Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: A Kislétai Görög Katolikus Egyház története.

2016.09.11. 15:40 Pénzes László

A Kislétai Görög Katolikus Egyház története.

Kisléta görög kattemp_1-1.jpg                  Templom Délkeleti oldala                            

KislétaGKT_9.jpg Gondnok, Fekete János

A görög katolikusok története.

Véghső Tamás leírása szerint „A görög katolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek.” Az elnevezésben a „görög” szó a bizánci szertartásra, a „katolikus” pedig a Római Apostoli Székkel való egységre utal. A mai Magyarországon mintegy 300 ezer görög katolikus hívő két egyházkormányzati egységben él. Az egyik a Hajdúdorogi Egyházmegyében Nyíregyházi székhellyel, a Hajdúdorogon lévő püspöki székesegyházzal, a másik a Miskolci Apostoli Exarchátusban Miskolci székhellyel és székesegyházzal. Elsőként a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítására került sor, ahová a Kislétai Görög Katolikus Egyház is tartozik. Több évtizedes kitartó küzdelem után Ferenc József király, mint a magyar katolikus egyház főkegyura 1912. május 6-án alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét a magyar ajkú és identitású görög katolikusok számára. Az egyházmegyéhez 162 parókia került besorolásra a munkácsi, az eperjesi, a nagyváradi, a gyulafehérvári, a fogarasi, a szamosújvári és az esztergomi egyházmegyékből. Egy hónappal később X. Szent Piusz pápa is jóváhagyta a Christifideles graeci kezdetű bullájával. A Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítás előtt a magyar görög katolikusok a munkácsi-, eperjesi-, gyulafehérvári-, fogarasi-, szamosújvári-, nagyváradi liturgikus nyelvű egyházmegyékben éltek. A Hajdúdorogi Egyházmegye első püspökévé Miklósi István sátoraljaújhelyi parókust nevezte ki az uralkodó, a felszentelésére 1913. október 5.-én Hajdúdorogon került sor. Az első világháború előszeleként 1914. február 23-án a debreceni ideiglenes püspöki hivatalban felrobbant pokolgép megölte Miklósy püspök három közvetlen munkatársát, Jaczkovics Mihály helynököt, Slepkovszky János püspöki titkárt és Csatth Sándor jogtanácsost. A bombamerénylet szálai a román elkövetőkön keresztül az orosz titkosszolgálathoz vezettek. Ezt követően Miklósy István püspök székhelyét Nyíregyházra helyezte át.

A Hajdúdorogi Egyházmegye első püspöke Miklósy István 1937-ben halt meg. utódját Dudás Miklós bazilika szerzetes személyében 1939-ben XII. Piusz pápa nevezte ki. Dudás Miklós megyés püspök 1950-ben Nyíregyházán papnevelő intézet és hittudományi főiskolát alapított. 1965. november 19-én Rómában, a Szent Péter Bazilikában Dudás Miklós püspök magyar nyelvű Szent Liturgiát mutatott be több száz püspök előtt, akik a II. Vatikáni Zsinat tanácskozásán vettek részt. A zsinat ekkor döntött, hogy a római katolikus egyházban az addigi kizárólagos latin mellett a nemzeti nyelv is használhatók a liturgiában. A családunk a Kislétai görög katolikus templomban járt istentiszteletre, valamennyien tapasztaltuk a változást. Dudás Miklós megyéspüspök 1972 évi halála után utódja Timkó Imre lett, aki mellé a Szentszék Keresztes Szilárd püspök személyében segédpüspököt állított. 1988-tól a Hajdúdorogi Egyházmegyét és a Miskolci Apostoli Kormányzóságot 2008-ig Keresztes Szilárd vezette. 2008-ban a Szentszék Kocsis Fülöp szerzetest nevezte ki a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspökévé és a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzójává.

