Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: A Kislétai Gencsy Család története./részanyag/

2016.09.11. 15:37 Pénzes László

A Kislétai Gencsy Család története.

Az őseim nagyapám, édesapám, nagybátyáim és családjaik munkalehetőségeiket, a megélhetésüket a Gencsy Család biztosította. Az érintett időszakban a legnagyobb földbirtokosok voltak. Az őseim cselédként, napszámosként, lovas kocsisként, béresként, vadőrként, parádés kocsisként, tanyagazdaként, stb. végeztek munkát. A Kisléta és az őseim története elválaszthatatlan a Gencsy Család történetétől.

A Tiszafüred történetének leírásában és Dr. Borovszky Samu szerkesztésében megjelent Szabolcs vármegye nemes családjai című részben találtam, hogy a gencsi és érmihályfalvi Gencsy Család Szatmár vármegye hasonnevű Gencs helységéből származik. 1381-ben Gencsy András királyi adománylevelet kapott több Szentlőrinci birtokrészre, 1428-ban Gencsy János fiaival, Istvánnal és Orbánnal, rokonaival határjáró parancsot eszközölt ki Zsigmond királytól. A határjárást a leleszikonvent még az évben teljesítette. 1551-ben pedig Gencsy János és társai nyertek új adománylevelet Gencs falura. Az adomány 1587-ben és 1611-ben megújításra került. Gencsy Zsigmond Rákóczi Ferenc ezredes kapitánya, 1704-ben Mihályfalván nyert részbirtokokat. Gencsy Zsigmond tevékenyen részt vett a felkelő hadjáratokban. Gencsy Zsigmond a felkeléshez csatlakozva a fejedelem egy nemesi lovasezred parancsnokságát bízta rá. Gencsy Zsigmond hazaszeretetét, szabadságszeretetét, a fejedelemhez való hűségét 1706. július 28-án életének feláldozásával pecsételte meg. Rákóczi fejedelem és Károlyi Sándor generális gondoskodott az özvegy, Balázsi Katáról és a családról, 1711-ben Pálffy Jánostól oltalom levelet nyert. A fiát, Sámuelt II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem tanítatta, az adománylevelekben a család anyagi biztonságról is gondoskodott, Érmihályfalván birtokot adományozott. A család idővel átszármazott Szabolcs vármegyébe és Téth, Kis-Léta, Szakoly, Balkány községben bírt földesúri joggal. Gencsy Zsigmond 1784-ben a Szabolcs vármegye táblabírája. Gencsy Ferenc /1768-1851/ altábornagy, 1813-ban Galíciában hadosztályparancsnok és altábornagy. Gencsy Albert 1842-ben Új-Fehértón született, 1892-96 és 1896-91 között országgyűlési képviselő a közlekedési bizottság tagja, jogász korában Somossy Ignácz országgyűlési képviselő mellett dolgozott, 1880-ban a felső szabolcsi evangélikus református egyház tanácsbírája lett. 1881-ben a Nyírbátori Kerület képviselővé választották, ettől kezdve a kerületet képviseli.

A família Szabolcs és Bihar vármegyén kívül idővel birtokot szerzett Borsod és Heves Külső-Szolnok vármegyékben is. Tiszafüreden 1893-ban Gencsy Gyula fiának, Gencsy Józsefnek 1158 katasztrális holdas birtoka van, 1897-ben Gencsy Ilona, Gencsy Géza, Gencsy Elemér is rendelkezik földterülettel, 1925-ben a famíliát már nem említették birtokosként. Gencsy Zsigmondhoz kötődő a Kislétai Gencsy Károly elődei édesapja, nagyapja is gazdálkodással foglalkozott, Kislétán 1800 kataszteri holdon, a község határának felén gazdálkodott.

Lajos Miklós írása alapján Érmihályfalva, Bihar megyei kisváros, a megye észak-nyugati határán terül el, fontos vasúti és közúti csomópont Nagyvárad és Szatmár között, nemzetközi határátkelő Magyarország irányában közúton és vasúton. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint 10.438 lakosa van, amelyből 8832 magyar, 1340 román, 213 cigány és 23 más nemzetiségű.

