Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Kisléta község ivóvízellátásának története. /részanyag/

2016.09.11. 15:37 Pénzes László

 A falusi ivóvízellátás 100 éves fejlődéséről a Magyar Hidrológiai Társaság Történeti Bizottsága és a Magyar Víziközmű Szövetség 2014. november 20.-án emlékülést tartott. Az előadások alapján a falusi vízellátás történetében tekinthettünk be. A falusi vízellátással először 490 éve 1517-ben Verbőczi István foglalkozott. Magyarországon az ivóvízellátása vonatkozásában az Alföld volt a legelhanyagoltabb terület. A 19. század második felétől az artézi kutak jelentették a megoldást, ebben Zsigmond Vilmosnak volt úttörő szerepe.

Dr. Koltay József „A harmadik honfoglalás-vízvezeték a községekben” címmel nagyon igényes, alapos tájékoztató anyagot állított össze. Az előadó méltatatta a víziközmű társulat elmúlt évtizedekben elért eredményeit, melyen belül kiemelte a Szabolcs megyei vízmű építési programot. A vízmű építési programja 1960-as években kezdődött meg. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az 1970-es években a vízmű beruházások eredményeként 10 év alatt több mint 110 településen fejeződött be a vízhálózat kiépítése. A Regionális Vízművek Zrt. adatai szerint 2007-ben a közüzemi vízellátást szolgáló 114 vízművet és azokhoz kapcsolódó távvezeték és elosztó hálózatokat 25 üzemeltető szervezet működteti a megyében. A megye közüzemi vízellátásra jellemző adatok: ellátott települések száma 229 db, vízművek száma 114 db, ebből üzemel 105 db, vízkezelési technológiával rendelkező művek 94 db, tisztítási kapacitás 185.811 m3/nap, mélyfúrású kutak száma 369 db, közüzemi vízelosztó hálózat hossza 3.720 km, ellátottság/bekötöttség 99/91 %.

A közegészségügyi szervek tevékenysége az egészséges ivóvízért témában Dr. Schiefner Kálmán tartott előadást. 1927-ben alakult meg az Országos Közegészségügyi Intézet, törekvése volt, hogy a településeken zöldkeresztes jó ivóvíz táblával ellátott és ellenőrzött víznyerő kutak legyenek. 1932-ben 12.000 kút közül / 7 város, 193 község/ 300 volt ivóvíz minőségű. A rossz ivóvíz minőség következményei voltak: a golyva, a fogszuvasodás, a csecsemő elhalálozás, a sporadikus vízfertőzések, járványok. 1942 jellemző adatai: 48.000 ásott, fúrt kút; 8 millió lakos vízellátása; kifogásoltság 25 %. 36 településben /város, község/ 2 millió lakos vezetékes ivóvíz ellátása; kifogásoltság 26 %. 1945-ben az ivóvíz vizsgálatok eredményei nem javultak. 1960-ban 1.000 településen még nem volt jó ivóvizet adó közkút. Míg a csatornázás 5.000 évvel ezelőtt kezdődött, addig a magyar községek csatornázása 50 ével ezelőtt. Az ország csatornázottsága 1948-ban 18 %-os / csak a városok/, a falvak csatornázása 1955-ben kezdődött. Jelenleg az ivóvíz ellátás további problémája az EU határértékektől való eltérés az arzén, a nitrogén vegyületek, a bór, a fluorid, a vas, a mangán paramétereiben, ez több mint 4 millió lakost érint. Az előírásoknak megfelelő minőségű vízzel ellátott lakások aránya 68 %.

A Kislétai emberek, állatok ivóvíz ellátását a 19-20. században meghatározó jelleggel az ásott kutak biztosították. Az ásott kutak különböző formában valósultak meg: a vízadó rétegig kézzel kiásott kút oldalát kezdetben fával rögzítették, majd betonból készült kútgyűrűket helyeztek el. A vízkiemelő szerkezet legelterjedtebb formája a kétkarú emelő elvén működő gémeskút, Magyarországra a török hódoltság idején jutott el. A gémeskút részei: 1. kútágas, villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, 2. kútgém vastengelyen forog, az emelő szerepét tölti be, 3. kútostor, a kútgém kútgödör fölé nyúló végére erősítik, 4. abronccsal erősített favödör, a kútostor végére erősítik /gyakran egyszerű fémvödör volt/, 5. nehezék, kő vagy fatuskó, a vödör súlyának egyensúlyozására szolgál. A mélyebb vízadó réteg esetében a vízkiemelő szerkezetet kerekes formában oldották meg. A kút fölé fából hengert helyeztek el, amelyre lánc, vagy kötél tekeredett fel, kerékkel történő forgatása közben, a vízzel telt vödör a kút mélyéből a kiemelés helyzetébe kerül. A vizes vödör felhúzására különböző csigás szerkezeteket is használtak.

