Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: A Kislétai Brösztl Család./Részanyag/

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

Brösz kúria_1.jpg

                                                               Brösztl-kúria,2003.

 „Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei 1931.” című könyv szerint Tatár Sándor gőzmalom tulajdonos és földbirtokos, ősei Tatárfalvi előnévvel nemesek voltak. 1888-ban alapította a malmát, amelyet 1908-ban gőzmalommá építette át. Húsz holdon gazdálkodást is folytatott, községi képviselőként is tevékenykedett. Lányuk Tatár Piroska révén vejük lett Brösztl Gáspár ősrégi felvidéki nemes család leszármazottja, 48 hónapig harcolt a fronton. A Brösztl Gáspár, műszaki végzettségű szakember Kassa melletti Mezenléből került Kislétára.

A Nyírbogáti Tatár Piroskát vette feleségül. Piroska édesapja a malom üzemeltetése, gazdálkodás mellett kiváló munkát végző asztalos is volt. A munkájának eredményei még napjainkban is fellelhető. Madácsi Károly szerint a Brösztl és a Tatár család Kislétai birtoka 40-50 kataszteri hold körül alakult. A Tatár Sándor, majd Brösztl Gáspár termény és olajmalom a környék lakosainak végzett munkát. Legközelebb hasonló működő malom Újfehértón volt. A második világháború után a malom egy rövid ideig még működött, ahol én is jártam. Brösztl Gáspár felesége Tatár Piroska korán elhalálozott, emlékére 1931-ben a szülei és férje orgonát adományozott a Kislétai Református Egyház részére.

Később Brösztl Gáspár Nagy Irénnel kötött házasságot. A második házasságból született Sándor és Piroska gyerekük. A Brösztl kúria később a helyi „Rákóczi” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet központja lett, a telepet a szövetkezet hasznosította. A malmot és olajütőt nem indították újra, később lebontásra került. A Kisléta, Pócspetri, Máriapócs községekben működő termelőszövetkezetek 1975-ben egyesültek, Máriapócsi központtal, „Rákóczi” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven működött. A Kislétai székhellyel 1979-től működő Nyírségi Dohánytermesztési Rendszer központja 1990-ig volt. A Brösztl kúria napjainkban Idősek Otthona, 241 férőhely áll rendelkezésre a tartós bentlakásra, a nappali idősek klubját 20 fő vehetik igénybe.

Jóska testvérbátyámmal történt beszélgetéskor megtudtam, hogy ifj. Brösztl Gáspár leányával, Brösztl Julival Nyíregyházán szokott találkozni, nem messze lakik. Julika segítőkész volt, Kisléta község történetének teljessé tétele érdekében a tulajdonában lévő három fényképet a rendelkezésünkre bocsátotta.

Brösztl Gáspár_1.jpg

                                                  Brösztl Gáspár malom tulajdonosa, 1944.

 

                                                 Brösztl Piri, ifj. Brösztl Gáspár, Brösztl Sanyi.

Brösztl Gáspár_2.jpg

A Kislétai malom bejárata a kétszárnyú ajtóval. Balról jobbra: Gépész, Brösztl Gáspár, ifi. Brösztl Gáspár, 1944.                                                      Hátul a malmot igénybevevők.

brosztl_gaspar_ifjp_s_1.jpg

                                                      Ifj. Brösztl Sándor, Piroska, Sándor. 1944.

Pénzes László: Pénzes György /1933-2012/ Dunai hajós.

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

110310PL-2-Gyurka.jpg

                                                              Pénzes György 2011.03.10.

 Gyuri bátyámmal sokat találkoztam. A szakmánk hasonlóságából eredően a műszaki kérdésekről minden találkozás alkalmával szót váltottunk. A külföldi utak, - elsősorban a Felső Dunán hajózott – utána a Budapesten történt kikötési szünetekben Mátra hajón látogattam meg. A feleségével, Évikével Sárospatakon is meglátogatott. A Budapesti munkaviszonyom ideje alatt gyakran a Római Lakótelepen a lakásunkban keresett fel. A Duna Pesti oldalán lévő hajójavítótól az Újpesti Összekötő Hídon gyalog, vagy kerékpárral jött át. A középiskolában nyugdíjasként gyakorlati oktatást vezetett, amikor az egyik hajón vendégeivel együtt halászléfogyasztáson vettem részt. A gyakori találkozásokból eredően jól ismertem a munkáit, sikerélményeit, problémáit. Az utóbbi időben, sajnos a kórházban is többször találkoztunk.

Szabolcs megyében, Nyírségi tájegységhez tartozó Kislétán, 1933. február 25.-én, hatodik gyerekként született. A hat elemi iskolát Kislétán, a római katolikus egyház iskolájában végezte. 1945 után Kislétán a Dolgozók Iskolájában fejezte be az általános iskola utolsó két osztályát.

Budapesten géplakatos szakmát tanult. A kilencedik kerületben Timót út 3. alatt lévő kollégiumban lakott és innen járt ki Csepelre. A gyár területén, a Fácánosban volt az elméleti és gyakorlati oktatás. A Szerszám Gépgyárban generál javítások folytak. Szorgalma, szakma- szeretette, jó munkája alapján Apró Antal, egy idős szakmunkás magához vette. A forgácsoló részlegben egy köszörűt javítottak, de a munka befejezése után nem működött simán, beremegett, nem tudták megállapítani az okát. Az idős szakmunkás megkérdezte tőle: „Mi a baj?”. Ő megmondta, hogy mi a baj: új tengelyt tettek bele, a tengely hőkezelése nem volt megfelelő, nem volt elég kemény és ezért berágott. Újra szétszedték és ez volt az oka a köszörűgép rázkódásának. A szakvizsga letétele után a gyárban teljesítményre dolgoztak, több idősebb, 30 éves szakmunkás irigyelte a teljesítményét, a jó keresetét.

A Csepeli munkahelyéről, 1954-ben vonult be katonának. A laktanya, ahová bevonult a későbbi Fóti Gyermekvárosban volt. A kiképzés után Sopronba, a határőrökhöz került, innen kihelyezték Fertőrákosra. Az 1956-os események idején, a Csehszlovákia határán, Perecén volt határőr. Az őrsön két fogatos, két hátas ló volt. Kezdetben raktárkezelő, később a többi katona - a szakács helyettesítése után véglegesen - őt választotta szakácsnak. Az 1956-os események alatti cselekmények hírei Miskolcról, más városokból az őrse is eljutott. Az őrs vezetője parancsba adta az őrs területének megvédését, szerencsére fegyveres összecsapásra nem került sor. 1957-ben Anci húga egy hétvégén, a határon meglátogatta, éjszakai szállást az őrsparancsnok szobájában biztosítottak számára. A látogatás után hazaindulva kiadós csomagot készített Anci húgának.

Gyurka_1-1.jpg

                                                          Pénzes György, Pereces, 1956.

Anci+Gyurka_1-1.jpg

                                        Pénzes Anna, Pénzes György, Pereces, 1956.

