Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Kislétai Görög Katolikus Egyházi Iskola története.

2016.09.11. 15:41 Pénzes László

kisletagorgk_isk.jpg
Görög Katolikus Egyházi Iskola, Községi Gondozási Központként működik. 2013.

2015. augusztus közepén részt vettem a Kislétai Görög Katolikus Egyház vasárnapi szentmiséjén. A szentmisét ifj. Orosz Árpád lelkész tartotta. Az előzetes tervemnek megfelelően sikerült találkoznom a lelkésszel, kértem a támogatását Telepi György emléktábla elhelyezésére, emlékkiállítás megtartására és az egyház irattárába történő betekintésem lehetőségére. A kéréseimre pozitív választ kaptam, a helyszínen lévő Bunya Jánosné, Bihari Erzsébetet, jegyzőt megbízta, hogy segítse a munkámat. Az irattárban talált, az egyházi iskolára vonatkozó anyagokat feldolgoztam és összefoglaló jelleggel rögzítettem.

A Kislétai Görög Katolikus Egyház 1912 előtt a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyében, a Szabolcs vármegyében fekvő Máriapócsi Esperesi Kerülethez tartozott. Az 1905 évi egyházi leltár az egyházi iskolára vonatkozó adatokat is tartalmaz. Az 1774 évi összeírásban fából készült új iskolát is összeírtak. 1769-ben a kántortanítói lakás fából való építését megkezdték, ami egy szobából, előszobából és kamrából fog állni. A különálló iskola Tirczák Gyula püspök, Szaplonczay György lelkész időszaka alatt téglából, vályogból, zsindelytetővel, egy tanteremmel, előszobával 1903-ban épült. Mérete: 10 m hosszú, 8 m széles, 4 m magas. Az iskolai felszerelések: órarend 1, Szabolcs vármegye térképe 1, fali térképek Magyarország 4, Európa 1, Ázsia 1, Afrika 1, Amerika 1, Ausztrália 1, természetrajzi képek 31, fali olvasótáblák 24, számológép 1, fekete tábla 1, iskolapad 16, asztal 1, szék 1, felvételi napló 1, előmeneteli mulasztási napló 1, Néptanítók lapja 2 évf., ruhafogas 2, kályha 1, ablak 4, ajtó 2, zár 2, kulcs 2.


A Kislétai Görög Katolikus Hitközség 1920. augusztus 1.-én hitközségi gyűlést tartott. Rojkovich Pál görög katolikus lelkész, iskolaszéki elnök javasolja, hogy a hitközség új iskolát építsen. A hitközség a jelenlévő 43 aláírással a javaslatot elfogadta és felhatalmazta az iskolaszéki elnököt a terv és költségvetés elkészíttetésére. A hitközség az építkezés költségeit önkéntes adományokra alapozta. Az ajánlatok átvételével Gebri János főgondnok, a pénz kezelésével Dani Péter és Papp János pénztárnokok lettek megbízva. a különböző intézkedések megfogalmazása mellett, rögzítésre került, hogy az új iskola alapja 1920-ban elkészüljön, az egész iskola építése 1921 tavaszán befejeződjön. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskola tervrajzát Hajdúdorogi püspök Miklósy István 1921. április 17.-én, 982/1921 szám alatt jóváhagyta. Rojkovich Pál iskolaszéki elnök és Molnár Emmánuel iskolaszéki jegyző aláírásával 1921. június 6.-án a m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz kérvénnyel fordultak az iskola építési államsegély kiutalásáért. Az egy tantermes iskola megépült.
kisleta_gkiskola_1-1.jpg
Tervrajz a Görög Katolikus Elemi Iskoláról, 1921.02.10.

