Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Kislétai születésű Mikó János /1922-1995/ országgyűlési képviselő.

2016.09.11. 15:37 Pénzes László

MikóJános_4-1.jpg 

                                                        Mikó János fiatalkorában

MikóJános_1-1.jpg

                                           Országgyűlési képviselő korában készült fényképe.

Mikó János Kislétán sokgyermekes szegény családban, első gyerekként, Kisléta déli részén született 1922. május 23.-án. Édesapja Mikó János /-1973/, édesanyja Zilai Erzsébet /-1983/. A nagycsalád 1945 előtt napszámból élt, az 1945-ös földosztáskor gyerekenként egy hold, összesen hét hold földet kaptak, 1949-től a család a szövetkezetben dolgozott. A család múltjáról 2014. április 16.-án, egy szerdai napon Mikó Erzsébettel /született 1928.06.15./, a 86 éves Madai Péternével, a Kisléta központtól nem messze, Kállai utca 1. szám alatt lévő családi házában beszélgettem. A bevásárlásról tartott hazafelé két nagy szatyorral, amik nem voltak könnyűek. A Kislétai „Rákóczi”Termelőszövetkezetben fizikai munkásként dolgozott, 55 évesen ment nyugdíjba, 17.000 forinttal indult a nyugdíja, jelenleg 100.000 forint körül van. A férje már nem él, a fiával és unokájával lakik együtt. A fia 50 év körüli, munkanélküli, nem rég hívták be közmunkára, a 23 éves unokája kőműves végzettsége van, jelenleg a 4 km-re lévő Pócspetri Fatelepre jár naponta kerékpárral, közzel egy éve ott talált munkát. Nehéz fizikai munka, de csinálja, Erzsike néni a nagymamája nagyon elégedett az unokájával. Mikó Jánosnak hat testvére volt, négy fiú és két lány. Mikó Károly/1923-/ felesége Lánczi Julianna, Mikó László /1926-/ felesége Fodor Julianna, Mikó Erzsébet /1928-/ férje Madai Péter, Mikó Géza /1931-/ felesége Vajda Margit, Mikó Mária /1933-/ férje Rácz László, Mikó Lajos /1936-/ felesége Laza Margit.

Mikó János országgyűlési képviselő felesége Havasi Anna, a család alapításakor Kisléta déli részén lévő Nyírgelsei utcában építkeztek, az életük végéig ott laktak. Mikó János eredetileg mezőgazdasági munkás volt, nyolc általános iskolai osztályt végzett, 1945 után bekapcsolódott a mozgalmi munkában, különböző politikai és szakmai tanfolyamokat végzett. A Kislétai szövetkezeti mozgalom beindításától aktív szerepet vállalt. A Magyar Szocialista Munkáspártnak tagja volt. Mikó János az 1959-60-as termelőszövetkezeti szervezés előtt a Kislétai „Rákóczi” Termelőszövetkezet elnöke. Az 1960. január 27.-én tartott alakuló közgyűlésen az újból belépő 225 családdal Kisléta 98 %-os szervezettséggel termelőszövetkezeti község lett. Továbbra is Mikó Jánost a korábbi elnököt választották meg az új elnöknek. A munkakört 1975-ig látta el, a három község, Kisléta, Pócspetri, Máriapócs közös termelőszövetkezetének megalakulásáig. Ezt követően, mint nyugdíjas termelőszövetkezeti elnök sokáig tagja volt az egyesített szövetkezet vezetőségének. Mikó János irányítása alatt a Kislétai „Rákóczi” Termelőszövetkezet a Nyírbátori Járási- megyei, országos szinten is a rossz adottságok ellenére eredményesen működött, dinamikusan fejlődött, az új eljárásokat elsők között vezette be. 1968-ban átvette a Máriapócsi „Zöldmező” Termelőszövetkezet elnöki teendőit is, amit közel egy évig látott el.

