Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Mezei József /1823-1882/ Kislétai születésű, 1848-as tüzérfőhadnagy, festőművész, költő. /Részanyag/

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

Pénzes László: Mezei József /1823-1882/ Kislétai születésű, 1848-as tüzérfőhadnagy, festőművész, költő.

mezeijozsef_onarc_1-1.jpg

Mezei József, önarckép, 1851.

mezey_jozsef_12-1.jpg

                                                                Mezei József kislányával,Franciska, Anna, Mária, Szeréna.

Nagy Gyöngyvér Csíkszeredáról 2015. január 27.-én írt Kisléta község története oldal idővonalára: „Tudják-e a Kislétaiak, hogy mekkora személyiséggel büszkélkedhetnek? Kisléta szülöttje Mezei József festő, aki Petőfi Sándornak volt a barátja, akit 1846-ban meg is festett. Bem József tüzértisztjeként részt vett az 1848-as forradalom és szabadságharcban. A Szatmári egyházmegye számára 50 oltárképet készített.” A Facebook-on 2013-ban indítottam el „Kisléta község története” oldalt, ahol több összeállított Kisléta történetével kapcsolatos anyagot jelentettem meg. Az oldalt több mint 300-an kedvelik, sokan az oldal alakításában is részt vesznek. Nagy Gyöngyvér által feltett kérdésre válaszolva, be kellett vallanom, hogy Mezei József Kisléta kötődéséről nem tudtam, a tájékozódásom szerint a Kislétaiak sem tudtak. Mezei József Kisléta születésű élettörténetének-, munkásságának feldolgozása, Kisléta község történeteként feldolgozásában 2015. január 27.-e jelentett fordulatot. Mindezekért hálás köszönettel tartozom a Csíkszeredai Nagy Gyöngyvérnek.

A Nagy Gyöngyvér kutatásai alapján megállapította, hogy ükanyja testvére Mezei József. Nagy Gyöngyvér édesanyja édesapjától örökölt egy verseskötetet, amelyben az alábbi dedikálás olvasható: „Murin Andrásné, született Mezei Máriának, kedves húgomnak, Mezei József. 1870.” Nagy Gyöngyvér nagyapjának édesapja Murin János, az ő szülei pedig Murin András és Mezei Mária. / Nagy Gyöngyvértől kapott anyag és 5 fénykép alapján a Régi Szatmár jelentette meg 2014. július 21.-én/. Az irodalmi munkásságával később foglalkozom.

mezei_jkoltemenyei_1-1.jpg

                                        Mezei József beírása a könyvének első oldalára.

Mezei József Kislétai kötődése.

A Magyar Nemzeti Levéltár III. számú épületénél /Óbuda/, 1037 Budapest, Lángliliom u. 4. 2015. február 3.-án ismét beiratkoztam és a kutatóteremben Mezei József születési-, halotti nyilvántartását kerestem. A 2013 évi mikrofilm kikölcsönzéssel történt a keresgélés, több mikrofilmnél megváltozott a módszer, a mikrofilmet nem kellett kikölcsönözni, hanem a rendelkezésre álló számítógépen lehetett a mikrofilm anyagát tanulmányozni. Mivel Mezei József családja római katolikus és Kislétán nem volt működő egyház, hanem a szomszédos Pócspetriben lévő Római Katolikus Egyház által vezetett nyilvántartásokban szerepeltek a Kislétai római katolikusok adatai.

A korábban már tanulmányozott Pócspetri Római Katolikus Egyház A 882, A 883-as mikrofilmek anyagai között, a számítógépen megtaláltam Mezei József születési nyilvántartását, sorszám nincs feltüntetve, külön bekeretezett formában két nyilvántartás szerepel Mezey Józsefé 1823-ban és Eszey Erzsébeté 1834-ben, bennem felmerült, hogy Mezey József bejegyzése később valósulhatott meg. Mezey József születésének, keresztelésének a Pócspetri Római Katolikus Egyház születési nyilvántartásába történt bejegyzésekor az egyházat szolgáló plébános Tiller János volt, aki 1818-tól 1859-ig szolgálta az egyházat. Mezey József 1823. május 11. én Kislétán született, a Kislétai Görög Katolikus Egyház templomában Kerekes András a Kislétai Görög Katolikus Egyház parochusa keresztelte meg. Kerekes András paróchus 1823-tól 1836-ig szolgálta az egyházat. Mezey József keresztnevét Josephus formában tüntették fel, szülei D. Andreas Mezey és Elizabetha Aleksza, keresztelő szülők D. Nicolaus Csobay és Juliana Soltész. Későbbiekben a ma használatos formában használom a neveket. Itt jegyzem meg, hogy születésekor, gyerekkorában „y”-al Mezey József-ként tartották nyilván, felnőtt korában több híres emberhez hasonlóan „i”-vel írta a nevét Mezei József is. A döntését tiszteletben tartva a későbbiekben következetesen „i”-vel írom a nevét. /1/

