Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Gencsy Albert /1842-1932/ országgyűlési képviselő.

2016.09.11. 15:37 Pénzes László

 Gencsy Albert id. Gencsy Károly /1811-1887/ és neje Szunyog Amália /1821-1870/ első gyerekként, Újfehértón 1842. szeptember 14.-én született. Középiskoláit Budapesten, a jogot Sárospatakon végezte. 1864-65-ben, mint jurista Somossy Ignácz országgyűlési képviselő mellett végzett munkát. 1867-ben, mint Szabolcs vármegye küldöttje megjelent a koronázási ünnepélyen. 1880-ban a felső-szabolcsi evangélikus református egyház tanácsbírájává, 1889-ben gondnokká választották. Az 1879. március 12.-én megalakult „Nyírvíz - Szabályozó Társulat választmányi tagja. A Nyírséget átszelő Nyíregyháza – Mátészalka - Zajta 101 km hosszú egyvágányú vasútvonal megépülésében jelentős szerepet vállalt. Az átadásra 1887-ben és 1898-ban került sor. Egyike annak a három főnek, akik hazahoztatták Kossuth Lajos hamvait Turinból.

Gencsy Albertet a Nyírbátori választókerületben először 1889. május 31.-én, a Függetlenségi Párt színeiben, 1317 szavazattal egyhangúlag-, 1892. január 29.-én 1009 szavazattal, 82,54 %-ban a Függetlenségi Párt színeiben-, 1896. október 28.-án a Kossuth Pár színeiben 1741 szavazattal egyhangúlag országgyűlési képviselővé választották. Az országgyűlésben a Közlekedési Bizottság tagja volt. Gencsy Albert Szabolcs megyei képviselő családjának és leszármazottainak földbirtoka 1897-ben Nagyhalászban 936, Kislétán 1456, összesen 2392 hold, 1911-ben Nagyhalászban 978, Kislétán 1261, összesen 2239 hold. Gencsy Albert által 1872-1914 között fizetett átlagadó 1446,42 Kr./év, képviselőségének ideje alatt 1434,83 Kr./év, a többi évben 1450,29 Kr./év.

Szilágyi László „Parlamenti képviselők és választók a dualizmuskori Szabolcs vármegyében” című könyvéből vettem az adatokat. A megyében hét választókerület /Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor, Nyírbogdány, Tiszalök, Nyíregyháza, Nádudvar/ volt, ebből a Nyírbátori választókerületre koncentráltam, mivel Kisléta idetartozott. A Kislétához köthető Gencsy Albert képviselő mellett felfigyeltem Mandel Pálra, aki a Nyírbátori kerület Szabadelvű Párt képviselője volt 1875-től 1887-ig és 1901-től 1905-ig, négy alaklommal. A liberális álláspontját a hozzászólásaiban többször kifejtette. Már 1877-ben szót emelt az anyák gyámsági joga, a házasságjog- és vallásszabadság, a halálbüntetés eltörlése /pontosabban a gyilkosság és a felségsértés eseteire korlátozva/ érdekében.

A képviselők választókörét a dualizmus időszakában /1867-1918/ két törvény határozta meg: az 1848. évi V. tc. és az 1874. évi XXXIII. tc.. Az 1848-as törvény az eddigi nemesekre és városi polgárokra korlátozó választójogot az ország akkori 11,2 milliós lakosságának körülbelül 7,1 %-ra terjesztette ki. A választójog feltétele vagy a régi jogosultság, vagy a 300 ezüst értékű ház, föld, vagy az úrbéri értelemben vett 1/4 telek, kézművesként az 1 segéd, gyárosként, kereskedőként a gyár, illetve a kereskedelmi telep, mindezek hiányában legalább 100 ezüst forint évi jövedelem, vagy legalább az értelmiségi hívatás volt. Mindez Svájctól eltekintve a korábbi Európa legalacsonyabb cenzusát jelentette. A választójogosultak száma, a lélekszámhoz viszonyított aránya a kiválasztott választási években, a Nyírbátori választókerületben a következő:

 Sorszám Választások évei  Lélekszám  Választók száma  Arány /%/

       1.              1869            40.234           2. 021                5,02

       2.              1875            39.369           1.535                 3,90

       3.              1884            35.251           1.425                 4,04

       4.             1896             47.263           1.741                 3,68

       5.             1910             52.340           2.298                 4,39

 

A könyv második bekezdésében Szilágyi László a Szabolcs vármegyei képviselő választásokról /1869-1910/ a következőket írja: „Kérdéseinket politikai szempontból is megfogalmazhatjuk. A visszaélésekkel, korrupcióval, esetenként a hatósági erőszakkal terhelt dualizmus kori választásokban már a kortársak közül is nagyon sokan a magyar demokrácia zsákutcás fejlődésének egyik lehetséges okát, meghatározó tényezőjét látták. A kormánypárt győzelmének erőszakos, furfangos eszközökkel való kikényszerítése újból és újból, nemcsak a fenn hirdetett liberális elveknek mondott ellent, hanem a konzervatív politika tekintélyét is gyengítette. Lehetetlenné tette a parlamenti váltógazdaság kialakulását. Hosszú távon a demokratikus játékszabályok, a politika és az erkölcs érintőleges kapcsolatába vetett hitet tette semmissé. A politika errefelé könnyen tűnhetett úri huncutságnak.”

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr186886081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.