Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: A belső vándorlás /migráció/ hatása Kislétára. /részanyag/

2016.09.11. 15:41 Pénzes László

 A vándorlás /migráció/ a népesség lakóhely-változtatása. A szocializmus időszakában /1949-1989/ a II. világháború végétől az 1960-as évek elejéig zajlott az ország legmélyrehatóbb belső vándorlása, ami ezt követően tendenciájában fokozatosan csökkenő vándormozgalomba ment át. A tömeges méretű belső vándorlással feloldódtak a korábban kialakult népesedési feszültségek, a túlnépesedett területek elhagyására ekkor nyílt lehetőség. A belső vándorlás először a földreformhoz, földosztáshoz /1945/, a németek kitelepítéséhez /1946-1949/ kapcsolódott, majd az igazi lendületet az 1950-es évek első felének iparosítása, a jelentős munkahelyteremtés, a tömeges szakmunkás, középfokú, egyetemi oktatás, képzés megvalósítása adott. A belső vándorlás fő célterülete Budapest és környéke, nagyobb városok, ipari körzetek, bányavidékek lettek, valamint a mezőgazdasági térségekből a gazdaságilag fejlettebb vidékre, a kisebb településekről a nagyobbakra, a falvakból a városokba irányult. A belső vándorlók között megkülönböztettünk állandó /állandólakhely változás/ és ideiglenes /állandólakhely marad/ jellegűeket. Az 1957-es országos adatok szerint az állandó belső vándorlók száma 470.000 fő, az ideiglenes belső vándorlók 430.000 fő. Az ideiglenes belső vándorlókat ingázóknak is nevezzük, akik a településhatár átlépésével járnak munkába. Az ingázók között vannak napi ingázók, hetente-, kéthetente-, távolsági ingázók. 1930-ban 141.490, 1960-ban 636.000 ingázót írtak össze. A távolsági ingázók fele munkásszálláson, a másik fele egyéb albérleti formákban lakott. A népszámlálások szerint a távolsági ingázók 1970-ben 320.200 fő, 1980-ban 270.818 fő. A munkásszállások megszüntetésével, a munkahelyek csökkenésével a rendszerváltás után a távolsági ingázók szinte megszűntek.

A Magyarországi belső-, külső vándorlások, ingázások Kisléta községben is jelentkeztek. A különböző időszakokban a mértékére konkrét adatokat nem találtam. A rokonságban, a beszélgetések során megismert kivándorlásokról lehetett, tudomást szerzi. A fogadó országok adatai tekinthetők a leghitelesebbeknek. Ezek szerint 1871-1913 között 1.815.117 magyarországi bevándorlót regisztráltak. Az Amerikai Egyesült Államokban 1920-1928 között 28.454, az 1930-as években 5.739 személy vándorolt ki Magyarországról. Kanadába az 1920 utáni két évtizedben 37.000-el növekedett a kanadai magyarság lélekszáma és így elérte az ötven ezret.

A Kisléta községet érintő dinamikus belső vándorlások, elsősorban állandó jellegű mozgások később jelentkeztek a népszámlálások adataiban. A kezdeti ingázók később telepedtek le az új helyen, a szakmát tanulók, középiskolában-, egyetemekre járó fiatalok állandó lakhelynek Kislétát jelentették be. A munkaviszony létesítése után változtatták meg az állandó lakhelyt. A Kislétai lakosainak száma 1941-évtől 1899-ről 1960-évre 2026-ra, 127 fővel növekedett, a csökkenés ezt követően kezdődött meg 1990-évre 1726-ra, 300 fővel csökkent.

