Pénzes György 2011.03.10.
Gyuri bátyámmal sokat találkoztam. A szakmánk hasonlóságából eredően a műszaki kérdésekről minden találkozás alkalmával szót váltottunk. A külföldi utak, - elsősorban a Felső Dunán hajózott – utána a Budapesten történt kikötési szünetekben Mátra hajón látogattam meg. A feleségével, Évikével Sárospatakon is meglátogatott. A Budapesti munkaviszonyom ideje alatt gyakran a Római Lakótelepen a lakásunkban keresett fel. A Duna Pesti oldalán lévő hajójavítótól az Újpesti Összekötő Hídon gyalog, vagy kerékpárral jött át. A középiskolában nyugdíjasként gyakorlati oktatást vezetett, amikor az egyik hajón vendégeivel együtt halászléfogyasztáson vettem részt. A gyakori találkozásokból eredően jól ismertem a munkáit, sikerélményeit, problémáit. Az utóbbi időben, sajnos a kórházban is többször találkoztunk.
Szabolcs megyében, Nyírségi tájegységhez tartozó Kislétán, 1933. február 25.-én, hatodik gyerekként született. A hat elemi iskolát Kislétán, a római katolikus egyház iskolájában végezte. 1945 után Kislétán a Dolgozók Iskolájában fejezte be az általános iskola utolsó két osztályát.
Budapesten géplakatos szakmát tanult. A kilencedik kerületben Timót út 3. alatt lévő kollégiumban lakott és innen járt ki Csepelre. A gyár területén, a Fácánosban volt az elméleti és gyakorlati oktatás. A Szerszám Gépgyárban generál javítások folytak. Szorgalma, szakma- szeretette, jó munkája alapján Apró Antal, egy idős szakmunkás magához vette. A forgácsoló részlegben egy köszörűt javítottak, de a munka befejezése után nem működött simán, beremegett, nem tudták megállapítani az okát. Az idős szakmunkás megkérdezte tőle: „Mi a baj?”. Ő megmondta, hogy mi a baj: új tengelyt tettek bele, a tengely hőkezelése nem volt megfelelő, nem volt elég kemény és ezért berágott. Újra szétszedték és ez volt az oka a köszörűgép rázkódásának. A szakvizsga letétele után a gyárban teljesítményre dolgoztak, több idősebb, 30 éves szakmunkás irigyelte a teljesítményét, a jó keresetét.
A Csepeli munkahelyéről, 1954-ben vonult be katonának. A laktanya, ahová bevonult a későbbi Fóti Gyermekvárosban volt. A kiképzés után Sopronba, a határőrökhöz került, innen kihelyezték Fertőrákosra. Az 1956-os események idején, a Csehszlovákia határán, Perecén volt határőr. Az őrsön két fogatos, két hátas ló volt. Kezdetben raktárkezelő, később a többi katona - a szakács helyettesítése után véglegesen - őt választotta szakácsnak. Az 1956-os események alatti cselekmények hírei Miskolcról, más városokból az őrse is eljutott. Az őrs vezetője parancsba adta az őrs területének megvédését, szerencsére fegyveres összecsapásra nem került sor. 1957-ben Anci húga egy hétvégén, a határon meglátogatta, éjszakai szállást az őrsparancsnok szobájában biztosítottak számára. A látogatás után hazaindulva kiadós csomagot készített Anci húgának.
Pénzes György, Pereces, 1956.
Pénzes Anna, Pénzes György, Pereces, 1956.
A három éves katonai szolgálat után 1957-ben szerelt le. Az életét alapvetően meghatározta, hogy Pali testvérbátya első feleségének nevelő apja, Bors a MAHART telelőjében dolgozott és közreműködésével hajóra került gépkezelőnek. Először a belföldön közlekedő hajókon teljesített gépkezelői feladatokat, a KOSSUTH-, a PETŐFI- KŐRÖS személyhajón, BERETTYÓ gőzös teherszállító hajón. Utólag is szívesen emlékszik vissza a gépészet témában indult tanfolyamra, ahol jó elméleti és gyakorlati tudással rendelkező mérnökök tartottak előadást. A megítélése szerint is nagyon sok ismeretre tett szert. A hajógéptanból, hajóelektromosságból a vizsgáztatást a tengeri hajózás főmérnöke, Forgács vezette. A nyolc vizsgázóból négyen tettek eredményes vizsgát. A hajókra a gépészek beosztását végző Arany Szabó megjegyezte „Gyurikám nem csalódtam magában”. Ezt követően először másod géptiszt, majd gépüzemvezető beosztásban dolgozott a különböző hajókon. A GYŐR teherhajó Deiz motorral, az ESZTERGOM teherhajó két darab svájci gyártmányú kétütemű Sülcet motorral, a KOMÁROM teherhajó lángmotorral volt felszerelve, amelyeket sikerült megfelelően üzemeltetnie. A KOMÁROM teherhajóval hat hónapig a Zuhatagon hajózott.