A Kislétai Gencsy /Gencsy és Érmihályfalvi/ Családnak az ága Szabolcsból Borsodba és onnan, házasság útján, a Józsa György leszármazói: az Okolicsányiak révén jöttek az újabb korban Hevesbe, Tiszafüredre, ahol Gyula /+1870/ birtokos volt. Gyula fia József /+1885/ szintén Tiszafüredi birtokos, leánya Ilona, Sipos Miklós császári és királyi kapitány neje ugyan itt birtokos. I. József második fia Géza szintén/+1884/. Géza négy fia: Elemér és Lajos birtokosok, Géza miniszteri tisztviselő és Gábor gazdatiszt.

Az interneten ráleltem a Gencsy Tibor / GENCSY de GENOS ET ÉRMIHÁLYFALVA/családfájára, 41 fő látható, amelyet indokoltnak tartok itt is rögzíteni. 1. Id. Gencsy Károly /1811-1887/, neje Szunyogh Amália /1821-1870/. Id. Gencsy Károly gyerekei: 1/1. Gencsy Albert /1842-1932/. 1/2. Gencsy László /1841-1874/, neje Okolicsányi Erzsébet /1851-1878/. 1/3. Gencsy Sámuel /1854-1905/, neje Molnár Ibolya /1863-1943/. 1/4. Gencsy Amália /1847-/, férje Hegedüs Ede /1847- 1888/. 1/5. Gencsy Ida /1851-1920/. 1/6. Gencsy Viola /1850-1934/. 1/7. Gencsy Etelka /185-1917/. A családfa szerint 1/4. Gencsy Amáliának született két gyermeke 1/41. Gencsy Julianna /1884-1956/ és 1/42. Gencsy Károly /1888-1952/. Gencsy Károly volt Gencsy Tibor édesapja, akiket a testvéreim ismertek, én csak láttam. 1/42. Gencsy Károly gyerekei 1/421. Gencsy Tibor, nemesi előneve: gencsi és érmihályfalvi, /1917-2007/, neje Hellenbach, Paczolay V Klatild. 1/422. Gencsy Éva /1919-1997/, férje Balogh Károly /1911-1989/. 1/423. Gencsy Klára /1921-1990/, férje Okolicsányi József /1909-1970/, Rábay Pál /-2003/. 1/421. Gencsy Tibor gyerekei: 1/4211. Gencsy Bethlen Klára /1962-/, férje Bethlen B. 1/4212. Gencsy Éva /1962/.

A „Község az úrbéri egyezség után” című anyagban Kállósemjénnel kapcsolatban szerepel, hogy az 1872-1895 között megjelent új földbirtokosok között van Gencsy Amália Nemeserdő, Hegedüs Ede és neje Gencsy Amália Nemeserdő, Két erdő közt vonatkozásában. Jósa András leírásában olvastam, hogy nagyapja Dr. Jósa István Kislétai 400 holdas birtokot az apja, Jósa Péter adta el id. Gencsy Károlynak „és kiegészítő része Gencsy Berti barátom mai Létai birtokának.”

