Kisléta község története

„A hívők pásztorokat akarnak, jó pásztorokat,

Akik nem különböznek a nyájuktól, és szolgálnak.” /Ferenc pápa/

A mai Kislétai Református Templomot 1336-ban Szent János apostol tiszteletére, római katolikus templomként szentelték fel. A 16. század közepén a reformáció eredményeként, az 1567-es Debreceni Zsinaton a Helvét Hitvallás elfogadásával, a teljes Biblia magyar nyelven történő megjelenésével, a kelet-magyarországi református egyházak megerősödésének időszakában a Kislétai Római Katolikus Templom a Kislétai Református Egyház tulajdonába kerül át. Ebben az időszakban Kisléta lakosainak jelentős része a református egyházhoz tartozott. Az ellenreformáció, a Báthory család birtokainak gyarapodása hatásaként 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette el a templomot a reformátusoktól és visszaadta a katolikusoknak. A Kislétai Templom sorsa az 1704. évi Ónodi Országgyűlés napirendjére került, ahol olyan döntés született, hogy a templomot a reformátusok használhatják. A Kislétai Római Katolikus Egyház hivei a templomot római katolikusként 1336 és 1567 között 231 évig, 1667 és 1704 között 37 évig, összesen 268 évig használták.

Kislétai Római Katolikus Kápolna, 2013./PL/

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség megalakulását követően, a téglatemplom megépítése után a Pócspetri Római Katolikus Egyházközségnek a Kislétai Római Katolikus Fiókegyházközségként működő hívek részére minden hónap negyedik vasárnapján a Kislétai Görög Katolikus Templomban a Pócspetriből kijáró római katolikus plébános tartott szentmisét. A Kislétai Római Katolikus Filiában Madácsi András, Madácsi György és Madácsi Tamás grófok a kegyurak. A Pócspetri Római Katolikus Anyaegyházközség plébánosai szolgálták a Kislétai Római Katolikus Fiókegyház híveit: 1. Budaházy András 1771-1778, 2. Orbán János 1779, 3. Paulai Ferenc 1779-1805, 4. Putzkaller József 1805-1818, 5. Tiller János 1818-1859, 6. Támár Imre 1859-1861, 7. Verzár István 1861-1879, 8. Csernátony Gyula 1879-1883, 9. Szücs József 1884-1887, 10. Holló Mihály 1887-1907, 11. Dr. Baranyai József 1907-1936, 12. Scsavnyiczky István 1936-1941, 13. Fekete Béla 1941-1945, 14. Asztalos János 1945-1948, 15. Udvarhelyi János 1948, 16. Bolehovszky Dezső 1949-1951, 17. Gondos István 1951-1953, 18. Stefány Károly 1953-1961, 19. Kádár István 1961-1969, 20. Bur Gábor 1969-1974, 21. Kassa László 1974-1983, 22. Kovács János 1983-1988, 23. Drabánt Sándor 1988-1989, 24. Pásztor Károly 1989-2010. 25. Horváth János 2010-.

Kisléta község népességének számának vallás szerinti alakulása:

A kislétai iskola történetéről a legrégebbi, 1823. évi feljegyzés szerint a századfordulótól három iskola, egy görögkatolikus, egy református és egy római katolikus iskola működött. A Kislétai Római Katolikus Iskolába jártak a római katolikus vallásúak mellett az izraelita vallású gyerekek is.

A NYÍRVIDÉK 1904.11.13-án megjelent 46. számában a szerkesztő „A magyarság megerősítése Szabolcs vármegyében” témában kapott olvasói levelet a következők szerint tette közé: „Vettük és közöljük a következő sorokat: Tisztelt Szerkesztő Úr! Becses lapja hasábjain „A magyarság megerősítése Szabolcs vármegyében” cím alatt cikkíró úr dicséretre méltóan fejtegeti igazságait, midőn közművelődésünk szintjének emelése végett két szükségletre mutat rá: egyik minél több tanyasi iskola felállítása, a másik a zugiskolák irtása. Rámutatva ezen igazságra az éppen e téren uralkodó ázsiai állapotunkat óhajtom feltüntetni, midőn a Kislétai Római Katolikus Iskoláról szólok. A 70 tanköteles gyermek befogadására egy 4-5 méter széles és ugyanannyi hosszú terem szolgál, melynek területéből nagyon sokat elfoglal a vályogból épített padkás kemence. A különben is padlózatlan helyiség nem régen béres lakás volt. Elképzelhető, hogy mennyire felel meg ez a mai kor igényének. Így nem erősödünk. Hanem ismerve Tanfelügyelő úr nemes törekvéseit és az illetékes körök áldozat készségét, reméljük, hogy minden lehetőt elkövetnek arra nézve, hogy a bajon segítsenek. Lehetséges, hogy az iskolafenntartó egyházmegyének a legmesszebbmenő jóindulata és szándéka meg van, azonban anyagiakkal nem rendelkezik, de ezen segíteni okvetlen kellene.”