A Győrújbaráton történt beszélgetésünk során a zuhatag kifejezést, a Duna szakaszait sikerült tisztázni. Őszintén bevallva a témában tájékozatlan voltam. A Dunán zuhatagnak hagyományosan a nagyesésű szakaszokat nevezik. A Dunai Zuhatag esetében minden hajós az Ó-Moldva /Moldva Veche,1048 fkm/ és Szörényvár /Turnu Severin, 931 fkm/ közötti zuhatagos szakaszra gondol, ami a Vaskapu I. erőmű 1973 megépítéséig a Duna legnehezebb hajózható szakasza volt. A hajózás szempontjából a Dunát négy jellemző szakaszra osztják:
1. A Felső-Duna a folyó Gönyű /1791 fkm./ feletti szakasza. A vízlépcsők megépítéséig jellemző a viszonylag nagy áramlási sebesség, a szűk hajózómeder, a szűk hajlatok voltak, amelyek erősen korlátozták a vontatmányok méretét és összeállítását.
2. A Közép-Duna a Gönyű /1791 fkm./ és Ó-Moldva /1048 fkm/ közötti szakasz. Jellemzője a széles meder, a víz közepes áramlási sebessége, a kis vízállásnál előforduló sok zátony és gázoló. A víz esése kilométerenként átlagosan öt-hét centiméter.
3. Az Alsó-Duna szakasz Szörényvártól /931 fkm./ a torkolatig terjed, széles mederrel, kis áramlási sebességgel, zátonyokkal, gázlókkal, szigetekkel.
4. A közép-Dunától az Alsó-Dunát elválasztó rész maga a Zuhatag, ahol a Duna áttör a Déli-Kárpátok és a Balkán hegység között. A hajózást az egyes szakaszokon előforduló nagy esés, a nagy áramlási sebesség, a sziklás meder, az örvények, az akár több száz méter átmérőjű forgók, a keresztirányú áramlások, a különböző sziklazátonyok nehezítik. A mai zsilipek megépítésével, könnyebb volt a szakaszon áthajózni, de továbbra is a legnehezebb, nagyobb odafigyelést követel.
Felső-Duna.
Dunai Zuhatagos szakasz.
Kazán szoros bejárata.
Vontató gőzös a Zuhatagon.
A Duna Európának a Volga után a legnagyobb folyója, hossza 2890 km, hajózható Ulmtól Sulináig 2588 km-en. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte 100 millió tonnát. Egy mai vélemény szerint „A Duna az elherdált lehetőség. Hová tűnt a magyar hajózás?”
A MÁTRA 500 LE vontató motorhajó - Felső-Dunai „Csiribiri” típusú – a Gyurka életéhez tartozik, 25 évig volt üzemvezetője, a sikerélmények sokasságát biztosította számára, az általa megvalósítottakat mások nem tudták ismételni. A hajón nem keletkezett olyan meghibásodás, amit helyszínen, elfogadható időn belül ne tudtak volna megjavítani. A főjavításokat is saját kézzel csinálta, ha a javítóműhelyben volt, a munkát, akkor is ő irányította. A találkozásaink alkalmával mindig beszámolt a munkájáról, sikerélményeiről. A hat hengeres motor a Felső-Dunán meghibásodott, mindenki azt hitte, hogy tartós vesztegelés lesz. A szelepháztetőt leszerelték, látták, hogy egy anya a két fogaskerék közé került, a királytengely /vezérlőtengely/ elállítódott. A vezérlést újraszabályozta, a hibát kijavította, páróra múlva menetkész állapotban voltak.
A Gyurka munkáját a hajó beosztott munkatársai, a MAHART illetékes vezetői is elismerték. Kanyóczki István osztályvezető, kiváló szakembernek tartja, a mai napig is tartják a kapcsolatot. Mikó Jánossal, aki földi, szintén Kislétai, és az osztályon dolgozott mindig jó kapcsolatban volt.
A hajózási munka végzésével párhuzamosan a szakmához kapcsolódó szakközépiskolát elvégezte, érettségit jó eredménnyel tette le. Az aktív nyugdíjas éveiben, a szakközépiskolában, a hallgatók részére gyakorlati oktatást vezetett. A régi hajós ismerősei gyakran hívták a probléma megoldása céljából, kérésre komoly javításokat is végzett.
