Szabolcs vármegyében a Mária Terézia-féle úrbérrendezés 1772-ben történt meg. A Kis-Léta helységnek urbarioma harminc oldalon, 1066 sorszámmal 1773-ban készült el, amely kilenc punctomból, kézzel írott részekből és három oldal táblázatból áll. A fejléc tartalma: sorszám, kereszt- és vezetéknév, a jobbágy helynek minősége, a jobbágy helynek belső, külső mivolta (pozsonyi mérőre való, szántó, rét), esztendőbeli szolgálat, vagy robot (marhás robot, helyette kézi szolgálat), kilenced, adózások (esztendőbeli árenda, fa, fonyás, kifőzött vaj, kappan, csirke, tojás), belső házhely és rétek után kilencedet nem kell adni. A táblázatban 36 jobbágy, adózó szerepel 278 1/8 hold szántóval, 52 hold réttel, évente 429 nap marhás robottal vagy helyette 930 nap kézi szolgálat. Legtöbb jobbággyal gr. Barkóczi János rendelkezett, kilenc jobbágya közül 5 esetében 2/8-ad, 4 esetében 4/8-ad formában végezték a munkájukat. A jobbágyok szántóföldje 8-tól 17 holdig változott, a marhás robot két marhával 13–tól 26 napig változott, legtöbb szántóföldje Lengyel Istvánnak és Laza Jánosnak volt (17-17 hold). Gr. Haller Józsefnek kilenc jobbágya volt, akik 9-18 közötti holddal rendelkeztek. Egy jobbággyal rendelkeztek Dessewffy, Ary, Penczy, Zolranioid, Osvain, Baán, Pulaczanai, Nagy, Szalay.
Az Entz Géza által szerkesztett Szabolcs-Szatmár Megye Műemlékei II. kötetének 63. oldalán, Kisléta története alcím alatt szerepel, hogy a XVII. század végén 18, 1720-ban 11 jobbágyot írtak össze a faluban. A nyilvántartások szerint a jobbágyfelszabadításkor Kislétán 35 földesúr birtokán 1055 fő élt.
A nyíregyházi Jósa András Múzeum 26. kiadványa /1988/ tartalmazza: A Dél-Nyírség és a Hortobágy Melléke parasztjainak vallomását 1772-ből. Községenként kilenc kérdésre kellett választ adni. Kislétán (Kiss-Léta, Kis-Létha) a Jármy Mihály, Balasko Ferenc, Apagyi István által összeírt kilenc pontban megfogalmazott kérdésekre adott válaszokból összefoglaló jelleggel a következőket tartom fontosnak rögzíteni. Az összeírás időpontjában urbarium, contractus nem volt, melyek szerint a jobbágyok és zsellérek a földesuraiknak robotot szolgálnának, vagy adóznának. A lakosok részben örökös, részben szabad menetelű jobbágyok és zsellérek voltak, akik robotoztak, illetve napszámot szolgáltak, adózásra is kötelesek voltak.
A szabad menetelű jobbágyok különböző módon tették kötelezettségüket, adózásukat. 1. Gróf Barkóczi János excellentiájánál évente négy rénes forintot fizettek, és egész erővel két nap szántottak. 2. Báró Dessőffy Sámuel nagyságánál évente 12 napot gyalog szerben szolgáltak, 2 rénes forintot fizettek. 3. Gróf Haller József nagyságánál évente gyalog szerben kilenc napot, egész erővel szántásban szolgáltak, 2 rénes forintot fizettek. 4. Zoltany Péterné asszonynak gyalog szerben hat napot, szántásban négy napot szolgáltak, hét marjást fizettek. 5. Gencsy Zsigmond úr egy örökös jobbágya, amikor csak kellett, mindenkor robotozott, a szabad menetelű jobbágyai egész erővel hat nap szolgáltak, hét marjást fizettek. 6. Osváth Imre úrnak Gencsy Zsigmond úrhoz hasonlóan szolgáltak. 7. Báan László úrnak egész erővel tíz napot szolgáltak. 8. Gróf Klobusiczky István nagyságának évente 10 marjást fizetett. 9. Gulácsi Ambrusné asszonynak örökös jobbágya a kívánalmaknak megfelelően robotozott. 10. Madácsi György úrnak évente 4 rénes forintot fizettek. 11. Nagy Benjámin úrnak évente 6 rénes forintot fizettek. A jobbágyoknak és zselléreknek a robotra való menetelének és visszajövetelének ideje a napszámba nem számított be. A lakosok minden termésből kilencedet adtak a földesúrnak, ezen kívül minden jobbágy egy-egy zsákot és egy-egy karácsonyi tyúkot adott.
