Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Dr. Papp Kálmán /Kisléta, 1933.07.16.-Eger, 2010.03.23./ orvos, fertálymester, költő. /részanyag/

2016.09.11. 15:41 Pénzes László

dr_papp_kalman_1-1.jpg

Dr. Papp Kálmán, 1952.

dr_papp_kalman_2-1.jpg

Dr. Papp Kálmán, 2008.

A Kislétai Község Polgármesteri Hivatalában rendelkezésemre bocsátott születési nyilvántartások alapján Dr. Papp Kálmán Szabolcs megyei Kislétán 1933. július 16.-án született. A Kislétai Görög Katolikus Egyház templomában keresztelték meg. Édesapja Papp Kálmán kőműves, 33 éves korában a 25 éves Lukács Ilonával alapított családot. Madácsi Károlytól tudtam meg, hogy Kálmán nagyapja, Papp György kovács volt, testvére Papp Lajos dohánykertészként dolgozott. A Papp család görög katolikus vallást gyakorolta. A Kislétai Görög Katolikus Egyház 30 képviselő testületi tag 1932. februári választásakor Kálmán édesapját, Papp Kálmánt is testületi taggá választották. Dr. Papp Kálmán Kislétán, a Debreceni úton lévő családi házukban született.


papp_kalman_23-1.jpgDr. Papp Kálmán szülőháza, Kisléta.

papp_kalman_12-1.jpg

Papp Család: Kálmán, Édesanya, Géza, Édesapa. 1952

Kálmánnak egy testvére volt Géza. Géza is családot alapított, Klárika volt a felesége. Korán fiatalon elköltöztek a másvilágra. Az elmenetelüket Kálmán „Elmentetek” című versben írta meg. A versből idézve: „Mindketten elmentetek És el sem köszöntetek! Könyörtelen betegség Végzett veletek.” „Egyszerre mentetek el Hisz együtt éltetetek És egymásnak egykoron Hűséget esküdtetek!” „Nyugodjatok hát békében odalenn És ragyogjon a szeretet csillaga A közös sírban is Szüntelen, fényesen!” Papp Gézánéknál két gyerek született Zsolt és Tibor. Zsolt családjával, három gyerekkel Szentendrén, Tibor családjával, két gyerekkel Nyíregyházán laknak.


papp_kalman_13-1.jpg
Papp Géza, Kálmán.

kisletatalalkozo_6-1_1.jpg

Elszármazottak Találkozója, Pásztor I., Dr. Papp K., Vajda A. Kisléta,1973.