A Kislétán építendő Görög Katolikus Elemi Iskola második tanterem hozzáépítésével kapcsolatos költségvetést találtam az irattárban. Az iskola bővítésére vonatkozó költségvetést a m. kir. Vallás és Közoktatási Minisztérium Műszaki Ügyosztálya 9000 pengőben 1928.12.5.-én hagyta jóvá. Az elemi iskola toldalék épületének felülvizsgálati jegyzőkönyvet 1930. március 17.-én vették fel. A jegyzőkönyvet a Nyíregyházi m. kir. Államépítészeti Hivatal képviseletében Grosz Zoltán kir. főmérnök, felülvizsgáló, a Kislétai Görög Katolikus Egyház képviseletében Rojkovich Pál lelkész, Papp János főgondnok írta alá. A szerződött munka tényleges befejezésének időpontja 1929. szeptember 20. A hiánypótlásokra 500 pengő lett visszatartva. Az eredeti tervtől eltérően az égetett vörös tégla helyett a „Bóni” Gyártelep mész homoktéglája lett felhasználva. 1941-ben 2 szobás tanítói lakás épült. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskola, építési államsegélybe részesült 1928-ban 7000 pengő, 1939-ben 6000 pengő, 1941-ben 2000 pengő.
kisleta_gkiskola_3-1.jpg
Egy tanterem hozzáépítési tervrajz, tervezte Erkulenz Ernő okl. építészmérnök, 1928.09.12.

Kozár Mihály kántortanító 1893.július 1.-től dolgozik Kislétán. Az 1893. június 6.-án készült „Díjlevél”-ben a következők vannak rögzítve: 1. A görög katolikus kántor-tanító Kozár Mihály Kisléta községben 1893. július 1.-től van alkalmazva. Előzőleg 2 évig, mint segéd-tanító Ópályi községben működött. 2. A kántor-tanító javadalmazásához tartozik 16 kataszteri hold 383 négyszögöl föld, amelynek kataszteri évi tiszta jövedelme 54 frt. 12 kr. 3. Párbér minden földes gazda páronként 1 véka gabona, összesen 40 véka gabona. Zsellérek és családok fizetnek páronként ½ véka tengerit, összesen 24 véka tengeri. Összesen 75 frt. 4 kr. jelent. 4. Stóla, állítólagos jövedelem 47 frt. 5. Tandíj az egyházi pénztárból 100 frt. 6. Ismétlő iskolára 20 frt. Összes bevétel 293 frt. 64 kr. A levonások után a kántor-tanító javadalmazása 271 frt. 64 kr.

Nádasy László tanító szolgálati idő kezdete 1896. október 1. Született 1874. október 13. Tanítói oklevelet Ungváron, egyházi jellegű iskolában 1896-ban szerezte.

Molnár Emmánuel kántor-tanító Kislétán 1912. október 1.-től működik. 1890-ben született. Tanképesítő oklevél kiállítása Ungváron, 1905. június 17. Első kántor-tanítói állásának időpontja 1905. október 25. „Díjlevél”, kiállítva 1911.november 28. alapján 1. Készpénzbeli jövedelme tandíjból az adóhivataltól 300 korona, stóla jövedelem 94 korona. 2. Ingatlanok jövedelme a kántori munkáért 16 hold 383 négyszögöl szántó, rét, legelő, kert, 108,24 korona. 3. Természetbeni járandóságok 10 mázsa rozs, 100 korona, 6 mázsa tengeri, 45,60 korona. 4. Be nem számítható jövedelem, lakás, istálló, kert, ismétlői iskoladíj 40 korona. 5. Államsegély 414 korona, korpótlék 100 korona. Összesen 1001 korona 84 fillér. Katonai szolgálatra a Munkácsi Honvéd Kiegészítő Parancsnokságra vonult be. A kényszernyugdíjazási eljárás alapján 1923. november 1.-től véglegesen nyugdíjba ment.

Neumányi Gizella 1917. szeptember 1.-től 1918. június 30.-ig - Molnár Emmánuel „a háború alatt tényleges katonai szolgálatot teljesít”- segéd tanítói állást lát el. A Szabolcs vármegye Közigazgatási Bizottsága 2027/1918 számú levele alapján az alkalmazás idejére havi 60 korona, 1917. szeptember és október havára havi 50 korona, a többi hónapokra havi 80 korona háborús segélyt állapított meg. Az elemi népiskola tanítói oklevelet 1915-ben a Debreceni Svetits Intézetben kapta meg.