Az egyházi nyilvántartás szerint 1822. december 28.-án Csobay Miklósnak és Soltész Juliannának Kislétán Terézia nevű gyerekük született, akit Mezey András és Aleksza Erzsébet keresztelt. A két keresztelés alapján Mezey András és Aleksza Erzsébet komaságban volt Csobay Miklóssal és Soltész Juliannával.

mezei_jozsef_szul_1-1.jpg

                                      Mezei József születésének egyházi nyilvántartása.

kisleta_gorog_kattemp_1-1.jpg

Kislétai Görög Katolikus Templom, Mezei József keresztelésének helyszíne, /2014PL/

Mezey András Kislétán gazdatisztként dolgozott. Eddig a munkahelyéről és a lakásukról többet nem sikerült felkutatni. Édesapja fiával, Józseffel gyerek kora óta sokat foglalkozott, atyjától tanult írni, olvasni, szívesen rajzolgatott szénnel és krétával. Kisléta közelében a Szent Mihály arkangyalról elnevezett Pócsi Bazilita-rendű Görög Katolikus Szerzetesek által fenntartott és ellátott házi hittani intézet működött, később elemi iskolát is működtetek. Mezey András Kislétai gazdatiszt a fiát, Józsefet az 1830-as évek elején a szomszéd faluban a Pócsi Bazilita-rendű görög katolikus szerzetesek által működtetett iskolába járattata. Bízom benne, hogy az egyház nyilvántartásában ennek nyomára bukkanok.

„Egy vén eperfa alatt” című versét 1858-ban írta. A vers szerint Kislétai szülőházhoz látogatott és ekkor írhatta a verset. A harmadik versszak: „Itt, alattad ültem én gyakran, Mellettem ült édes anyám, Vagy e házból a nyílt ablakban, Figyelt gondos szemmel reám. A negyedik versszak: „Itt játsztam le a gyermekévek Bú nélküli szép napjait, Midőn még a testben a lélek Csak fejlik, nem gondolkodik.” A hatodik versszak: „Itt ülök most is alattad, Hajh! de nem úgy, mint egykoron; A szép idők rég elhaladtak, A jó anya sírban vagyon.” /8/

Mezey család Miszticén.

Misztice a trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 2015-ben Ukrajna Kárpátaljai részén, Ilosvai járásban Ilosvától keletre, Nagyszőlőstől 28 km-re, északkeletre a Nagyszőlős-hegység nyugati oldalán, a Borzsa-folyó bal partján fekvő falu, teljes népessége 2729 fő. Az 1830-as évek közepén Mezey Andrást, Kislétai gazdatisztet a Bereg vármegyei Miszticén Kincstári Sókör-lovaggá nevezték ki. Misztice szerény rutén falu, többségében ruszin lakossal, jelentős volt a magyar kisebbség.

Mezei József gyermek éveit Miszticén folytatta, innen került Máramarosszigetre a Kegyesrendi Gimnáziumba, itt már arcképeket is szívesen festegetett.


