„A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát,
az segíti életében, hogy a jó felé orientálódjék.” /Brunszvik Teréz/
Kislétai Napköziotthonos Óvoda, 2013. /PL/
Brunszvik Teréz első „kisdedóvó intézetét”, az úgynevezett „Angyalkertet” Magyarországon, Budán a Krisztinavárosban, a Mikó utcában 1828-ban, édesanyja budai bérházában nyitja meg. Az „Angyalkertet” 2-7 éves korú gyerekek látogatták, és angliai mintára férfitanítók vezették. A foglalkozások imákkal és énekkel kezdődtek, majd világi ismereteket nyújtó tananyag következett. Az első négy óvodát Brunszvik Teréz személyesen irányította 1832-ig, amikor a Budai Jótékony Nőegylet felügyelete alá kerültek. Ezek után is fáradhatatlanul tovább dolgozott, újabb és újabb óvodák létesítését szorgalmazta. Brunszvik Teréz az elsők között volt a világon, aki a figyelmét a 2-5 éves korú gyerekekre irányította, tudván, hogy ez a korszak milyen fontos a későbbi felnőttkor számára: „A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, az segíti egész életében, hogy a jó felé orientálódjék.”
Brunszvik Teréz /Pozsony, 1775.07.27.-Duka, 1861.09.23./
A Brunszvik Teréz által létrehozott „Budapesti Kisdedóvókat Terjesztő Egyletet” a nádor 1834-ben betiltotta. 1836-ban gróf Festetich Leó ideiglenes elnöksége alatt megalakult a „Kisdedóvókat Magyarországon Terjesztő Egylet”. Már az alakuló ülésen elhatározták az első kisdedóvókat képző intézet felállítását. Jelentős változást hozott a kiegyezés és az óvoda ügyének elkötelezett P. Szathmáry Károly színrelépése. P. Szathmáry Károly 1874-ben létrehozta az „Országos Kisdedóvó Egyesületet”, 1875-ben törvénytervezetet terjesztett elő. Az óvodák ismét terjedni kezdtek, 1891-re az országban 881 óvoda működött. 1887. április 2-án a m. kir. belügyminiszter 20,101. szám alatt az összes vármegyei hatóságokhoz körrendeletet intézett a kisdedóvók /gyermekkertek/ és menedékházak ügyében.
A miniszter a fennálló kisdedóvodák feletti főfelügyelet gyakorlására és új kisdedóvodák felállítására a 654. szám alatti rendeletével az egész ország területére kiterjesztendő hatáskörrel 1881. július 7-tel miniszteri biztosnak P. Szathmáry Károlyt nevezte ki. A belügyminiszter a körrendelet mellékleteként a törvényhatóságoknak megküldte P. Szathmáry Károly, az Országos Kisdedóvó Egyesület titkára által összeállított „Piros könyv” című művet, amely a kisdedóvás eszméjét volt hivatott népszerűsíteni.
- Szathmáry Károly /Szilágysomlyó, 1831.07.24. – Budapest, 1891.01.14./
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 43.672. szám alatt valamennyi vármegye közigazgatási bizottságához körrendeletet intézett a kisdedóvásról szóló 1891. XV. törvénycikk 4. §-a értelmében a kisdedóvodákba, vagy a gyermek-menedékházakba járásra kötelezett 3-6 éves gyermekek összeírása tárgyában. Az 1891. évi XV. t.cz kimondja, hogy a kisdedóvás feladata: a 3-6 éves gyermekeket egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni, másfelől rendre és tisztaságra szoktatni, valamint ügyességüknek, értelműknek és kedélyüknek korukhoz mért fejlesztése által, őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegíteni. Őry Csaba A magyar óvodaügy történetéhez című anyagában olvasható, hogy országos szinten az 1894/94. tanévben az óvodák száma 1771, óvodás korúak 1.071.757, az óvodás korúak közül családi gondozásban részesülők 752.384, óvodába járásra kötelezett 319.373 /34,2%/, óvodába járók 134.831 /12,4 %/.
Az Ország-Világ 1885.03.07.-i 10. számában, „Vidéki élet” alcím alatt a következők olvashatók: „KISDEDÓVÓK SZABOLCS megyében. SZABOLCS megye tanfelügyelője felhívást intézett a megye nagybirtokosaihoz kisdedóvók felállítása érdekében. A Szabolcs megyei nép általában szegény s a maga erejéből nem képes kisdedóvókat állítani. A tanfelügyelő reméli, hogy a megyei nagybirtokosok a hazafias ügyet erkölcsi és anyagi támogatásukban fogják részesíteni.” A Nyírvidék 1896./3. számának melléklete szerint az 1894/95. tanév tanügyi állapotáról szóló kir. tanfelügyelői kimutatást a Nyírvidék című hivatalos heti lapban történő közzétételét Kállay András, főispán rendelte el. Mely szerin Szabolcs vármegyében 9 kisdedóvoda, 8 gyermek menedékhely, 9 kisdedóvónő, 8 gyermek-menedékházvezető volt. Szabolcs vármegyében az óvodák és menedékházak számának alakulása: 1900-ben 12, 1902-ben 19, 1907-ben 21, 1912-ben 28, 1925-ben 30, 1940-ben 33, 1944-ben 35.
