Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Földosztás Kislétán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében./részanyag/

2013.12.27. 02:16 Pénzes László

Földosztás Kislétán. A Horthy rendszer idején az 1920-as évek elején igénylés alapján, Kislétán is osztottak földet az Országos Földosztó Bizottság előírásai alapján. Az igényelhető földterület nagysága 1-4 kataszteri hold között lehetett, előfordult, hogy egy holdat is kaptak, például Vitéz lengyel Ferenc. Az igénylő tagok legelőt is igényelhetek, a legelőt igénylők 80 holdat kaptak. A 80 hold legelőt a Gencsy birtokból, a Nagyvölgy dűlőből mérték ki. A kimért legelőre „Legeltetési Társulat” alakult, elnöke Madácsi Péter volt, 1928-1948 között működött. A társulat egy apaállatot tartott fen, melynek a gongozója Szabó Sándor, felügyeletét a járási gazdasági felügyelő látta el. A Krón-tagból 50 holdat osztottak ki. A kiosztott területen vegyes gazdálkodás folyt. A szőlőtelepítés révén kialakult egy 10 holdas zártkert. Szőlőt telepített többek között Vajda Menyhért, Vajda Sándor, Madácsy Péter, Bihari Gusztáv, Bencsik Mihály, Ari Sándor, Mikó András, Ignácz János, Papp György, Lengyel Pál, Fodor Bertalan, Gorzó Család és még sokan mások. A Kislétai Lakosok között nagy volt a földigénylés, ennek csökkentése érdekében a Kállósemjéni Gyulaházi birtok Nagylaposi területből 70 holdat 27 Kislétai ember között kimértek. 1941-ben 5 Kislétai hadiözvegy részére 15 holdat osztottak ki, több igénylő volt, de nem volt kimérhető terület.

A Romsics Ignác leírása szerint „A Horthy-rendszer első és legjelentősebb szociálpolitikai alkotása, az ún. Nagyatádi-Rubinek féle földreformtörvény 1920-ban született. Végrehajtása azonban a húszas évek végéig elhúzódott, s az ország termőterületének mindössze 8,5 százalékát érintette. Ám a szétosztott 1 200 000 holdból még így is több mint százezer törpebirtokos és kisparaszt, valamint közel kétszázezer földtelen napszámos részesedett 1-3 holdnyi parcellákkal. Bár ekkora birtokokból a magyar éghajlati és talajviszonyok közepette nem lehetett megélni, arra mégis kiválóan alkalmasak voltak, hogy a földmunkások munkaerejének és munkaidejének egy részét lekössék, s a magántulajdon, a polgári rend tiszteletét a legszegényebb paraszti rétegek körében is növeljék. Ezért az 1920-as földreform jelentős mértékben hozzájárult a háború és a forradalmak alatt föleszmélt parasztság átmeneti megnyugvásához, így végső soron a rendszer politikai megerősödéséhez.”

 

Az 1945 évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében.

A Nyíregyházi Jósa András Múzeum 1965-1966 évben megjelent 8-9-es Évkönyve foglalkozik Szabolcs-Szatmár megye 1945. évi földreformmal, melynek felhasználásával a következőkben foglalom össze. A Szabolcs-Szatmár megye mindig mezőgazdasági jellegű volt. A megye mezőgazdasági művelésre alkalmas területének nagy részét közép- és nagybirtokok foglalták el. A KSH Megyei Igazgatóságának kimutatása szerint 1935-ben a megye földterületének 47,2 %-át 1240 földbirtokos kezén volt. A megye lakosságának döntő többségét kitevő falusi lakosságának alig volt saját földje. A földműves lakosság helyzetét súlyosbította az a körülmény, hogy a megye népessége a legjobban növekedett. Az 1930 évi népszámlálás szerint Magyarország 8.688.319 főnyi lakosából 4.499.393 fő, 51,8 % tartozott a mezőgazdasági foglalkozáshoz. Az ország mezőgazdasági munkásréteg összetételét mutatja a következő számsor:

-A mezőgazdasági cselédek száma /kereső és eltartott/                                        599.622

-A birtok- és bérletnélküli munkások száma /keresők és eltartottak/                     955.621

-A 1 kh-on aluli birtokkal, vagy bérlettel rendelkező napszámosok száma             1.093.030

-A 1-5 kat. holdas törpebirtokosok száma                                                               52.700

                                                                                                          Összesen:       2.972.740.

Az 1935 évi birtokstatisztikai felvétel adatai alapján, Magyarországon 1.634.407 földbirtok 16.081.844 kataszteri holddal rendelkezett, az átlagos földbirtok nagyság 9,9 kataszteri hold volt. A Szabolcs és Ung vármegyében a földbirtokok száma és a földbirtokok területe nagyságcsoportok szerin a következő:

<td s

Sor-

szám

Megnevezés

Földbirtokok

/száma/              /%/

Földbirtokok területe

/kat. h./               /kh/birt.//%/

1.

Földbirtok összesen

74.859

100

807.517

100      10,7

2.

Földbirtok nagysága

3.

0-5 kat. hold

55.778

74,6

80.727

10            1,4

4.

5-10 kat. hold

8.904

11,9

64.212

7,9           7,2

5.

10-50 kat. hold

8.601

11,5

161.896

20          18,8

6.

50-100 kat. hold

757

1,0

52.426

6,4          69,2

7.

100-500 kat. hold

632

0,8

138.343

17,2      218,9

8.

500-1.000 kat. hold

106

0,1

70.107

9,1        689,6

9.

1.000 felett kat. hold

81

0,1

236.812

29,4     2923,6

 

Ebben az időszakban országos szinten 2,8 millió kat. hold bérleti kezelésben van, az összes földbirtok területének 17,5 %-a. Szabolcs és Ung vármegyében a 84.460 birtokból 4.970 birtok haszonbérbe van, 5,3 %-a, a 807.517 kat. holdból 142.915 kat. hold haszonbérben van, 17,6 %-a. A korlátolt forgalmú birtokok száma 19.483, területe 4.360.623 kat. hold volt.

 A megye lakossága 1900-tól 1938-ig egyharmadával növekedett, az elrettentő halálozási statisztika ellenére is. Szabó Tibor, Kemmer Éva, Edvi Tibor által összeállított „A felnőttkor elérésének esélyei” című anyag szerint az összes halálozásból az újszülött, csecsemő, kisded és a felnőttkor halálozása a férfiaknál: 1867-99-ben 40,3 %, 47,6 % - 1900-18-ban 35,3%, 54,6 % - 1919-45-ben 28,5 %, 65,3 % - 1967-2005-ben 0,5 %, 99,2 %. A nőknél az újszülött, csecsemő, kisded és felnőttkor halálozása: 1867-99-ben 36,5 %, 49,9 % - 1900-18-ban 37,9 %, 59,2 % - 1919-45-ben25,5 %, 65,9 % - 1967-2005-ben 0,5 %, 99,3 %. A 19. század végéig a 20. század elejéig a megszületett gyermekek több mint a fele nem érte el a felnő

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr575710267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.