Telepi György (Kisléta,1800.10.07. Tard, 1885. 08.12.)
Ahogyan Magyarországnak, Szabolcs megyének úgy Kisléta községnek, a Kislétai Görögkatolikus Egyháznak is vannak kiemelkedő, példaértékű, fényes, kevésbé fényes időszakai, egyénei. A mindennapjainkban minél jobban, tényszerűen, valósághűen megismerjük történetünket, helytörténetünket, őseinket, a múltunkat, és a megfelelő tanulságokat levonjuk, annál jobban megértjük a jelen történéseit, annál tudatosabban tehetünk a jövő kedvező alakulásáért.
Telepi György a Nemzeti Színház örökös tagja, festő, díszletfestő, drámaíró, műfordító, a színészet, a színház fejlődését befolyásoló sokoldalú, szervező, irányító szakember, a Kisléta község görögkatolikus egyház lelkészének családjában 220 éve, 1800. október 7.-én született. A Kislétai Görögkatolikus Egyházközség lelkésze volt a Nagyapja (1794-1804), Édesapja (1804-1822). A Nagyapja időszakában 1794-1801 között a téglatemplom épül, az Édesapja időszakában 1820 körül a téglatemplomhoz homlokzati tornyot építenek. A templom előzménye:1753 sövényfalú, szalmával fedett, 1769 fatemplom. Telepi György a Szatmárnémeti Püspöki Liceum filozófus hallgatójaként tanult, Bécsben két évig teológiára jár, tanult nyelveket, festészetet, előadóművészetet, operát. Páratlan műszaki, technikai felkészültséggel rendelkezett.
A színészetet Szatmár Vármegyében a vándorszíntársulatnál kezdte, Debrecenben és Nagyváradon Balla Károllyal irányította a vándorszíntársulatot, volt a Kolozsvári Színháznál, Szabadkai Színháznál, a Miskolci Nemzeti Színháznál, a Pesti Magyar Színháznál, majd a Nemzeti Szinháznál. 1837-39-ben a Pesti Magyar Színház alapító tagja, a Nemzeti Színháznak 1841-1855 között tagja. A magyar színjátszás nagyjaival játszott együtt: Déryné, Egressy, Megyeri, stb. A színjátszás mellett 1847-ben a Kolozsvári Színház színpadját átépítette, 1854-ben Szabadkán színpadot építtet, nézőteret díszített, 1847-57 között a Miskolci Színház részére díszletet tervezett és festett, a Pesti Magyar Színház színpadtechnikáját a tervei alapján építik újra. „Valóságos gyöngye volt a vándortársulatoknak, mint festő, díszítő, gépész, kellékes, tűz és árnyjátékos.”
Az 1848-49-es szabadságharc után Jókai Mórné, Laborfalvy Róza kereste meg és az ő tanácsára a Borsodi hegyek közt lévő Tardonát, felesége nővére, Csányiné lakását ajánlotta Jókai Mór elrejtésére. Jókai Mór írásaiban többször foglalkozott a Tardona-i időkkel.
A Miskolci Herman Ottó Múzeum kutatója Békesi Gábor által összeállított „Maradok szeretve tisztelő barátod…” tartalmazza a műveinek felsorolását: versgyűjtemény, versnaplója, 6 színmű, 28 darab mű fordítását, átdolgozás, festményeiből, színpadképeiből 11-t sorol fel.
A Kislétán született Telepi György a vándorszínjátszás megerősödésében, a megalakult színházak fejlődésében, a színházi társulatok működési feltételeinek megteremtésében, a színházi előadásoknak a közösségek alakításában, szórakoztatásában kiemelkedően, példamutatóan részt vett. Szabadidejében festett, közéleti tevékenységet is vállalt. Emlékét különböző helyen és formában ápolják.
Telepi György szülőhelyén is büszkék lehetünk élettörténetére, munkásságára megérdemli, hogy folyamatosan ápoljuk emlékét, legyen követendő példaképünk.
Kisléta, 2020. október 11.
