Kisléta község története

„A társadalom perifériájára szorult, családot nélkülöző felnőttek és gyerekek, hogy

megkapják a gondozást, ápolást, foglalkoztatást, fejlesztést, szeretetet,

ahhoz a szociális munkát éjjel-nappal hivatástudattal,

szívvel és lélekkel, önzetlenül, empátiával kell végezni.” /Jakabné Harcsa Erzsébet/

A Gencsy Kúria átalakítás előtt és utána

A XVIII. században a Gencsy Sámuel által építtetett Gencsy Kúriában kapott helyet a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ápoló-Gondozó Otthona /4325 Kisléta, Pócsi utca 52./. 1957. február 1-jén kezdte meg működését. Az akkori Egészségügyi Minisztérium létesítette a húsz férőhelyes intézményt súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek számára. 1957 előtt, a Gencsy család kiköltözése után az épületben kultúrház működött, a kislétaiak a kertet „Népkertnek”, „Nagykertnek” nevezték. A Gencsy kastély átmenetileg helyt adott a pártirodának, szövetkezeti irodának, 1946-ban itt alakult meg a Kislétai Állami Gépállomás, a működéséhez több épület került megépítésre.

Az 1970-es évek elején Orosz József Kisléta tanácselnöke, 1975-től Kisléta, Pócspetri, Máriapócs közös tanácsának elnöke volt. Az egyik beszélgetésünk alkalmával érintette a Kislétai Gyermekotthon fejlesztésének beindulását, amelyet más információk is megerősítetek. Az akkori Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Elnökével, a kislétai születésű Dr. Pénzes Jánossal többször beszélgetett a Kislétai Gyermekotthon fejlesztéséről. A Megyei Tanács döntése alapján indult meg a tervezés, majd a megvalósítás, átadására 1976-ban került sor. Az 1976-ban átadott két 100-100 férőhelyes pavilon megalapozta az otthon lakóinak 220 főre történő növelését, a szakmai munka színvonalának növekedését, a megfelelő végzettségű szakemberek biztosítását. A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon a környezetéből /Kisléta, Pócspetri, Máriapócs/ különböző időszakokban 20-182 főnek adott munkát, ezzel Kislétán a legtöbbet foglalkoztató intézményhez tartozott. A különböző szintű dolgozók munkájukkal, hivatástudatukkal, empátiájukkal, szeretetükkel reményt adnak az otthonban élő rászorulóknak, fogyatékkal élőknek, pszichés betegeknek. 1986-ban Kiváló Intézmény kitüntetésben részesült. Ma már az ápolások, gondozások mellett kiemelt helyet foglal el az értelmileg akadályozott gyermekek rehabilitációja, képességfejlesztése, szociális integrációjuk elősegítése. A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon eddigi 60 évi működését Kisléta község történetének részének tekintem. Minél többet megismerek történetéből, munkájából, annál jobban érzem, hogy a társadalomnak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rászorultjainak hasznos szociális ellátást, köznevelési feladatokat magas szinten biztosító intézmény. A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon mindenkori dolgozói, vezetői megérdemlik, hogy Kisléta község történetének részeként bemutassuk őket.

A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon történetéhez először az interneten fellelhető anyagokat használtam fel. Az intézmény vezetéséhez korábban bejelentkeztem, de a vezetői változás miatt támogatást nem sikerült elérni. Az 2014. decemberi bejelentkezésemkor az intézet vezetőjétől, Jakabné Harcsa Erzsébettől a találkozásunkra kedvező választ kaptam. Az első találkozásunkra 2015. március 27-én Kislétán az Ápoló-Gondozó Otthonban került sor. Az igazgatónő a szobájában lévő fogyatékos hölgy etetése közben fogadott, ami még inkább felkeltette az otthonban élő fogyatékos fiatalok és felnőttek mindennapjaik, az otthon története iránti érdeklődésemet. Jakabné Harcsa Erzsébet, igazgatónő pozitívan állt az anyaggyűjtéshez, a munkatársait is szükség szerint bevonta. A hasznos beszélgetésen túlmenően a munkatársak közreműködésével az Ápoló-Gondozó Otthon fennállásának ötvenedik évfordulójára /1957-2007/ készített anyag másolatát megkaptam, ami az eddig gyűjtött anyagaimat kedvezően kibővítette.

