Kisléta község története

A Kislétai község története, helytörténete, kiemelkedő-, példaértékű események, egyének megismerése, emlékük ápolása a célom. Az anyaggyűjtést, a helytörténeti események-, egyének történetének összeállítását, emlékük ápolását a kislétai emberek-, őseim iránti tisztelet vezérel. .

Friss topikok

Pénzes László: Pásztor József (1863-1933) emlékünnepség (2023.07.13.)

2023.07.05. 18:41 Pénzes László

Pásztor József Gyöngyösi rajztanár születésének 160., halálának 90. évfordulója alkalmával összegyűjtött anyagok alapján kezdeményeztem a Gyöngyös Város polgármesterénél, Heisz Györgynél emlékünnepség szervezését, sírhelyének "Díszsírhely" adományozását és felújítását. A készült anyagot korábban megosztottam.

Pásztor József rajongva szerette Gyöngyös Várost, a Mátrát, Heves megyét, több tíz éves munkájával hozzájárult helytörténetük alakulásához. Legyen valamennyiün példaképe! Kövesük Vörfösmarty Mihály tanácsát: "A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz!"

Az emlékünnepséggel kapcsolatos meghívót és plakátot megosztom. 

 

pasztor_jozsef_megemlekezes_plakat_1_-utolso_verzio.png

Pénzes László: Kislétán született Mezei József festőművész születésének 200. évfordulójára (2023.05.11.)

2023.05.03. 21:58 Pénzes László

mezei_j_200_eves_sz_evf_20230511-v.jpgmezei_j_200_eves_sz_evf_20230511_2-v.jpgmezei_j_200_eves_evf_20230511_3.jpgmezei_j_200_eves_evf_20230511_4-v.jpgmezei_j_200_eves_evf_20230511_5-v.jpg

Pénzes László: Szülőhelyem Kisléta, de Sárospatakinak is érzem magam

2023.04.11. 14:46 Pénzes László

kolteszet_n_20230411_1-1.jpgkolteszet_n_20230411_2-1.jpgkolteszet_n_20230411_3-1.jpgkolteszet_n_20230411_4-1.jpg

Pénzes László: EMLÉKEZÉS Orosz József Öcsire, Kisléta község és Kisléta-Máriapócs-Pócspetri közös volt tanácselnök földi életének befejezése alkalmával

2023.04.03. 21:22 Pénzes László

orosz_ocsi_eml20230304_1-1.jpg

Péntes László: Pásztor József (1863-1933) gyöngyösi középiskolai rajztanár, író, festő, régészeti-, műemléki-, helytörténeti kutató emlékének ápolása

2023.01.14. 10:34 Pénzes László

pasztor_j_230114_1.jpgpasztor_j_230114_2.jpgpasztor_j_230114_3.jpgpasztor_j_230114_4.jpgpasztor_j_230114_5-1.jpgpasztor_j_230114_6.jpgpasztor_j_230114_7-1.jpgpasztor_j_230114_8.jpgpasztor_j_230114_9.jpgpasztor_j_230114_10.jpgpasztor_j_230114_11.jpgpasztor_j_230114_12.jpgpasztor_j_230114_13.jpg

Pénzes László: Megjegyzés a magyar közoktatás helyzetéhez

2022.12.21. 11:20 Pénzes László

oktatas_221221.jpgoktatas_221221_2.jpgoktatas_221220_3.jpgoktatas_221221_4.jpgoktatas_221221_5.jpgoktatas_221221_6.jpgoktatas_221221_7.jpgoktatas_221221_8.jpgoktatas_221221_9.jpg

Pénzes László: A Bodrogközi Állami Gazdasági dolgozók emlékének ápolása Sárospatakon (2022.05.13.-05.18.)

2022.07.25. 11:41 Pénzes László

sp20220513-18-1.jpgsp20220513-18-2.jpgsp20220513-18-3.jpgsp20220513-18-4.jpgsp20220513-18-5.jpgsp20220513-18-6.jpgsp20220513-18-7.jpgsp20220513-18-8.jpgsp20220513-18-9.jpgsp20220513-18-10.jpgsp20220513-18-11.jpgsp20220513-18-12.jpgsp20220513-18-13.jpgsp20220513-18-14.jpgsp20220513-18-15.jpgsp20220513-18-16.jpgsp20220513-18-17.jpgsp20220513-18-18.jpgsp20220513-18-19.jpgsp20220513-18-20.jpgsp20220513-18-21.jpgsp20220513-18-22.jpgsp20220513-18-23.jpgsp20220513-18-24.jpgsp20220513-18-25.jpgsp20220513-18-26.jpgsp20220513-18-27.jpg

Pénzes László: Sárospataki Bazilikában szentmisére meghívó

2022.05.07. 19:38 Pénzes László

sp_hely_eml_meghivo2022_0514.png

Pénzes László: Őseim, családom, élettörténetem (1778-2022) című könyv nyomtatása kész