Dr. Papp Kálmán életével több versében foglalkozik, amelyeket igyekeztem figyelembe venni. Az elmei iskola öt osztályát szülőfalujában, Kislétán a Görög Katolikus Egyház Elemi Népiskolájában 1940-45 között végezte el. Ebben az időszakban az I.-III. osztályt Gebri Mihály kántor-tanító tanította. A statisztikai adatok szerint 1940-ben I. osztályban 15 fiú, 1941-ben II. osztályban 14 fiú, 1942-ben III. osztályban 10 fiú, 1943-ban IV. osztályba 10 fiú járt.
Ezt követően szülei a Nagykállói M. Kir. Állami Szabolcs Vezér Gimnáziumba íratták be. Az általános iskola VI., VII., VIII. osztályát itt járta ki. A gimnáziumot ugyanabban az iskolában 1948-52 között végezte, közben 1950-ben a neve Nagykállói Állami Budai Nagy Antal Általános Gimnáziumra változott. A Nagykállói iskolába vonattal járt be, a házuk és a vasútállomás között lévő 2 kilométer utat este, reggel gyalog tette meg. A tanárairól „Az utolsó csengetés”, az „50 éves érettségi találkozónkra” című verseiben ír. Osztályfőnöke Csorba József, aki az 50 éves érettségi találkozón is részt vett. A versben felidézte a múltat, az iskolás éveket, osztálytársait, tanárait. A Nagykállói iskolás évekre esett a szörnyű háború, édesapja a frontra került, a Kislétai otthonukban édesanyjával voltak együtt, a petróleumlámpa hol égett, hol nem, pislákolva adta a fényt és annál tanulta a latint, magyart, zenét és a többi tárgyakat. Az első napon Fiál János mellé ültette az apja, majd Illés Sanyi volt a padtársa, megemlíti Szücs Margót, Verát, szívesen emlékszik vissza a sok közös éneklésekre. „Most köszöntelek titeket Kikkel együtt éltünk meg Küzdelmes éveket És nem felejtettük egymást S a kedves emlékeket S ha munkánk gyümölcsét látjuk Akkor nem volt ez hiába!”. A versekben szerepel Tóni Bácsi a latin tanár, Rácz István, Horváth Miklós történelem tanár, Farkas tanár úr, Toma Alajos, Tamáskovics Hajnalka francia tanárnő, M. Büki B. István, Kürti tanárnő, Tatos István tornatanár. Az 55 éves érettségi találkozón, 2007-ben részt vett. „Az 55 éves érettségi találkozónkra” című versében foglalkozik a találkozóval. „Bizony iskolatársaim Sok idő telt el A ballagásunk óta! De a remény és szeretet Összetart bennünket És semmi sem törheti meg Barátságunk És megvallott hitünket”. „Kívánom, hogy éljetek Boldogan és egészségesen”.

papp_kalman_29-1.jpg
55 éves érettségi találkozó, Nagykálló, 2007.

A Debreceni Orvostudományi Egyetemre 1952-58 között járt, orvosi diplomát „Cum Laude” /dicsérettel/ minősítéssel szerezte meg. Az „Életutam” című versében írja „Nehéz volt az egyetem S bizony ez „megkarcsúsít”! Egy hónapos gyakorlaton Kolozsváron voltam s a klinikán itt biz’ sokat tanultam”. Szakorvosi képesítést 1971-ben csecsemő- és gyermekgyógyászatból, 2000-ben üzemorvostanból, 1990-ben igazságügyi orvos szakértésből szerzett. 2008-ban aranydiplomában részesült. Az „Aranydiplomára” című verset ez alaklomra írta. Az évfolyamnak csak egy 25 éves találkozója volt. Az évfolyamból 47 fő nem részesülhetett aranydiplomában, mert örök álmukat alusszák odalenn, a csendes temetőben. Itt említi meg, hogy több évfolyamtársával az egyetemi csapatban játszott az NB-II-ben, amire utólag is büszke volt. A vers utolsó részébe írja: „Hiszem barátaim Hogy ma gazdagabbak lettünk Egy kitörölhetetlen csodás emlékkel Évfolyamtársaim! Jó volt együtt lenni Itt most Veletek Kívánom, hogy egészségben És boldogságban éljetek Most elbúcsúzunk egymástól Isten Veletek! Ő kísérjen utatokon És boldogok legyetek!”

Az egyetemi évei után az orvosi munkáját a Vásárosnaményi Kórház Gyermekosztályán kezdte meg. Nem kérdezték meg, hogy akar-e Vásárosnaményba menni, az egyetem után oda küldték. A kórházban lakott, egy szobás „lakosztály”-on. Két évi gyermekosztályi munka után szeretett volna Nyíregyházi Kórházba menni, de főorvosa nem támogatta. A nemleges válasz követően döntött úgy, hogy Heves megyébe megy dolgozni, 1960-ban kinevezték Parádra körzeti orvosnak, Péterkén három évig volt főorvos. Az időszakról így vall: „Abban az időben cipeltem Igen sok terhet én! Munkámat elláttam Végig becsülettel S a betegek öveztek Végig szeretettel”. „Mit mondhat az ember 70 évesen” című versében is visszaemlékszik Parádra, a sok barátra: „Hálát adva Istennek Hogy egészségben élünk Hogy dolgozhatunk És küzdünk egymásért És semmitől sem félünk Éltünk napsugárban És zord fellegekben Keveset az alföldön Inkább a hegyekben A parádi emlékek Oly csodásak voltak Emlékszem a betegek hálaként Oly sok mindent hoztak Most is sokat gondolunk Bodonyra, s Parádra És nem utolsósorban Parádsasvárra A sok-sok barátra S egymást visszavárva ezután jött Eger”. „És most boldogan élünk A várvédő Egerben Ahol folydogál az Eger patak A megszokott medrében”. „Hát mit mondhat az ember A hetvenévesen Mikor már kenyere javát megette És sok álmát aludta már Mélyen, s csendesen És kereste kenyerét Sokszor keservesen De reménykedik az ember Hetvenévesen Mert a remény csillaga Ott ragyog továbbra is odafenn Szépen, s fényesen.”