A három éves katonai szolgálat után 1957-ben szerelt le. Az életét alapvetően meghatározta, hogy Pali testvérbátya első feleségének nevelő apja, Bors a MAHART telelőjében dolgozott és közreműködésével hajóra került gépkezelőnek. Először a belföldön közlekedő hajókon teljesített gépkezelői feladatokat, a KOSSUTH-, a PETŐFI- KŐRÖS személyhajón, BERETTYÓ gőzös teherszállító hajón. Utólag is szívesen emlékszik vissza a gépészet témában indult tanfolyamra, ahol jó elméleti és gyakorlati tudással rendelkező mérnökök tartottak előadást. A megítélése szerint is nagyon sok ismeretre tett szert. A hajógéptanból, hajóelektromosságból a vizsgáztatást a tengeri hajózás főmérnöke, Forgács vezette. A nyolc vizsgázóból négyen tettek eredményes vizsgát. A hajókra a gépészek beosztását végző Arany Szabó megjegyezte „Gyurikám nem csalódtam magában”. Ezt követően először másod géptiszt, majd gépüzemvezető beosztásban dolgozott a különböző hajókon. A GYŐR teherhajó Deiz motorral, az ESZTERGOM teherhajó két darab svájci gyártmányú kétütemű Sülcet motorral, a KOMÁROM teherhajó lángmotorral volt felszerelve, amelyeket sikerült megfelelően üzemeltetnie. A KOMÁROM teherhajóval hat hónapig a Zuhatagon hajózott.

A Győrújbaráton történt beszélgetésünk során a zuhatag kifejezést, a Duna szakaszait sikerült tisztázni. Őszintén bevallva a témában tájékozatlan voltam. A Dunán zuhatagnak hagyományosan a nagyesésű szakaszokat nevezik. A Dunai Zuhatag esetében minden hajós az Ó-Moldva /Moldva Veche,1048 fkm/ és Szörényvár /Turnu Severin, 931 fkm/ közötti zuhatagos szakaszra gondol, ami a Vaskapu I. erőmű 1973 megépítéséig a Duna legnehezebb hajózható szakasza volt. A hajózás szempontjából a Dunát négy jellemző szakaszra osztják:

1. A Felső-Duna a folyó Gönyű /1791 fkm./ feletti szakasza. A vízlépcsők megépítéséig jellemző a viszonylag nagy áramlási sebesség, a szűk hajózómeder, a szűk hajlatok voltak, amelyek erősen korlátozták a vontatmányok méretét és összeállítását.

2. A Közép-Duna a Gönyű /1791 fkm./ és Ó-Moldva /1048 fkm/ közötti szakasz. Jellemzője a széles meder, a víz közepes áramlási sebessége, a kis vízállásnál előforduló sok zátony és gázoló. A víz esése kilométerenként átlagosan öt-hét centiméter.

3. Az Alsó-Duna szakasz Szörényvártól /931 fkm./ a torkolatig terjed, széles mederrel, kis áramlási sebességgel, zátonyokkal, gázlókkal, szigetekkel.

4. A közép-Dunától az Alsó-Dunát elválasztó rész maga a Zuhatag, ahol a Duna áttör a Déli-Kárpátok és a Balkán hegység között. A hajózást az egyes szakaszokon előforduló nagy esés, a nagy áramlási sebesség, a sziklás meder, az örvények, az akár több száz méter átmérőjű forgók, a keresztirányú áramlások, a különböző sziklazátonyok nehezítik. A mai zsilipek megépítésével, könnyebb volt a szakaszon áthajózni, de továbbra is a legnehezebb, nagyobb odafigyelést követel.

Felső-Duna.jpg 

                                                                 Felső-Duna.

Zuhatag_1.JPG

                                                      Dunai Zuhatagos szakasz.

Kazánszorosbejárata.jpg

                                                            Kazán szoros bejárata.

Vaskapu-csatorna.jpg

                                                    Vontató gőzös a Zuhatagon.

A Duna Európának a Volga után a legnagyobb folyója, hossza 2890 km, hajózható Ulmtól Sulináig 2588 km-en. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte 100 millió tonnát. Egy mai vélemény szerint „A Duna az elherdált lehetőség. Hová tűnt a magyar hajózás?”

A MÁTRA 500 LE vontató motorhajó - Felső-Dunai „Csiribiri” típusú – a Gyurka életéhez tartozik, 25 évig volt üzemvezetője, a sikerélmények sokasságát biztosította számára, az általa megvalósítottakat mások nem tudták ismételni. A hajón nem keletkezett olyan meghibásodás, amit helyszínen, elfogadható időn belül ne tudtak volna megjavítani. A főjavításokat is saját kézzel csinálta, ha a javítóműhelyben volt, a munkát, akkor is ő irányította. A találkozásaink alkalmával mindig beszámolt a munkájáról, sikerélményeiről. A hat hengeres motor a Felső-Dunán meghibásodott, mindenki azt hitte, hogy tartós vesztegelés lesz. A szelepháztetőt leszerelték, látták, hogy egy anya a két fogaskerék közé került, a királytengely /vezérlőtengely/ elállítódott. A vezérlést újraszabályozta, a hibát kijavította, páróra múlva menetkész állapotban voltak.

A Gyurka munkáját a hajó beosztott munkatársai, a MAHART illetékes vezetői is elismerték. Kanyóczki István osztályvezető, kiváló szakembernek tartja, a mai napig is tartják a kapcsolatot. Mikó Jánossal, aki földi, szintén Kislétai, és az osztályon dolgozott mindig jó kapcsolatban volt.

A hajózási munka végzésével párhuzamosan a szakmához kapcsolódó szakközépiskolát elvégezte, érettségit jó eredménnyel tette le. Az aktív nyugdíjas éveiben, a szakközépiskolában, a hallgatók részére gyakorlati oktatást vezetett. A régi hajós ismerősei gyakran hívták a probléma megoldása céljából, kérésre komoly javításokat is végzett.

Az internet segítségével igyekeztem a munkájával kapcsolatos hajók adatait, képeit összegyűjteni. Számára a legtöbb sikerélményt jelentő MÁTRA hajó adatainak képeinek összegyűjtésére kiemelt gondot fordítottam.

MÁTRA 500 LE-S VONTATÓ MOTORHAJÓ / FELSŐ-DUNAI „CSIRIBIRI”-TIPUS/ ADATAI. Állapot: Üzemen kívül. Műszaki adatok: Épült: 1963. MHD Balatonfüredi Gyáregysége, Balatonfüred. Legnagyobb hossz:37,68 m, legnagyobb szélesség:34,23 m, fixpont magasság:5,78 m, oldalmagasság: 2,5 m, legnagyobb merülés: 1,26 m, vízkiszorítás: 243,6, főgép típus: 2xWola 1 DVMa-303, főgép teljesítmény: 2x428 LE, 2x315 kW. Hajótörténete: 1963. MÁTRA, MAHART. Eredetileg 2x250 LE. 1969. Motorcsere révén 2x428 LE teljesítmény. 2000. Selejtezve. 2003. Árverésen értékesítve. 2006. Váci komp mellett lekötve áll. 2007. MÁTRA. Európa Rendezvényiroda Kft. Neszmély. Nagy-Dunai Kikötő. Ismert tulajdonosok: MAHART Magyar Hajózási RT. Budapest. Európa Rendezvény Iroda Kft. Budapest.

 

MÁTRA BH-ban_1-1.jpg

                                                  MÁTRA a MHD Balatonfüredi Gyáregységében.

 

MÁTRA hajó_2-1.jpg

                                                                MÁTRA 1970-es évben.