Mikó János családjában egy gyerek született, fiát is Mikó Jánosnak nevezték el. A Nyíregyházi Főiskola Gépészeti Karát végezte el, ezt követően az egyesült szövetkezetben dolgozott. Családot alapított, felesége Lengyel Piroska, három gyerekük született. A fiatal Mikó János nagyon fiatalon meghalt, amit a szülei, felesége, gyerekek nagyon nehezen tudtak feldolgozni. Idős Mikó János, a testvére Mikó Erzsébet, Madai Péterné elbeszélése szerint a fia elvesztése, halála nagyon megviselte, belebetegedett, alig étkezett, a gyógyszereket sem mindég vette be, olyan kijelentései is volt, a fia nélkül nem érdemes élnie. Kislétán 1995. április 4.-én halt meg. Nagyon sajnálom, hogy az életét ilyen körülmények között kellett befejezni, nyugodjon békébe.

MikóJános_2-1.jpg

                                                             Mikó János a fiával.

A Kislétai termelőszövetkezet történetének feldolgozása, a személyes élményeim alapján Mikó János termelőszövetkezeti elnök, országgyűlési képviselő az egyszerűsége mellett kiváló szervező, következetes vezető, erkölcsileg fedhetetlen, a szövetkezetéért, a közösségéért fáradhatatlanul munkálkodó szakember, az új iránti fogékonysága példaértékű az utókor számára is.

Személyes találkozásaim: 1955-ben a termelőszövetkezet központja mögötti táblák egyik fasorán, az első Kislétai futballpálya mellett legeltettem a szüleim két tehenét, amikor gyalog arra járt és hosszan beszélgetett velem, nagyon jól esett az érdeklődése. 1962-ben Budapesten jártam egyetemre és az egyik szakdolgozatban közel 20 oldalon a Máriapócsi Könnyező Szűzanya történetét dolgoztam fel. Személyesen Mikó Jánostól kértem, hogy a gépíró legépelje, amit engedélyezett és szólt is a gépírónőnek, hogy csinálja meg, az eredeti példány még mindég a rendelkezésemre áll. Természetesen a segítségét soha nem tudtam elfelejteni.

A választójog változásának történeti áttekintése: Magyarországon a rendi képviselettel szemben az 1848.V.tc. teremtette meg a népképviselet elvén alapuló országgyűlés választásának lehetőségét. A törvény vagyoni és műveltségi cenzust vezetett be, kizárta a szavazásból a nőket, a vagyontalanokat és a gazdai hatalom alatt állókat, de még így is 3 % fölé emelkedett a szavazásra jogosultak száma. A dualizmus idején /1867-1918/ az 1877-es választójogi törvény módosította a választási rendszert, vagyoni cenzus helyett adócenzust vezetett be, a választára jogosultak száma 7 %-ra emelkedett. 1918-ban a Károlyi-kormány alatt vezették be az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és a nőkre is kiterjedő választójogot. Minden 21. életévét betöltött férfi és minden 24. életévét betöltő nő rendelkezet választójoggal. A nők esetében írni-olvasni tudás is feltétel volt. Ekkor a választásra jogosultak száma 40 %-ra emelkedett, Európában az élvonalba kerültünk. A forradalmak utáni konszolidáció során, az új rendelkezések alapján a lakosság körülbelül 30 %-a rendelkezett választási jogosultsággal. 1922-ben /lex Bethlen/ rendeleti úton a korhatár felemelése /24, illetve30 év/ mellett műveltségi cenzust, 10 éves állampolgárságot, bizonyos idejű helyben lakást, vidéki választókerületekben nyílt szavazást írt elő. 1926. novemberben megszervezik a felsőházat, így kétkamarás parlament jön létre. 1938-ban a választójogi törvény intézményesítette a titkos szavazást, de szigorította az ajánlási rendszert és plurális választójogot vezetett be, a vidéki lakos szavazata 1,58 %-ot ért. A két világháború közötti Magyarországon a választójog korlátozottan érvényesült. 1945. évi VIII. törvény alapján a választásra jogosultak száma elérte a 66 %-ot. Az 1949-es választójogi törvény az egy párti rendszerre épült. A választásra jogosultak száma a Kádár korban nő meg ugrásszerűen, eléri a 80 %-ot.