papp_kalman_21-1.jpg

Parádi lakás és orvosi rendelő.

papp_kalman_22-1.jpg

Vizsgálat közben.

1968-ban Szabó és Csapó főorvosok kezdeményezésre Egerben, Felnémeten lett gyermekorvos. 1971-ben Eger város főorvosa, az egészségügy városi gazdája, Eger város Egészségügyi Osztályát tizenegy és félévig vezette. Erről az időszakról a versében a következők szerint ír: ”És szereztem ott magamnak Sok-sok szép emléket Gyors ütemben fejlődött Ekkor Eger város Csebokszári egésze épült fel Mely most Észak-város S ekkor már az utak többsége Már nem volt többé sáros! Bölcsődék épültek s orvosi rendelő Gyönyörű kórház is épült Mely a város büszkesége És sok embernek gyógyult itt meg Számos betegsége S elismerést kaptam „félszázat””. 1982-ben újból gyermekorvos lett Lajosvárosban. Öt év után 1987-ben a Heves megyei Rendőrfőkapitányságnál ajánlatot kapott gyógyító-alapellátó orvosi munkakörre. A sok marasztalás ellenére, a sok mérlegelés után az ajánlatot elfogadta. A rendőrség orvosi munkája mellett a rendőrség bűnügyi szakértői munkáját is ellátta. A nyugdíjba menetele után még 2007-ig a munkáját ellátta. 50 éves munkaviszonyt elérve fejezte be a pályáját. A rendőrségen 20 év és öt hónapot dolgozott, az utolsó rendelés által kiváltott gondolatokat, érzéseket versben fogalmazta meg. Több helyen megvallotta, hogy a munka, a gyógyítás mindennél fontosabb volt számára, akkor örült a legjobban, ha a betegeket a kontrolok során gyógyultnak találta. Az utolsó rendelésen, amikor a beteget beszólította elérzékenyült, a szíve összeszorult, volt mire emlékeznie az 50 év gyógyító munkáiból. „É most, amikor A rendelő ajtaját Végleg bezárom Az itt szerzett emlékeket Most szívembe zárom.” A pályájáról a versében a következőt írja: „Boldog vagyok azért Hogy orvos lehettem! S megtettem a betegekért Mindent, mit tehettem És hogy az életben Ily’ ember lehettem Azért a szülőknek A családnak és munkatársaknak hála”.


papp_kalman_31-1.jpg
Megyei Rendőr-főkapitánysági munkatársakkal.

papp_kalman_8-1.jpg

Dr. Papp Kálmán orvosi rendelőben.

