- Kisléta község történetéhez a határrészek, dűlők nevével kapcsolatban feljegyzést készített Madácsi Károly /2013. 04. 19./, amelyet az anyag összeállításánál figyelembe vettem. Kisléta község határa téglalap alakú, észak déli irányban terjed. A határ a Bók Matyi hídtól a Hordós kúti hídig tartott. A különböző törvények miatt a kislétai határ többször változott. Az északi részen elcsatoltak, a nyugati részen a Kállósemjén határból visszacsatoltak földterületet. Jelenleg közigazgatási területe 2.200 hektár. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal adatait, a Bakó Andrásné tulajdonában lévő, 1896-ban Kisléta határáról készült kataszteri térképet, az 1987-ben Jakab L. és Kálnási Á. Által készített Kisléta földrajzi nevei című anyagot is felhasználva a kislétai határrészek és dűlők elnevezései a következők:
- Hosszúrét, nagyobb terület, az alakjáról kapta a nevét: Belsőtag, Vajas hegy, Keskeny, Tóth János lapos, Csikós, Forrás, Mogyorós, Igástó, Bunker tábla. 2. Fábián hegy, nagy terület, több részre oszlik, a Fábián nevű családról kapta a nevét: Kistanya, Temetőtábla, Bakrét, Fejes kút, Gelsi úti tábla, Zsidó temető, Öreggyümölcsös tábla, Borház tábla, Lajos hegy, Ürgés, Nyakas hegy. 3. Barkóczi tag, nagy tagosított birtok, a Barkóczy grófoké volt, a Gencsy család vásárolta meg: Tanya, Jegyző tag, Fenyves tábla, Versenypálya, Fűzkút, Borsós, Kenyérváró hegy, Lőtér, Új legelő. 4. Mocsolya I., mocsaras, lapos, nádtermő terület volt, egy részét szántják: a Vasúttól északra, Csemetekert, Görbeháza. 5. Mocsolya II.: Őrház tábla, Dohányos tanya, Szigetoldal, Csikós.
Nemesi Birtokosság Kismezői I. rész, kis nemesek tulajdonában volt: 1. Petri úti dűlő: a Gencsy kastély és környéke, Malom, Keresztrész, Petri út. 2. Kápolna: Baglyos hegy, Csikókert. 3. Gödrök: Agyagbánya, Régi cigány telep, Lucernás. 4. Veresek: Talaja veres színű, Vízmű telep. 5. Északi-, Déli völgy: Nagykút, Régi csordaitató, Delelőhegy. 6. Kaskakút: Vadvizes terület. 7. Kapus: A dűlő alakja kapus. 8. Benevölgy: Létai délen, Pócsi északon. 9. Hegyes hegy: Kisparcellák.
Nemesi Birtokosság II. rész. A község délnyugati része, közel 100 holdas terület. Egy része a Szakolyi út, Vörös hadsereg út, Jókai Mór utca, Ady Endre utca lett. Itt volt a kislétai gazdák zártkertje, 32 hektár. A kert keleti része Doktor kert, Dr. Jósa István tulajdona volt. A középső része kevésbé volt alkalmas szőlőtermesztésre, a külső rész kiválóan alkalmas volt szőlőtermesztésre, a tábla többi része erősen futóhomokos terület, ma már erdő. A gróf Barkóczi tulajdonában lévő részt a Gencsy család vásárolta meg. A további határrészek. 1. Hágó hegy: 4-8 osztályú földek, heterogén terület. 2. Nyíres: nagy része jól termő terület. 3. Szekercés: erősen homokos. 4. Hordós kút: ma erdőterület. 5. Pásztor kút: futóhomokos, vizenyős terület, jelenleg erdő. 6. Tisztavölgy: 80%-ban futóhomok. 7. Törzsökös: futóhomok, erdő. 8. Omláshegy: korábban szőlő, jelenleg erdő.
