Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Az 1848-as szabadságharc Kislétai résztvevői.

2016.09.11. 15:34 Pénzes László

Az 1848-as szabadságharc Kislétai résztvevői.

Az 1848-as szabadságharc időszakából a Szabolcs vármegye nyilvántartásában több rendelet, intézkedés az interneten is olvasható. Egy szabolcsi önkéntes nemzetőrzászlóalj szervezésével a 194/a szám alatt, Nagykálló, 1848. augusztus 7.-i dátummal a következők olvashatók: „A miniszterelnök gróf Batthyány Lajos augusztus 13-ról 782. szám alatt kelt rendelete, mellyel a haza vészterhes helyzete által igényelt tetemes haderő kifejtése nézetéből, önkéntesen ajánlkozó nemzetőrökből – a kormány rendelkezése alá helyezendő – önkéntes sereg előállítása rendeltetik.” Szabolcs vármegyében 1.000 egyénből álló önkéntes sereg kiállítása fogalmazódott meg. A községeknek a lélekszám arányuknak megfelelően kellett önkénteseket kiállítani. Az önkéntesek ruházatának, fegyverzetének költségét a községnek kellett fedezni. Szabolcs vármegyében a 214.009 lélekszámának 1050 újoncot kellett az önkéntes seregbe állítani.

A 199/a szám alatt, Nagykálló, 1848. szeptember 4.-i keltezéssel határozták meg az újoncösszeíró küldöttségeket. A Báthori járás 4 szakaszra volt felosztva. Kisléta, Bogáth, Szalmad, Entsents, Béltek, Lugos esetében az újoncösszeíró bizottság tagjai voltak Gencsy Károly, Barasy József, Jármy András szolgabíró, Véli Mihály orvos. A 194/c számon a Szabolcs vármegyei településeinek hasonlóan nemzetőröket kellett kiállítani. Kis-Léta 1523 lakosának 7 fő, Mária-Pócs 1255 lakosának 6 fő, Pócs-Petri 1230 lakosának 6 fő nemzetőr volt megjelölve.

A Sz-Sz-B Megyei Levéltárában olvastam a „Szabolcsi Honvédek Aranykönyve 1848-49” című, Bene János által összeállított könyvet. A 66 és a 67 oldalon lévő kimutatásban szerepel a Kislétán toborzott, sorozott újoncok. Kisléta a Bátori járás 3-ik szakaszához tartozott, a lakosság száma 1523 fő, az újoncilleték 18+6=24 fő, kiállított 22 fő, adott 2 főt, kapott máshonnan 1 főt. Az avatások időpontjai: 1848.június 6,8,9,10.-én 4 fő, 1848. október 16.-án 7 fő, 1848. október 18.-án 3 fő, 1848. november 20.-án 5 fő, 1849 évben 7 fő. Az újoncok életkora 4 fő kivételével 19, 21 évesek, 3 fő 25 éves, 1 fő 37 éves. A vallás szerinti megoszlás 12 fő református, 2 fő katolikus, 11 fő óhitű. A mesterség rovatba egy tanító, egy csizmadia, egy ács van feltüntetve. A megjegyzésben szerepel 7 fő esetében K.Létán sorsot húzott, 10 fő esetében K.Létáért sorsot húzott, 1 fő esetében K.Létai lakos Rádi Ferenc helyett, 1 fő K.Létai lakos Tisza Sándor helyett, 3 fő esetében 10. zlj. A Kis-Létaiak név szerint: Ari József, Bagaméri János tanító, Bokor György, Demeter János, Kardos Sándor csimadia, Konyhás János, Kotsis István, Laza István, Leczu István, Lengyel Ferenc, Madarász Mihály, Mikó István, Molnár Ferenc, Pataki Boldizsár, Pataki Károly, Petrován Mihály ács, Id Popovits János, ifj Popovits János, Szabó János.

A kimutatás után szerepel a Kislétához kötődő, az 1848-as szabadságharcban hadnagyként harcoló szabadságharcosok.

Tatár József /Kisléta, 1818-?/ Kislétai születésű főhadnagy, reformátusvallású, zenész. 1841-ben őrvezető, 1844-ben tizedes, 1848. május 21.-én szakaszvezető a 39. /Don Miguel/ gyalogezredben. Nős. 1848. szeptember 12.-én átlépett a Szabolcs vármegyei önkéntes, később 48. –as honvédzászlóaljhoz. Buda bevételénél a katonai érdemjel 3. osztályával tüntették ki. 1849. június 14.-én hadnaggyá, szeptember 7.-én főhadnaggyá léptették elő zászlóaljában. A Komáromi Várőrséggel tette le a fegyvert.

Mezei József /Kisléta, 1823.május 11.-Budafok, 1882.szeptember 8./ Kisléta születésű, 1848-as tüzérfőhadnagy, mérnök, festőművész, költő. Édesapja Kislétán gazdatiszt, Miszticén kincstári sókör lovag, 1840-ben halhatott meg. Az elemi iskolába a Máriapócsi Bazilita rendű Görög Katolikus Szerzetesek által működtetett iskolába járt. A gimnáziumot Máramaros-Szigeten kezdte és a Szatmárnémeti Gimnáziumban fejezte be. Édesapja halála után Daróczy Bálint mellett mérnök gyakornokként kereste meg a kenyerét. Az 1848-as szabadságharcban Bem József tábornok vezette erdélyi hadjáratban vett részt. Az írásai „Visszaemlékezések a szabadságharcra” címmel a Vasárnapi Újságban jelentek meg. Petőfi Sándort barátjának mondhatja, közös harcban is részt vettek. 1846-ban Petőfiről arcképet festett. Jenei Dániel önkéntesek őrnagyának írt, hogy tüzér szeretne lenni. Először tűzmester az erdélyi hadsereg tüzérségnél, majd hadnagy, később főhadnagy. Az Erdélyi hadsereg Zsibón tette le a fegyvert. Oltárképfestőként, arcképfestőként tartják nyilván. Szomorú élettörténetével találkozhatunk, édesapja, kislánya korán meghal, alig múlt 40 éves mikor elveszti a szeme világát, ezt követően verseket, visszaemlékezéseket ír, fiatalon megélhetési nehézséggel kell szembenéznie. Életével részletesebben külön részben foglalkozom.

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr387340552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.