32/1. A feladat ellátását szolgáló vagyon

Az Ápoló-Gondozó Otthonhoz tartozó területek, építmények a következőek. Belterületi építményes ingatlan: kislétai 28 hrsz-ú 9 ha 2458 m², 27 hrsz-ú 3950 m². Szántóterület: kislétai 29/2 hrsz-ú 3 ha 572 m². Erdőterület: kislétai 032/2 hrsz-ú 2 ha 6653 m². Építmények: főépület /volt Gencsy kastély/ felújított, bővített formában; 1976-ban épült két darab 100 férőhelyes pavilon. A vagyon részei továbbá a leltárban szereplő berendezések és felszerelések.

                  Felújított Gencsy kastély nyugati oldala                 

Foglalkoztató Ház, 1996-ban épült

Az Ápoló-Gondozó Otthont 8,8981 hektáros természetvédelmi park övezi. A Gencsy család kastélya köré Gencsy Sámuel a XVIII. században telepített tájképi kertet. A facsemeték többségét Hollandiából hozták. A nagyra nőtt fákat nyújtott szekereken szállították. A kert az épületekkel együtt a Kislétai Állami Gyermekotthon tulajdonába került, ezzel megoldódott a kert további karbantartása, esetleges felújítása. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban hozzájutottam a Végrehajtó Bizottság ülésére vonatkozó meghívókhoz, a Szabolcs-Szatmár Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának határozataihoz, a Szabolcs-Szatmár Megye Tanácsának Közlönyeihez. Az 1977. november 25-én délelőtt 9 órára a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság ülésére vonatkozó meghívó 15. pontjában szerepel Gávavencsellőn, Vaján, Tiszavasváriban, Kállósemjénben, Kislétán, Baktalórántházán, Berkeszen és Tiszadobon lévő ingatlanok természetvédelmi területté való nyilvánítása.

A park részlete, 2006.

A Kislétai Állami Gyermekotthon parkjának természetvédelmi területté nyilvánítását a Szabolcs-Szatmár Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 175-6/1977. /XI.25./ V.B. számú határozata tartalmazza. Természetvédelmi területté nyilvánított terület Kisléta község belterületén a 129. számú tulajdoni lapon, 32 hrsz. alatt 8 ha 8981 m² kivett művelési ágként nyilvántartott terület. A határozat tartalmazza a természetvédelmi terület rendeltetését, az alapvető védelmi előírásokat, indoklást, az egyéb rendelkezéseket, az értesítőket. Az alapvető védelmi előírások között szerepel, hogy „a parkot az OTVH-nak bemutatott és véleményezett, a Szabolcs-Szatmár Megye Tanács V.B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály által jóváhagyott fejlesztési és kezelési terv szerint kell kezelni”. „A park természetvédelmi kezelésével a Máriapócsi Rákóczi Mg. Tsz-t bízza meg.” A határozatot Dr. Pénzes János Megyei Tanács elnöke, Dr. Csatári Ernő mb. vb-titkár írta alá.

A kastély előkertje elpusztult, a park többi részébe 2013-ban a vihar jelentős kárt okozott. A viharkár előtt a sétányait végigjárva csodálatos kép tárult a szép fákat, tájképet szerető ember elé. Tavasszal, virágözönnel lepte meg az embereket a megye talán legnagyobb virágzó liliomfája. Szép példányai voltak találhatóak a kőrisfának, a juharféléknek. A tisztásokat lucfenyők, valamint vérszilva, vörös szil és a szivarfa díszítették. A sétányok mellett óriássá nőtt a fekete dió, a platán, de volt itt még vasfa, kislevelű hárs, valamint a húsos som fává nőtt példányai is. A park baloldali, északi részén 1000 m²-es kisebb sziget volt kialakítva, amelyet vizes árok vett körül. A vihar okozta károk felszámolása, az eredeti állapot visszaállítása szakmai, természetvédelmi szempontból, valamint Kisléta község történetét tekintve is indokolt. Sokan bízunk benne, hogy összefogással, anyagi hozzájárulással a kert fokozatosan visszanyeri régi szépségét.