A „Szatmári diákok 1610-1852” című kiadvány a József Attila Tudományegyetemen Régi Magyar Irodalmi Tanszékén készült Keserű Bálint szerkesztésében, megjelent az OKTK Kulturális Hagyományainak Feltárása, Nyilvántartása és Kiadása Kutatási Főirány támogatásával 1994-ben, Szegeden. „II. Gimnáziumi diáknévsorok 1814-1843” című rész szerint 1805 januárjában a Helytartótanács Fischer Istvánnak, az előző évben létesített szatmári egyházmegye első püspökének kérésére engedélyezte, hogy a gimnáziumot piarista tanárokkal újra megnyissák. Az 1807-es tanévvel a tanítás az I.-III. grammatikai osztályokkal indult meg. A következő tanévtől már teljes a négyosztályú gimnázium, és megindult a két humanista osztály is. Az iskola neve ettől kezdve: Nagyobb Királyi Gimnázium. Hatosztályos intézményként folyamatosan működött 1852-ig, amikor egyesítették a Püspöki Líceummal, s továbbiakban nyolcosztályos főgimnázium volt. A diáknévsorok 1838-ban a II. éves humanisták névsorának 561. sorszáma alatt található „Mezey Iosephus, 15, rc, Hung., Kis Léta, c. Szabolcs, Andreas, nobilis, regii salis officii obequitator, Misztice, c. Bereg” /A tanuló neve, utána életkor, vallási hovatartozása, nemzete, szülőfaluja, megyéje, apja neve, foglalkozása, lakhelye szerepel/.


„A Szatmári diákok 1610-1852” című kiadvány „III. A Püspöki Líceum Hallgatói 1804-1851.” című rész szerint a líceum kétéves bölcseleti tagozattal rendelkezett, a hatosztályos gimnáziumtól független intézmény volt, tanulója csak a gimnázium hatodik osztályát, tehát a humanista tagozatot is elvégzett diák lehetett. 1852-től a líceum a hatosztályos gimnáziummal egyesült és nyolcosztályos főgimnáziummá alakult. Mezei József a humanista II. osztályát befejezve kerülhetett át a Püspöki Líceum hallgatói közzé. Itt két osztály végzése során a másodévben hittanon kívül tanult matematikát, fizikát, filozófiát, történelmet, mezőgazdaságtant, természetrajzot, építészetet, hidrotechnikát, magyar nyelvet és irodalmat. A Püspöki Líceum hallgatóinak névsora nem teljes, ezért nem találtam Mezei József nevét, ettől függetlenül járhatott a líciumba. /13/


14 éves korában egy regényt írt, mely kéziratban keringet és elveszett. A 15 éves Mezei József az intézeti főnök neve napjára egy három felvonásos színművet írt. A következő évben egy másik tanára tiszteletére egy ötszáz versszakból álló pásztori játékot írt. A bölcseleti-, filozófia tanfolyamot jelesen végezte. A diákévek után tovább tanult a fővárosban, 1846-ban mérnöki vizsgát tett. Itáliában 1847-48-ban másfél évig tanulmányúton volt, ahol Raffaello, Michelangelo, Correggio műveit tanulmányozta és ahonnan, mint ifjú Markó Károly tanítványa tért vissza. /14/
Édesapja 1841-ben tüdővészben meghalt. Ezt követően, 18 évesen, saját szorgalmára hagyatkozva, előbb, mint nevelő, később Daróczy Bálin mérnök mellett mérnök gyakornokként kereste meg a kenyerét. Ebben az időben nem volt módjában, hogy a festészeti tehetségét akadémián kiképezze. Ennek ellenére szenvedéllyel rajzolt, tollal, irónnal acélmetszeteket készített, ekkor kezdett olajjal festeni./14/

Mezei József 1846 augusztusában ismerkedett meg Petőfi Sándorral. Petőfi Sándor 23 évesen Obernyik Károllyal nagyobb körutat tettek Erdélybe. Szatmáron Pap Endrénél poéta barátjuknál vendégeskedtek. Szatmáron Riskó Ignác /1813-1890/ Csengeri születésű költő, Szatmár vármegye aljegyzője, majd főjegyzője Petőfi Sándornak ekkor mutatta be a festő, Mezei Józsefet. Az ő közbenjárására ült modellt a költő, a képet 1879-ben kiadta a „Vasárnapi Újság”.

mezey_jozsef_24-1.jpg

                                                       Mezei József: Petőfi Sándor.

mezey_nagyk_1-1.jpg

                                    Petőfi Sándor és Szendrey Julia első találkozásának helye.

Riskó Ignác volt az aki, Nagykárolyban az akkori Szatmár vármegye központjában a Szarvas fogadóban, a táncmulatságon, 1848. szeptember 8.-án Petőfi Sándornak bemutatta a 17 éves Szendrey Júliát, a szerelmét, múzsáját, feleségét.