Ferenc Pápa 2015. március 20.-án megalapította a Hajdúdorogi Metropóliát. amelynek vezetésével Kocsis Fülöpöt, a Hajdúdorogi Egyházmegye Püspökét bízta meg. A metropilitai beiktatását S. Em. Leonardo Sandri biboros végezte el. 2015. március 23.-án, hétfőn. A Hajdúdorogi Metropólia székhelye Debrecen.

Kisléta GKT_7.jpg        Belső templomrészlet Ikonosztánizonnal                               

 

Kisléta GKT_3.jpgSzószék

A Kislétai Görög Katolikus Egyház.

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközséget a Pócsi Templomot építtető Olsay Mihály helynök 1730 körül alapította. Posta címe: 4325 Kisléta, Bogáti u. 3. 1753-ban sövényfalú, szalmával fedett templomot emlitenek. A későbbi források fatemplomról írnak, megfelelő felszereléssel el volt látva, 156 ember befogadására volt alkalmas, 1770-es években már erős felújításra szorult. Az 1774 évi összeírás szerint mellette lévő paplakot, plébániát 1769-ben, fából építették, de az összeíráskor még nem volt befejezve. A leírás szerint ablakokkal és ajtókkal gyengén volt felszerelve, kemencéje, mellékhelyiségei nincsennek, külső, belső vakolásra, meszelésre szorul. A kántortanító lakásának építését megkezdték, egy szobából, előszobából és kamrából fog állni. Ebben az időszakban fából készült új iskolát is összeírtak.

A Görögkatolikus Szemle 1943. 21. száma, május 23.-án ADALÉKOK részében foglalkozik a Kislétai Paróchiával. „Az 1774. évi összeírás szerint körülbelül 35 évvel korábban, tehát 1730 körül létesített a paróchia. Kegyura nincs. Az egyházi fundus kiszakítása a kegyurakat illeti; gróf Barkóczy Jánost, Klobusiczky Istvánt, Dezsőffy Sámuelt, Szentiványi Klárát, Zoltán Istvánt és Gentsy Zsigmomdot. A fa templomát a paróchia felállításával egyidejüleg a község költségén építették, tetőfedésre, torony vagy harangláb felállítására s majdnem teljes reparálásra szorul, a szükséges felszerelésekkel utcunque el van látva. Megfelelő kelyhe azonban nincsen, a paróchus mindezideig ólom-kelyhet használt. Egy szertartási könyv, a triodion hiányzik. Perselypénz jövedelme 4 frt.
A paróchus jövedelme: a belső fundusból 1 frt., a vetésből 6 frt., stólából keresztelések után 17 krajcárjával 1 frt. 41 kr., ab oratione et aspersione lustrali in domo puerperae 5 krajcárjával 2 frt. 26 1/2 kr., felnőttek temetése után 40 krajcárjával 80 kr., kolediból 30 kr., minden gazdától és zsellértől egy, összesen 28 pozsonyi mérő párbérgabona, 50 krajcárjával, 14 frt. Bogáth leányegyházától 40 krajcár mindössze. A paróchus összes jövedelme 33 frt. 14 kr. A kántortanító jövedelme: a stólából esketések után 10 krajcárjával 56 kr., gyermekek temetéséből 10 krajcárjával 20 kr., koledából 15 kr., 14 véka párbér értéke 7 frt. Összes jövedelme 8 frt. 11 kr. A harangozó a temetések alkalmával való harangozásért kap egy esztendőben 40 krajcárt.”