32/2. Az ellátotti létszám alakulása

A KSH adatai /KSH 2001; 2008/ szerint országos szinten a bentlakásos szociális intézményekben a fogyatékos személyek száma 2000-ben 15.199, 2007-ben 14.919 ebből 1.307 fő számára biztosítanak kiscsoportos lakóotthonokban lakhatást. A Kézenfogva Alapítvány adatfelvételén alapuló becslés szerint 2007-ben minden negyedik értelmi fogyatékos ember – összesen 14.000 fő - élt intézetben. A népszámlálás szerint 2001-ben 14.483 fogyatékos személy élt 147 fogyatékosok intézményeiben. A 147 intézetből 21-ben 20-nál kevesebb, 18-ban 20 és 49 között, 37-ben 50 és 99 között, 71-ben 100-nál több fő lakott. Az intézmények átlagos létszáma ekkor 97 fő volt.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központhoz tíz ápoló-gondozó otthon /Kisléta, Hodász, Mérk, Nyírbéltek, Győrtelek, Mándok, Tarpa, Fülpösdaróc, Tiborszállás, Gacsály/, öt gyermekvédelmi központ /Nyírbátor, Mátészalka, Nyíregyháza, Tiszadob, Baktalórántháza/ tartozott. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon ellátotti létszámának alakulását táblázatban foglaltam össze. A rendelkezésre álló évenkénti ellátotti létszámot ötévenkénti bontásban, éves átlaglétszámban szerepeltetem.

A rendelkezésre álló adatok alapján 1958 és 2006 között, 48 év alatt a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthonba beutalt 831 fő, otthonukba került 142 fő, képző intézménybe került 125 fő, más intézménybe került 242 fő, elhalálozott 205 fő.

Az Ápoló-Gondozó Otthoni ellátás igénybevétele önkéntes. Az ellátás igénylése, kérelme után a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján, az előgondozást követően 18. életév betöltéséig kerül felvételre a gyermek és a fiatalkorú. A 2006. december 31-i záró létszám 216 fő, ebből 82 nő, 134 férfi, kiskorú 88 fő /ebből 42 fő intézeti nevelt, 46 fő szülős/, nagykorú 128 fő /ebből 65 fő gondnokolt, 63 fő szülős/. Az ellátottak korcsoportonkénti megoszlása: 26 év felett 40,3%, 19-25 év között 19%, 13-18 év között 24,1%, 7-12 év között 13,9%, 0-6 év között 2,7%. Az ellátottak egészségi állapot szerinti csoportosítása: 1. Értelmi fogyatékkal élők 216 fő, 2. Mozgásában korlátozott 64 fő, 3. Járóképtelen, ágyhoz kötött 58 fő, 4. Tolószékhez kötött 34 fő, 5. Inkontinens 174 fő, 6. Látásfogyatékos 5 fő, 7. Siket, nagyothalló 9 fő, 8. Pszichiátriai beteg 25 fő, 9. Autista 12 fő, 10. DNP 3 fő, 11. Down 13 fő, 12. Epilepszia 48 fő, 13. Szénhidrát anyagcserezavar 4 fő, 14. Nephrológiai gondozott 1 fő.

Az ellátottak képzéséhez a minőségi munkavégzés tárgyi feltételei biztosítottak. 1980-tól a gyógypedagógiai óvodai csoport az „A” pavilonban volt elhelyezve. 1986-tól megkezdődik a munkaterápiás foglalkoztatás. 1991-92-től a Pedagógiai Fejlesztő Részleg különálló épületben működik. 1996-tól a Foglalkoztató Ház-, 2004-től rendezvényterem működik. 2005-től új mozgásfejlesztő szoba áll rendelkezésre. A pedagógiai feladatok ellátását gyógypedagógusok, óvodapedagógusok, beszédfejlesztő pedagósus, gyógypedagógiai asszisztensek, mozgásterapeuták komplex reabilitációban végzik. A következő fejlesztésekkel és terápiákkal foglalkoznak: Snoezelen terápia, Hydroterápia, zeneterápia, bazális stimuláció, korai fejlesztés, beszédfejlesztés, gyógytestnevelés, autisták strukturált egyéni fejlesztése, iskolai jellegű foglalkozás, gyógymasszázs, szabadidős tevékenység.

                                       Snoezelen terápia                                                                  

 Zeneterápia

Az intézményben alkalmazott foglalkoztatási formák: kézműves foglalkozások /szövés, fonás, agyagozás, formázás, alakítás, textil ajándéktárgyak, barkácsolás/, kertészeti foglalkozás /parkgondozás, udvartakarítás, virág és növényápolás, gyümölcsszedés/, tankonyhai, háztartási foglalkozások. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatással, a fogyatékkal élő személyek elsajátíthatják azt a tudást, technikát, amelyek fejlesztik munkaerő piaci alkalmasságukat.