Mezei József az 1848-as szabadságharcban.

Mezei József „Visszaemlékezések a szabadságharcra” címmel a Vasárnapi Újság 1880, 27. évfolyam 13-23. számában folytatólagosan jelent meg, amelyet Mezei József jegyzeteiből Bodon József állította össze. A bevezető részben írta: „Örök éjszakára levén kárhoztatva, lelkem egészen belemélyedt múltam emlékeibe.” „A kis szürke Bemnek alakja úgy előttem áll, hogy ma is híven le tudnám rajzolni. Szinte látom nemzetünk büszkeségét Petőfit, amint Vízakna utcáján nyargal pejlovával a csatába.” A II. rész szerint: „1846-ban, mint fiatal mérnök dolgozgattam Szatmáron Daróczy Bálintnál. Itt dolgozott Nagy István is, kiből a szabadságharc alatt a Vilmos-huszárok egyik legvitézebb kapitánya és Bemnek kedves embere lett.” Petőfivel történő találkozása: „Petőfit Riskó Ignácz hozta el hozzánk. Riskó kezdeményezésére Petőfi újból eljött hozzám és én lefestettem.” Az 1848-as szabadságharchoz történő csatlakozásáról a következők szerint ír: „Írtam Jenei Dánielnek, a Szatmár megyei önkéntesek őrnagyának, hogy tüzér szeretnék lenni. Forduló postával válaszolt, hogy csak rajta. Tüstént mentem Nagy- Bányára s felcsaptam tüzérnek. Szatmár megye a maga költségén állított ki egy üteg ágyút. Ez már Nagy- Bányán vesztegelt, de egy fia tüzér sem volt mellette. Pestről érkeztek tüzérek, akik az új jelentkezőket betanították. November 23.-án érkeztek meg a borsodi huszárok, jött velük egy üteg ágyú is.” Ebben a részben írja le az első harcokat az ágyuk bevetésével.

Az interneten sikerült a Vasárnapi Újság 1880 év azon számait megtalálni, amelyekben Mezei József „Visszaemlékezések a szabadságharcra” vonatkozó részek megtalálhatók, a részek a következőkkel foglalkoznak: 13. szám, Bp., március 28. I. rész „A bécsi légióról”, II. rész „Hogyan lett tüzér.”; 14. szám, Bp., április 4. III. rész „Győzelmes napok.”; 15. szám, Bp., április 11. IV. rész „Vízaknai csata.”, V. rész „Szász-Sebestől Piskiig.”; 18. szám, Bp., május 2. VIII. rész „Szeben előtt és Szebenben.”; 20. szám, Bp., május 16. X. rész „Hogyan szálltuk meg Becskereket.”; 22. szám, Bp., május 30.;”XI rész „Becskerektől Orsováig.”; 23. szám, Bp., június 6. XII. rész „A havasok közt.”, XIII. rész „Fehérvár bombáztatása.”

Az utolsó részben Nagy- Bányára történt rendelése is szerepel: „Engem július hó elején Nagy- Bányára rendeltek, hogy a puskapor-malom készletét Kolozsvárra szállíttassam és a malmot erősebb munkásságára serkentsem. Itt ért a Világosi fegyverletétel szomorú híre; a nagy nemzeti drámának már csak utolsó jelenetei folytak le előttem.” „Elmentem a Nagy- Bányai kormánybiztoshoz, hogy mit tegyek. Ez azt felelte: ő már nem kormánybiztos, menjek a térparancsnokhoz. Elmentem ehhez: Ez azt felelte ő már nem térparancsnok, menjek Szatmárra. Elmentem Szatmárra a térparancsnokhoz; ez azt mondta menjek Máramaros- Szigetre, de azt már nem cselekedtem meg, hanem visszaballagtam Nagy- Bányára, s a tüzértiszti egyenruhámat eltettem becses emlékeim közé.” Az osztrák és orosz hadak vezetőjével történt találkozását a következők szerint írja: „Itt láttam, Urbánt az osztrák és orosz hadak élén bevonulni Nagy-Váradra. Egy bányatiszt ismerősöm erőnek erejével rám elisputálta, hogy jelentkezem Urbánnál; neki személyes ismerőse, majd ő bemutat neki. Nagy nehezen ráálltam, s künn a piacon találtuk, ép azon a helyen, ahol nyolc hónappal ezelőtt Bemet láttam először. Mogorván kérdezte tőlem, mi voltam. „ Tüzértiszt”. Keményen végignézett rajtam a sokszor elpaskolt apró ezredes és azt felelte: „Mit csináljak önnel, ha a fejük odavan.”