Gencsy Károly a gazdálkodás mellett szenvedélyes lovas volt, 132 versenyt nyert. A Gencsy birtok fénykora 1920-ra tehető, amikor a feleség Újfalussy Eszter apja Újfalussy Dezső, megyei főispán igen jó viszonyba került Horthy Miklós kormányzóval és Kállay miniszterelnökkel. A Gencsy Károly uradalma döntően befolyásolta Kisléta község lakosságának gazdasági és szellemi fejlődését. A nagybirtokok elsősorban árutermeléssel, a kisbirtokosok jelentős mértékben önellátó gazdálkodást folytattak. A Gencsy uradalomban egyre több gépet alkalmaztak, a kisebb területen gazdálkodóknak minimális gép állt rendelkezésre. A nagybirtokot intéző, Neumányi Antal irányította. Az uradalom Gencsy Albert idejében is jelentősen növekedett, a Dr. Jósa István 600 holdas Fábián hegyi birtokát, később Kistanya, Gencsy tanya is megvásárolta. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Gencsy Albert országgyűlési képviselő volt. Jelentős szerepet vállalt a Nyíregyháza-Mátészalka vasútvonal megépítésében. A gazdaság főirányítója Neumányi Antal intéző, gazdasági akadémiát végzett, mellette több segédtiszt és írnok is megfordult. A korban kiemelkedő színvonalú gazdálkodást folytattak, fejlett állattenyésztés, szőlőt 10 holdon, gyümölcsöst 40 holdon, fenyő és nyárfás 250 holdon, dohány több 10 holdon volt. Kertészként Bokor Péter, szőlővincellérként Dankó József, erdész és vadőrként Hajdu András, Ujfalusi Ferenc. A Gencsy Kúria a Nemesi birtokosság területén Kisléta, Pócsi utcában épült ki. A közelben lakott az intéző, kovács, kerékgyártó, kertész, tanyagazda, belső cselédek, inas, lovász, parádés kocsis, tehenészek. A Pócsi utca keleti oldalán a tehénistálló, dohánypajták. A Kállói utcán volt a Barkóczi major két családdal és a dohánykertészekkel Jármi Sándor, Kocsis György, Bakó András, Bencsik András. A Hajnali utcában laktak a dohánykertészek Pénzes György, Pénzes Károly, Pénzes István és a belsőtagi kocsisok és béresek, korábban a száraz malom is itt volt.

A Gencsy uradalom másik központja: Fábián hegy/ későbbi neve Gencsy tanya, Kistanya/. A munkát a tanya gazda irányította, korábban Gömöry Rudolf, 1929-től 1945-ig Pénzes István. A tanyán lakott Konyári András gépész és gépkocsivezető. A gépellátásban kiemelkedő szerepe volt. A gazdálkodásban résztvevők jelentős része a Kistanyán lakott, dohánykertészek, kocsisok, béresek, mezőőrök, cselédek. A cselédek a Gencsy uradalmából nem vándoroltak el, tartósan munkalehetőséget, cselédlakást kaptak. Törzsgyökeres cselédek, helyi lakosok voltak név szerint a Pénzes-, Pankotai-, Dékmár-, Bencsik-, Szemán-, Tóth-, Toldi-, Esztári család.

Gencsy Családnak három gyereke volt Tibor, Éva, Klára. Gencsy Tibor a Kislétai évekről, a lovakról és a szénhordásról a Magyar Nemzetben Hanthy Kinga újságírónak 2001. április 21.-én beszél. A ló, agár és puska, végig kísérte az életét. „Arra a kérdésre, végül is miért nem ment el Magyarországról, Gencsy Tibor azt feleli, „a szúnak a fába kell maradnia.” Szívesen beszél az őseiről, akik kiemelkedő katonák voltak, megemlíti, hogy Gencsy Albert az 1948-as párt képviselője volt, egyike annak a három főnek, akik hazahozta Kossuth hamvait Turinból.

Gencsy Tibor huszár főhadnagy.