kisleta_kerekes_2-1.jpgkisleta_csigas_kut_1-1.jpg

                                                           Vasdobra tekeredő lánc.

kisleta_csigas_kut_1-1.jpg

                                                                        Csigás felvonó.

kisleta_kerekes_4-1.jpg

                                                             Kerékkel hajtott fahenger.

Szüleim 1929-től a Kislétához tartozó Kistanyán laktak, a tanya elrendezését korábban leírtam. A cselédlakásunk közös pitvaros, egy szobás volt. A tanya közepén lévő gémeskút a tanyasi emberek, cselédek /12-16 család/ és az állatok ivóvíz és az egyéb víz szükségletét is ellátta. Az állatok részére az ásott kút mellett itatóvályú volt elhelyezve.

gemeskut_2.jpg

                                                                     Gémeskút.

gemeskut_3.jpg

                                                                   Ásott kút betongyűrűvel.

 A világháború után a szüleim a Kistanyáról 1945-ben Kislétára Pócsi út 22. száma alatt lévő családi házba költöztek. A költözésből 4 évesen, csak annyira emlékszem, hogy a lovas szekér hátuljában ültem és Kislétára, a faluba beérve végig figyeltem a házakat, vajon melyik ház lesz a miénk. Az udvaron gémeskút volt, a vize rossz ízű volt, ivásra nem használtuk. A gémeskút mellett kezdetben az állatok itatására vályú állt rendelkezésre, később a vödörből itattuk a szarvasmarha állatokat, nyáron a kútnál, télen az istállóban. A sertések részére az istállóban, a baromfiállomány részére a tartózkodási helyen volt az itató vályú. Az egyik sógornőm még napjainkban is emlegeti, amikor hatodikos koromban a kútvízből melegítettem és szappannal mostam meg a hajam, a szappan összecsomósodott, a hajam szinte összeragadt. Előzőleg a sógornőmnek megígértem, hogy a hajam milyen jól fog állni, sajnos az ígéretemből semmi nem lett.
Az ivóvizet a Piactéren, a Pócsi út, a Debreceni út, a Bogáti út, a Kállói út találkozásánál fúrtkútról /fúrútkút/, 500 m-ről vizeskannában, többnyire a gyerekek hordták. A Kislétai fúrtkút vízét megszoktam, később a középiskolából, egyetemről hazajövetelemkor mindég jobban eset a hazai ivóvíz. Az ivóvíz a vizeskannával, az egyéb célt szolgáló gémeskúti vízet vödörben, a konyhában deszkából kialakított tárolón voltak elhelyezve. A Kislétai Piactéren lévő első köztéri fúrt, pumpás kutat az 1930-as években-, a másodikat a Debreceni út és a Vörös hadsereg út keresztezésében az Esztári Mihály bácsi családi háza, Vörös Hadsereg út 2. előtt az 1950-es években készítették.

kisleta_vizhordo_1-1.jpg

                                                            Vizeskanna, vizes vödrök.

A 2015. március 27.-én történt adatgyűjtés alkalmával a Vörös Hadsereg út 2. szám alatt lévő családi ház előtt a felújított pumpás kutat üzemképes állapotban találtam.
kisletavizmu150327_9-1.jpg                                               Vörös Hadsereg út elején lévő felújított pumpás fúrtkút. 2015.

 

kisletavizmu150327_10-1.jpg

                                Dózsa György út végén, üzemen kivüli pumpás fúrtkút, 2015.

A Gencsy Károly kastély vízellátását, a Brösztl Gáspár malom és telep vízellátását egy-egy fúrt kút és ásott kútak biztosították.