Az internet segítségével igyekeztem a munkájával kapcsolatos hajók adatait, képeit összegyűjteni. Számára a legtöbb sikerélményt jelentő MÁTRA hajó adatainak képeinek összegyűjtésére kiemelt gondot fordítottam.
MÁTRA 500 LE-S VONTATÓ MOTORHAJÓ / FELSŐ-DUNAI „CSIRIBIRI”-TIPUS/ ADATAI. Állapot: Üzemen kívül. Műszaki adatok: Épült: 1963. MHD Balatonfüredi Gyáregysége, Balatonfüred. Legnagyobb hossz:37,68 m, legnagyobb szélesség:34,23 m, fixpont magasság:5,78 m, oldalmagasság: 2,5 m, legnagyobb merülés: 1,26 m, vízkiszorítás: 243,6, főgép típus: 2xWola 1 DVMa-303, főgép teljesítmény: 2x428 LE, 2x315 kW. Hajótörténete: 1963. MÁTRA, MAHART. Eredetileg 2x250 LE. 1969. Motorcsere révén 2x428 LE teljesítmény. 2000. Selejtezve. 2003. Árverésen értékesítve. 2006. Váci komp mellett lekötve áll. 2007. MÁTRA. Európa Rendezvényiroda Kft. Neszmély. Nagy-Dunai Kikötő. Ismert tulajdonosok: MAHART Magyar Hajózási RT. Budapest. Európa Rendezvény Iroda Kft. Budapest.
MÁTRA a MHD Balatonfüredi Gyáregységében.
MÁTRA 1970-es évben.
MÁTRA 500 LE vontató motorhajó, Felső Dunai „Csiribiri”.
Gyurka Bátyám Kurdy Évával 1966. június 30.-án kötött házasságot. Egy lány gyerekük született 1967. március 30.-án Győrben. A családdal együtt Győrben laktak, lányuk Évike is Győrben telepedett le, ott van családi házuk. Réti Attilával kötött házasságából Dániel nevű fiuk született. Gyurka Bátyám a találkozásunkkor mindég szívesen és nagyelismeréssel beszélt kislányáról, Évikéről és unokájáról, Daniról.
Éva, Évike, Gyurka, 1971.
A kislánya, Évike kiváló tanulóként végezte el az általános-, középiskolát, valamint az egyetemet. A mindennapi munka mellett szinte folyamatosan tanult, végzett valamilyen szakiskolát, és végül a doktori disszertációhoz kapcsolódó vizsgákat is sikeresen letette. Évikének a tanulásban szerzett sikerélményei a szüleinek, édesapjának talán még nagyobb sikerélményt, megnyugvást és boldogságot jelentett.
Pénzes György és Neje /1966.06.30./.
Pénzes Éva, Réti Dániel, 1999.
Dani Nagymamája sokat beszélt a Dani által szeretett ételekről, Nagyapja, Gyurka Bátyám a kórházban is boldogan mondata: Danival szoktuk nézni a Győri ETO meccseket. Ha az ETO csapatnak jó ment mindég szívesen beszélt róla, én meg természetesen mindég rákérdeztem. Dani, unokája szeret sportolni, korán kezdte a teniszezést, gyakran megjegyezte, hogy szeret teniszezni. A legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Danitól megtudtam hetente háromszor jár teniszedzésre, de egy-egy módszer begyakorlatozására plusz órát is vesz. Nagy tisztelője vagyok a tenisznek, felnőttként tanultam meg, napjainkban is hetente kétszer két órát játszok párosban, a TV közvetítéseket szívesen nézem. Megjegyeztem Daninak talán összejön egyszer, hogy közösen teniszezzünk.