gencsy_tobor_1.jpg

                                                                Gencsy Tibor

Gencsy Tiborról a Jósa András Múzeum által megjelentett önéletrajzot a következőkben közlöm. „Gencsi és érmihályfalvi Gencsy Tibor a Szabolcs vármegyei Kislétán született 1918. május 29-én. A gimnáziumi érettségi után tényleges katonai szolgálatra Nyíregyházára, a 4. huszárezredhez vonult be. A tartalékos tiszti iskolát 1938–39-ben végezte el, s 1940. január 1-jén tartalékos zászlóssá léptették elő. Az 1940. évi ténylegesítési próbaszolgálat után 1941. február 4-én átvették a honvédség hivatalos állományába és hadnaggyá léptették elő. A 4/5. lovasszázad I. szakaszparancsnokaként részt vett az erdélyi bevonulásban. 1941. január 16. és április 30. között Pápán ejtőernyős ugrótanfolyam hallgatója volt, közben eredeti századával részese volt a délvidéki hadműveletnek is. 1941. június 30. és november 9. között ugyanezen beosztásban, Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. 1942. január 6. és május 1. között Pécsett főtiszti tanfolyamon vett részt, majd december 1-jéig Alagra, a Honvéd Versenyistállóhoz vezényelték. 1943-ban Rahón síoktató tanfolyam hallgatója, majd december 1-jéig ismét Alagon versenyzett. Az egyik legeredményesebb versenylovas volt. 1943. augusztus 1-jén főhadnaggyá léptették elő, novembertől pedig a 4/I. huszárosztály rohamszakaszának vezetésével bízták meg. 1944 tavaszán ismét Alagra vezényelték, de alakulata frontra indulásának hírére visszakérte magát, s 1944. június 19-étől, mint a 4/I. huszárosztály rohamszakasz parancsnoka újból frontszolgálatot teljesített. Augusztus 25-én a lengyelországi Krzestinnél, másodszor pedig Budapestnél sebesült meg, de alosztályánál maradt. 1945. január 15-én a fővárosban elszakadt alakulatától, s jelentkezett a demokratikus honvédségbe. Szerepet vállalt a kincstári javak, s a bábolnai és a kisbéri ménes tenyéssz csikóinak visszaszerzésében és megmenekítésében. 1945 tavaszán a demokratikus honvédség kötelékében Nyíregyházán a 64. kiegészítő parancsnokság őrszázadának szervezője és parancsnoka, 1945. április 10. és 1946. március 1. között pedig a 18/III. zászlóalj 9. századának parancsnoka volt. 1949. január 24-én B-listára tették. Ezt követően rövid ideig Kislétán, szülei gazdaságában segédkezett, majd Budapesten alkalmi munkákból élt. 1950. március 6-án „illegális határátlépés és valutaüzérkedés” (megszorult helyzetbe került szülei részére értékesített valutát) miatt letartóztatták, majd két év fegyházbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után hat, ill. egy hónapra Kistarcsára, majd Csomára internálták. Ezután a Nádasdladányi tőzegkitermelésen, majd a Bakonyban mint vadőr dolgozott. 1953-tól Budapesten, ill. Iszkaszentgyörgyön ismét alkalmi munkákból kereste kenyerét. 1955 márciusában Bakonyszentlászlón újból vadőrként helyezkedett el. 1956. január 30-án letartóztatták, s a Budapesti Fővárosi Bíróság szeptember 28-ai határozata alapján „tiltott határátlépés elősegítése, ill. aranytárgy tiltott magánforgalomba vétele és ajándékozása bűntettében” 4 év 6 hónap börtönre ítélte. 1956. november 1-jén kiszabadult, de 1957. március elején újból letartóztatták. A Legfelsőbb Bíróság 1957. június 12-én korábbi büntetését 3 év 6 hónapra mérsékelte, melyet Vácott és Márianosztrán töltött le. A 60-as évek második felében a TÜSPED segédmunkása volt, majd a visegrádi Gizella-majorban dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1984. december 14-ig. Nyugdíjas évei alatt továbbra is vezetett lovas túrákat, vadászokat kísért tolmácsként. Szenvedélyes vadász volt katonaként is, civilben is. A Nyíregyházi Huszártalálkozók rendszeres vendégeként igen sokat tett a magyar huszár emlékének fenntartásáért. 2007. július 21-én hunyt el Budapesten. A közel 100 darabból álló trófeagyűjteményét örökösei a Jósa András Múzeumban helyezték el tartós letétként.”

1945 után Gencsy Károlyt /1888-1952/ Dévaványára telepítették ki, ott is halt meg 64 éves korában. Később Kislétára vitték földi maradványait. Felesége Újfalussy Eszter Balatonalmádiban halt meg, Nyírmihálydiba van eltemetve.