Gebri Mihály kántor-tanító az iskolánál 1922.szeptember 1.-től működik. A kántor-tanítói oklevelet 1922.június 27.-én, Nyíregyházán, 389/1922. számon állították ki, plusz kántori képzésben vett részt. Született 1902. június 25., görög katolikus, nős, hat gyereke van. A görög katolikus iskolaszéki gyűlésen, 1923.08.04.-én, a „Néptanítók” lapjában meghirdetett pályázat után az iskolaszék kántor-tanítónak választja meg. Az iskolaszéki tagok voltak: Rojkovich Pál iskolaszéki elnök, Papp János jegyző, Gebri János és Bokor Mihály gondnokok, Áncsák Sándor, Cs Popovics György, Dani József, Dani Péter, Demeter Mihály, Lengyel Pál, Papp János, Popovics Miklós, id. Truczkó György, ifj. Truczkó János, Reszkető Mihály, Varga Péter. A Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozó Szabolcs vármegye területén Máriapócsi Esperesi kerületbe osztott Kislétai Görög Katolikus Egyház Népiskolájánál rendszeresített kántor-tanítói állomásra megválasztott, az egyházmegyei püspöki kormány által kinevezett Gebri Mihály részére kiadott „Díjlevél”-ben szereplő adatok alapján az összes jövedelme megegyezik az elődje Molnár Emmánuel kántor-tanító jövedelmével, 1001 korona 84 fillér. A kerületi esperes Gebri Mihály Kislétai kántor-tanítót 1939.december 18.-án címzetes igazgatóvá nevezte ki.

Laskay Jenőt Nyíregyházi lakost, okleveles elemi iskolai tanítót a Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskolához rendes tanítóvá, második tanítónak 1929. szeptember 13.-ával kinevezték. Született 1892.06.10., tanítói oklevél kelte 1915.06.09.

Az elemi iskolák részére előírt statisztikai kimutatásokból a rendelkezésre állókból, a következők szerint összefoglalókat készítettem.

Statisztikai Kimutatás az 1903/4. tanévre. Kelt: Kisléta 1904. június 27. Aláírta: Nádasy László tanító, Szaplonczay György iskolaszéki elnök. Az állam a tanító fizetéséhez 214 korona arányban járul hozzá. Mindennapi iskolában négy osztályba járók 92 fő /47 fiú, 45 leány/, általános ismétlő iskolába járók 34 fő /16 fiú, 18 leány/, mindösszesen 126 fő. Az iskola bevételei: - tan- és beiratkozási díjak 200 K, - segélyek és járulékok 314 K, - községi segélyek és járulékok 27 K, - összes bevétel 565 K. Az iskola kiadásai: - fizetés készpénzben 414 K, - korpótlékok 100 K, - fűtés, világítás, tisztogatás, javítás 40 K, - szegény tanulók segélyezése 11 K, - összesen kiadás 465 K.

Statisztikai Kimutatás az 1916/1917. tanévre. Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskolában négy osztályba járó tanulók: 38 fő /23 fiú, 15 leány/. Aláíró: Neumányi Gizella.

Statisztikai Kimutatás az 1936/1937. tanévre. Kislétai görög Katolikus Elemi Népiskolába hat osztályba járók 118 fő / 61 fiú, 57 leány/, az ismétlő, továbbképző tanulói három osztályba 51 fő /23 fiú, 28 leány/. Iskola tanszemélyzete: Rojkovich Pál I.-VI., Laskay Jenő IV.-VI., Gebri Mihály I.-III.

Statisztikai adatok 1939. október 1. Mindennapi iskolába járó tanulók 107 fő hat osztályban /60 fiú, 47 leány/, továbbképzőbe járó tanulók 48 fő három osztályban /25 fiú, 23 leány/. A feltett kérdésekre adott válaszok. kielégítő-e a tanulók táplálkozása? válasz nem/10 % jó/, ruházata? válasz nem / 15 % jó/, tan- és írószerekkel ellátás? válasz nem /40 % jó/.

