Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Kisléta község területeinek tulajdonosai./Részanyag/

2013.12.27. 02:00 Pénzes László

Kisléta község területének tulajdonosai.

1322-ben a Hont-Pázmány nembeli Ders fia László és a Balog-Semjén nembeli Semjén Mihály fia osztoztak Léta birtok használata felet. Erdőd 1306-ban a Hont-Pázmány nembeli Bánki Lökös unokái kezén van és beolvadt a község határába. Petri Lőrinc fiai 1336-ban csatolták Erdődöt az ő Léta nevű birtokukhoz. 1352 óta Léta falu Pócs tartozékaként a Gut-Keled ágak osztozkodásának tárgya. A Szaniszlófi ág örökli Póccsal együtt, majd ismét visszakerül az Ecsedi ághoz. 1410-ben Parlagy, 1458-ban a petri Ders, 1460-bana Bogáthy, 1465 a Kállay családokat uralta. /Dr. Borovszky/

A XIV. században a Báthory-család a Tiszántúl egyik legnagyobb és országos szerepet vivő főúri családjai közé emelkedett. Ebben az időszakban Kis-Létha a Báthory család birtokaként szerepel. Az 1433-ban és 1446-ban a Báthoryak osztozkodásánál is szerepel. 1611-ben Báthory Gábor több területével együtt Kis-Léthát is Lónyay Zsigmondnak engedte át. Lónyay Zsigmond Királytelket és Szentmihályt, valamint a hozzátartozó részbirtokokat (Acsád, Adony, Ábrány, Fejértó, Léta, Magy, Nyíregyháza fele része, Parlag stb.) 1650-ben alkotott végrendeletével Lónyay Gáborra hagyta. A Bessenyeiek Berczelt bírták. Lónyay (Nagylónyai és Vásárosnaményi nemes és gróf). Szatmár vármegyéből ered. Első ismert őse Gurg, 1060 körül; ennek utóda Jakab, Berenczei Nanes fia, szatmári főispán, 1285-ben Lónya birtokába jutott. A család 1414-ben Lök, Eszlár, Gyomán, Bagos és Szt.-Péter birtokosa. Rangemelés: Lónyay Zsigmond, krasznai főispán, 1627-ben bárói rangra emeltetett: Lónyay Menyhért miniszterelnök 1871-ben grófi rangot nyert. András 1620-ban Kállói kapitány volt. A grófi ág Tuzsér, Eszeny és Ágtelek birtokosa, ezen felül a rétközi uradalmat is bírja.

Ary András, Samu és József, valamint az előbbi unokájának nemessége 1581-ben átruháztatott Ary Boldizsárra, ennek fiára, Jánosra és testvéreire. A család Balkány és Kis-Léta községekben bírt földesúri joggal. Címer: kékben, zöld alapon álló páncélos, veres-nadrágos és sárga-csizmás vitéz, jobbjában kivont kardot tart, a pajzs felső jobb sarkában fél ezüst-hold és a felső bal sarokban hatszögű aranycsillag ragyog. Sisakdísz: két veres, arany csillaggal megrakott sas-szárny között könyöklő s görbe kardot tartó páncélos kar.

Kis-Létha területét 1689-ben Barkóczy György zálogba vette, majd leányával, Krisztinával egy része Károlyi Sándor kezére kerül. Károlyi (Nagy-Károlyi gróf), a család eredete a Nyitra vármegyei kötetben van leírva. 1458-ban Gemzse és Mada birtokában találjuk; az 1549. évi összeírás alkalmával 22 porta birtokosa. Károlyi Sándor 1712-ben nyert adományt a Bátori, Baktai, Nyíregyházi, stb. uradalmakra. A Kislétai Barkóczy Család Dr. Borovszky Samu által szerkesztett könyv szerint Szabolcs vármegye nemesi családjai közzé tartoztak. A leírás alapján Barkóczy /Szalai báró és gróf/ Vas vármegye hasonnevű helységéből származik. A XVI. században szakadt a Tisza vidékére. Törzse Barkóczy László zempléni alispán /1582/ fiaitól a család három ága származott le. Barkóczy László /+1659/ Beregi főispántól az idősebb grófi és bárói ág, a Barkóczy Ferencz Zempléni alispántól az 1900 évek elején virágzó bárói ág származik, a Barkóczy János ágának unokáiban magvaszakadt. Az idősebb ágból Barkóczy László 1655-ben bárói, fia Barkóczy Ferencz 1687-ben grófi rangra emeltetett. Az ifjabb ágból Barkóczy Zsigmond királyi táblabíró 1772-ben nyert bárói rangot. A legfelsőbb elhatározással 1887. július 17.-én Hadik Endre gróf, Barkóczy János gróf unokája a Hadik-Barkóczy kettős név viselésére szerzett jogosultságot. Tagjai közül Barkóczy Ferencz 1687-ben Kállai kapitány, Barkóczy István 1667-79-ben főispán, Barkóczy János 1759-82-ben főispán, Barkóczy Ferencz 1745-61 ben Egri püspök, utóbb esztergomi érsek.