A harcok mellett festett, verset írt. 1849. január 30.-án Puchner Szelindeknél megtámadta Bem József csapatát, de Zsumay vezetésével a Vilmos-huszárok visszaverték. 1849. február 14.-én Mezei József az irányítása alatt lévő ágyúkat hamarabb vezényelte az egyik völgybe, mint ahogy kellett volna, ezért Czecz ezredes elbocsátotta. Másnap a tüzérek az ágyukat Meggyesen a piacon felállították, ekkor az ezredes visszahívatta Mezeit és azt mondta a hadnagynak: Hallom, hogy ön csinosan fest, hát fessen le engem is. Mezei a vízfestékeit Vízaknán hagyta, mégis kerített festéket és Czecz ezredes arcképe néhány nap múlva elkészült. Temesváron történt, hogy Petőfit német tolmácsként hasznosították, Bem József tábornok Mezei Józsefet ekkor tüzér főhadnaggyá nevezte ki.

Bem József tábornok Erdélyi-hadjárata, táborozásai során Mezei József több festményt készített. Az első festménye Besztercén a Nigrajsz-üteg parancsnokáról készült. Petőfivel 1849. Január 28.-án Szelindeknél találkozott. Petőfivel együtt küldöttséggel együtt járult Bem tábornok elé: kérvén, engedje magát Mezei által megörökíteni. Bem hajthatatlan maradt, később Mezei József emlékezetből festette meg, amely Borsos fényképész másolatában később forgalomba került. Az erdélyi hadjárat során még megfestette: Bem tábornok hadsegédjét, Bayert, tüzérek parancsnokát, Müllert, Popescut román származású honvéd kapitányt, Maróthy János huszárkapitányt, Zágonyi Károly huszárhadnagyot, Mehádián lerajzolta a báró Dőry Pál huszárkapitány lovát, a Csernavölgy rablóbarlangjait. A szabadságharc után Nagybányán festett és verseket írt.

Mezei József festészete.

Mezei József a szabadságharc után Nagybányán vonta meg magát és a festészetnek, versírásnak szentelte ideje jelentős részét. Az ottani római katolikus templom számára megrendelt hat mellékoltár képeinek elkészítését ekkor tervezte meg, amelyet Pesten 1852-ben fejezte be. Pestre először 1850-ben ment, ahol hat hónapig Marastoni Jakab műtermében tanulmányozta a festészetet, a nagy mesterek műveit. Pénze közben elfogyott, ezért ismét visszatért Nagybányára, ahol újabb erővel fogott a festészethez. Két év alatt némi tőkére tett szert, ekkor 1852. február 12.-én, Nagybányán Guzman Paulinát vette feleségül. 1852-ben Pesten a Nagybányai római katolikus templom hat mellékoltárának képeit megfesti, majd a helyszínre viszi. Kislánya Franciska Anna Mária Szeréna 1853-ban született, március 8.-án keresztelték meg. Nagybányán hosszabb betegségbe esik, ezért nem tér vissza Pestre. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye megbízásai alapján mintegy ötven oltárképet, számos arcképet, csendéletet, életképet, tájképeket festett. Nagyon szívesen festett tájképeket, amelyekből többet a Pesti műegylet tárlatában kiállításra került, ezeket az egylet és magánosok megvették.

1857 év őszén Munkácsra ment a Nagy-Lucslai orosz templom négy főképét festeni. Öt hónapi munka után erősen megfázott, szeme megbetegedett. 1858 tavaszán Bécsben hat hétig gyógyíttatta a szemét, de a teljes gyógyulás elmaradt. 1958 őszén a családjával Munkácsra költözött, ekkor több mint négy évig tartózkodott itt. Templom képeket, arcképeket, tájképeket festett. 1962-ben Máramaros- Szigetre ment, utazásakor ismét megfázott, a szemei újra kezdtek gyengülni. 1963. februárban Nagy- Bányán a főoltár képet festette, de a munka ekkor már nagyon nehezen ment, ez volt az utolsó műve.

