ki a hatosztályos gimnázium közel 300 diákkal.
Kecskeméti Piarista Gimnázium és a Szentháromság-templom
Kecskeméti Piarista Rendház és Kollégium
A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum a Báthory István által 1579-ben alapított jezsuita iskola utódja. 12 szerzetes 1579. december 20-án nyitotta meg az iskolát. Az első tanévben 50 diák, 1581-től 150-200-ra, 1585-ben 230-ra növekedett a diáklétszám. A jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták, Mária Terézia 1776. június 7-i rendelete alapján a piaristák /kegyesrendiek/ vették át. Az intézmény hivatalos neve Királyi Akadémiai Líceum lett, amely egyetemi rangban működött, jogi és orvosi karral. A jogi kar 1849-ben, a bölcsészeti kar pedig 1850-ben megszűnt, az orvosi kar önálló intézményé alakult, az akadémiai líceum 1850-től főgimnáziumként folytatta tevékenységét.
A kolozsvári piarista templomot a jezsuiták 1718-1724 között építették. Mária Terézia a jezsuita rend helyett a piaristákat, a Kegyes Tanítórendet hívta be, ezt követően piarista templomként, illetve akadémia templomként emlegetik. A templom hajója 42,7 méter hosszú és 25,2 méter széles, barokk stílusú. A hajóból mindkét oldalra három-három kápolna nyílik. A főbejárat feletti dombormű a Szentháromságot ábrázolja. A mellékkapuk felett a jezsuita rend alapítójának, Loyolai Ignácnak, illetve Xavéri Szent Ferencnek a szobrai találhatók.
Baán Péter kislétai születésű piarista szerzetes, tanár eddig fellelt munkái:
- Baán Péter: Tisztelet koszorú. „Nagyméltóságú Négyesi liber báró Szepesy Ignácz erdélyi püspök úr ő Méltóságának fő pásztori hivatalába teljes hatalmú belépése ünnepén bemutatott 1820-dikában. /4-r. 8 I./Nagy- Szombatban, Jelinek bet. E.M.”
- Baán Péter: Örömdal. „Tiszteletes érdemes Mészáros Lászlónak… érdemei iránt való hálaadatosságokból neve napján énekeltek ez isteni tudományok hallgatói 1821. /k. 8-r. 7 I./ Pozsonyban, 1821. Belnay örököseinek bet. E.”
- Baán Péter: Örömkoszorú. „Ft. Bolla Mártonnak a Magyar és Erdély országi kegyes oskolák rendje tartománybéli igazgatójának midőn Szent-Györgyi szerzeteseinek az isteni tudományában tett előmenetelek vizsgálásán személyesen meg jelenni méltóztatnék, a tisztelet, és hála-adatosság oltárán áldoztak ugyan azon rendnek áldozó papjai. /k. 4-r. 8 I./ Pozsonyban, 1821. Belnay örök. bet. E.”
- Baán Péter: Egyházi beszéd. „Az academicum kegyes oskolák temploma első század ünnepén élő nyelven mondott /8-r. 36 I./ Kolozsvár, 1824. A kir. lyceum bet. M.”
Kolozsvári Piarista Templom
Kolozsvár legrégebbi középiskolája a Farkas utcában található
Baán Péter kislétai születésű piarista szerzetes, tanár korán 1833. május 3-án, 37 évesen Kolozsváron hunyt el, sírja a kolozsvári piarista templomban található. A kolozsvári piarista templom /1776. október 15-ig a jezsuita rend temploma volt/ 1718-1724 között épült. Baán Péter piarista-gimnáziumi tanár és hitszónok sírjának felirata: „R.P. PETRUS BAAN E SCHO LIS PIIS SUBREGENS /HUM/ANISTAR/UM/ IN CO/NYICTU/ OBIIT 3 /MAIUS/ 1833 AET/AT/IS /37/”. A sírfeliratot Sas Péter A kolozsvári piarista /egykori jezsuita/ templom sírfeliratai című könyvében találtam meg. A Baán Péter sírfeliratához tartozó 48. sorszámú lábjegyzet: „P. Baán /Bán/ Petrus s S. Paulo /Kisléta, 1796. április 8./ 1818-1819 és 1822-1833 között a Kolozsvári ház tagja. 1818-1819 között stud. fil. Vö. KOLTAI, 1998.85.”
Baán Péter piarista szerzetes, tanár szülőföldjéhez, Kislétához fűződő kapcsolatának feltárása során a következőkre leltem rá. A Magyarország vármegyéi és városai című könyvben a Szabolcs vármegye nemes családjai és a Szabolcs vármegye községei fejezetekben felsorolásra kerültek a nemes családok. A nemesi kiváltságokkal űzött visszaélések megszüntetése céljából elrendelt nemesi vizsgálatok 1725-ben készültek el. A kislétai földtulajdonnal rendelkező nemesek is fel voltak sorolva /a nemesi oklevelek időpontja zárójelben van feltüntetve/. Az első nemesi vizsgálatok eredménye nem elégítette ki az intéző köröket, ezért 1755-ben új, országos nemesi összeírást rendeltek el. A többi birtokos család közül a könyv kiemelt 48 családot, ezek közül kislétaiak voltak Baán, Báthory, Bessenyey, Gencsy, Gulácsy, Jósa, Lónyay stb. családok. A XIX. század első felében Kislétának birtokosai voltak az Agárdy, Vajda, Ujfalusy, gr. Barkóczy, Bessenyey, Tisza, Bihary, Éva, Farkas, Jósa, Márky, Mikó, Gencsy, Gulácsy stb. családok.
A Kis Léta helységnek urbarioma /az úrbéri kötelezettségeket összefoglaló oklevél/ 1773-ban jött létre, amely 30 oldalon kilenc fejezetből, három táblázatból áll. Az oklevél 10 földesúr, 36 szabad menetelű jobbágy úrbéri kötelezettségeit tartalmazza. A földesurak között szerepel Baán László, aki egy szabad menetelű jobbággyal, név szerint Kovács Istvánnal rendelkezett. Kovács István 12 1/8 hold szántón, 3 hold réten gazdálkodott, évente 19 ½ nap marhás robottal, vagy 39 nap kézi szolgálattal kellett szolgálnia, emellett adózásokat is kellett végeznie.
Irodalomjegyzék:
- Baán Péter-Wikipédia.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Sas Péter: A kolozsvári piarista /egykori jezsuita/ templom sírfeliratai.
- Kecskeméti Piarista Iskola, Wikipédia.