                                                              Agyagozás                                                                      

Szövés

32/3. A dolgozók létszámának alakulása

A KSH adatai szerint /KSH 2008/ országos szinten 2007-ben a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben összesen 85.283 fő élt, a gondozók száma 22.584 volt. Verdes Tamás az Esély 2009/4 számában megjelent A kirekesztődés társadalmi hasznáról: kényszerek és érdekek körforgása című tanulmányának egyik fejezetében foglakozik a fogyatékos személyeknek lakhatást nyújtó intézményrendszer területi elrendeződésével, a kistelepüléseken, községekben elhelyezett bentlakásos intézmények helyi foglalkoztatási hatásaival, jelentőségével. A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthont egyik példaként rögzíti: „Kislétán 2001-ben 1903 fő él, a 19-60 év közöttiek száma 1150, a foglalkoztatottak száma 345 fő volt. A foglalkoztatottak 33 százaléka ekkor a helyi egészségügyi és szociális ellátásban kapott munkát. 2005-ös adatok szerint a megyei önkormányzat a településen elhelyezett, 200 főt befogadó intézményében 150 főt foglalkoztattak, a Kislétán foglalkoztattak 43,47%-át.” A Kisléta községben 1957-ben elhelyezett, 1976-ban bővített Ápoló-Gondozó Otthon a helyi foglalkoztatási struktúra legstabilabb tartópillérei között tartható számon. Az eddigi tapasztalatom alapján meg vagyok győződve arról, hogy az intézményben dolgozók ezt tudják, érzik és a szakma, a szociális munka iránti szeretetük, a fogyatékos emberek magas szinten történő szolgálata tette lehetővé az intézmény dinamikus fejlődését, elfogadottságát.

A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon dolgozói

A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon dolgozói létszámának alakulása: 1957-ben 20 fő, 1992-ben 182 fő, 1997-ben 145 fő, 2000-ben 153 fő, 2004-ben 157 fő, 2006-ban 155 fő, 2007-ben 148 fő. Intézményvezetők: 1. Lázár Klára, 2. Hudák Béláné 1957-1979, 3. Kiss Gáspárné 1979-1984, 4. Dr. Vadász Mária 1984-1997, 5. Dr. Sátorhegyi Éva 1998-2013, 6. Jakabné Harcsa Erzsébet 2014-2017.

A Gencsy Kúria napjainkban,

a bővített Ápoló Gondozó Otthon, Tóth Géza felvétele, 2006.

A 2014-ben fellelhető adatok alapján az intézmény nyilvántartási adatai a következők. Az intézmény megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ápoló-Gondozó Otthon Kisléta. OM azonosítója 200592. Rövidített neve: AGO Kisléta. Címe: 4325 Kisléta, Pócsi utca 52. Telefon száma 42-385-555, fax száma 42-385-181, e-mail címe agoleta@freestart.hu. Adó száma 15402910-2-15. Ellátott feladatok: fejlesztő felkészítés. Alapító neve: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Fenntartó megnevezése: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ, címe 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Intézmény jellege: szociális intézmény. Intézmény típusa: köznevelési feladatot ellátó szociális intézmény. Szolgáltatási egységként működik: 1. Ápoló-Gondozó Intézmény, 2. Lakóotthon Egység, 3. Fejlesztő Felkészítési Egység. Az intézmény mellett működő civil szervezetek: 1. „Nem sajnálni, tenni akarunk” Alapítvány, 2. „Küzdj Bátran” Sportegyesület.

32/4. Dr. Vadász Mária intézményvezető/1985-1998/

Dr. Vadász Mária

Cegléden született, édesapja Vadász József kutató fúrómester, édesanyja Körtési Terézia háztartásbeli, testvére Kati, férje dr. Maczkó György mg-i gépészmérnök, gyerekeik Kornél, Róbert. A nagykőrösi Arany János Gimnáziumban érettségizett, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1975-ben szerzett oklevelet. Szakvizsgát általános orvostanból 1985-ben, társadalom orvostanból 1989-ben szerzett, az egészségügyi menedzser szakot 1993-ban, a szakközgazdász szakot 1995-ben végezte el.

