Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: A Kislétai földmunkások zendülésének bírósági tárgyalása 1898 évben.

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

Az Országos Hírlap II. évfolyam, 110 száma, 1898. április 21.-én „A szabolcsi szocziálisták” címmel tudósít a Kislétai földmunkások zendülésének bírósági tárgyalásáról. A közel 118 évvel korábbi bírósági tudósítást, mint Kisléta község története, a következőkben szeretném ismertetni.

„A Kislétai földmunkások zendülése dolgában ma folytatta a végtárgyalást a Nyíregyházi Törvényszék. Összesen 64 vádlott van, akik közül hatot a vizsgálati fogságból vezettek elő. Mindnyájan beismerik, hogy szocziálisták, és hogy ott voltak abban a csoportban, mely a járásbíróság előtt az elfogott szocziálisták szabadlábra való helyezését követelte. Azzal védekeznek, hogy nem akartak erőszakoskodni, csak kérni akarták az ártatlanul letartóztatott földmívesek szabadlábra helyezését.

Mindenik tiltakozik az ellen, hogy földosztást akart volna, ámbár néhányan beismerik, hogy Várkonyi lapjából azt olvasták, de ők ezt nem helyeselték, s csak a harmados föld helyett feleset, valamint a „taksa” néven ismert ingyenes munka eltörlését követelték.

Van a vádlottak között egy fiatal menyecske is Szegedi Károlyné, ki azzal van vádolva, hogy ő biztatta legjobban a tömeget az erőszakra. Az elnök: Beismeri, hogy erőszakra biztatott? A vádlott: Csak azt mondtam, ha férfi volnék, mennék én is a többiekkel. Az elnök: Azt kiáltotta: „Én szocziálista vagyok!”- Azt mondtam.

Breszka Mihály csizmadiamestertől a Létai szocziálisták elnökétől kérdi az elnök: Maga feltolta magát apostolnak, mindenkit felkért, hogy válasszák meg elnöknek. A vádlott: Nem toltam fel magam, úgy választottak meg. Az elnök: Ki hozta be maguknál a szocziálizmust? –Nem tudom. Csakhogy mindenütt azt beszélték, kell valamit tenni. Az elnök: Hol van most Várkonyi? A vádlott: Nem tudom. Mióta elzártak, nem érintkeztem vele. Az elnök: Pedig azt mondják, itt bujdosik, a maguk rejtegetik őt. A vádlott: Én nem tudok róla semmit.

Gebri József, a szocziálisták jegyzője következett most. Az elnök: Mikor kezdődött maguknál a szocziálizmus? A vádlott: November 24-én. – Ki oktatta magukat? – Kálló-Semjénből jártak fel Pestre, onnan hallottuk. – Mit értett a vagyonegyenlőség alatt, amit Várkonyi hirdetett? Földosztást? – Azt értettük, de nem hagytuk helyben. – Ki volt fenn Várkonyinál? – Kovács Sándor volt. – Mit hozott onnan? – Alapszabályokat és egy rajzot. Valami kör volt, mely határokra volt felosztva. –Akartak földosztást? – Nem. – Hát szegénységükön segíteni? – Igen. – Követelték az urak földjét? – Nem, csak harmados földek helyett feleset követeltünk. – Ha gyülekeztek, kértek szolgabírói engedélyt? – Igen, azt mondotta, hogy tízen-tizenöten mindig összejöhetünk.

Ezután Kovácsi Károly, a Kálló-Semjéni szocziálisták vezérét hallgatták ki. Az elnök: Mikor volt Várkonyinál? A vádlott: Novemberben. – Miért? – Hoztam alapszabályokat és egy rajzot. – Földosztási térkép volt? – Nem, hanem olyan rajz, mely megállapítja, hogy a szocziálista köztársaság létesül, miképp kell megosztani a munkát. – De a hiszékenyek mindig azt hitték, hogy földosztásról van szó. Igaz-e, hogy maga mindig arra izgatott, működjenek törvény ellen is? – Azt nem mondtam. Csak arra biztattam a többieket, hogy ők se vállaljanak olcsóbban munkát, mint mi s ne vegyék el előlünk a földet.

Még vagy húsz vádlottat hallgattak ki. Mindenki tagadta, hogy erőszakoskodott vagy fenyegetőzött volna, s csak azért mentek a tömeggel a járásbíróság elő, hogy kérjék az elfogottak kiengedését.

Ezzel a bizonyítási eljárást befejezték. Szikszay György ügyész tíz vádlottal szemben elejtette a vádat, a többi vádlottra a büntető törvénykönyv 163. és 171 szakaszai értelmében kérte az ítéletet. Kovács Zsigmond védő a vádlottak felmentését kérte, mert sem a hatóság elleni erőszak, sem a felbujtás esete fenn nem forog.

A törvényszék ezután meghozta az ítéletet. A fogva lévő Kovács György, Szegedi Károlyné, Tisza Károly, Soltész János és Vitár Ferencnek büntetését betudták a vizsgálati fogságba. Két vádlottat kéthavi, harmincötöt három heti és egyet hatheti fogházra ítéltek, a többi vádlottat felmentették.
Felebezett az ügyész, a védő és az elítéltek is felebeztek.”

A másolat készült: Budapest, 2015.12.30.

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr18305334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.