Muhi Sándor: Mezei József című könyvében, Nagy Gyöngyvér által összeállított az ismert alkotások jegyzéke részben szerepel: Oltárképek 28 darab, közgyűjteményekben található alkotások 13 darab, 1948-as forradalmárok 8 darab, aukcióban felbukkant, magántulajdonban vagy ismeretlen helyen lévő munkák 31 darab, a Pesti Műegylet kiállításain szereplő alkotások 11 darab, a művész megsegítésére kisorsolt képek 9 darab, összesen 100 darab. 

Mezei József festményei közül a következőket sorolom fel: Lovasok /1859, 42X59 cm, olaj, vászon/; Nagybányai táj /41x58 cm, olaj, vászon/; Szentháromság /Nagybánya/, Abonyi testvérek; Pieta /Máramarossziget/; Pieta /Nagybánya, 291x460 cm/; Borromeo Szent Károly /Máramarossziget, 283x460 cm/; Szent István / Csomaköz, 283x460 cm/; Fiatal nő zöld turbánban /75x58,5 cm, olaj, vászon/; Vágtató betyárok /42x58,5 cm, olaj, vászon, 1859/; Nápolyi idill /1850, olaj, vászon/; Petőfi Sándor /1846, Szatmár/; Krisztus rabokat szabadít fel és betegeket gyógyít /1850/; stb.

Mezei József festményei közül a következőket mutatom meg:

mezey_jozsef_4-1.jpg

                                                                   Nagybányai táj.

mezey_jozsef_23-1.jpg

                                                                   Nápolyi idill, 1850.

mezey_jozsef_18-1.jpg

                                                                 Pihenő parasztok.

mezey_jozsef_25-1.jpg

                                                             Két csikós, 1859.

mezey_jozsef_21-1.jpg                                                 Fiatal nő zöld turbánban, 1855.

mezey_jozsef_11-1.jpg

                                                        Abonyi testvérek.

mezey_jozsef_13-1.jpg

                                                         Szentháromság, Nagybánya.

mezey_jozsef_26-1.jpg

                                             Krisztus rabokat szabadít fel és betegeket gyógyít.1850.

Mezei József irodalmi tevékenysége.

A fiatal Mezei József irodalmi, költői, rajzolási, festői készsége, tehetsége korán megmutatkozott. Szénnel, krétával történő rajzolása az írástanulással egy időben jelentkezett, gimnazista korában már arcképeket festett. 14 éves korában regényt-, 15 évesen három felvonásos színművet szerzett, a következő évben ötszáz versből álló pásztori játékot írt. Korán, 18 éves korában, 1841-ben édesapja elhalálozott, a megélhetéséről saját magának kellett gondoskodnia. Kezdetben nevelőként, később mérnök-gyakornokként kereste meg a kenyerét. A kialakult helyzetben nem volt lehetősége a festészeti tehetségét akadémián képezni. Önszorgalomból szenvedéllyel rajzolt tollal és irónnal acélmetszeteket készített, később olajjal kezdett festeni, néhány hónap múlva már arcképeket is készített. Az 1848-as szabadságharc időszakában, a Bem József tábornok vezette Erdélyi hadjáratban tüzérfőhadnagyként harcolt, közben arcképeket festett. A szabadságharc után Nagybányán nagy odaadással festett és verseket írt.

A festői munkája, az utazgatások alatt 1857-ben Munkácson erősen megfázott, amely szembetegséggel járt. 1858 tavaszán Bécsben hat hétig gyógyíttatta magát, aminek következtében a szembetegsége sokat javult. 1858 őszén a családjával Munkácsra költözött és négy évig folytatta a festői munkáját. 1862-ben Máramaros- Szigetre történő utazásakor újra megfázott, sajnos a szeme ismét kezdett gyengülni. 1863-ban Nagybányán a főoltárképet nagyon nehezen tudta befejezni, ez volt az utolsó műve.

A szeme gyógyításával igyekezett foglalkozni; felkereste a Torjai kénes barlangot, 1864 őszén, Budán a dr. Siklósy vízgyógyintézetben is megfordult, sajnos eredmény nem mutatott, a szeme nem javult.