A Kislétai Római Katolikus Iskola-Kápolna Baranyai József plébános irányításával 5.934 korona 2 fillér költséggel, cseréptetővel 1907-ben épült fel. A költségből 2.839 korona 61 fillér egyházmegyei segély volt.

A Római Katolikus Iskola-Kápolna története szorosan kötődik a családomhoz. Az elemi iskolát édesapám, öt testvérem, édesapám két testvére ebben az iskolában járták ki. Három testvéremmel ebben az iskolában kezdtük az elemi iskolát, majd az 1948-as államosítás után a nyolcosztályos általános iskolát az átalakult Kislétai Állami Iskolában fejeztük be.

A római katolikus iskola előmeneteli és mulasztási naplói közül az 1911/12, 1914/15, 1915/16, 1916/17, 1922/23-as tanévre vonatkozó naplót a megyei levéltárban tekintettem meg.

Az 1922/23-as tanévre vonatkozó naplóban szereplő III. osztályban tanulók közül a következőket sorolom fel, a név mellett zárójelben a születési idő szerepel: 1. Neufeld Etelka /1914.12.02./, apja Neufeld Menyhért, kereskedő. 2. Króhn Margit /1914.06.05./, anyja özv. Króhn Lászlóné, földbirtokos. 3. Róth Menyhért /1914.03.14./, apja Róth József, kereskedő. 4. Katz Gizella /1914.03.15./, anyja Katzné, kereskedő. 5. Neufeld Jenő /1914.07.14./, apja Neufeld Ignácz, kereskedő. 6. Króhn Pál /1812.08.10./, anyja özv. Króhn Lászlóné, földbirtokos. 7. Csillag Julia /1912.11.10./, apja Csillag Ferenc, kereskedő. 8. Gross Sarolta /1913.03.25./, apja Gróss Miksa, mészáros. 9. Neufeld Rózsika /1910.07.25./, apja Neufeld Menyhért, kereskedő. 10. Gross Irén /1910.02.08./, apja Gróss Miksa, mészáros. 11. Karfunkel Lajos, apja Krarfunkel Éliás, kereskedő. 12. Rosenfeld Adolf /1910.04./, apja Rosenfeld Adolf, napszámos. 13. Csillag Zsigmond /1910.01.06./, apja Csillag Ferenc, napszámos. 14. Króhn Lujza /1908.09./. apja Króhn Lászlóné földbirtokos.

Az 1915/16 iskolai évben az elemi mindennapi iskola I-V osztályának előmeneteli és mulasztási naplójában szereplőknek csak a neveit sorolom fel: 1. Brenner Mózes. 2. Bencsik Erzsébet. 3. Pénzes Anna. 4. Farkas Pál. 5. Terdik György. 6. Baranyay Erzsébet. Az 1911/12 iskolai évben: 1. Bencsik János. 2. Bencsik Mária. 3. Pénzes Ilona. 4. Rácz István.

A Kislétai Római Katolikus Iskola Tanítói: A Heti Szemle 1902.10.22-i, 43. száma szerint a Kislétai Római Katolikus Elemi Iskolához tanítónak október 16-án Dombrádi Piroska okl. tanítónőt választották meg, az anyaggyűjtésem szerint 1907-ben a nagytótfalui iskolába helyezték át.

A 1920 és 30-as évek egy részében Jankó Gizella tanítónő tanított a római elemi iskolában. A 9. sorszámú Előmeneteli és Mulasztási Naplót, amelyet 1922. szeptember 25-én kelteztek, tanítóként Jankó Gizella írta alá. A tanulók közül megemlítem I. osztályos Pénzes Jánost, született 1915. január 15-én, apja Pénzes György, kocsis; Linzelbold Jánost, született 1914. július 14., apja Linzelbold János, kovács. A NYÍRVIDÉK 1923.11.17-i, 261. számban olvasható, hogy Jankó Gizella tanítónő miniszteri elismerésben és köszönetben részesült a „népies ismeretterjesztő és állampolgári nevelést célzó szabadelőadásokért”.