Munkahelyei: orvos gyakornok Szolnokon, Martfűi Körzeti Orvos 1976-1977, Máriapócsi Körzeti Orvos 1978-1985, Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon Intézményvezetője 1985-1999, Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő főigazgatója 1999-2009, Sz-Sz-B Megyei Egészségügyi Holding Non-profit Zrt. stratégiai igazgatója 2009-2011, Kalocsai Kórház igazgatója 2011-.

Közéleti tevékenysége: a Sz-Sz-B Megyei Közgyűlés tagja 1989-1997 /egészségügyi és szociális bizottságot, majd az egészségügyi bizottságot vezette/, a Kislétai Önkormányzat alpolgármestere 1990-1998.

Az Unokáink is olvasni fogják című anyag szerint „…1980-tól a Kislétai Egészségügyi Gyermekotthonban is munkához látott. A testi, lelki sérült gyermekekkel teljesen másként kellett foglalkoznia, mint a körzetben ezt megszokta. A 220 személyes gyermekotthon továbbfejlesztésén munkálkodott, és kidolgozta az intézetben lévő fogyatékos gyermekek és fiatalok komplex rehabilitációs programját, mely országos modellként került bevezetésre.”

32/5. Dr. Sátorhegyi Éva orvos-igazgató /1998-2013/

Dr. Sátorhegyi Éva

Hajdúnánáson született, édesanyja Fülöp Margit pedagógus, édesapja Sátorhegyi István pénzügyőr, húga Erzsébet zenetanárnő, férje dr. Angyal Sándor a Jósa András megyei Kórház I. Belgyógyászati Osztály főorvosa volt, gyermekük András közgazdász, Bernadett olasz szakos tanár. A Hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban 1970-ben végzett, orvosi diplomáját 1977-ben vette át. Szakvizsgái: gyermekgyógyász szakorvosi szakvizsga, gyermekpszichiáteri szakvizsga, szociális menedzseri oklevél.

Dr. Sátorhegyi Éva a társintézmények szakembereivel beszélget

Munkahelyei: Nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház I Gyermekosztály 1977-1998, Gyermek Ideggondozó 1998-2004, Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon 2004-2013.

Az „Unokáink is olvasni fogják” beszámoló anyag alapján a Kisléta Ápoló-Gondozó Otthonban Dr. Sátorhegyi Évának a munkakör átvétele után az intézmény vezetése, az orvosi szakmai munka mellett, a gazdasági, irányítási kérdésekkel is foglalkoznia kellett.

Fontos feladatként jelentkezett a legalapvetőbb szokások, ismeretek elsajátíttatása a középsúlyos, halmozottan sérült fiatalokkal és felnőttekkel. Az 1999 nyarán átadott lakóotthon 18-25 éves korú fiataloknak családi jellegű ellátást biztosít. A lakóotthonban élők szociális és egészségügyi alapellátást, terápiás célú foglalkoztatást, képességfejlesztő oktatást, nevelést kapnak. Pedagógiai fejlesztőcsoportot hoztak létre, amelyben gyógypedagógusok, asszisztensek, óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel. A munkaügyi központ támogatásával a szakdolgozók ápoló-gondozó otthoni szakképesítést szereztek. Az intézetben konziliáriusként működnek orvosok: rendszeres az ortopédia, a neurológia, a fogászati szakrendelés. A vezetésben egy gazdasági és egy szakmai igazgatóhelyettes, és a három pavilonból egy–egy főnővér vesz részt. Létrehoztak egy foglalkoztató házat, melyben hatvan 18 éven felüli fiatal szőnyeget sző, kerámiát készít, és egyszerű varrást végez. A foglalkoztató házat az intézmény és az alapítvány által létrehozott kht. működteti. A kislétai otthon nyitott intézményként működik, a bentlakókat a szülők látogathatják, hazavihetik családlátogatásra. A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon munkája alapján, egy német cég auditálása nyomán elnyerték az ISO 9001-2000 minősítést.

A szociálpolitika területén dolgozók részére 2005. május 19-20-án Gyulán az Agro Hotelben tudományos konferenciát rendeztek. A Gyulai Hírlapban megjelent, hogy dr. Sátorhegyi Éva, a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon orvos-igazgatója Pro Sanitate /egészségügyi minisztériumi/ elismerésben részesült.