A verseiből egyértelműen megállapítható, hogy a munka és a gyógyítás volt számára a legfontosabb. A legnagyobb elismerésnek a gyógyult betegek köszönetét tekintette. Az önéletrajzában felsorolt kitüntetései: 1. Munka Érdemrend Ezüst fokozata. 2. Kétszer az Egészségügy Kiváló Dolgozója. 3. Kétszer a Vöröskeresztes Munkáért Arany fokozat. 4. Eger Város Egészségügyéért. 5. Négyszer Belügyminiszteri Dicséret és Jutalom. 6. Háromszor Honvédelmi Miniszteri Kitüntetés.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 12., Szerda, XXIV. évfolyam, 135. számban „ Egykori orvos kollégájukra emlékeztek” című cikk foglalkozik vele, hogy Dr. Papp Kálmánra a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság több, min húsz évig volt munkatársai hogy emlékeznek. Az Egri Szent György Nyugdíjas Rendőr Egyesület tagjai már öt éve Dr. Papp Kálmán tiszteletére Emléknapot véradással egybekötve tartanak. Kaló József nyugalmazott rendőr alezredes, az egyesület főtitkára felidézte: „Dr. Papp Kálmán elismert gyógyító, igaz barát és példamutató közösségi ember volt.”


papp_kalman_5-1.jpg

Dr. Papp Kálmánt 2002-ben Egerben megválasztották fertálymesternek. Szent Apollónia napján február 9-én a testület hivatalban lévő és megválasztott tagjai százráncú köpenyben, szalagos bottal reggeli misén vesznek részt a Bazilikában, mindnyájan átvonulnak a városházára, ahol a polgármester előtt esküt tesznek, majd a főkapitány fertálymesterré avatja a megválasztottakat. Várkonyi György főkapitány által kiadott „Tanulságok a fertálymestereknek” című anyagból: „Szükség van olyan, önzetlen munkára nevelő, emberi kapcsolatokat építő, a hagyományokat ápoló, a saját értékeit, kultúráját ismerő, azt értő, abból táplálkozó, a kor kihívásait szabad emberként elemezni képes, a kérdésekre válaszolni tudó közösségekre, amely ha lassan is, de jó irányba kezdi forgatni a világ kerekét. A fertálymesteri tagság nem diploma vagy származásfüggő. Együtt ül az asztalnál az orvos és a szántóvető, a mérnök és a mesterember. Csak az számít, hogy mit tud a közösségnek adni. Minden közösség olyan és annyit ér, amilyenné a tagjai teszik.” „A Suttogón” című versében foglalkozik a fertálymesterséggel, amikor már öt éve tagja. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslata alapján „Az egri fertálymesterség élőhagyománya” 2014. évben a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére felvétetett. A nemzeti jegyzékre vétel megerősíti a Közösségi Kultúra védelmének jelentőségét, a Kulturális Örökség megőrzésének nemzeti szintű elismerését. A felvételt Balogh Zoltán miniszter írta alá 2014. szeptember 19.-én.

papp_kalman_11-1.jpg
Dr. Papp Kálmán.2002.

papp_kalman_30-1.jpg

Egri fertálymesterek százráncú köpenyben, szalagos bottal, 2002.

Dr. Papp Kálmánnak „Nemcsak gyógyítottam…” című verses kötetének második, bővített kiadása 2003-ban jelent meg. Az első oldalra írt mottója: „Hogy öröm legyen És nem sírás Hobbim volt a Versírás”. Az elején a szerzői részben írja: „Nos, mikor kiderült, hogy tovább már nem hallgathatom el ekkor határoztam úgy, hogy szerkesszük meg ezt a kis verses csokrot, amelyet örömmel nyújtok át most az olvasónak megörökítve benne szerelmet, csalódást, örömet, bánatot és sok-sok kedves baráti együttlétet. Tettem mindezt szerényen, szabadon választott stílusban, de őszinte érzelemmel és barátsággal ezerszálú emberi kapcsolatot és kötődést felelevenítve. …kívánok az olvasónak boldog életet. Kívánom, hogy áldja meg a Teremtő egészséggel és minden jóval, ki kezében veszi e verses kötetet.” A verseskötet megjelenést követően tizenkét év után, 74 évesen a lánya Dr. Vörösné Papp Éva jóvoltából vehettem a kezemben. Először átlapozgattam, majd a címek alapján válogattam a verseket és utána olvastam. Később azon vettem észre magam, hogy újra olvasok egy-egy verset, utána elgondolkozva, a szerző érzéseit átvéve, emlékezve a családom-, a közös szülőföldünk Kisléta község-, Szabolcs megye-, Magyarország általunk is megélt történelmére, emlékezve az életútra, a történelmet formáló munkára, eredményekre, a megélt értelmes életre, bizony-bizony többször elérzékenyültem. A verseskötet hátoldalán írja: „Nekem kedves volt Mindaz, amit versben írtam Az életben volt örömöm sok De sokat is sírtam! Bánat is volt bőven És sok-sok keserűség És csak ritkán ragyogott nekem A kéklő csillagos ég De tündökölt a nap Ott fenn az égen”.