A megyei levéltárban látott előmeneteli és mulasztási naplók szerint, 1923-ban, 1917-ben, 1916-ban, 1915-ben, 1914-ben, 1912-ben a római katolikus elemi iskola igazgatója, az iskolaszéki elnök Dr. Baranyai József /1907-1936/ római katolikus lelkész, tanítója Patakiné Szegedi Ilona volt. Patakiné Szegedi Ilonáról bővebb ismeretre nem tudtam szert tenni. A Néptanítók Lapja 51. évfolyamának 34. számában, 1918.08.22-én megjelent hirdetés: „Kisléta /Szabolcs m./ római katholikus fiókegyház tanítói állomására, melynek javadalma: 2 szobás lakás mellékhelyiségekkel, kert, iskola pénztárából 104 K, a többi államsegély; kötelessége: I-VI. vegyes osztályok és ismétlőiskola vezetése, tanítók és tanítónők részére pályázat hirdettetik. Választás szeptember 1-én. Pályázatok Római kath. iskolaszék Kisléta címre küldendő. /4580-I-1/”

A Néptanítók Lapja 1927.10.15-én megjelent számában hirdetett tanítói állás: „Kisléta /Szabolcs vm./ fiókegyház, r. kath. iskolánál tanítói állás. Javadalom: természetben lakás, helyi járandóság 10 százalék, többi államsegély. Pályázhatnak férfi- és nőtanítók. Választás okt. 10. Kérvények Pócspetri pleb. hivatalba küldendők. /628/”

A Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei, 1931 című kiadványban olvasható, hogy Kislétán a római katolikus iskola tanítónője 1927-től Bagaméry Erzsébet, ősi bihari család sarja, aki a tanítóképzőt a „SVETITS” Debreceni Római Katolikus Leányiskolában végezte. Bagaméry Erzsébet tízenkét társával 1926. június 23-án, 24-én, és 25-én gyakorlati és szóbeli képesítő vizsgát tettek. A Nemzeti Vallás és Közoktatási Minisztérium képviseletében dr. Schwartz Gusztáv rákospalotai prelátus-plébános volt jelen. Tudomásom szerint a római katolikus elemi iskolába az iskolák államosításáig, 1948-ig tanított.

A Kislétai Római Katolikus Iskola-Kápolna külső falán lévő emléktábla, 2013. /PL/

A jelenlegi Római Katolikus Kápolna külső falára elhelyezett emléktábla röviden rögzíti a Kislétai Római Iskola-Kápolna történetét. Baranyai József plébános vezetésével 1907-ben épült fel, 1948-ig, 40 évig működött elemi iskolaként és kápolnaként. Az iskolák államosítása után 1948-tól 1997-ig az összevont volt egyházi iskola részeként szolgálta az oktatást. A rendszerváltás után az államosított egyházi tulajdonokat vissza lehetett igényelni. A kislétai római katolikus hívek megszokták, hogy havonta a görögkatolikus templomban voltak a latin szertartású szentmisék, ezért kezdetben nem volt igényük a változásra. Pásztor Károly plébános úgy gondolta, hogy a visszaigénylési lehetőséget még egyszer a hívek elé tárja. A görögkatolikus templomban az egyik szentmise után a hívek megtárgyalták: az egykori egyházgondnok felesége, Lengyelné a visszaigénylés mellé állt, majd szavazással a többi hívek is támogatták. Ezt követően Pásztor Károly plébános elindította a kápolna visszaigénylését, ami sikerrel járt.

1997-ben Pásztor Károly a Kislétai Római Katolikus Fiókegyház plébánosának a kezdeményezésére, az egyházmegye, a hívek anyagi támogatásával, Pénzes Sándor polgármester építő brigádjával, Farkas Zoltán vállalkozóval, Fekete István, Angyal Géza, Angyal Gézáné, Böszörményi Albertné és a görög katolikus, római katolikus hívek közreműködésével a rossz állapotban lévő volt római katolikus iskolát Római Katolikus Kápolnává alakították át, és ettől kezdve csak kápolnaként működik. A kislétai katolikus hívek mellett sok külső támogatásban részesült a felújítás. A harangot korábban Czike Imre budapesti ciszterci szerzetes atya a vajai templomnak ajándékozta, a baktalórántházai plébánia garázsából Pásztor Károly plébános közreműködésével került a kislétai kápolnához. A Fájdalmas Szűzanya oltárkép a görög katolikus templomból, Lippai Csaba parókus hozzájárulásával került a Kápolnába. A Kápolna felújítási tervét Som András önkormányzati tervező készítette el ellenszolgáltatás nélkül. A németországi Europaicher Hilfsfonds titkár, Tempfli Imre anyagi támogatásával kezdődött meg a felújítás. A kápolna oltárát, ambóját, szentségtartóját Szabó Sándor Hodászi esperes, plébános adományozta. A szentségház közepén lévő kétszárnyú ajtó, melyet 1944-ben Foerk Ernő tervezett, búzakalásszal és szőlődíszítéssel a vállaji templomból került a kápolnába. A kápolna padjait Gergely József Mátészalkai művész diákjaival készítette. A keresztút képei Prokop Péter római pap, festőművész keresztútjának másolatai, keretezését Gergely József végezte. A kápolna kerítését, a belső udvart Angyal Géza és felesége Irénke tervezte. A Kislétai Római Katolikus Kápolnát Bosák Nándor megyéspüspök 1997. szeptember 21-én szentelte fel. Szentmisék minden vasárnap 11 óra 30 perckor és minden kedden este voltak.