Ezt követően több mint tíz évig Pesten, egyik leghőbb párfogója, a jótékonyságairól ismeretes Szűcs Lajosné – aki Jókai Nagymamájának volt a testvére – keleti fekvésű, szép kétemeletes, háromszintes, az első és második emelet belső körfolyosós, a belső udvar négyszögletes házában, Múzeum körút 5. szám alatt biztosított számára lakást és támogatást. A Nemzeti Múzeummal csak nem átellenben, itt volt Jókai Móréknak a lakásuk is. Innen igyekezett a Pesti és Bécsi orvosokkal gyógyíttatni a szemét, de nem járt sikerrel. Szűcs Lajosné nagylelkű jól tevőjének halála után a megélhetés nehéz gondjaival kellett küzdenie. A megtört Mezei József a költészetben kereset vigaszt.

  mezeibpl_5.jpgBudapest, Múzeum körút 5. számú ház keleti oldala, Mezei József 1865-1877 között itt lakott.

mezeibpl_2.jpg

Budapest, Múzeum körút 5. szám alatti ház belső udvara./2015.PL/

Mezei József felhívása: „ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Midőn évek előtt a sors csapása látásomtól megfosztott, s festészeti pályám folytatására képtelenné tett, hazám nemes lelkű hölgyeinek, és fiainak, irányomban, oly nagymérvben tanúsított meleg részvéte, és támogatása, erőt és bátorságot adott lelkemnek a legszomorúbb helyzetében is tovább munkálkodni. E munka terményeit most egy kötet költeménybe közrebocsátani szándékoztam, s bátor vagyok azt a nemes lelkű közönség pártolásába ajánlani. A kötet folyó év decemberében fog megjelenni. Előfizetési ára fűzve 1 forint, díszkötésben 2 forint. Szíves gyűjtőimnek postán, bérmentve fog eszközöltetni. Tisztelettel felkérem a szíves Gyűjtőket és előfizetőket, hogy az előfizetési íveket a pénzzel együtt December 20-ig hozzám beküldeni szíveskedjenek. Pest, 1869 nov. 20-án Mezei József” Háromszéken is közzétették a felhívást és rövid idő alatt 49 megrendelőt írtak össze /Sepsiszentgyörgy 30, Köpec 15, Bikfalva 3, Kilyén 1 példány/. Mezei József: Költeményei, III kiadást ért meg. A kétezer négyszáz előfizetőt három kiadással lehetett kielégíteni. Nagy öröm számomra, hogy a III. kiadásból az antikváriumból sikerült 2015. március 9.-én egy példányt beszerezni.

mezei_jkoltemenyei_2-1.jpg

                                        Mezei József: Költeményei. 1870.

mezei_j_koltermenyei_2-1.jpg

                                                                      Díszkötés.

Mezei József neje megtanulta a postakezelést, 1877-től Promontoron /napjainkban Budafok/ lett postamester, Pestről ideköltöztek. A leírás szerint Mezei József Budafokon hunyt el, a levéltárban, temetői nyilvántartásban kerestem a halálára, sírhelyére vonatkozó adatokat, sajnos nem találtam.

Az interneten megtaláltam Promontor-Budafok Polgárok Gyűjteményének anyagát, ezt követően felvettem a vezetőjével, Fonyódi Ferenccel a kapcsolatot. Fonyódi Ferenc önzetlen segítségéért hálás köszönetem ez úton is szeretném kifejezni. A gyűjtőmunkám során sok hasonló segítőkészséggel találkoztam, a munkában ezek mindég egy újabb lendületet adtak. A levelem után három napra Fonyódi Ferenc a következő választ írta: „Tisztelt Pénzes Úr! Ígéretemnek megfelelően megnéztem a Budafoki Szent Lipót Templom halotti anyakönyveiben az 1882 évben Budafokon elhunytak adatait. Sajnos 1882. szeptember hónapban, nem találtam meg Mezei József nevét. Biztonságból az egész 1882-es évet és az 1881 és 1883 évet is átnéztem, de itt sem találtam. Feltételezhető, hogy Mezei József egy akkori budai kórházban, vagy egyéb helyen hunyt el, ahol saját halotti anyakönyvet vezettek. A régebbi temető a jelenlegi Árpád utca 2. szám területén van, ez betelt és helyén ma egy általános iskola áll, ez 1890-es évek végén épült. Néhány sír átkerült az új temetőbe, ahol kripták létesültek, itt az első temetés 1887-ben volt. Az akkori exhumáláskor a régebben temetettek egy közös sírban, Krisztus feszület alatt nyugszanak. A régi temető halottairól nem találok temető könyvet. A Szent Lipót Plébánia 1879-es évben egy úgynevezett lélek összeírást végzett az akkori Promontoron/Budafokon lakó római katolikus és egyéb vallású, családokról, személyekről. Ebben a plébánián őrzött könyvben, az egyház külön engedélyével megkerestem Mezei Józsefről és Guzman Paulina postamestertől a feljegyzést. A háztulajdonosok osztrák illetőségű borkereskedők voltak. A házat az 1900-as évek elején lebontották és helyén épült fel a Magyar Királyi Pincemester Tanfolyam épülete, ez mai Soós István Borászati Iskola. Üdvözlettel; Fonyódi Ferenc.”