2022.04.15. 17:19 Pénzes László

 konyv_borito_2022_1_2.jpg

 konyv_3-7_oldal_2022_1_2.jpg

 konyv_3-7_oldal_2022_2_2.jpgkonyv_3-7_oldal_2022_3_2.jpgkonyv_3-7_oldal_2022_4_2.jpgkonyv_3-7_oldal_2022_5_2.jpg

Pénzes László: Törőcsik Mari emlékére megnézett "Körhinta" hatása

2021.04.17. 16:51 Pénzes László

 

Törőcsik Mari (Pataki Mari), Soós Imre (Bíró Máté)

Törőcsik Mari (1935-2021) halála alkalmával a Duna TV 2021. április 16-án műsorra tűzte a „Körhinta” című filmet. A Monte Carloi ATP 1000 tenisztornán az egyik negyed döntőt megnézve kapcsoltam át a Duna TV-re, ahol a „Körhinta” című magyar filmet végig megtudtam nézni. A nyolcvan éves koromnál fogva hálás vagyok sorsnak, hogy megélhettem Törőcsik Mari háromszoros „Kossuth díjas” színésznő pályafutását. Az 1953-as események alapján a forgatókönyvet Sarkadi Imre „A kútban” című, 1954-ben megjelent novellája alapján Fábri Zoltán és Nádasy László írta, a film 1955-ben Fábri Zoltán rendezésében készült, 1956-ban került a mozikba. A film harmadszori megnézése mellett azért döntöttem, hogy a színésznőre, a szerepeire, munkásságára, az általam megélt szép emlékekre tisztelettel, szeretettel emlékezzek.

A „Körhinta” a magyar filmek közül is kiemelkedő, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (1956.04.23.-05.10. között tartott) a 39 nagyjátékfilmek egyikeként tűzték műsorra, és a legnagyobb értékű „Arany Pálma” díjra jelölték. A Magyar Filmművészek Szövetsége 1968-ban beválasztotta a tizenkét legjobb film közé.

 

  Soós Imre (Bíró Máté). Törőcsik Mari (Pataki Mari)

A film ma esti megnézése után az az érzésem volt, hogy 1956-ban, 1980-as években és a mostani megnézésem során más-más hatást éltem meg, más-más érzéseket váltott ki. A szórakoztató, kikapcsolódó hatása, a történetének megismerése, megértése, az eszmei mondanivalója mellett most éreztem a legjobban mennyire fontos társadalmi problémát, emberek közötti érdekkülönbséget, a múlt, a történelem által táplált megszokás és a fejlődés, az új iránti törekvések közötti ellentétek hogyan jelentkeztek 1953-ban és a magyar történelem során.

A szövetkezeti mozgalom az 1880 évek második felében indult, Nyírbátorban a Takarékszövetkezet 1872-ben alakult meg. Az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvényt 1898-ban fogadták el. Ezt követően létrejött a HANGYA Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetek központja. 1920-ban már vidéken, községekben is megalakultak a HANGYA Szövetkezetek. Prohászka Ottó (1858-1927) püspök szövetkezei gondolatait megismerve értjük meg igazán a szövetkezet lényegét: „Azért kell szocializmus, vagyis társas szövetkezés, mert az egyes ember meg nem állhat, s elfújja őt a gazdasági verseny, de azért is, mert az embert társadalomba teremtette az Isten, hogy ne legyen porszem, hanem hatalmas épület, hogy ne legyen széltől söpört, földön futó levél, hanem törzsökös tölgyfa. Az emberiség egy nagy test, az emberi társadalom nagy szervezet, következőleg gazdasági téren is szervezettnek, összefüggő testületnek kell lennie; ezt a célt a szövetkezés által érjük el.” (Iránytű, 41. l.) 1945 után megalakultak a földműves szövetkezetek, az általános népszövetkezetek, a termelőszövetkezetek.

Az 1945 utáni földosztást követően 1949-ben megkezdődött a termelőszövetkezetek szervezése. A földel rendelkező és földdel nem rendelkező emberek önként, saját kézű aláírásukkal szentesítve léptek be a szövetkezetbe, utólagos minősítés szerin több helyen erőltetett formában, de véleményem szerint a demokratikus elveket figyelemmbe vették. A rövid idő alatt tömegével létrejött különböző típusú szövetkezetek működési feltételei kezdetben erősen hiányosak voltak, ami különböző problémákat okozott. Ezért 1953-ban törvény biztosította demokratikusan a tagok kilépési lehetőségeit.