Urbárium (parasztok tagja) és az egyházi földek (református, római, görögkatolikus egyház birtoka, Pap tag) területe. A község határának nyugati részén helyezkedik el. Az Urbáriumot a parasztok tagjaként is említették. Az Úrbéres dűlők adatai. 1. Pincés: Halom úti terület. Északi és déli része is középkötött mindent termő terület. 2. Nádas völgy: közép kötött vályogtalaj, mindent termő. 3. Olajos kút: északi része közép kötött talaj, a déli része gyep, talajvizes. 4. Kaszáló: belterülete közép kötött, vizes talaj, középen és hátul erdő, kevés rét van. Az Úrbéres területen helyezkedtek el az egyházak, görögkatolikus /46 kh/ és református /45 kh/ földterületei, konkrétan a Paptagban, a Nádas völgyben, az Olajos kúton, a Kaszálóban, az 225 hektárból 55 hektár.
Kislétához tartozó tanyák /KSH/: 1913-1944; Mocsolya-tanya, 1913-1952; Gencsytanya, Vadmeggyestanya (korábban Csendestanya, Hőnigtanya, Krónhtanya, több lakóház, gazdasági épület, ispánlakás tartozott hozzá), 1913, 1952; Nagyvölgytanya (korábban Barkóczy-tanya, Bleiertanya), 1926; Kistanya (Külsőtag gazdasági központja, cselédházak, gazdasági épületek tartoztak hozzá), Krónhtanya (Vadmeggyestanya), 1926-1944; Barkóczy-tanya (cselédház, ispánlakás, istálló, csűr volt benne, felszámolva).
A Magyar Néprajzi Társaság folyóirat 1943. 1. száma foglalkozik a Nyírség halászatával az 1800-as években. A községek jelentős vízfelülettel rendelkeztek. Kisléta vizei: Nagytó kb. 10 hold, Igástó 50 hold, Bakrét 15 hold, Pásztorkút 30 hold, Omláskút 1 hold, Fickút 60 hold (10 hold Kislétához tartozik), Törzsökös 1 hold, Hosszúrét 30 hold, Forrásrét 10 hold, Olajos kút 20 hold, Disznókút 5 hold, Tisztavölgy 25 hold, Vadmegyes 15 hold, Mocsolya 30 hold, összesen 252 hold. E vizek 1-2-3 méter mélyek voltak és nádasok borították őket. A szájhagyomány szerint a Pásztorkút hínáros volt és egy ember lovastól beleveszett. A vizekben csuka, ponty és veres keszeg élt. Csík és nadály minden vízben volt. A halászok egész évben halásztak, napi 1 kg hal ellenében. Az első katonai felvételek alapján 1782-1785-ben egy 1:192 000 léptékű 43 lapból álló, kéziratos térkép is készült, amelyből a Szabolcs-Szatmár megyére vonatkozó rész a Megyei Levéltár gondozásában 1996-ban jelent meg.
A Kislétára vonatkozó első katonai kéziratos térkép, XXVI.col 15. sect.
Keleti-csatorna, hivatalos neve Léta-Pócspetri-csatorna: a kislétai határ keleti részének vizét gyűjti össze. Több kisebb csatorna, úgynevezett szivárgó csatlakozik bele: Mocsolyai-szivárgó, Igás-tói-szivárgó, Fejes-kúti-szivárgó, Hágó-hegyi-szivárgó, Nagy-tói-szivárgó.
Nyugati-csatorna vagy Mária-kerti-folyás: a kislétai határ nyugati felén halad keresztül. Nagy vízlevezető csatorna. Nyírgelsétől indul, és Kislétán keresztül haladva Pócspetrinél torkollik a Máriapócsi-főfolyásba. Több kisebb oldalág, szivárgó vizét gyűjti össze: Olajos-kúti-szivárgó, Pásztor-kúti-szivárgó, Vadmeggyesi-szivárgó. Nagy-völgy-szivárgó a Mária-kerti-folyás egyik hosszabb oldalága. Nevét a Pócspetri Mária-kert határrészről kapta.
Kislétai temetők: Református-temető (Magyar-temető), Orosz-temető (Görög-temető), Római-temető, Zsidó-temető.