A 400/1948 Korm. számú rendelet szerint négy csoportot kell megkülönböztetni a gyűjtőnéven napközi otthonnak nevezett kisdedóvó intézmények között: I. Napközi otthonos óvoda. II. Óvoda. III. Napközi otthon. IV. Nyári napközi otthon. A nyári napközi otthonok a működési adatok szerint 1950. június-július hónapokban Kislétán 60 fő, Máriapócson 32 fő, Nyírbogáton 40 fő részére biztosítottak helyet. A Kislétai Nyári Napközi Otthonban a szakácsnői feladatokat többek között a Pócsi utcán lakó Varga Miklósné látta el.
Harcsa Tiborné Hornyák Katalin nyugalmazott óvónő 1934-ben Hajdúszoboszlón született, 1963-ban végezte el az Óvónőképző Főiskolát, 1989. évi nyugdíjba vonulásáig Hajdúszoboszlón, Nyíregyházán óvónőként dolgozott, több éven keresztül Szabolcs-Szatmár megyében vezető óvodai szakfelügyelő volt. Az óvodatörténeti gyűjtést megyei szakfelügyelőként kezdte az 1980-as években. Munkája révén 1990. november 23-án Nyíregyházán, egy óvoda épület lakatlan szolgálati lakásában megnyílt az Óvodamúzeum, amely megkapta a múzeumi működési engedélyt. A múzeum 1955-ben Martonvásárra költözött a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet tulajdonában lévő Brunszvik család kastélyának parkjába. Harcsa Tiborné Hornyák Katalin élete nagy részét a közel 200 éves magyar kisdedóvás tárgyi és szellemi hagyatékának megmentésére, megőrzésére és bemutatására szentelte.
Harcsa Tiborné Hornyák Katalin, 2013.
Martonvásári Óvodamúzeum /részlet/
A Nyírvidék 1888.10.14./42. számban „Elismerés egy tanítónak” cím alatt olvasható: „Papp Bertalan Kis-létai ev. ref. tanító a községében a tavasszal gyermek-menedékhelyet szervezett, s annyira meg tudta kedveltetni az intézményt községe lakosaival, hogy a nyáron át a menedékhelynek 60-70 növendéke volt. A közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésén örvendesen vette tudomásul a kir. tanfelügyelőnek az ügyre vonatkozó jelentését, s elismerését fejezte ki a derék tanító iránt. Zoltán János alispán pedig fölhívta a járás főszolgabíróját, hogy a Kis-Léta község képviseletét ez ügy istápolására buzdítsa.” Papp Bertalan /1830-1899/ Kisléta község ev. ref. kántor néptanító a Nyírbátori Járás tanítói részére előadásokat, gyakorlati bemutatókat tartott a kisdedóvodák, gyermek-menhelyek működéséről, felállításuk módjáról.
A Nyírvidék 1889.09.15./37. számában olvasható, hogy Velkey Pál kir. tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak előterjesztést nyújtott be a gyermek-menedékházak helyzetéről. Felsorolta azokat a községeket, ahol a gyermek-menedékházak felállítására, működésére költségvetésileg megszavazott összegek rendelkezésre álltak. Kisléta község is köztük volt 10 forinttal.
A Nyírvidék 1890.08.17. 33. számában közli: „Egy derék tanító érdemeit, jegyzőkönyvében kifejezett köszönete nyilvánításával méltányolta a vármegye közigazgatási bizottsága legutóbbi ülésén. E derék ember Papp Bertalan kislétai ev. ref. tanító, ki a nyári iskolai szünidők alatt negyedik éve már, hogy gyermekmenhelyt tart fenn és vezet községében. A közigazgatási bizottság - elismerésinek publikálásán kivül - az országos kisdedóvó egyesület figyelmét is fel fogja hívni, a gyermekóvás e lelkiismeretes bajnokára, kérve részére anyagi segítséget.”
A Pesti Hírlap 1890. február 5-i száma szerint az Országos Kisdedóvó Egyesület február 2-i ülésén Tisza Kálmánné elnöklete alatt a fővárosi és vidéki óvodák, menedékházak részére segélyt szavaztak meg. A kislétai gyermek-menedékház 25 forint segélyben részesült.
A Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1941.01.16./12. számában „Vitéz Jékei Ferencné elismerő oklevéllel tüntetett ki egy tanítónőt” cím alatt olvasható: „Az Egyesült Női Tábor elnöksége élénk figyelemmel kísérte a tanítók munkáját. Kislétán Bagaméri Erzsébet tanítónő napközi otthonban, gyermekfoglalkozásokban fejtett ki rendkívül jelentős munkásságot, amelyért dr. Vitéz Jékei Ferencné, az Egyesült Női Tábor elnöke elismerő oklevéllel tüntette ki a kiváló tanítónőt.”
A kislétai 50 férőhelyes óvoda bővítésével kapcsolatos tervet, anyagot Kisléta Község Önkormányzatának levéltárában tanulmányoztam. A Kisléta, Debreceni út 16. szám alatt, az úttal párhuzamosan elhelyezkedő, a járda vonalában előkerttel rendelkező házban Hajdu András és családja lakott. Édesanyám, Hajdu Anna Hajdu András testvére volt, a két család rendszeres kapcsolatban volt. A Hajdu család legkisebb gyerekével, Hajdu Károllyal egyidősek voltunk, egy osztályba jártunk, unokatestvérként, jó barátként az iskolán kívül is sokat voltunk együtt. Hajdu András egykori házának, a hozzá tartozó teleknek és a szomszédos ingatlannak a felhasználásával alakították ki a Kislétai Óvodát, amelynek egyik épületrésze 1964-ben épült meg. Az épületrészben helyezkedett el egy 75 férőhelyes óvodai foglalkoztató és az iskolai tanulókat kiszolgáló konyha, étkező, amelyek jó állapotban voltak. A második részben két óvodai egység volt található, amelyek rossz műszaki állapotuk, korszerűtlenségük miatt lebontásra vártak.
A Kisléta, Debrecen út 16. alatt lévő óvoda bővítési tervét a Szabolcs-Szatmár Megyei Beruházási Vállalat /4401 Nyíregyháza, Kórház út 1/a/ a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Tervező Irodától, a NYÍRTERV-től /4401 Nyíregyháza, Bercsényi út 4./ rendelte meg, majd a Máriapócsi Nagyközségi Közös Tanács VB Szakigazgatási Szervének műszaki ellenőre 1979. május 3-án hagyta jóvá. A „Kisléta 50 férőhelyes óvodaépítés munkaközi színtű kiviteli tervének egyeztetése.” tárgyú jegyzőkönyv tartalmazza az óvodát képviselők nevét, Darvai Józsefnét, Pataki Lászlónét. A terv szerint megvalósítandó létesítmények: óvodaépület, meglévő épület átalakítása, tereprendezés-térburkolás, külső vízhálózatok, szennyvízcsatorna, külső elektromos hálózat. A telek mérete 3416 m2, a bővített épületrész alapterülete összesen 233,64 m², bruttó alapterülete összesen 272,9 m², beépített légtér összesen 692,1 m³, az építmények költségeinek fő összege 4.499.762 forint.
A kislétai 50 férőhelyes óvoda bővítési beruházása 1987-88-ban valósult meg, az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételére Kislétán, 1988. december 1-jén került sor, a műszaki ellenőr Béres Csaba volt.
A Kislétai Napköziotthonos Óvodát a Kisléta Község helytörténetével foglalkozva 2013-ban kerestem meg. Az óvodát Darvai Józsefné megbizott óvodavezhető készségesen bemutatta, majd a munkatársaival közösen is beszélgettünk. Az óvda fentartója a Kisléta Község Önkormányzata, 4325 Kiosléta, Debreceni utca 2. Az unokáim révén ismerem a III. kerületi óvodák egy részét, ennek tapasztalatai alapján megjegyeztem, hogy a Kislétai Naplöziotthonos Óvoda a fővárosi óvodák színvonalán van.
Foglalkozási terem részlete 2013. /PL/
Kisléta Napköziotthonos Óvoda, Darvai Józsefné, Bunya Mihályné, Sitku Pálné /Tóth Éva/ 2013. /PL/
Irodalmi jegyzék:
- Őry Csaba: A magyar óvodaügy történetéhez.
- Néptanítók Lapja. XXX. évfolyam 21. szám. Budapest, 1897.05.27.
- Statisztikai Évkönyv 1898.
- NYÍRVIDÉK Melléklete 1896. 3-ik számához.
- Ország-Világ 1885.03.07. 10. szám
- NYÍRVIDÉK 1888.10.14. 42. szám.
- Magyarország Rendeletek Tára 1887. 1891.
- Bemutatjuk Harcsa Katalint a Martonvásári Óvodamúzeum alapítóját. 2013.
- Nyári napközi otthonok működési adatai Szabolcs-Szatmár megyében. 1950.
- Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörében indult gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében /1867-1950/
- Kislétai Óvoda bővítésére vonatkozó irattári anyagok