Az új téglatemplom 1794-1801 között épült, titulusa Szent Mihály főangyal, amelyhez 1820 körül téglából homlokzati tornyot építettek hozá. A hajója és a félköríves szentélye nagy része gótikus eredetű. 1905-ben a villámhárító híján, villámcsapás következtében tűz keletkezett. Az égő templomból az oltáriszentséget Neumányi Antal, a Gencsy uradalom tiszttartója mentette ki és helyezte el az iskolába, ahol a szent szolgálatokat folytatatták. Neumányi Antal Trencséni nemes családból származik, először a gróf Lónyay Rétközi birtokán, majd Elek Dezső birtokán, később Gencsy Samú Újfehértói birtokán, 1893-tól Gencsi Károly Kislétai birtokán vezette a gazdaságot. A Szabolcs vármegye bizottsági tagja, Kisléta község képviselője. A Kislétai Református Temetőben helyezték örök nyugalomra. A régi temető megszüntetés után az unokái a volt sirhelyénél Emlékhelyet alakítottak ki a Polgármesteri Hivatal engedélyével. Ezzel is hozzájárultak Kisléta község történetének ápolásához, őseinknek, Neumányi Antalnak megérdemlő tisztelet megadásához. A sírhelyről készített fényképet a tiszteletadásom jeléül közé teszem. Példaképül szolgálhat a Kisléta község híres emberek emlékének ápolásához.
kisletaneu150327_1-1.jpg
Sikerült még kimenteni az ikonosztázon / képállvány/ királyi ajtaját. A haranglábak is elégtek, a harangok a toronyból lehullottak, a zuhanás következtében az egyik harang meghasadt. A tűzvészben a templom súlyos károkat szenvedett. A templom újjáépítésére az egész görögkatolikusság gyüjtött. 1906-ban a Budapesti Rátay és Benedek Műintézetnél a baldachinos főoltár is elkészült. 1912-ben a rozsnyói festő, Ádám Gyula falképekkel díszitette a fa boltozatokat / később többször is megújították/. Az egy soros ikonosztáziont a 20. század közepén állították be.
Az első világháborúban a sérült harangot egy másikkal együtt elvitték. Egy harangja maradt a templomnak, amelyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek, a másik harang, a kisebbik 1923-ban lett öntve és Szent Miklós tiszteletére lett felszentelve. Jelenleg ez a két harangja van a templomnak. A nagy harangon olvasható, hogy „Öntötte Egri Ferenc Gejőcsben”, található még rajta egy hármas kereszt és egy Szűz Máriát ábrázoló domborítás.
A leégett templom 1906-ban Szaploncay György Kislétai görög katolikus lelkész vezetésével épült újjá. A templombelső három fő rész mellett: elő hajó, hajó, szentély, megtalálható az ikonosztázion /képállvány/. A képállványnak négy alapképe van, egyik a Szent Miklóst, a második a Szűz Anyát a Kisded Jézussal, harmadik a tanító Krisztust, a negyedik a templom védőszentjét Szent Mihály arkangyalt ábrázolja.

A Görög Katolikus Hírlap 1906. július 21.-én keltezett 29. száma az újjá épített templom szenteléséről a következőket írja: „A kislétai templomszentelés folyó hó 15.-én szentelte fel püspöki engedéllyel Szaplonczay György kislétai esperes, lelkész az újonnan épült helybeli templomot. A belső berendezés még nincs teljesen kész, de az oltár már egészen fel van építve. Az ünnepélyes alkalomból a nép zsuffolásig megtöltötte az új templomot. Megható jelenség volt, mikor a felszentelési szertartásban a fungáló lelkész hálaimára hívta fel a népet. A hálaimát zokogva mondta el a nép, megköszönve Istennek a vett jókat és kegyelmet. Külön hálaimát mondtak azokért a jószívű adakozókért, akik a templom felépítésének költségeihez adományaikkal hozzájárultak.”

A Kislétai Görög Katolikus Egyház 1917-ben felvett leltár szerint: A templom méretei 9 m magas, 9 m széles, 3 m hosszú, a torony méretei 32 m magas, 3 széles, 3 hosszú, szekrestye 7 m magas, 9 m hosszú, 2 m széles. A három harang súlya 225 kg, 150 kg, 100 kg. A föld ingatlan a belterülettel együtt 14 hold 69 négyszögöl.