papp_kalman151104_2.JPG

Lánczi Julianna jegyző és Popovics Jánosné könyvtáros átveszi a könyveket. 2015.11.05.

Dr. Vörösné Papp Évával történt telefonbeszélgetés után 2015. október 14.-én Férjével együtt találkoztunk az Egri otthonukban. Kisléta község története keretén belül Dr. Papp Kálmán Kisléta születésű orvos, fertálymester, költő élettörténetének feldolgozása céljából jöttünk össze. A hasznos beszélgetés sokat segített az élettörténet teljessé tétele szempontjából. Évike az Édesapja verseskötetéből 24 darabot a rendelkezésemre bocsátott, hogy a Kisléta Község Önkormányzat Iskolai és Községi Könyvtár és a Kislétaiak részére átadjam. A könyvtár részére átadandó kilenc könyvre megállapodást állítottam össze, amit a jegyző Lánczi Julianna, könyvtáros Popovics Jánosné írt alá. A Kislétaiaknak átadandó példányok részére átvételi elismervényt készítettem és aláírás ellenében adtam át. Bízom benne, hogy Dr. Papp Kálmán „Nemcsak gyógyítottam…” című verseskötetéből a Kislétai könyvtár, a Kislétaiak részére átadott 24 példány jól szolgálja a Kislétai születésű Dr. Papp Kálmán élettörténetének-, munkásságának megismerését, példaképként élhet tovább a Kislétaiak előtt. Jól szolgálhatja Kisléta község történetét, a Kislétai ősök-, Dr. Papp Kálmán orvos, fertálymester, költő emlékének, tiszteletének ápolását.
papp_konyv_3-1.jpgpapp_konyv_4-1.jpg
A verseskötet első és hátsó borítólapja, 2003.

Dr. Papp Kálmán házasságot Papácsy Katalinnal Nyíregyházán 1958. október 4.-én kötött, az esküvő a Nyíregyházi Görög Katolikus templomban volt.
papp_kalman_15-1.jpg

papp_kalman_16-1.jpg
Dr. Papp Kálmán és felesége Katalin, 1958 és 2003.

Az első gyerek Ágnes 1959. október 20.-án született, családalapítás után Zsolt és Gábor születése örvendezte a szülőket és nagyszülőket, Keve és Hunor unoka, dédunoka gazdagítottaa a családot. A második gyerek Éva 1962. február 15.-én született, a családjuk két fiúval Balázzsal és Tamással gyarapodott. A harmadik gyerek Gábor 1971. április 17.-én született.
papp_kalman_17-1.jpg

papp_kalman_18-1.jpg
Dr. Papp Kálmán, felesége Katalin és a gyerekek, Ágnes, Éva, Gábor. 1961 és 1972.