Mátra hajó_1-1.jpg

                             MÁTRA 500 LE vontató motorhajó, Felső Dunai „Csiribiri”.

Gyurka Bátyám Kurdy Évával 1966. június 30.-án kötött házasságot. Egy lány gyerekük született 1967. március 30.-án Győrben. A családdal együtt Győrben laktak, lányuk Évike is Győrben telepedett le, ott van családi házuk. Réti Attilával kötött házasságából Dániel nevű fiuk született. Gyurka Bátyám a találkozásunkkor mindég szívesen és nagyelismeréssel beszélt kislányáról, Évikéről és unokájáról, Daniról.

Gyurkacs_1.jpg

                                                            Éva, Évike, Gyurka, 1971.

A kislánya, Évike kiváló tanulóként végezte el az általános-, középiskolát, valamint az egyetemet. A mindennapi munka mellett szinte folyamatosan tanult, végzett valamilyen szakiskolát, és végül a doktori disszertációhoz kapcsolódó vizsgákat is sikeresen letette. Évikének a tanulásban szerzett sikerélményei a szüleinek, édesapjának talán még nagyobb sikerélményt, megnyugvást és boldogságot jelentett.

GYÉGY.jpg

Pénzes György és Neje /1966.06.30./.

                                                        Pénzes Éva, Réti Dániel, 1999.

Dani Nagymamája sokat beszélt a Dani által szeretett ételekről, Nagyapja, Gyurka Bátyám a kórházban is boldogan mondata: Danival szoktuk nézni a Győri ETO meccseket. Ha az ETO csapatnak jó ment mindég szívesen beszélt róla, én meg természetesen mindég rákérdeztem. Dani, unokája szeret sportolni, korán kezdte a teniszezést, gyakran megjegyezte, hogy szeret teniszezni. A legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Danitól megtudtam hetente háromszor jár teniszedzésre, de egy-egy módszer begyakorlatozására plusz órát is vesz. Nagy tisztelője vagyok a tenisznek, felnőttként tanultam meg, napjainkban is hetente kétszer két órát játszok párosban, a TV közvetítéseket szívesen nézem. Megjegyeztem Daninak talán összejön egyszer, hogy közösen teniszezzünk.

Gyurka bátyám nyugdíjas éveiben többször kapcsolatba került a különböző egészségügyi szervezettekkel. Már korábban is előfordult, hogy az orra vérezni kezdett, a látogatásakor mi is tapasztaltuk az orrának vérzését, de közölte mindjárt eláll, papír zsebkendőt fogott az orrához, közben hátrahajtotta a fejét, rövid idő után megszűnt a vérzés. Az egyik alkalommal mesélte, hogy az egyik hajón dolgozva a vaslépcsőről leesett, a derekát erősen megütötte, erősen fájt neki. Erzsike a feléségem javasolta célszerű meg vizsgáltatni, röntgenfelvételt csináltatni, nincs e törés. Később a fájás csökkent a vizsgálat elmaradt. A Győri Petz Aladár Megyei Oktató kórházban 1992-ben gyomorfekélyből származó vérzés miatt kezelték. A kórházban 2000-ben újabb vérzés miatt kezelték. A kezelések során többször vérpótlásban részesült. A legutóbbi kórházi kezelés során tumor kutatás történt, a bátyám szerint tévesen tumor került megállapításra, kezelés céljából átvitték egy másik kórházi részleghez. Ekkor már a menése is nehezére esett. Soron kívül a gerincének idegsebészeti beavatkozásra volt szükség. A műtét után intenzív osztályra került, a látogatásunk során igen kedvezőtlen benyomásunk alakult ki, beszélni nem tudtunk vele. Később megnyugvásunkra egyre jobb állapotba került, azonban a két lába lebénult, nem tudott járni. A belgyógyászaton megismert fiatal orvos javasolta és segített a beutalásában neki, hogy a Dunakeszin lévő Rehabilitációs Kórházba menjen, a járásának valamilyen szintű visszaállítása céljából. A kórházban a feleségemmel, Erzsikével vártuk, mentővel hozták, az egyik fekvőhelyről a másikra történő áttételét két betegszállító oldotta meg. Az elhelyezkedése után beszélgettünk, szellemileg teljes friss volt. Nyugdíjasként legfontosabb elfoglaltságomnak tekintettem, hogy rendszeresen látogassam a bátyámat. A kórházakban korábban tapasztalt hiányosságok, ebben a kórházban nagyobb mértékben jelentkeztek, a kiszolgáltatottabb betegek nehezen viselték a hiányosságokat. Gyurka bátyám mindent igyekezett megtenni az újrajárás érdekében, a napi tornákat igényelte, kezdetben segítség nélkül nem tudta egyedül végezni, a segítséget erősen hiányosan kapta meg. Ezt követően szinte mindennap mentem és a napi tornázást együtt csináltuk. Szerencsére személygépkocsival a korábban vásárolt biléta bedobásával lehetett bemenni, közel a Gyurka bátyám tartózkodási helyéhez. Több hét után egy felálló szerkezetben próbálkozott a felállással, sok nehézségek árán nagy öröm volt számunkra, különösen Gyurka bátyának, hogy fel tudott állni. A menés járókával történő gyakorlása után, a rendkívüli akaraterejének köszönhetően egy kisebb botsegítségével meg tanult járni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Máriapócson lakó Piroska húgához mindég szívesen ment és töltött pár napot. Többször előfordult, hogy én is ott voltam és közösen jártuk be a gyerekkori emlékeink színhelyét. Piroskánknál csodálatosan rendbe tartott kertjükben, az udvaron sétált, gyalogolt, nagy örömmel újságolta a bot nélküli menést.

A Budakeszi Kórházban töltött utolsó időszakában, 2003. február 25.-én volt a 70.-ik születésnapja. Nagy nehezen rá tudtam venni, hogy a hosszú kórházi tartózkodás után egy hétvégén jöjjön el hozzánk. A közelben lakó testvéreinknek szóltam tervezett ünnepről.

Gyurka 70_1.jpg

                                           Pénzes György 70.-ik születésnapja, Bp, 2003. 

A Kata Lányunk esküvőjét Nagy Istvánnal 2010 júliusában, Visegrádon tartottuk. A meghívóra Gyurka bátyámék reagáltak, közölték nem tudnak az esküvőn részt venni, de autóbusszal Budapestre jön, és a végállomáson várjam, egy kisebb bakival sikerült a találkozásunk. A Katának hozott pénzbeli ajándékot átadta és ezt követően a visszainduló autóbuszig közel másfél órát beszélgettünk, a sorstól ezt is ajándéknak tekintem. Nagy megtiszteltetésnek tartottam, hogy a 70.-ik születésnapomra, 2011. március 10.-én Gyurka bátyám feleségével, Évikével eljöttek hozzánk és együtt lehettünk a testvéreinkkel, szűkebb családunkkal. Ezt követően csak beteglátogatáson kórházban, az otthonukban találkoztunk, többségében szellemi frissességben sok régi témáról beszélgettünk. A találkozásokra együtt jött a feleségem Erzsike, többször Piroska húgommal, János bátyámmal, Jóska bátyámmal és feleségével, Julikával mentünk.