Az 1954. július 31.-én felvett jegyzőkönyv szerint az egyház tisztségviselői: elnök lelkész Rojkovich Pál, jegyző Téglási György, főgondnok Demeter Miklós, algondnok Lakatos Mihály, hitelesítő Truczkó László, Truczkó József. 1954. augusztus 1.-én munkavállalási szerződést kötöttek Benke László festőművésszel a templom, belső restaulálására.


Az anyakönyv vezetése 1785-tól lelhető fel. A templom műemléki védelem alatt áll, a 6136 törzsszámon és a 8269 KÖH azonosító számon van nyilvántartva. Az anyakönyv vezetését mikrofilmen az Országos Levéltárban a többszöri igénylés lehetetlensége után 2013. április 9.-én a levéltári egyik munkatársától tudtam meg a mikrofilm számát, A 4635. A Kislétai Görög Katolikus anyakönyvek egy példányban a Nyíregyházi Püspöki Hivatal Levéltárában is megtalálható, a betekintésében a levéltár vezetője előzetes engedélyt megadta. A levéltárban 2015. március 25.-én Majkrics Tibornéval találkoztam, masszilális segítséget adott az adatok gyűjtéséhez. A Kislétai Görög Katolikus Egyház és a templom történetéhez konkrét anyagokat biztosított: Görög Katolikus Szemle 21.-számát, a Görög Katolikus Hírlap 29. számát, az egyház iratait /1917-es leltár, jegyzőkönyv, munkaszerződés, stb./, a lelkészek névsorát. Majkrics Tiborné levéltáros önzetlen segítségét hálásan köszönöm.

A Görög Katolikus Szemle IV. évfolyam, 12. szám, 1993. decemberi számában „Kisléta ünnepe” címmel jelent meg a következő: „Ebben az esztendőben kettős ünnepet ültek a kislétaiak: a templomuk „nevenapját” és a felújított ikonosztázion és templomfestés megáldásának ünnepét. A mai hivek újították fel a szép templomuk belsejét az oltártól a kórusig, még az ablakokra is képek kerültek. Mindezt dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök úr a templombúcsú napján áldotta meg a kerület papságának és a kislétai, meg a környékbeli híveknek a részvételével. A munkálatok Lippai Csabának, a lelkésznek szervezésében valósult meg.”

A Kislétai Görög Katolikus Egyház szolgálattevő személyek: 1. 1785-1793 Lutai János, 2. 1793-1794 Banata szerzetespap, 3. 1794-1804 Telepianovich, 4. 1804-1822 Telepianovich Antal, 5. 1823-1836 Kerekes András, 6. 1836-1868 Barna András, 7. 1862-1864 Kocsis Martinián kisegítő OSBM, 8. 1867-1868 Papp Marcián kisegítő OSBM, 9. 1868-1870, 10. 1870-1878 Zsidovits János, 11. 1878 Szemán Mihály, 12. 1878-1879 Kály Bertalan, 13. 1879-1890 Vályi Sándor, 14. 1890-1910 Szaplonczay György, 15. 1910-1916 Zahonyay Zsigmond, 16. 1916 Gojdics István káplán, 17. 1917 Véghső Miklós, 18. 1918-1962 Rojkovich Pál, 19. 1962-1975 Keresztes Gábor h. lelkész, majd parókus, 20. 1975-1977 Makláry János, 21. 1978-1989 dr. Verdes Miklós parókus, 22. 1989-1992 dr. Soltész János parókus, 23. 1992-2005 Lippai Csaba parókus, 24. 2005-2007 dr. Papp Tibor parókus, 25. 2007-2009 Káplár János parókus, 26. 2009-2010 Terdik Mihály oldallagos adminisztrátor, 27. 2010-2011 Horváth Tamás parókus, 28. 2011-2013 Terdik Mihály oldallagos adminisztrátor, 29. 2013- ifj. Orosz Árpád adminisztrátor parókus.

  KislétaGKTkish_1.jpg

                                                   Kisharang                                                         

Kisléta GKTNagyh_1.jpg

 Nagyharang      

Kisléta GKT_4.jpgKisoltár

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr375769730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.