32/6. Jakabné Harcsa Erzsébet intétményvezető, igazgató /2014-2017/

Jakabné Harcsa Erzsébet

A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon intézményvezetője, igazgatója közel három évig, 2014. februártól látta el a munkakörét. Szabolcsból indult és szívesen jött vissza. A Nagykállói Pszichiátriai Szakkórházban ápolási igazgatóként 1998-2005 között dolgozott. A Jósa András Megyei Kórházban 2005-2010 között szintén ápolási igazgatóként dolgozott. Ezt követően a budapesti Szent János Kórházon belül a Budai Traumaközpont ápolásvezetőjeként is szerzett tapasztalatot. A családja Nyírbátorhoz kötődik, több évig laktak ott. Férje közgazdasági és logisztikai végzettséggel előbb a Nagykállói Kórházban, utána Németországba ment dolgozni. A fiuk, Jakab Balázs a Jósa András Megyei Kórház sebészeti osztályáról, feleségével ment Németországba dolgozni. Jakabné Harcsa Erzsébet diplomás ápoló, közegészségügyi és járványügyi ellenőr, egészségügyi menedzserként nevezték ki a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon vezetőjének. A korábbi kiemelkedő munkája alapján több kitüntetésben részesült. Többek között megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, a Pro Sanitate címet.

A Kislétai Gyermekotthonban jelentkező sokoldalú munkához nagy lelkesedésel kezdett hozzá, fáradságot nem sajnálva végezte a mindennapi feladatokat. Találkozásaink alkalmával jó volt tapasztalni a lelkesedését, a segítőkészségét, a Kislétai Görögkatolikus Egyházközséggel az otthon lakóinak érdekében kialakított együttműködését, az otthon lakóinak a vasárnapi szentmisén való részvételének biztosítását, a kislétai közéletben végzett közreműködését. A Kisléta községgel kapcsolatos helytörténeti munkám során a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon történetével kapcsolatos anyaggyűjtésemet támogatta, kölcsönös együttműködés alakult ki közöttünk, ami felejthetetlen számomra. Ezért nagyon sajnáltam, amikor megtudtam, hogy 2017 év végén megválik a kislétai munkakörétől.

32/7. A megyei szociális munka ünnepén /2014.11.12./

A SZABOLCS ONLINE portál Ők a társadalom lelkiismerete címmel számolt be a Szociális munka napja alkalmából a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, 2014. november 12-én megtartott megyei ünnepségről, a szociális munkások köszöntéséről. Az ünnepségen felszólalt Szabó István a megyei közgyűlés elnöke, dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármestere, Németh Péter Gábor a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltségének vezetője, aki beszédében elmondta, hogy „a főigazgatósághoz tartozó 10 szociális, 5 gyermekvédelmi, valamint a szakszolgálatnál több mint 1300 szakember és a háttérszolgáltatásban dolgozó munkatárs tesz meg mindent azért az év minden napján, hogy a társadalom perifériájára szorult, a családot nélkülöző felnőttek és gyerekek megkapják azt a gondoskodást és szeretettel, amire szükségük van.” Megfogalmazta, hogy a szociális munkások négy emberi tulajdonsága nélkül nem lehet eredményesen dolgozni: önzetlenség, szeretet, empátia és hivatástudat.

A szociális munka ünnepének részvevői, Nyíregyháza, 2014. 11. 12.

A SZABOLCS ONLINE portálon olvasható és hallható a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon vezetőjének, Jakabné Harcsa Erzsébetnek a hozzászólása. Többek között elmondta, hogy az intézményben már 57 éve 220 halmozottan sérült gyermek és fiatal gondozására, ápolására, foglalkoztatatására pedagógiai fejlesztésére van lehetőség, ez több mint 130 dolgozónak ad munkát. „A szociális munka éjjel-nappali hivatás, amit szívvel és lélekkel, sokszor a saját életüket is háttérbe helyezve végeznek, akik ezt a szolgálatot választják.”

A megyei ünnepségen a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon dolgozói közül kitüntetésben részesült: Macsuga Ferencné, Bényei László Mihályné, Tamás Ferencné.