A Magyarországi vándorlások a családomat, testvéreimet szinte teljes mértékben érintették. Pénzes István a munkahelyeire ingázott Sajóbábony, Budapest, majd helyben Kislétán volt villanyszerelő. Pénzes Pál Nyírbátorban tanult szakmát, majd Budapesten az Egyesült Izzóban dolgozott, utolsó éveiben Fóton lakott. Dr. Pénzes János Nyírbátorban, Nyíregyházán, Budapesten tanult, Vencsellőn, Nyíregyházán, Budapesten dolgozott, lakott, jelenleg Veresegyházán lakik. Pénzes György Budapesten tanult szakmát, dunai hajósként dolgozott, Győrben lakott. Pénzes Anna Nyíregyházán tanult szakmát, munkahelye, állandó lakhelye is ott volt. Pénzes József Nyíregyházán, Budapesten tanult, Nyíregyházán dolgozott és lakik. Pénzes László Nyíregyházán, Budapesten tanult, Nyíregyházán, Sárospatakon, Budapesten dolgozott, Budapesten lakik. Pénzes Piroska Pócspetriben, Máriapócson dolgozott és lakik.

A belső vándorlók /migránsok/ közül az állandó változás jellegűek, „elszármazottak” a családhoz kötődésből eredően a kapcsolat sokáig megmaradt. Az elszármazottak a családi eseményekre; esküvőkre, keresztelőkre, ballagási ünnepségekre, ünnepnapi /Húsvét, Karácsony, Halottak napja, stb./ családi összejövetelekre, nagyobb munkavégzésekre /szőlő szüret, almaszedés, kukoricatörés, stb./, szülői látogatásokra haza, Kislétára látogattak. A látogatások alkalmával megismerkedhetek a Kislétai emberek életével, mindennapi problémáikkal, a Kisléta község rendezvényeivel, változásaival. Az elszármazottak a család változásával, a szülők elhalálozásával, idősebb kor nehézségeinek jelentkezése miatt is egyre kevesebbet látogatnak haza, Kislétára. A szülőhelyhez, a gyermekévekhez, a megélt eseményekhez, az ismert rokonokhoz, Kislétai emberekhez, Kisléta községhez azonban az érzelmi kötődésük, tiszteletük, hálájuk egyre erősebb és mélyebb.

A Kisléta község vezetői a különböző korokban igyekeztek az elszármazottakkal rendezvényeken, személyesen kapcsolatokat tartani. Az elszármazottak részére szervezett évenkénti találkozások különböző mértékben valósultak meg. Az 1970-es években Orosz József Kisléta tanácselnöke által meghirdetett az „Elszármazottak” minden év Húsvét harmadik napjára a találkozókat, a találkozók rendszeressé váltak, hasznos eszmecserét jelentettek a résztvevők részére. Az elsők között 1973-ban megtartott találkozóról Orosz József, Öcsi a találkozásunk alkalmával is nagy lelkesedéssel beszélt. A rendelkezésemre bocsátott fényképek alapján a Kislétai elszármazottak 1973 évi találkozóján a következők vettek részt: Dr. Szilágyi Éva Debrecen, Dr. Szilágyi Gyöngyi Debrecen, Dr. Szilágyi János Debrecen, Dr. Papp Kálmán Eger, Fazekas Sándor Budapest, Pénzes József ezredes Nyíregyháza, Gebri Gábor Nyírbátor, Orosz János Kisléta, Kocka Mihály Nyíregyháza, Pásztor István Nyírbátor, Pénzes József testnevelő Nyíregyháza, Fazekas Péter Nyíregyháza, Vajda Albert Nagykálló, Piránszki Sándor, Mikó János Kisléta, Paszternák József Máriapócs, Madácsi Károly Kisléta, Fekete József Kisléta, Danku Miklós Kisléta, Angyal Géza Kisléta, Orosz József Kisléta.

 kisletatalalkozas_7-1.jpg

Fazekas P, Pénzes J, Gebri P, Fazekas S, Dr. Szilágyi J, Pénzes J, Madácsi K, Paszternák J, 1973. 

 kisletatalalkozo_1-1.jpg

                                                Dr. Szilágyi Gy, Dr. Szilágyi J, 1973. 

 kisletatalalkozo_3-1.jpg

                                            Pénzes J, Pásztor I, Fekete J, 1973.

kisletatalalkozo_4-1.jpg

                                                            Madácsi K, Angyal G, 1973.