A „Körhinta” ezt az időszakot választotta témájául. Az egyéni, magántulajdonon alapuló szövetkezeti tevékenység mindig legdemokratikusabb forma volt. Magyarországon kívül más országokban még mindig megszokott gazdálkodási, tevékenységi forma. Magyarországon 1959-61-ben újra előtérbe került a szövetkezeti, termelőszövetkezeti forma, kiemelt szervezéssel, önkéntes alapon, demokratikusan általánossá vált, amely a vidék, a vidéki emberek egyre jobb megélhetését biztosította, a községek települések meghatározó tényezőjévé váltak, az elvándorlás megszűnte, a helyi munkalehetőség biztosított lett, az értelmiség aránya kedvezően növekedett, vidéken is lehetett értelmes életet megélni. A magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar több mint húsz év alatt, 1980-as évekre világszínvonalúvá vált, elsősorban a termelőszövetkezetek a háztáji gazdálkodás integrálásával nemzetközileg is elismert eredmények valósultak meg.

A rendszerváltás után Magyarország külső ország kényszere nélkül önállóan alakíthatta a mindennapjait, alapozhatta meg a társadalom jövőjét. Ennek ellenére a demokratikusnak mondott hatalom törvénnyel, diktatórikusan felszámolta a termelőszövetkezeteket, a szövetkezeti tagokat, mint tulajdonosokat –ez esetben a magántulajdont nem tartották szentnek- nem kérdezték meg, nem dönthettek, aláírásukra nem volt szükség. A termelőszövetkezet felszámolásának, megszüntetésének megvalósítását gyakorlatilag nem ellenőrizték, helyi végrehajtók a saját kedvük és érdekük szerint valósították meg.

A korábbi termelőszövetkezeti tagokat, annak családtagjait jelentősen megkárosították: Voltak szövetkezetek ahol a tagok üzletrészét az üzletrész névértékének 10 %-ért visszavásárolták, voltak helyek ahol az újonnan alakult szövetkezet vásárolta meg, amit a törvény nem tett volna lehetővé, majd a vezetők maguk között elosztották. A szövetkezeti tagok részére a tulajdonukba marad földterületeket osztatlan közös tulajdonba helyezték el, gyakran szétforgácsolva, 2-3 hektárt is négy-öt táblába helyezték el, előfordult, hogy 2,5 aranykoronát külön táblába jelölték ki, talán azért, hogy ha kedve lenne a tulajdonosnak gazdálkodni nehogy megtudja valósítani. Volt olyan örökös, akit az osztatlan közös tulajdonról nem is értesítették. Az új szövetkezet az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek bérleti díját potom összegben határozta meg, például 1994-ben aranykoronánként 100 forint, Szabolcs megyében a hektáronkénti 10 aranykoronás föld esetében 1000 forint bérleti díjat jelentett.

A rendszerváltás évében (1989) a mezőgazdaság az akkori GDP 13,7 %-t állította elő, a munkaerő 17,4 %-t foglalkoztatta, az exportbevételek 22,8 %-t tette ki, addig az ezredfordulót követő évekre az agrárgazdaság súlya jelentősen mérséklődött, a GDP-ből való részesedés már 3,6-4,0 % körül alakul. A foglalkoztatottaknak az 1990 évek elején a mezőgazdaság 11 %-t, 460.000 főt adta, 2008. évre 4,5%-ra, 174.000 főre esett vissza.

Soha nem fogom tudni megérteni, hogy változás, rendszerváltás miért nem a korábbi állapothoz mérten a fejlődést, a társadalom többségének a javát szolgálja. Ezzel szemben több területen száz ével korábbi elavult, igazságtalan állapotokat állították vissza, nagyon nagy veszteség árán. Mit jelentett ez a vidékjelentős részének: A termelőszövetkezet felszámolásával nagyon sok munkahely megszűnt. A munkavállalók jelentős része munkanélküliévé vált, később időszaki napszámos, közmunkás lett. Az értelmiség aránya jelentősen lecsökkent, pedagógushiány állott elő, az iskolák színvonala csökkent. A mezőgazdaság szerkezete rossz irányba változott, az állattenyésztés sok helyen megszűnt, a teljesen gépesített növénytermesztés vált uralkodóvá. A nagymérvű EU támogatásokból a vidékre fordított mértéke szakmailag elhibázott volt, nem szolgálta a korábban megszűnt munkahelyek pótlását, a rendszerváltás előtti települések élhetősége nagyon sokat romlott. Egy példát szeretnék megemlíteni: egy 1800 fős községben két egyház együtt több mint százmillió forintot kaptak közösségépítésre, eredményét szinte nem lehetett látni. A legnagyobb bajnak tartom, hogy a pályázati pénzek felhasználása nem ellenőrzött formában történik.

Nagyon fontos feladatnak mutatkozik, hogy a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban elhibázott döntéseket, a kialakult igazságtalanságokat, a romló életkörülmények okait meg kell vizsgálni és a megfelelő következtetések alapján átlátható, a fejlődést szolgáló intézkedéseket meg kell hozni.

 

süti beállítások módosítása