Sajnos Gyurka Bátyám betegsége egyre súlyosabbra fordult, s végül 2012. december 24.-én karácsony szentestén eltávozott az élők soraiból. A Győri temetésén a testvérei közül részt vett János bátya, Jóska, Laci öccse, Piroska húga és család tagjai. Nyugodjon Békében.

Pénzes László: Pénzes István és családja /részanyag/.

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

 Pénzes István földműves napszámos, római katolikus 22 évesen házasságot a görög katolikus 18 éves Hajdu Annával 1919.december 29 –én Kislétán kötött. A házasság kötéskor tanúként jelen volt Farkas János, Holocskós Gyula, a törvény értelmében Arendáczky Gyula anyakönyvvezető nyilvánította házastársaknak. A család először Kislétán a Kállói úton édesanyám testvérével Hajdú András családjával együtt lakott.

pihahazasanyk_1.jpg                                          Pénzes István, Hajdu Anna házassági anyakönyvi kivonat

Az első gyerek 4/1. Pénzes Sándor 1920 októberében született. Sándor hét éves korában beteg lett, hideg tóban megfürdött, később Gencsy Károly agara megharapta, a harapás miatt Budapestre is felvitték gyógykezeltetni, két évig gipszben volt. 1940. február 24.-én de. 5 órakor 19 évesen tüdőgyulladásban halt meg. Kislétán született 1922. december 16.-án István, 1925.február 12.-én Károly, 1927, június 28.-án Pál. A Kislétai Kistanya, Gencsy birtokára történt 1929-beni kiköltözés után született 1931. március 8.-án János, 1933.február 25.-én György, 1935. október 8.-án Anna, 1938. július 27.-én József, 1941. március 10.-én László, 1944. június 11.-én Piroska. Kislétára 1945-ben költöztünk be Pócsi út 22. alatt lévő családi házban, 1950. november Klára nevű kislány született, aki nem sokáig élt. A családi ház vályogból készült falait utólag a szüleim alákövezték. A ház nagyszobából, konyhából és a hátsószobából állt. A villanyáramot az 50-es évek elején vezettük be. A ház vonalában, folytatásként nyári konyha, és istálló volt. Később dohánypajtát építettünk. Az udvaron ásott, betongyűrűs gémes kút biztosította a vizet, ami ivásra alkalmatlan volt. Az ivóvizet 800 m-re, a piacon lévő fúrt kútból hordtuk.

 cseplog_1-1.jpg

                                       Pénzes István, Pénzes József, Kisléta, Pócsi u. 22.,1952.

szek_2-1_1.jpg

                                                      id. Pénzes István, a tehenek kifogása.

A második világháború után a földosztás keretében a nyolc élő gyerek után 8 kataszteri hold földet kapott a család. Édesapám hozzáértése alapján a gazdálkodást két tehénnel kezdte meg. A tehenek végezték a talajmunkát, a szállítási feladatokat. A szekér vontatását a járom közbeiktatásával végezték, a két tehén járomba történő befogását gyakran egyedül végeztem, a tehenek helyükre történő vezetés után a járom felemelésével először az egyik tehén nyakához tettem, majd a járomszeg helyére helyezésével a tehén nyaka a járomban rögzítésre került. A máik tehén nyakát hasonlóan rögzíttettem. Különös hozzáértésre volt szükség a széna, szalma, a learatott, kévébe kötött termény szekérre történő felrakására és rögzítésére. A vendégoldal rudak, kereszt rudak megfelelő elhelyezését mindég édesapám irányította. Az udvarba behordott terményeket kévés kazalba raktuk. A gépállomás létre jöttével a körmös traktor cséplőgéppel járta az utcákat és az udvaron kalákában, a gazdálkodók egymásnak segítve végezték el a termény cséplését. Az egyik udvarunkon történő cséplés alkalmával Verba Gyuri, keresztanyám fia a nyári szünetben itthon tartózkodott és szívesen foglalkozott velem. Keresztanyáméktól a nyakában hozott haza, együtt néztük a cséplést. A kertben lévő finom veres szilvafát is meglátogattuk, amiből jóllaktunk.

A talajművelő eszközök közül rendelkeztünk a két tehénnel vontatott vasekével. A kétkerekű taliga és az eke összhangját a beállítási lehetőségekkel lehetett biztosítani. Az eke gerenda első részének magasságát a zárt ívelt részben szabályoztuk, amellyel a szántás mélységét befolyásoltuk. A gerendán lévő kereszt bal és jobboldalához a taligától kiinduló láncot csatlakoztattuk, amellyel a barázda szélességét állítottuk. Az eke beállítását gyakran édesapámmal közösen csináltuk. A kezdő barázda húzásakor a teheneket vezetni kellett, a következő barázda esetében a vasekét véglegesen beállítottuk. A növények sorközműveléshez használt ekekapa beállítása számomra egyszerűbbnek tűnt, a növényeket nem veszélyeztetve állítottuk be a két kapát, az első kétszárnyú kapa beállításánál a művelés mélységét kellett figyelembe venni.

anyaterh_1.jpg

                                                                 Pénzes Istvánné, 1930.

pi_4gy_1-1.bmp                                       Pénzes Istvánné gyerekeivel, János, Anna, György, Pál, 1937.

Édesapánk a 4 elemi iskolát elvégezte, ami akkortájt ritkaságszámba ment, jól irt, olvasott és számolt. A Gencsy Károly uradalmában napszámosként kezdte, később lovas kocsis, majd parádés kocsis, 1929-től 1945-ig Gencsy Károly birtokának Kistanyai részén tanyagazdaként dolgozott. A többi cselédekhez viszonyítva valamivel jobban éltünk, kisebb kedvezményben részesültünk, ingyenes tehéntartás, stb., a cselédlakás azonban nem különbözött. A jövedelemből édesapám három helyen egy-egy kishold földet vásárolt, a Nyírbogáti szőlőben vett területet szőlővel beültették, jelentős része borszőlő volt, kisebb része direkt termő, delavári. Édesanyám a szőlő ültetését úgy végezte, hogy a szopós gyereket is kivitte, előfordult, hogy a hátára kötötte. A kis szőlő mélyedésébe gyümölcsfa volt ültetve, jonatán-, batul-, rozmaring alma, szilva. A másik oldalban lévő szőlő elején szeptemberben érő, valószínű boscobak körte és egy nyári cirkás almafa volt, a szőlő végén cseresznye és meggyfa termett. A permetezést rendszeresen végeztük rézgáliccal, kékkővel. Édesapámmal a permetezés, locsolás napján korán tehénszekérrel indultunk, a kádba a rézgálicot belógattuk és mire kiértünk a benne lévő vízben elolvadt. A szüret alkalmával a család ráérő tagjai szívesen segítettek.

juci_szuret_1.jpg

                                              Pénzes Istváné, Juci, Pénzes Anna, 1954.

joska_szuret_1.jpg

                              Szőlő szüret a Nyírbogáti szőlőben, Pénzes József, 1954.

Édesapám a felszabadulás után egyéni gazdálkodó volt, nyolc hold földen gazdálkodott. A szövetkezet létrejötte után termelőszövetkezetben dolgozott. A nyugdíjas éveiben egyre gyengébb volt, ennek ellenére a háztájiban, minimális szántón, a szőlőben és a ház körül végezte a mindennapi munkáját szántást, vetést, növényápolást, betakarítást, szőlőszüretet, a boroshordók-, a bor kezelését, a tejet adó, az igavonásra is használt két tehén naponkénti ellátását, a nyári hónapokban a legeltetését.