                                                   kisletatalalkozo_6-1.jpg

                                                          Pásztor I, Dr. Papp K, Vajda A, 1973.

 

kisletatalalkozas_11-1.jpg

                                                            Dr. Szilágyi É, Dr. Szilágyi Gy, 1973.

Kisléta községből elszármazottak rétegződését foglakozás, iskolai végzett, vagyon, életkörülmények, életmód, stb. szerint csoportosíthatjuk, amelyek összhangban vannak az országos adatokkal, tendenciákkal. A munkássághoz 1960-ban országos szinten az aktív keresők 43 %-a tartozott, amely 1973-1983 között számottevően növekedett. A mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak aránya a férfiaknál 13 %-ra, nőknél 12 %-ra csökkent. Az önálló parasztság 1970-ben 1,2 % volt, a korábbi önálló parasztságból és mezőgazdasági munkásokból egységes termelőszövetkezeti parasztság jött létre. A jelentősen kibővült iskoláztatási rendszer lehetővé tette, hogy egyre többen szerezzenek közép-, és felsőfokú végzettséget. Dinamikusan növekedett a szellemi foglalkoztatásúak, a vezetők aránya. A magyar társadalom, a Kisléta község lakosainak, elszármazottainak szerkezete alapvetően átalakult, a családok, egyének társadalmi pozíciója, gazdasági viszonya, foglalkoztatása, lényeges változáson ment keresztül. Az 1950-1960-as évek szerkezeti változásai jelentősen felerősítették a nemzedékek közötti mobilitási folyamatokat, ennek eredményeként a keresők közül 60 %-ának más volt a társadalmi csoportja, mint a szüleinek. Hosszabb időszakra visszatekintve megállapítható, hogy ezekben az években kerültek a legnagyobb tömegben munkás, illetve paraszt származásúak a szellemi-, vezetői rétegbe.

A Kislétai születésű, a felsőfokú végzettséget szerzők, illetve vezetői beosztásban tevékenykedők közül a következőket sorolom fel / a teljesség igénye nélkül/: 1. Dr. Szilágyi János / 1926.07.10.-/ gyógyító-, kutató orvos, 2. Dr. Tóth Mihály /1931.08.04.-/ urológus főorvos, apja Tóth György dohánykertész, anyja Kocsis Julianna, 3. Dr. Papp Kálmán /1933.07.16.-/ főorvos, 4. Dr. Szilágyi Gyöngyi /1943.- / orvos, 5. Dr. Szilágyi Éva / / fogorvos, 6. Dr. Mikó Ibolya / / Reumatológiai Rehabilitáció főorvos, 7. Angyal Géza / /nőgyógyász szakorvos, 8. Dr. Varga László /1937.10.06.-/ gyógyszerész, apja Varga Károly gépész, anyja szabó Mária, 9. Fazekas Sándor /1930.10.17.-/ tanár, apja Fazekas György földműves, anyja Popovics Ilona, 10. Verba György /1931.03.19.-/ építészmérnök, apja Verba György gazdasági cseléd, anyja Áncsák Mária, 11. Baráth Mihály /1936.10.06.-/ tanár, apja Baráth Mihály református lelkész, anyja Szakács Mária, 12. Dr. Pénzes János /1931.03.08.-/ agrárközgazdász, apja Pénzes István uradalmi gazda, anyja Hajdu Anna, 13. Pénzes József /1931.05.28-/ katonatiszt, apja Pénzes György földműves, anyja Veres Mária, 14. Angyal Géza Lajos /1933.07.25.-/ tanár, apja Angyal Géza gépész, anyja Bakó Margit, 15. Hajdu András /1934.09.04.-/műszaki tanár, apja Hajdu András uradalmi vadőr, anyja Kalavé Mária, 16. Pénzes József /1938.07.29.-/ testnevelő tanár, apja uradalmi gazda, anyja Hajdu Anna, 17.

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr157130427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.