Statisztikai adatok a mindennapi iskolába járó tanulókról 1940, 1941, 1942, 1943 tanévben:

Sor-szám Év Nem Osztály
I. II. III. IV. V. VI. Összesen
1. 1940 Fiúk 15 12 10 10 10 10 67
2. Leányok 9 5 13 9 8 6 50
3. 1940 Összesen 24 17 23 19 18 16 117
4. 1941 Fiúk 10 14 13 9 7 10 63
5. Leányok 6 10 4 11 8 8 47
6. 1941 Összesen 16 14 17 20 15 18 110
7. 1942 Fiúk 3 13 10 11 9 6 52
8. Leányok 9 5 10 3 9 8 44
9. 1942 Összesen 12 18 20 14 18 14 96
10. 1943 Fiúk 20 1 12 10 9 9 61
11. Leányok 13 6 5 11 3 7 45
12. 1943 Összesen 33 7 17 21 12 16 106

A Népiskolai Épületek Állapotára vonatkozó 1942. október 1.-i adatok: két tantermes 62 m2, 60 m2, udvar 822 m2, kert 1110 m2, épült 1921-ben egy tanterem, 1929-ben plusz egy tanterem, alapja kő szigetelve, fal egyik vályog, másik tégla, tető bádog, tanterem padozata deszka, belmagassága 3,8 m, állapota jó.
A tanulók táplálkozása 1940-ben 40 % rossz, 50 % gyenge, 1941-ben 50 % rossz, 40 % gyenge, 1942-ben 60 % rossz, 30 % gyenge, 1943-ban 30 % rossz, 60 % gyenge. A tanulók ruházata 1940-ben15 % rossz, 70 % gyenge, 1941-ben 50 % rossz, 40 % gyenge, 1943-ban 40 % rossz, 30 % gyenge, 1943-ban 30 % jó.
12 évet betöltött fiatalok, de az elemi iskola VI. osztályát nem végezte el 1932-ben 7 fő, 1935-ben 5 fő, 1937-ben 6 fő, 1939-ben 5 fő.

A Kislétai Görög Katolikus Iskola minden évben költségvetéssel rendelkezett, amelyet az iskolaszék hagyott jóvá. Az irattárban talált költségvetések és a jóváhagyást tartalmazó jegyzőkönyvek közül az 1926 évit ismertetem. Az 1926 évi költségvetést és az iskolai adó kivetését 1925. december 5.-én hagyta jóvá az iskolaszék. Jelen voltak: Rojkovich Pál lelkész, iskolaszéki elnök, Gebri Mihály jegyző, Papp János, Dani József és Bokor Mihály gondnokok, Dani Péter, Demeter Mihály, Popovics Miklós, Cs. Popovics György, Truckó György, Áncsák Sándor, Truckó János, Varga Péter, Varga István, Lengyel Pál, reszkető Mihály iskolaszéki tagok. A költségvetésben bevételként szerepel; iskola mulasztási birságból 170.000 korona, kivetendő iskolai adóból 3.302.250 korona, összesen bevétel 3.472.250 korona, kiadásként szerepel; tanítói nyugdíjra 2.040.000 korona, tanítói ház adójára 280.000 korona, iskola kisebb javítására 400.000 korona, iskola szolga fizetésére 170.000 korona, fűtőanyagra 500.000 korona, nyomtatványokra 30.000 korona, előre nem láthatókra 52.250 korona, összesen kiadás 3.472.250 korona. Az iskolai adót újból meg kellett állapítani, mert a püspök nem hagyta jóvá, mivel a tanköteles gyerekek után egy korona volt megállapítva. Az új megemelt iskolai adó 1926. július 11.-én lett megállapítva; a lelkésznek fizetett 2 véka párbér esetén 2,1 korona, az 1 vékások1,05 korona, ½ vékások 0,525 korona. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskola 1926 évi iskolai adónak „Kivetési lajstroma” szerint 183 fő részére 3.337.950 koronát tartalmaz. Az iskolai adó arany koronában van megadva, a költségvetés koronában szerepel.
kisletagkktlakas150927_1-1.jpg
Kislétai Görög Katolikus Egyház Kántor-tanítói lakása, 2015.

Budapest, 2015. október.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr388116050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.