A gyerekekhez kötődő szeretete, az együtt végzett munkák során tapasztalt segítőkészsége, a gyerekek felnőttként történő kezelése, a vélemények meghallgatása, a gyerekek tanításának, többre vitelének elkötelezettsége, a szorgalma, nyugalma és türelme napjainkban is példaképként él bennünk. A gyerekeitől bármit akart, csak kérés formájában közölte, nagyon ritkán emelte fel a hangját, a kezét soha. A gyerekek szorosan kötődtek édesapámhoz, közös élményekről napjainkba is szívesen beszélnek. A térdén ülve valamennyi gyerek hallhatta az általa mondott meséket, történeteket, kedvenc dalait, Fehér László lovat lopott, Hej cigány lány, cigány lány.

Az 57 éves édesapám a másodikos középiskolás Jóska bátyámmal 1954-ben a Taktaharkányi Állami Gazdaságban a megélhetéshez szükséges terményért kézi aratáson vettek részt. Az egyik hétfőn hajnalban gyalog mentek a Máriapócsi Vasútállomásra, késésben voltak és ezért szaladni is kellett. Jóska felugrott, édesapámnak nem sikerült a vonatra felugrani, megcsúszott, visszaesett, szerencsére komolyabb baleset nem történt, a vonattal nem tudott az aratáshoz elmenni.

Az általános iskola utolsó három évében Piroska húgommal tartózkodtunk otthon. A középiskolában Nyíregyházán járó Nővérem Annuska, Bátyám Jóska kollégiumban laktak, csak szünetben és a nyári iskola szünet időszakában tartózkodtak otthon. A családot alapított testvéreim ritkában, ünnepek, szabadságok alkalmával látogattak haza. Az egyetemre jártam, amikor 1961 tavaszán, Húsvét alkalmával öt testvér mellett János felesége, fia, szüleim, nagymamám és Pali első fia is a családi háznál tartózkodott és fényképeket készítettünk.

pj0727_2-1-1.bmp

                                Balról jobbra: Pénzes István, Attila, Jóska, Piroska, Pénzes Istvánné,

                                 János, Jánoska, Cirike, Gliba Endréné, Anci, Laci /1961. Kisléta/

Az egyik dohánytörés alkalmával, általános iskolában ötödikes lehettem, amikor édesapám többedmagával a színdohányt törte. A dohánykórót irtókapával nekem kellett kivágnom, az egyik vágáskor elértem édesapám hátát, az ing leszakadt, a háta vérzett. A sérülés nem volt komoly, de az ijedtségem annál nagyobb volt. A jelenlévők azonnal odajöttek, a vért letörölték, ami nem volt tartós, az inget megigazították. Édesapám odaszólt óvatosabb legyek, arrébb vágjam a dohánykórót. Az általános iskolás korom felső tagozatában gyakran, korán reggel, hajnalban, nyolc óráig kellett kihajtani a teheneket legeltetni. Többször előfordult, hogy édesapám ébresztett, kelj fel Laci, ki kellene hajtani a teheneket, részemről egy fordulat, nyöszörgés, ha nincs kedved, kihajtom én - mondta édesapám és úgy is történt. A legutóbb Gyuri bátyám részéről Győrújbarátban is elmeséltek szerint Pista bátyám a Kistanyán ökrös szekérrel dolgozott édesapám irányítása alatt. Édesapám korán megetette a Csengő és Virág nevű ökröket, megtisztította, befogta őket a szekérbe, megrakta trágyával, Pista még ekkor sem érkezett meg, neki kellett egy fordulót megtenni. Pista a szükséges következtetés levonta, másnap igyekezett időben megérkezni a munkába.

A családba tizenegy gyerek 1920-tól 1950-ig született, nehéz körülmények között nevelkedtek, szerető édesapaként minden lehetségest megtett értük. A nehéz körülmények, cselédsors, a gazdasági világválság, a világháború, szegénység között is a családért édesanyámmal együtt áldozatos munkát végeztek. A gyerekek fejlődése, többre vitele érdekében mindennap igyekeztek a minimális feltételeket megteremteni.

A gyerekek 1945 előtt is iskolába jártak, a 6 elemit elvégezték. Az elemi elvégzése után Nyírbátorban Károly cipész, Pali géplakatos szakmát tanult, János a 6 elemi iskola befejezése után polgáriba folytatta a tanulást. Az 1945 utáni szocialista rendszer nyújtotta tanulási lehetőségeket a többi gyerekek kihasználták. A családnak a tanulás feltételeinek biztosítása már nem jelentett a korábbiakhoz hasonló nehézséget, nagy terhet.

Édesapám 1965. október 15.-t megélt utolsó napon is kukoricát tört édesanyámmal, tehénszekérrel hazaszállította, a padlásra történő felhordását másnapra hagyta, kocsmába nem járt, de ez este elment a közelben lévő kocsmába egy fröccs megivására, éjszaka rövid szenvedés, haláltusa után itt hagyta a szobában lévő édesanyánkat, a távollévő gyerekeit, azok családtagjait, rokonokat, ismerősöket.

Pénzes László: A Nyírséget átszelő vasútvonal története.

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

   A Wikipédia alapján a Nyírséget átszelő Nyíregyháza – Mátészalka - Zajta-vasútvonal a MÁV 113-as számú, egyvágányú, nem villamosított 101 km hosszú, 1435 mm nyomtávolságú, 60 km/h maximális haladási sebességű vasútvonala. A ma ismert vonal elődjének Nyíregyháza és Mátészalka közötti vonalszakaszát a Szabolcs vármegyei HÉV társaság építette. A társaság első 56,9 km hosszú vasútvonalát 1887. augusztus 20-án nyitották meg. A vasútvonala Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti másik szakaszát, a Szatmár – Fehérgyarmati HÉV társaság építette. A 39 km hosszú vasútvonalat 1898. augusztus 25.-én adták át.

A vasútvonal megépítése hozzájárult a térség személy-, és teherszállításának fejlődéséhez. Elsősorban a vidék mezőgazdasági áruinak szállítását szolgálta. A személy-, és teherszállítás volumene fokozatosan növekedett, csúcspontját az 1990 évi rendszerváltást megelőző években érte el. A rendszerváltást követően az árú szállítása folyamatosan csökkent, majd teljesen megszűnt és a közútra lett áttéve. A személyszállítás szintén folyamatosan csökkent, napjainkban az autóbusz jelentős részét átvette.

mariapocsVÁLL_1-1.jpg

                                     Máriapócsi Vasútállomás, Kisléta, Pócspetri, Máriapócs között.

Vonat szerelvény_1.jpg

                                                        Motorvonat szerelvény a Vasútállomáson.

A háborút követő években a család Nyírbátorba, Nyíregyházára, az ország más tájaira a vonattal közlekedett. A Kisléta, Máriapócs, Pócspetri községek közös vasútállomása a műút mellett épült fel, baloldalán 1,5 km-re Kisléta, jobboldalán 1 km-re Máriapócs, és 2,5 km-re Pócspetri helyezkedett el. A három község lakosainak jelentős száma az első időszakban gyalog közlekedett a vasútállomás és az otthona között. Napjainkban autóbusz járat van.