Az összeírók anyagán az időpontnak 1772. október 29. van megjelölve, főbírónak Papp János, esküdteknek Demeter Mihály, Kis Demeter, Szilágyi János, Czirják Miklós szerepel.
A Szabolcs megyei 1796-ból származó pásztorösszeírás szerint Kislétán 7 fő juhász, 3 fő csordás, 12 fő számadó, a pásztorok közül 8 fő falubeli, 4 fő szomszéd falubeli.
A Vertse K. Andor által írt Szabolcs vármegye és Nyíregyháza Címtár 204. oldalán a 40. sorszám alatt Kisléta 1927. évi adatai a következők szerint olvashatóak. Az adatok mellé zárójelbe tettem a hasonló kiadású 1948-as adatokat. A Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára 979. oldalán található Kislétára vonatkozó 1924. évi adatokat szintén megjelöltem /Budapest, 1924/. Lakosainak száma 1943 fő (1919), ebből római katolikus 126 fő (275), görögkatolikus 890 fő (822), ág.h.ev 3 fő, izraelita 39 fő (5). Előjáróság: Nánási Dobos Miklós községi főjegyző, a közigazgatási tanfolyamot Debrecenben 1908-ban végezte, 1924-től kislétai főjegyző, református egyházgondnok, levente egyleti elnök, a testnevelési bizottság elnöke, régi Hajdu nemes család sarja. Községi jegyző: Arendánszky Gyula (1924). Segédjegyző: Kecskés Mihály (1924). Bagaméry Menyhért községi bíró, a község előjáróságának 30 éve dolgozik, egyházi presbiter, a családja az 1860-as években nyerte el a nemességet. Dani Péter Tv bíró. Madácsy István pénzkezelő. Mikó János közgy. Esküdtek: Pap János, Madácsy Péter, Tisza Károly, Mikó Lajos, Kulcsár Sándor. Lelkészek: Szakács József református lelkész, a teológiát Debrecenben 1889-ben fejezte be, Kislétán 1897-től működik, a Hangya elnöke és ügyvezető igazgatója, családja a Rákócziak idejében kapta a nemességet; Rojkovics Pál görögkatolikus plébános, 1915-ben szentelték fel, 1918-óta működik Kislétán, községi képviselő, 1922-ben nevezték ki parochossá, Hangya igazgatósági tag, a népművelés elnöke, ősi nemesi család sarja. Tanítók: Pázsit Sándor református, Gebri Mihály görögkatolikus, Jankó Gizella római katolikus. Postamester: Gönczy Julianna. A Posta részére összeállított Rendeletek Tárában 96.312/3 számon leltem rá, hogy 1937. április 1-jével a Kislétai Postahivatal átalakult Postaügynökséggé. 1942. november 1-jével a Kisléta Postaügynökséget Postahivatallá visszaalakították. A kislétai Postahivatal kiegészítésre került az újonnan nyílt távíró- és távbeszélőhivatalokkal, a táviratkézbesítésre felhatalmazott vasúti távíró-hivatalokkal. 1942 októberében a kislétai Postahivatalhoz Kiss Erzsébetet postaügynökké nevezték ki.