mezei_jozsef_osszeiras_1879_1-1.jpg

                    Promontor/Budafok Szent Lipót Plébánia 1879 évi összeírásról készült könyv másolta.

Muhi Sándor leírás szerint Mezei József 1882. szeptember 8.-án halt meg, sírja a Kerepesi úti temetőben /Fiumei úti Nemzeti Sírkert/ volt, a parcellát átrendezték, ezért ennek helye ma már ismeretlen. /13/


A Vasárnapi Újság 1882. XXIX. évfolyam, 38. számában, Budapest, szeptember 17.-én Mezei József haláláról a következők jelentek meg: ”Mezey József, a világtalanná lett festő, aki aztán a költészettel foglalkozott, e hó 8-án elhunyt a fővárosban 59 éves korában. A szabadságharcban tüzérfőhadnagy volt, s a festészetben is képzettséggel bírt. E téren sokat lehetett várni tehetségétől, de szembaj lepte meg, az ecsetet félre kellett tennie. Nem sokára tökéletes megvakult. Ekkor a költészetben keresett vigaszt. Meleg érzelmű költeményeit tollba diktálta, s egy kötet néhány év előtt meg is jelent ezek közül. A szépirodalmi lapokban gyakran lehetett nevével találkozni. Az utóbbi éveket Promontoron töltötte. Viszontagságos életéveket neje, született Guzman Paulina osztotta meg vele.”


A gyászjelentés szövege: „Mezey Józsefné, szül. Guzman Paulina úgy saját, mint összes rokonai nevében bánattól mélyen lesújtva tudatja, sokat szenvedett szeretet férjének, MEZEY JÓZSEF 1948-49-iki volt tüzér-főhadnagy, költő és festőművész f. é. szeptember hó 8-án, életének 59. évében, agyszédülés következtében történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hűlt tetemei f. hó 10-én d. u. 4 órakor fognak az Üllői úti egyetemi kórodáról a Kerepesi úti temetőbe örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat Promontoron f. hó 11.-én d. e. 10 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Budapest, 1882. szeptember 8. BÉKE PORAI FELETT!”/13/

A Kislétaiak, Kislétáról elszármazottak érezzük kötelességünknek a Kislétai születésű Mezei József festőművész, költő, 1848-as tüzérfőhadnagy példaértékű munkásságának, emlékének ápolását, a példaértékű történelmünk szellemének mindennapjainkban történő jelenlétét.

 

Irodalmi jegyzék:

1. Magyar Országos Levéltár, Pócspetri Római Katolikus Egyház nyilvántartása, A 882, A 883 mikrofilmek. 2. Sinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 3. Régi magyar festők, Művészet, 1910. 4. Vasárnapi Újság 1880.13-23. száma, Visszaemlékezések a szabadságharcra. 5. Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. Ungvár. 6. Nagybányai Internet újság: Könyv készül Mezei József festőről. 7. Mezei József – Wikipédia. 8. Mezei József: Költeményei. Pest, 1870. 9. Udvari István: A munkácsi egyházmegye oktatásügye a XVIII. században. 10. Misztice – Wikipédia. 11. Régi Szatmár: Tájékoztató Nagy Gyöngyvértől. 12. Vasárnapi Újság 1882. 38. száma, Mezei József haláláról. 13. Muhi Sándor: Mezei József, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2015.

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr247263947

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.