A Fehérgyarmat – Zajta közötti személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt, azonban a 2010/2011. évi menetrendváltással 2010. december 12-én újraindult. A 2009-es vonalbezárással tervben volt a Nyíregyháza – Motorvonat Máriapócsi Vasútállomás Nyírbátor szakasz bezárása is, de ez a vonalszakasz kikerült a végleges listából. A személy és teherszállítás rendszerváltás után megalapozott koncepció nélkül lett irányítva, a pénzhiány vezérelte, a döntéseket, amely jelentős károkat okozott az országnak.

Pénzes László: Gebri Mihály /1902-1991/ Kislétai görög katolikus kántor-tanító.

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

gebrim_6-1-2-1.jpg

Gebri Mihály /1902-1991/

A Telepi György emlékünnepség szervezése során Bunyáné Bihari Erzsikétől tudtam meg, hogy Orosz Árpád parókus, Kislétai Görög Katolikus Egyházközség lelkészének édesanyja Gebri Katalin, akinek az édesapja Gebri Mihály a Kislétai Görög Katolikus Iskola kántor-tanítója volt. A Kislétai Görög Katolikus Egyházi Iskola történetének feldolgozása során több Gebri Mihály kántortanítóra vonatkozó anyagot találtam. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy Gebri Mihály Kisléta kántortanító élettörténetét a Kisléta község története keretében szívesen összeállítanám. Bunyáné Bihari Erzsike közölte velem, hogy Gebri Katalint a vasárnapi szentmisén láthattam, mivel gyakran jelen van. Felajánlotta a Kisléta Község Önkormányzat szervezésében tartandó „Idősek Világnapi” ünnepségen bemutat neki. Erzsike jóvoltából az ünnepségen a felségem, Dr. Herczku Erzsébettel együtt Gebri Katalin mellett ülhettünk. Orosz Árpádné, született Gebri Katalin a beszélgetésünk során felajánlotta, hogy édesapja Gebri Mihály kántortanító élettörténetének összeállításában segítségemre lesz, aminek nagyon megürültem. Az édesapja által összeállított „Életem” című írást, Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület által 2015-ben kiadott”Pedagógusok Arcképcsarnoka” című könyvet, 10 darab, különböző méretű, Gebri családra vonatkozó fényképeket precízen összecsomagolva Bunyáné Bihari Erzsike közvetítésével eljutatta hozzám. Az átadott írások áttanulmányozása, a fényképeket számítógépen történő szerkesztése után a Magyar Országos Levéltár 1037 Budapest, Lángliliom u. 4. szám alatt lévő kutatóteremben, 2015.11.18.-án kezdtem meg Gebri Mihály őseinek keresését.


A kutatóteremben a Kislétai Görög Katolikus Egyház nyilvántartásáról készült A 4635 számú mikrofilmet a számítógépen lehetett nézni. A Gebri családra vonatkozóan talált adatok alapján Gebri Mihály kántortanító őseire vonatkozóan a következőket találtam meg.
1. Gebri László, felesége Demeter Julianna. Született gyerekek: 1/1. Gebri Julianna, 1836.02.23., 1/2. Gebri Mihály, 1838.07.08.
2. 1/2. Gebri Mihály /1838.07.08.-/. Első felesége Barkaszi Ilona, házasságkötés 1864.03.06., Gebri Mihály 26 éves, Barkaszi Ilona 29 éves, született gyerekek 1/21. Gebri János /1866.09.30.-1950.12.08./. 1/22. Gebri Anna /1867.-/, Tamás Ferenchez ment férjhez 1891.05.26.-án. Második felesége Lazók Erzsébet, házasságkötés 1874.02.12., Gebri Mihály 36 éves, Lazók Erzsébet 40 éves, született gyerek 1/23. Gebri György /1874.11.12.-1879.12.22./.
3. 1/21. Gebri János /1866.09.30.-1950.12.08./, felesége Vajdics Borbála /1873-1917/. Született gyerekek: 1/21/1. Gebri György /1894.04.24.-1983./, 1/21/2. Gebri János /Kisléta, 1899.07.09.-Budapest, 1978.12.14./, 1/21/3. Gebri Mihály / Kisléta, 1902.01.25.-Nyíregyháza, 1991.05.05./, 1/21/4. Gebri Péter / 1904-1943 /

gebrim_1-1-1.jpg

Id. Gebri János középen, fiai György, János, Péter, Mihály, négy menye és unokái,
Kisléta, 1938.