Kislétai Postahivatal 2013. /PL/
Az 1924-es adatok alapján az ebben az időszakban működő szolgáltatók a következők. Italmérők, kocsmárosok: Neufejd Menyhért, Horváth Sándor, Demeter Mihály, Karfunkel Éliás Krizsán György. Malomtulajdonos: Tatár Sándorné. Szatócsok: Horváth Sándor, Kulcsár Lajos, Neufeld Menyhért, Neufeld Ignác, Róth József, Özv. Hőnig Mórné. Cipész: Bagaméry Albert, Hoch Zoltán, Bihari István, Dekmár Sándor, Feuerstein Mór, Nagy Sándor, Sitku József. Vegyeskereskedő: Neufeld József, Neufeld Menyhért. Kőműves: Forró József. Ács: Havas András. Gebri János. Kerékgyártó: Fekete Mihály, Milota János. Kovács, gépészkovács: Linzenbold János, Szabó Gyula, Váradi József, Angyal Géza, Bokor János.
Fekete István kovácsműhelye, Kisléta 2018. /PL/
Hentes, mészáros: Szilágyi Sándor, Grósz Miksa Cséplőgép tulajdonos: Bihari József, Kiss István Szikvízgyár: Herschkovics Sámuel Szülésznő: Tatár Károlyné Földbirtokosok: 100 hold felett Gencsy Károly 1860 hold, özv. Króhn Lászlóné 246 hold. Birtokosok: 50-100 holdig Kulcsár Jánosné, Tisza Sándor 56 hold. Kisbirtokosok: 20-50 holdig Dani Péter 20 hold, Petneházy Imre 34 hold, Demeter Sándor 26 hold, Pataky Károly 26 hold, Cs. Popovics György 26 hold, Mikó Lajos, Papp Sándor 18 hold, Fekete József 20 hold, Mihalicsku László, Egri Sándor, Tatár Sándor 25 hold, Takács Péter 16 hold, Üveges Sándor 15 hold. A község határa 3832 hold (3822), ebből szántó 3063 hold (3126), legelő 119 hold (23), (rét 188), erdő 168 hold (243), használhatatlan 202 hold (205), (kert és szőlő 47). Állatállomány: ló 240, tehén 463, bika 4, ökör 48, szamár 2, juh 118, sertés 718. Gőzcséplő és motoros szántó Hoffer 1, Schrautzgcs 1, Ford motoros szántó 1. Az 1948-as adatok szerint a jegyzői hivatal tagjai: vezető jegyző Molnár Béla, segédjegyző Hadházi Béla, irodatiszt Kónya János, jegykezelő Petneházy Vilma. Postamester Kiss Erzsébet, református lelkész Baráth Mihály, görögkatolikus lelkész Rojkovics Pál. Szövetkezetként működtek: a Hangya Szövetkezet, a Népi Szövetkezet, a Földmíves Szövetkezet.
A Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára alapján Kisléta népességének alakulása (év/népesség száma): 1785/670, 1828/1479, 1857/1294, 1870/1608, 1880/1284, 1890/1411, 1900/1655, 1910/1647, 1920/1724, 1930/1872, 1941/1899, 1949/1987, 1960/2026, 1970/1939, 1980/1762, 1990/1726. A népesség összetételére vonatkozó adatok 1880-tól találhatóak meg; ebben az évben a magyar mellett 21 szlovák, 17 rutén, 7 német, 66 egyéb van feltüntetve. 1890-ben csak 3 szlovák és 9 egyéb, 1900-ban 2 szlovák, 1 egyéb, 1920-ban 2 német, 32 cigány, 1 egyéb, 1930-ban 1 német, 2 egyéb, 1941-ben 1 német, 1980-ban 1 cigány, 1990-ben 124 cigány van feltüntetve.
1784 és 1787 között végezték az első Magyarországi népszámlálást, amely községenként is tartalmaz adatokat. Kisléta esetében név szerint a gr. Barkóczi család szerepel, továbbá 130 család, 99 ház, 670 tényleges népesség van feltüntetve. A község határa a fellelt adatok alapján (hold/év): 615/1870, 3.832/1927, 3.822/1948.