Az 1967-es országgyűlési és helyi tanácstagi választást március 19-én tartották. Röviden a rendelkezésre álló adatok alapján ezzel foglalkozom, mivel a Kislétai Mikó Jánost ekkor választották meg a Szabolcs-Szatmár megye 9. számú egyéni választókerületében országgyűlési képviselőnek. A választás különlegességét az adta, hogy az 1949-ben bevezetett választási rendszert eltörölték és helyette az 1966. évi III. törvénycikkben foglalt módon Magyarország területét 349 egyéni választókerületre osztották fel. Jelölő szervezet továbbra is kizárólag a Hazafias Népfront (HNF) lehetett. A nem párttagok számára is megnyílt a lehetőség a jelölésre. Húsz év után lehetőség volt a többes jelölés is. Mindegyik jelölt a Népfront programját képviselte. Egyéni programmal sem HNF, sem független jelöltként nem lehetett indulni. Az 1967. március 19.-i választáson 349 országgyűlési képviselőt és 84.508 tanácstagot választottak meg. A választójogosultak száma 7.215.408, ebből 98,8 % élt a szavazati jogával. A Hazafias Népfront jelöltjére 99,7 %, ellenük 0,3 % szavazott. Az összes 349 parlamenti képviselők közül 259 MSZMP tag, 90 pártonkívüli lett. A 84.508 tanácstag választása során 608 választási kerületben volt kettős vagy többes jelölt.

Az országgyűlési könyvtárban, az interneten is fellelhető Országgyűlési napló 1967. I. első kötet 1967.04.14.-1968.12.19., 1967 II. kötet 1969.04.17.-1971.02.10., a 42 ülésnapról készült tájékoztató és mellékletek alapján Magyarország 349 egyéni országgyűlési választókerületből Szabolcs-Szatmár megyében 19 volt. Az országgyűlési választókerületek székhelyei és képviselői a következők voltak: 1. Nyíregyháza, Biszku Béla; 2. Nyíregyháza, Orosz Ferenc; 3. Újfehértó, Polc János; 4. Gáva, Borbély János; 5. Nagyhalász, Váci Mihály; 6. Nyírbogdány, Fülöp János; 7. Nagykálló, Bojtor Miklós; 8. Nyírbéltek, Hornung Mátyás; 9. Nyírbátor. Mikó János; 10. Baktalórántháza, Szviridov Ivánné; 11. Mátészalka, Fekszi István; 12. Nagyecsed, Csürös János; 13. Csenger, Dancs József; 14. Fehérgyarmat, Bánóczi Gyula; 15. Vásárosnamény, Esze Gábor; 16. Nyírtas, Erdei Lászlóné; 17. Záhony, Tóth Géza; 18. Kisvárda, Kovács Magdolna; 19. Tiszalök, Borivó Károly. Az országgyűlés 1. alakuló ülése 1967. április 14. én, Pénteken 11 órakor került megtartásra Dr. Harrer Ferenc korelnök és Kállai Gyula elnökletével. Az országgyűlés elnöke Kállai Gyula, alelnökök Beresztóczy Miklós, Vass Istvánné, jegyzők Galló Ernő, Papp Lajos, Póla Károlyné, Posta László, Polyák János, Prieszol Olga lett. Az országgyűlés négy éve alatt 42 ülést tartottak, a Szabolcs-Szatmár megyei képviselők közül 12 szónokolt, illetve a napirenden lévő témákhoz szólt hozzá: Biszku Béla, Bánóczi Gyula, Borbély Jánosné, Borivó János, Gyürös János, Erdei Lászlóné, Fekszi István, Fülöp János, Hornung Mátyás, Kovács Magdolna, Tóth Géza, Sviridov Ivánné.

A Kislétai Mikó János az országgyűlésben 1967. április 14.-tól 1971. február 10.-ig a Szabolcs- Szatmár megyei 9.-es választókerületet, a Nyírbátori járás tíz községét, Aporliget, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Nyírvasvári, Pócspetri, Terem községeket képviselte.

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr856886037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.