Id. Gebri János sokoldalú egyéniség volt, az ács szakmája mellett, gazdálkodással is foglakozott, a Kislétai Görög Katolikus Egyház sokoldalú ismerője, a közösségi munkából aktívan kivette a részét. 1914-től 1924. január 30.-ig egyházi főgondnokként szolgálta az egyházat, ekkor saját akaratából lemondott. Az egyházi elnök, a görög katolikus lelkész a hitközség nevében köszönetét fejezi ki Gebri János volt főgondnoknak 10 évi önzetlen, lelkiismeretes munkálkodásáért. Ezt követően a Kislétai Görög Katolikus Egyház képviselő tagjaként, Elemi Népiskola Iskolaszéki tagjaként sokáig szolgálta az egyházat. 1932. február hónapban tartott választás után két fiával Gebri Györggyel, Gebri Mihállyal egyszerre volt az egyház képviselő testületének tagja. A gyerekeit görög katolikus egyház szellemében, mintaszerűen nevelte. A gyerekekkel minden vasárnap és ünnepnapon háromszor mentek templomba utrenyére, misére, vecsernyére. A szombati vecsernyét pedig este otthon közösen végezték el. A gyerekek az egyházi énekeket így sajátították el. Szombat délután soha nem dolgozott, négy órakor térden állva, egy óra időtartamban elvégezte az összes rózsafüzért. A rózsafüzér mondása alatt nem lehetett zavarni. Gebri Mihály „Életem” című leírásában emlékszik vissza, hogy az egyik alkalommal a Gencsy Birtok tiszttartója Neumányi Antal az imádkozás közben kérte az udvaron lévő Gyuri fiát, hogy küldje ki az édesapját. A visszaérkezése után közölte, hogy nem jön, mert imádkozik. A legközelebbi találkozásuk alkalmával Neumányi Kálmán mondta „Hívattalak s nem jöttél ki!” A válasz „Nagyobb úrral, beszéltem én akkor, mint a tekintetes úr.” A Kislétai Görög Katolikus Templom ikonosztáziját 1941-ben sok fáradsággal, áldozatkészséggel állította fel, illetve készítette el. Veress Géza festőművész 10 napig dolgozott rajta, mivel a felesége Kocsis Vera rokon volt a munkálatok alatt a Gebri család látta vendégül. Id. Gebri János a gyerekek családalapítása után, a felesége 1917 húsvétkori tüdővészben történt elhalálozását követően a fia Péter családjánál lakott, a szomszédunkban. Az élete utolsó éveiben gyakran láttam az udvaron üldögélni, piócával –sekély vízben élő, vérszívó - a hátán. A kisebb unokáit még a székből is igyekezett figyelemmel kísérni, gyakran feladatokat is adott nekik. Nem szerette, ha a gyerekek nem fogadtak szót, egyszer-egyszer kikelve magából, „Gúzs fogjon meg!”- mondta.
1/211. Gebri György /1894.04.24.-1983. /, felesége Petrován Anna. Kislétán a Vörös hadsereg útján laktak. Született gyerekek: Mihály, György, Anna, Mariska, Gábor, Mancika. A testvére Mihály leírása szerint „Bátyám a családban a legtehetségesebb volt, gyermekkorától minden érdekelte. Mintagazda volt, megelőzve a mai agronómusokat. Szőlő és gyümölcs kezelése mellett nádkötéssel, ácsmunkával, bolti kereskedéssel és még sok mindennel foglalkozott. Ifjú korától vezetett bevétel-kiadási naplót, amibe az időjárási és más lényeges viszonyokat is beirt.” 1917-ben édesapját hadi munkára hívták be, ekkor György irányította a gazdaságot és a családot az édesapja teljes megelégedésére. Hálás vagyok a sorsnak, hogy Kislétán, Pócsi út 22. szám alatti családi házunk északi szomszédunkban lakó Gebri Péter családját és édesapját gyakran meglátogatta és ekkor én többször láttam. Az egyik alkalommal a házunk előtt, az 1950-es évek elején beszélgetést kezdett. Többek között megkérdezte tudom-e, hogy ki találta fel a C vitamint, természetesen nem tudtam, ő készségesen megmondta a Szentgyörgyi Albert Nobel díjas kutató nevét és több információt mondott róla. Ezt követően soha nem felejtettem el a beszélgetésünket.
1/212. Gebri János /Kisléta, 1899.07.09-Budapest, 1978.12.14/ görög katolikus igazgató-kántortanító. Született gyerekek: Pál, Erzsike, János, Antal, Juliska, Mária, István. Az Ungvári Görög Katolikus Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Kántortanítóként tanított Szabolcsveresmarton, Nyírtasson, 1941-ben Beregszászon elemi iskola igazgató-tanítója. Később Kisvárdán és Érden tanított. Görög katolikus népénekek gyűjtésével, népműveléssel és irodalommal is foglalkozott. Tagja volt a vidéki irodalmi társaságoknak. Írt színdarabokat, cikkeket, novellákat, költeményeket. Az utóbbiak a Görög Katolikus Szlében és a Máriapócsi Naptárban jelentek meg. A görög katolikus egyházi méltóságok Papp Antal érsek, Dudás Miklós püspök, Dr. Timkó Imre püspök jóváhagyásával Gebri János kántortanító összeállításában „Énekeljetek az Úrnak új éneket” címmel Rákoscsabán két kötetes énekes könyve jelent meg 1941-ben. A „Mária Énekek” című könyve Kisvárdán 1947-ben jelent meg. Az egyházát, vallásosságot, az oktatást, az egyházi éneket, az önművelődést élete végéig lelkiismeretesen, mélységes emberszeretettel szolgálta. A Görög Katolikus Szemle 1930. június 1. II. évfolyam 11. számában, a hírek rovatában olvasható: „Nyírtason a nagyböjti időszak folyamán két vallásos estét és egy szülői értekezletet tartottak Rakovszky Gyula lelkész és Gebri János kántortanító. A március 15.-ei ünnepségből, amit a Thass vezér-téren rendezett az összetanítóság, egyházunk szintén kivette a részét Gebri János tanító saját szerzeményű verseivel.”
gebri_lqkas-1.jpg
Gebri Péter családi háza, Kisléta, Pócsi út, 2013.

1/214. Gebri Péter /1904-1943/ terménykereskedő, felesége Lovász Ilona /1909-?/. Született gyerekek. Magdolna /1930-2000/, Péter /1930-2015.12.15./, Endre /1933-2006.07./, László /1935-/. János 1937-2015.04.02./, Ilona gyerekként meghalt. A hat gyermekes édesapát, Gebri Pétert 1942-ban Husztra behívták katonai szolgálatra. A család csomag visszaküldése után értesültek arról, hogy eltűnt. A testvére Gebri Mihály személyesen utazott Husztra, de a haláláról nem tudott meg semmit. Később értesítették a családot, hogy mikor temetik. A temetésre a feleségével együtt utazott az édesapja, a testvérei, György, János, Mihály. A temetést az ottani kanonok végezte, a katonai társai díszőrséget álltak. A gyerekek a testvéreivel együtt az 1980-as évekbe keresték fel az édesapjuk sírját. A második világháború után a Pócsi úton a Gebri család szomszédságában laktunk. A hasonló korú gyerekek gyakran találkoztak és játszottak együtt. Péter János bátyámmal Nyíregyházán a középiskolában osztálytársak voltak, a felvételire kerékpárral közösen mentek be. A felnőtt korban már ritkán találkoztunk, valamennyien elköltöztünk Kislétáról. A nővérem 2014 évi temetésen, 2015-évbeb Telepi György emlékünnepségen, a görög katolikus templomtorony süvegének helyére emelésekor, a templombúcsún találkoztam Péterrel és Lacival. A találkozások felejthetetlen számomra.
gebrim_2-1-1.jpg
Gebri Péter temetése, Huszt, 1943.

1/213. Gebri Mihály /1902-1991/ a Kislétai Görög Katolikus Egyháznak 20 évig volt kántor-tanítója Szabolcs megyei Kislétán, nyolc gyermekes családban 1902. június 25.-én született. Az édesapja vallásossága egy életre meghatározta a görög katolikus valláshoz való kötődését. A gazdálkodásból, a földművelésből a családdal együtt már gyerek kora óta kivette a részét. Az elemi iskola öt osztályát a szülőfalujában a Kislétai Görög Katolikus Népi Elemi Iskolájában végezte, első tanítója Nádasi László, őt követte Molnár Emmánuel. Az édesapja kezdeményezésére a hatodik osztályt a Kislétai Római Katolikus Iskolában, 1915-ben fejezte be, tanítója Patakyné Szegedi Ilona. A szülei kerékgyártónak szánták, de az élete úgy alakult, hogy a kívánságának megfelelően tanító lett.
A testvér bátyja János az Ungvári Királyi Görög Szertartású Licensz és Kántortanítóképző Intézetben tanult. Az egyik nyári szünidőben Gyuri bátyjával meglátogatták János testvérüket. Ekkor találkozott Hrabár Bazil hittantanárral. A találkozásuk eredményeként Ungváron a felsőnépiskola első osztályába került. Az akkori rendnek megfelelően a hat elemi után kétévi előkészületi osztály elvégzésével lehetett jelentkezni a tanítóképző első osztályába. Az akarat és a szorgalom révén a kétévi előkészületi osztályt egy év alatt végezte el és így egy évvel korábban kezdte meg a tanítóképző első osztályát. Az „Életem” című írásában beszámol többek között az Ungvári sikereiről is. Az Ungvári Színházban „Ökör Miska” szerepét játszotta el, amiért az Ungvári Közlönyben megjelent a kitüntetése. A szertartást meg kellett tanulni oroszul, egy füzetnyi orosz szöveget szóról szóra megtanulta, ezért”Typik” díjat kapott a velejáró 50 koronával. A Tanácsköztársaság utolsó időszakában, 1919-ben a cseh, román megszállás miatt haza kellett jönniük Ungvárról. Induláskor többen voltak, Csap után az egyik szekérre 21 –en kapaszkodtak fel, köztük volt Dudás Miklós, Oláh Kornél is, Kállósemjéntől csak János bátyjával mentek tovább, majdnem a Kislétai, Kálló utca végén lévő cigánytelephez értek, amikor a románok igazoltatták, nagyon nehezen engedték tovább őket.
A harmadik, negyedik tanítóképző éveit a Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézetbe végezte el. Már negyedikes volt, 1921-ben, amikor a képzősök a Koronában műsort adtak elő. Téger tanár úrtól Krüger Aladár: „A herceg csókja” című versét kapta meg, hogy a műsor keretében szavalja el. A leírása szerint a szavalata nagy siker volt, rendkívüli hatást idézett elő, viharos tapssal hálálták meg a jelenlévők. A karzaton lévő Miklósy István püspök, a rendezvény fővédnöke is állva tapsolt. A műsor után az alispán, Mikecz mind két lányával is táncolt. A különböző iskolákban, ebben az időszakban az élelmiszer ellátás szűkös volt. A tanítóképzőben is feladatként jelentkezett, hogy a tanulóknak a mindennapi ebédjük meglegyen. Hálával emlékszik vissza, hogy keddi napon dr. Murányiéknál a Nyírvízpalotában, Szerdai napon a Bujtosra, Pénteken a Sóstói úton dr. Oláh nevű bíróhoz járt ebédelni. A kántortanítói oklevelet 1922. június 27.-én, 389/1922. sorszámon állították ki, amit az igazgató adott át.
gebri_m_tanitok_1-1.jpg
Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet /1914-1959/