A egyik felmérés szerint a Füredi fürdő látogatásából Szabolcs vármegye földbirtokos–dzsentri réteg sem szorult ki, ám számuk elenyésző. Közülük viszont állandó vendége volt Fürednek a földbirtokos Gencsy család: 1857-ben id. Gencsy Károly szolgájával és szobalányával Kislétáról, 1869-ben Gencsy Ferencné leányával, majd férje, Gencsy Ferenc Balkányról, 1908-ban özvegy Gencsy Béláné és Ella leánya ugyancsak Balkányról nyaralt a Balatonnál. Rajtuk kívül a reformkortól Szabolcs megye meghatározó nemesi családjai közé tartozó Elek família képviselői közül említést érdemel Elek Mihály földbirtokos, aki 1872-ben utazott Füredre Nyíregyházáról, a községi tisztviselők közül pedig 1906-ban Bartos László községi jegyző Ajakról.

Az ezredévi ünnepélyek fénypontja a vármegye közönségének 1896. évi május 11.-én Nyíregyházán tartott közgyűlése volt. Kállay András főispán a nagy számmal egybegyűlt ünneplő közönség jelenlétében megnyitván a közgyűlést, lendületes szónoklattal emlékezett meg a nap jelentőségéről. A főispán után id. Vay Ádám gróf mondott ünnepi beszédet. Mikecz János alispán előterjesztése után az egész közgyűlés az Egyház-térre vonult, hol a vármegye által emelt emlékoszlopot az alispán magas szárnyalású beszéd kíséretében adta át a város polgármesterének. A június 8-iki hódoló díszfelvonulás alkalmával a vármegyei bandériumban a következők vettek részt Liptay Béla zászlótartó vezetése alatt: Bogáthy József, Dessewffy Emil gróf, Gencsy Albert, Gencsy Béla, Gencsy Sámuel, Kállay Emil, Petrovay János, Pongrácz Jenő gróf, Vay Tibor gróf.

Gencsy-K.jpg

 

                                                                   Gencsy Albert kúriája

 

GencsyKKeleti_1.jpg

                                                             Gencsy Albert kúriája felújítva

A Kislétai nevezetességek közé tartozik a XVIII. században épült a Gencsy család kastélya, Gencsy Albert kúriája és a hozzátartozó kastélypark. 1945 után a Gencsy Család vagyonát az állam kisajátította. A költözésükről személyes emlékem van, hogy a hátsó bejáratnál, a magtárnál egy tehergépkocsi fordult ki a költözési holmikkal.

A Gencsy Család sírboltját meglátogattam. A bejárati ajtó helye be van betonozva, mivel korábban feltörték és a hasznosító deszkákat elvitték. A márványtáblán „1241     1991 GENCSY ÉS ÉRMIHÁLYFALVI GENCSY CSALÁD”. Téglási Ferenc 1991-ben írt feljegyzést a kriptáról. Az akkor élő Gencsy Tibor szerint a kripta 200 éves, a kastéllyal egy időben épülhetett. A lejárata egy nyolcszögletű várbástyához hasonlít, a tetején beton csipkézettel. A lejárat mögött egy domb látható, ez a sírkamra földből kidomborodó része. A külső bejárati ajtó fölött a Gencsy család címere látható. A címer: Egy gödény saját vérével táplálja fiókáit, alatta egy levont sisakrostélyú páncél felső, fején királyi koronával. Ettől lentebb egy címerpajzs, benne ismét egy gödény fiókáit táplálja. Az együttest barokkos díszítés fogja közre. A belső ajtó vezet a sírkamrába. A kriptába az idők folyamán 12 temetkezés történt. Többek között ide van eltemetve a kastélyt építető Gencsy Sámuel. A Kislétai szájhagyomány útján az ő halálát az agarászásából eredő veszettség okozta, gyógyíthatatlansága miatt agyon kellett lőni. Az utolsó temetkezés 1990. december 8.-án volt. A Gencsy Károlynak / 1888-1952/, 64 éves korában elhunyt, az uradalom és kastélyának, utolsó urának földi maradványait helyezték örök nyugalomra.

Gencsy kriptár120520_1.jpg

                                        Gencsy Család kriptára, Kisléta, 2012.05.20.            

Gencsy címer.jpg                                                                       Gencsy címer

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr425710272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.