Az 1954-56 években, 13-15 éves koromban nyaranta a termelőszövetkezetben a kapás növények nyári lóvontatású ekekapával történő húzatásában vettem részt. Egy ekekapát egy ló vontatott, legtöbbször három lovas szekérrel, hat lóval mentünk a művelendő táblába. A húzatás közben két ló között, a bal és jobb kézzel is egy-egy ló kantárját fogtam és így vezettem a két lovat, az ekekapa szarvát egy-egy felnőtt ember fogta. A munkások ivóvíz szükségletét reggel vizeskannában vittük a munkahelyre. Az ebédidőben a lovak a kihozott takarmányból ettek, az emberek a hideg ebédjüket fogyasztották el. A 8-10 órás munkanap fárasztó volt számomra, de kárpótolt, hogy délben a lovakat lóhátra ülve vihettük el itatni, s egyben az emberek vizeskannáját is felfrissítettük. A kézi kapálások, gyümölcs betakarítások időszakában sok ember végzett közel egy helyen munkát. Az ivóvíz szükségletüket lóval, vagy géppel mozgatható 500 literes fahordóban, később dúplafalú tartályban biztosították.
kisleta_vizes_lajtos_k_1-1.jpg
                                                            Dúplafalú ivóvíztartály.

Almaszüretelők ivóvíz biztosítása, fahordóban.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács hosszú távú tervével összhangban a Kislétai község vízmű megépítésére a SZAVICSAV 1971-ben kapott megbízást. A kivitelezési terv alapján a vállalat dolgozói a jubileumi szocialista munkaversenyben vállalták, hogy 1975. augusztus 20.-ra megépítik a vízművet és négy és fél kilométer hálózatot. Tizenöt közkifolyót helyeznek el, jó vízzel látják el a közintézményeket, óvodát, orvosi rendelőt, iskolákat. A Kelet-Magyarország 1975. március 18. számában, A NAP HIREI rovatban a Kislétai kútfurásról jelent meg fénykép a következő aláírással: ”Kislétán kétszáznégy méter mély kutat fúrnak a SZAVICSEV dolgozói. A kút percenként 6-800 liter vizet fog adni, s ezzel megoldja a falu ivóvíz ellátását.”

kisleta_kut_1-1.jpg



  kisletaglobus150327_2-1.jpg
                        A 150 m3-es glóbusz a református lelkészi lakás kertjében, 2015./PL/

A VÍZMŰ telephelyét a Gencsy kastély kertjének a Brösztl-i kerttel határos részén alakították ki. A Víz és Csatornamű címe 4325 Kisléta, Pócsi út 50. Az épületbe vannak a szívattyuk, szűrők, működtető pult, szociális helyiségek elhelyezve. Az épület nyugati oldalán 2 db. 100-100 m3-es alacsony víztározó van.
kisletavizmu150327_7-1.jpg
                                                     Kislétai VÍZMŰ Telep, 2015.

kisleta_vizmua_1-1.jpg

              A Kislétai VÍZMŰ átadásán rész vett Dr. Pénzes János a Megyei Tanács elnöke, Kisléta szülötte.

Gyerekek: Reszkető András, Vass Sándor, Havasi Margit, Vince Péter, Barkaszi Péter,
Téglási György, Kustár Hajnalka, Kustár Péter, Lengyel László, Fodor György, 1975.08.20.

kisletavizmu_4-1.jpg

                                           „A SZAVICSAV dolgozói a vállalást teljesítették, a vízmű átadása megtörtént, nincs többé szükség a gémeskútra.” Kislétai Vízmű átadása, 1975.08.20.

A Kislétai VÍZMŰ-et először a SZAVICSAV működtette, majd 1995-től a Kislétai Polgármesteri Hivatal, 2012-től a Tiszamenti Regionális Vízművek ZRT működteti. Az 2015 évi adatgyűjtés alapján három mélyfúrású kút van. A 1975-ben üzembehelyezett 250 m mély, 440 l/p kapacitású kút tartalékként szerepel, a 2000-ben fúrt 242 m mély, 870 l/p kapacitású kút üzemel, a harmadik kút üzemen kívül van. A településen 12 darab közkifolyó működik. Az adatgyűjtés során, a Vízmű telepen jelentős felújítás folyt. Az új szűrő kialakítása mellett az épületet teljes felújításba részesítik. A szűrők működtetésével az EU előírásokat is kielégítő vízminőséget tudnak biztosítani. A szűrőket ötévente kell cserélni.
kisletavizmu150327_5-1.jpg                                          A szivattyú helyiségben folyik a felújítás, 2015.

kisletavizmu150327_6-1.jpg                                                           A nyílászárók cseréje, 2015

kisletavizmu150327_sz-1.jpg

                                                 Az irányító központ, Tisza Sándor, 2015.

 

 

                                                                

 

                                             

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr767130583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.