Kislétai Római Katolikus Kápolna, belső részlet, 2013./PL/

Pásztor Károly pápai prelátus, nyugalmazott plébános a Kislétai Római Katolikus Egyházközség híveit 1989-től 2010-ig, 21 évig szolgálta. Az egyházközség történetének összeállításakor a Pásztor Károly nyugalmazott plébános által írt anyagot is felhasználtam, amiért hálás köszönetemet ezúton is szeretném kifejezni.

Pásztor Károly /Vállaj, 1931.09.06.-/ pápai prelátus, ny. plébános

Pásztor Károly Tempfli Teréz és Uhl /Pásztor/ István gyermekeként, Vállajon szerény és egyszerű körülmények között jött a világra. Az édesapjának korai halála a család nehézségeit tovább növelte. A mindennapokban tapasztalta meg, hogy miért kell bátyja kiskabátját nagykabátként hordani, csak felnőtt korában tapasztalta meg, milyen érzés új cipőben, új kabátban járni. A vállaji elemi iskolás években Láng Gyula plébános segítette, Egerben Tempfli Gyula egyengette útjait. A háború miatt Nagykállóban folytatta tanulmányait, majd ismét Egerben. Egerben érettségizett, teológiát végzett, 11 évet töltött a Papnevelő Intézetben. Pappá dr. Endrei Mihály 1955. június 19-én szentelte. Az állomásról első szolgálati helyére, Abádszalókra /1955-56/ gyalog ment, Edelényben /1956-57/, a jászsági Jászkiséren /1960-62/, a hideg télben gyakran ment gyalog misére, hittanórákra. A későbbi szolgálatainak helyei: Demecser /1958-60/, Jászkisér, Miskolcs-Diósgyőr /1962-63/, Nagykálló /1963-65/, Egyek /1965-66/, Eger /1966-70/, Baktalórántháza /1970-89/, Pócspetri /1989-2010/. A baktalórántházai 19 évi szolgálata után Pócspetriben szolgált a legtöbbet, 21 évet. A szolgálatainak első időszakában káplánként, 1970-től plébánosként szolgált. Címei, kitüntetései: 1989: C. esperes, 1986: pápai prelátus, 1999-2008: esperes /Nagykállói Esperesi kerület/, 2009: C. apát.

Pásztor Károlyt Jézust követő, szelíd és alázatos szívű, Isten és a hívők szolgálójaként ismertem meg. A Kislétai Római Katolikus Fiókegyházközség hívei is megtapasztalhatták elhivatottságát a hívek szolgálata, közösségük fejlődése iránt. Fáradhatatlanul foglalkozott a gyerekekkel, fiatalokkal, idősekkel, betegekkel.

Bosák Nándor püspök a Kislétai Római Katolikus Fiókegyházközséget a Pócspetri Római Katolikus Anyaegyháztól a Kállósemjéni Római Katolikus Anyaegyházhoz 2008-ban csatolta át. A lelkészi szolgálat Horváth János kállósemjéni kerületi espereshez, plébánoshoz tartozik.

Horváth János /Geszteréd 1954.04.28.-/ esperes, plébános

Horvát János a Kislétai Római Katolikus Fiókegyházközség plébánosa Geszteréden 1954. április 28-án született, pappá Egerben 1977. június 19-én szentelték fel. A szolgálati helyei: Füzesabonyban káplán 1977-78, Kisvárdán káplán 1978-80, Miskolc Mindszenten káplán 1980-81, Tiszadadán plébános 1981-91, Nyírbátorban plébános 1991-2008, Nagykállói kerületben helyettes esperes 2007-08, Kállósemjénben plébános 2008-tól. Címei, kitüntetései: C. kanonok 2002-től, esperes a nagykállói kerületben 2008-tól.

A Kislétai Római Katolikus Kápolna állapotát az idő megviselte, Horváth János plébános Som Andrással felújítási tervet készítetett, amely a pályázaton sikeresen szerepelt, ennek eredményeként a kápolna kívül-belül felújításra került, új ablakokkal, új tetőzettel lett ellátva. A kislétai római katolikus hívek a közösségükben egyre jobban érzik magukat, szívesen részt vesznek közös búcsún és kiránduláson.