A gyerekekkel gyakran látogatták a nagyszülőket Nyíregyházán, Kislétán, ezzel a nagyszülőknek sok-sok boldogságot, a felnőtté vált gyerekeknek szép, felejthetetlen gyerekkori élményt szereztek. „Ahogy teltek, múltak a napok Bánatot is hoztak De az értelem és a virágok Tovább nyiladoztak Egy új nemzedék is felnőtt már Kik üzenetet hoztak Üzenetet és reményt hozva Élőnek s halottnak Kik teli torokból csak békét harsognak Békét az embernek szerte a világon” - „Alkonyatkor” című verséből. Dr. Papp Kálmán szívesen beszélt és írt a megélt mindennapokról, a család életéről, a családban bekövetkezett változásokról, a munkatársakról, a barátokról, az ország, a világ történéseiről. A szüleit rendszeresen látogatta, ünnepnapon, családi eseményeken mindég igyekezett ott lenni, örömet okozni a szeretteinek.


papp_kalman_25-1.jpg
A szülők látogatása Kislétán, 1972.

papp_kalman_26-1.jpg

Kislétai ünnepség.

A felesége Katalin 2007 tavaszán költözött el másvilágra. Az ezt követően írt versei alapján megállapítható, hogy nehezen tudta elviselni a hiányát, az egyedüllétet. Az „Egyszer majd” című versében foglakozik a temetésével és, hogy a párjával a Minorita Templom altemplomában fog nyugodni. „ Egyszer majd… Egy koporsót elhelyeznek Csendben egy sarokba És búcsút vesznek tőlem Szeretteim – zokogva Ott lenn – a Minorita Templom Kriptájában – ott az altemplomban A város főterén áll e templom Ahol elhelyeznek majd Örök nyugalomra”.

Sajnos Dr. Papp Kálmán orvos, fertálymester, költő, elismert gyógyító, elismert közösségi ember, igaz barát, Kislétai-, Szabolcs megyei múltját, szüleit, őseit tisztelő, Kislétai elszármazottak találkozóinak aktív résztvevője, szerető férj, apa, nagyapa, dédnagyapa, Heves megye, Eger szerelmese a földi életútját, teljes életét, alkotó, teremtő, történelmet formáló munkáját 2010 tavaszán befejezte. A versében leírtaknak megfelelően a Dobó téren lévő Egri Minorita Templom - Keleti oldalán az egykori minorita rendház, Nyugati oldalán a Városháza áll – altemplomában, kriptájában felesége, született Papácsy Katalin mellé helyezték örök nyugalomra. Nyugodjanak békébe! Az Egri Minorita Templomhoz kötődik Mezei József /Kisléta, 1923.05.11. – Budafok, 1882.09.08./ festőművész, költő, 1848-as tüzérfőhadnagy, Petőfi Sándor barátja, 1869-ben festett „Szt László vizet fakaszt a sziklából” című festménye, amely a templom kórusán függ.


mezei_j_egri_mt_1-1.jpg
Egri Minorita Templom.

papp_kalman_3.jpg

Altemplom /kripta/ síremléke, 2015.

Az élete során vallott, a verseiben megfogalmazott elveinek mindennapi megvalósításával találkoztam az élete történetének megismerése során. Munkájával, az egészségügyben elért eredményeivel, a kisebb-nagyobb közösségek, intézmények, a családja, barátok szolgálatával, Kisléta község, Szabolcs megye szülőhely történetének tiszteletével, Heves megye, Eger szeretetével, történelmet formáló életével már az életében tisztelték, példakép volt. Szeretnék hozzájárulni, hogy Kisléta község lakosai tiszteljék, őrizzék, ápolják emlékét. Kislétaiak, elszármazottak legyünk büszkék a Kislétai születésű Dr. Papp Kálmánra.

„Az élet tragédiája” című verse első részében írt idézettel zárom Dr. Papp Kálmán élettörténetét: „Küzdeni és bízva bízni Embernek maradni Dolgozni és hinni Többet akarni És még többet tenni Az ember tragédiája ez Melyet a sírig kell vinni Még akkor is ha súlyos a teher És azt alig lehet bírni Embernek maradni És bizakodva bízni Embereknek ígéretét És minden szavát hinni Igen ezt teheted És csak bízzál, csak bízz ember!”.
Budapest, 2015.11.05.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr748118554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.