A XVII. század közepén a vármegye legnagyobb birtokosai a Rákóczyak voltak. II. Rákóczy György 1645-ben neje Báthori Zsófia után királyi adományt nyert az Ecsedi várhoz tartozó Bátori, Nyíregyházi, Vencsellői stb. uradalmakra. Ez uradalmakhoz a következő helységek és birtokok tartoztak: Bátor mezőváros, Léta, Levelek, Pród, Tedej, Pócs, Bakta Lórántháza, Gyulaj, Lugos, Téth, Királytelke, Vencsellő, Timár, Büd, Kisfalu, Böszörmény, Nyíregyháza, Nyír-Fejértó, Rakamaz, Szent-Mihály és Nyír-Adony (Szirmay, Szatmár vm. II. 72.)

A szatmári békekötés után, az ország helyreállítási munkálatai közepett, a XVII. század folyamán a nemesi kiváltságokkal űzött visszaélések megszüntetése, az adóalanyoknak szaporítása céljából elrendelt nemesi vizsgálatokkal 1725-ben készült el Szabolcs vármegye, mely vizsgálatok folyamán az alábbi Kislétát is érintő családok igazolták nemességüket, az eredeti címerlevél felmutatása mellett. A családnév után zárjelbe tett évszám az adományozási évét jelenti. Farkas /1629/, Márky /1668/, Vajda /1715/. Az első nemesi vizsgálatok eredménye nem elégítette ki az intéző köröket, ezért 1755-ben új, országos nemesi összeírás rendeltetett el. Ebbe az összeírásba Szabolcs vármegye az összes birtokos- és 268 armalista-nemességen kívül még a főpapokat és a főrangúakat is felvette. A felsorolt birtokos családok közül Kislétához kötődő családok: Báthory, Gencsy, Jósa, Lónyay.

Farkasczímer.jpgLónyay czímer.jpgKáolyi  czímer.jpg

                        Farkas címer.                                Károlyi címer.              Lónyai címer.

Dr. Borovszky Samu által szerkesztett, Szabolcs vármegyéről megjelent kiadvány szerint a XVIII. század második és a XIX. század első felében Kislétának birtokosai voltak: Thassy, Agárdy, Vajda, Ujfalussy, gr. Barkóczy, Bessenyey, Tisza, Bihary, Éva, Farkas, Jósa, Márky, Mikó, Gencsy, gr. Dessewffy, gr. Haller, Gulácsi, Bogáti, gr. Hadik-Barkóczy Endre, Brösztl Gáspár család.

Dessewffy czímer.jpg

                                      Dessewffy címer.                                       Ujfalussy címer.

A Szabolcs vármegye történeti leírása szerint az Ujfalussy család a XV. században tűnik fel Kenézlő, Eszlár, Érkete földesúraként. Hasonnevű család a XVII. században telepedett le Ó-Pályi helységben, ezen kívül Balkány, Kis-Léta, Mihálydi, Martonfalva községekben bírt földesúri joggal. Tagjai közül Ujfalussy Mihály /1710/ szolgabíró, Újfalussy Miklós 1843-ban követ, utóbb Szatmár vármegye alispánja, 1868-ban főispán, Ujfalussy Lajos 1848-49-ben országgyűlési képviselő, Ujfalussy Sándor császári és királyi kamarás, Szatmár vármegye főispánja, Ujfalussy Zoltán megyei királyi erdőfelügyelő. A család címere: kékben zöldalapon, csőrében patkót tartó hattyú. Sisak dísz: görbe kardot tartó griff. Takarók: kékarany-veresezüst.

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr335710260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.