Gyurka bátyám nyugdíjas éveiben többször kapcsolatba került a különböző egészségügyi szervezettekkel. Már korábban is előfordult, hogy az orra vérezni kezdett, a látogatásakor mi is tapasztaltuk az orrának vérzését, de közölte mindjárt eláll, papír zsebkendőt fogott az orrához, közben hátrahajtotta a fejét, rövid idő után megszűnt a vérzés. Az egyik alkalommal mesélte, hogy az egyik hajón dolgozva a vaslépcsőről leesett, a derekát erősen megütötte, erősen fájt neki. Erzsike a feléségem javasolta célszerű meg vizsgáltatni, röntgenfelvételt csináltatni, nincs e törés. Később a fájás csökkent a vizsgálat elmaradt. A Győri Petz Aladár Megyei Oktató kórházban 1992-ben gyomorfekélyből származó vérzés miatt kezelték. A kórházban 2000-ben újabb vérzés miatt kezelték. A kezelések során többször vérpótlásban részesült. A legutóbbi kórházi kezelés során tumor kutatás történt, a bátyám szerint tévesen tumor került megállapításra, kezelés céljából átvitték egy másik kórházi részleghez. Ekkor már a menése is nehezére esett. Soron kívül a gerincének idegsebészeti beavatkozásra volt szükség. A műtét után intenzív osztályra került, a látogatásunk során igen kedvezőtlen benyomásunk alakult ki, beszélni nem tudtunk vele. Később megnyugvásunkra egyre jobb állapotba került, azonban a két lába lebénult, nem tudott járni. A belgyógyászaton megismert fiatal orvos javasolta és segített a beutalásában neki, hogy a Dunakeszin lévő Rehabilitációs Kórházba menjen, a járásának valamilyen szintű visszaállítása céljából. A kórházban a feleségemmel, Erzsikével vártuk, mentővel hozták, az egyik fekvőhelyről a másikra történő áttételét két betegszállító oldotta meg. Az elhelyezkedése után beszélgettünk, szellemileg teljes friss volt. Nyugdíjasként legfontosabb elfoglaltságomnak tekintettem, hogy rendszeresen látogassam a bátyámat. A kórházakban korábban tapasztalt hiányosságok, ebben a kórházban nagyobb mértékben jelentkeztek, a kiszolgáltatottabb betegek nehezen viselték a hiányosságokat. Gyurka bátyám mindent igyekezett megtenni az újrajárás érdekében, a napi tornákat igényelte, kezdetben segítség nélkül nem tudta egyedül végezni, a segítséget erősen hiányosan kapta meg. Ezt követően szinte mindennap mentem és a napi tornázást együtt csináltuk. Szerencsére személygépkocsival a korábban vásárolt biléta bedobásával lehetett bemenni, közel a Gyurka bátyám tartózkodási helyéhez. Több hét után egy felálló szerkezetben próbálkozott a felállással, sok nehézségek árán nagy öröm volt számunkra, különösen Gyurka bátyának, hogy fel tudott állni. A menés járókával történő gyakorlása után, a rendkívüli akaraterejének köszönhetően egy kisebb botsegítségével meg tanult járni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Máriapócson lakó Piroska húgához mindég szívesen ment és töltött pár napot. Többször előfordult, hogy én is ott voltam és közösen jártuk be a gyerekkori emlékeink színhelyét. Piroskánknál csodálatosan rendbe tartott kertjükben, az udvaron sétált, gyalogolt, nagy örömmel újságolta a bot nélküli menést.
A Budakeszi Kórházban töltött utolsó időszakában, 2003. február 25.-én volt a 70.-ik születésnapja. Nagy nehezen rá tudtam venni, hogy a hosszú kórházi tartózkodás után egy hétvégén jöjjön el hozzánk. A közelben lakó testvéreinknek szóltam tervezett ünnepről.
Pénzes György 70.-ik születésnapja, Bp, 2003.
A Kata Lányunk esküvőjét Nagy Istvánnal 2010 júliusában, Visegrádon tartottuk. A meghívóra Gyurka bátyámék reagáltak, közölték nem tudnak az esküvőn részt venni, de autóbusszal Budapestre jön, és a végállomáson várjam, egy kisebb bakival sikerült a találkozásunk. A Katának hozott pénzbeli ajándékot átadta és ezt követően a visszainduló autóbuszig közel másfél órát beszélgettünk, a sorstól ezt is ajándéknak tekintem. Nagy megtiszteltetésnek tartottam, hogy a 70.-ik születésnapomra, 2011. március 10.-én Gyurka bátyám feleségével, Évikével eljöttek hozzánk és együtt lehettünk a testvéreinkkel, szűkebb családunkkal. Ezt követően csak beteglátogatáson kórházban, az otthonukban találkoztunk, többségében szellemi frissességben sok régi témáról beszélgettünk. A találkozásokra együtt jött a feleségem Erzsike, többször Piroska húgommal, János bátyámmal, Jóska bátyámmal és feleségével, Julikával mentünk.
Sajnos Gyurka Bátyám betegsége egyre súlyosabbra fordult, s végül 2012. december 24.-én karácsony szentestén eltávozott az élők soraiból. A Győri temetésén a testvérei közül részt vett János bátya, Jóska, Laci öccse, Piroska húga és család tagjai. Nyugodjon Békében.