32/8. Együttműködés a Kislétai Görög Katolikus Egyházzal

A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon vezetőjével, Jakabné Harcsa Erzsébettel történő 2015. március 27-i, pénteki találkozásunkat szerveztem, amikor megtudtam, hogy az otthon lakói és a Kislétai Görög Katolikus Egyház, Orosz Árpád lelkész között nem olyan régen együttműködés kezdődött. Az otthon lakói a görög katolikus templomba istentiszteletre járnak, egyrészük annak aktív részvevői. Telefonbeszélgetésünk alkalmával ígéretet tettem, hogy 2015. március 29-én, virágvasárnap részt veszek a 10 órakor kezdődő szentmisén. A feleségemmel, Dr. Herczku Erzsébettel és húgommal, Paszternák Józsefnével, Piroskával 9 óra 30 perckor meg is érkeztünk a templomba. A jobboldali padsor negyedik sorában foglaltunk helyet. Gyerekkoromban ebbe a templomba járt a családunk. Édesanyám görög katolikus, édesapám és a gyerekek római katolikus vallásúak voltak. Az istentisztelet alatt a jobb oldali padsor előtt álltak a gyerekek, többek között én is. Emlékeim szerint a padsorok előtt sok gyerek volt, vasárnapokon és ünnepnapokon tele volt a templom, a karzat is tömve, az ajtók előtt is sokan voltak. 1945 után az iskola nem szervezte a tanulók templomba járását, de a család hatása továbbra is érvényesült és így sok tanuló, fiatal is járt a templomba. Személyes vonatkozású emlék, hogy gyerekkorom egyik éjszakáján rosszul voltam, nehezen kaptam levegőt. Édesanyám úgy látta jónak, hogy a templomban az egyik mise alkalmával a szentséget a fejemre tegyék. Rojkovich Pál lelkész ezt meg is tette.

A virágvasárnapi istentisztelet részvevői, Kisléta, 2015. 03. 29.

A virágvasárnapi szentmise a régi emlékek felidézése mellett új benyomásokat is kiváltott belőlem. A padsorok tele, ülőhely mindenkinek jutott, a karzat üres, a kislétai iskola tanulói közül alig voltak. A Kislétai Ápoló-Gondozó Otthonból közel 25 fő vett részt, a fele aktívan közreműködött az istentiszteleten. Az otthon résztvevői, Orosz Árpád lelkész igehirdetése, a fogyatékos gyerekekkel való törődése különösen jó érzést, lelki megnyugvást jelentett számomra. A Kislétai Görög Katolikus Templomban megtartott virágvasárnapi istentisztelet jó példája annak, hogy a fogyatékos emberek, gyerekek részére hogyan lehet a mise ünnep, hogyan lehet lelki üdvösségüket, értelmes életüket szolgálni. Hálás vagyok a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon igazgatójának, Jakabné Harcsa Erzsébetnek, a Kislétai Görög Katolikus Egyház Lelkészének, az otthon lakóinak, a sorsnak, hogy mindezt átélhettem.

A virágvasárnapi istentisztelet részvevői, Kisléta, 2015. 03. 29.

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe, a Húsvét előtti vasárnapon. Más nyelvekben a „Pálmavasárnap” név használatos. Virágvasárnap, a nagy ünnepre Jeruzsálembe igyekvő zarándokokkal Jézus együtt megy. Jézus, amikor meglátta a szent várost és a templomot, akkor sírva fakadt. Mi közben a nagy ünnepen mindenki ujjongott, Jézus azért sírt, mert látta a népének elesett állapotát, az elhatalmasodott képmutatását, vakságát, hogy nem látják a bűnt bűnnek. Jeremiásnál olvasható: „Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket. Ne bízzatok a hazug szavakban. Mert, csak ha igazán megjobbítjátok útjaitokat és tetteiteket, ha igazságosan ítéltek ember és embertárs között, ha jövevényt, árvát és özvegyet nem nyomjátok el, és ártatlan vért sem ontotok ezen a helyen, akkor megengedem, hogy ezen a helyen tartózkodjatok.”

A Virágvasárnap üzenetével összhangban Ferenc Pápa mondta: „Nincs más út, mint az alázat, de nincsen alázat megaláztatás nélkül.” „A megalázott, kigúnyolt, megkínzott, halálra ítélt Jézus megmutatta, milyen legyen a keresztények „életstílusa”, amelyet az alázatnak kell meghatároznia az élet legapróbb pillanataiban is.” Érzésem szerint az első virágvasárnap üzenete, Jézus beszéde napjainkban is aktuálisak.