A NYÍRVIDÉK újság 1922. július 1., 43. évfolyam, 146. szám 3. oldalán a Nyírvidék tudósítójától „A nyíregyházi kir. állami tanítóképzőben 23 ifjú nyert tanítói oklevelet.” című cikk jelent meg. „A kir. áll. tanítóképző-intézet Vay Ádám-utcai szerény hajlékában immár a nyolcadik iskolai év küzdelmes munkássága zárult be. Az 1917-ben beiratkozott, de a forradalmak és a román megszállás miatt egy évig szünetelő intézetben négy év helyett öt esztendőre terjedő tanulmány után befejező képesítő vizsgálatra álló ifjak közül 20 rendes és 3 magántanuló nyert tanítói oklevelet. A június hónapban folyó képesítő vizsgálatok miniszteri biztosa Gömöri Sándor menekült Iglói képzőintézeti igazgató volt, aki a vizsgálatok befejeztével kedden délután az ifjú tanítókhoz lelkesítő beszédet intézett. Az igazi jó tanító kellékeit a biztos tudás, szakképzettség mellett főképpen a tanítói rátermettségben, amint ő nevezi: az igazi tanítói lélekben állapítja meg. E nélkül sem oktatás, sem nevelés eredményt nem érhet el. Az igazi tanítói léleknek a mélységes emberszeretet és az igazi, áldozatra kész hazaszeretet a jellemvonása.
Ma mintha kiveszett volna az emberszeretet és áldozatra kész igazi hazaszeretet, gyűlölettel akarják a hazát szolgálni. Az igazi hazaszeretet nem gyűlöl, hanem a Hiszekegy szellemében plántája a feltámadás hitét. Amikor eljön a nagy áldozat órája, az emberszeretettel áthatott hazafiaktól készségesebb áldozatot várhatunk, mint a bosszút hangos szóval hirdetőktől. A beszéd mély hatást váltott ki.

Az oklevelet nyert ifjú tanítók a következők: Arday István, Bajza Tivadar, Bezdek Ferenc, Béres József, Biró János, Dankó Károly, Danics György, Dudás Ferenc, Fábián János, Gebri Mihály, Iroczky Ferenc, Kiss Benő, Kuáver László, Kosztolik Dezső, Körtvélyessy Gyula, Polgár Dezső, Tóth Gyula, Tőke Dénes, Ujhelyi Kálmán, Wienerberger Árpád, Kuzaila Berta, Füsthy Hajnalka, Szudey Géza, Gebri János, és Seszták János tanítók, akik megszállott területen szerezték oklevelüket, honosító képesítő vizsgálatot tettek.

Az oklevelet nyert fiatal tanítói gárda, Gömöri Sándor miniszteri biztos, Dr. Szesztai Zoltán, Füsthy Antal, Blasek Ferenc, Kuzaila Péter igazgató és a tanári testület körében kiválóan sikerült bankettet rendezett, amelyen számos emelkedett szellemű felköszöntő hangzott el. Gömöri Sándor miniszteri biztos, Ujhelyi Kálmán, a tanári testületet Gebri Mihály üdvözölte.”

A Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskolánál Gebri Mihály kántortanító 1922. szeptember 1.-től a nyugdíjaztatását váró Molnár Emmánuel-t a működő hat osztály tanításában helyettesítette. Az első évi tanításhoz nagy lelkesedéssel, szívvel, lélekkel kezdett, aminek megvoltak az eredményei. A gyerekek szívesen hallgatták az előadásait, a hitoktatásait. A tanfelügyelő, Fábry Ignác 1923. május hónapi látogatásakor az elégedettségét fejezte ki, a végén megjegyezte mértéktartással végezze az oktatást, nem kell annyit dolgoznia. Rojkovih Pál egyházi lelkész nagyon elégedett volt a hitoktatásával. Molnár Emmánuel nyugdíjaztatásának elhúzódása ellenére a Görög Katolikus Iskolaszék a betöltendő kántor-tanítóiállásra a „Néptanítók”, iskolaügyi lapban szabályszerű pályázatot hirdetett. A beérkezett két pályázat alapján az iskolaszék 1923. augusztus 4.-én megválasztotta, 1923.szeptember 1.-vel a Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskola kántortanítójának Gebri Mihályt. Az iskolaszéki kántor-tanítóválasztási gyűlésről felvett jegyzőkönyvet 2385/1923. számon, 1923. november 14.-én, a Hajdúdorogi püspök, Miklósy István jóváhagyta. A kántor-tanítói választás alkalmával az iskolaszéki tagok voltak: Rojkovich Pál lelkész elnök, Papp János jegyző, Gebri János és Bokor Mihály gondnokok, Ács Sándor, Cs Popovics György, Dani József, Dani Péter, Demeter Mihály, Lengyel Pál, Papp János, Popovics Miklós, id. Truczkó György, ifj. Truczkó János, Reszkető Mihály, Varga Péter.
gorogt_gebri_7-1.jpggorogt_gebri_8-1.jpg
Iskolaszéki gyűlésről felvett jegyzőkönyv, 1923.08.04.

Gebri Mihály részére kiadott „Díjlevél”-ben szereplő adatok alapján az összes jövedelme megegyezett az elődje Molnár Emmánuel kántor-tanító jövedelmével; készpénzbeli-, ingatlanok jövedelme, természetbeni járandóságok, be nem számítható jövedelem, államsegély, a felsoroltak összege 1001 korona 84 fillér. Gebri Mihály kántortanítói választása után az iskolaszéki jegyzői feladatokat is ellátta.

A Kislétai kántortanítói időszaka alatt /1922-1943/ a Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskola tanulóinak száma 1916/17 tanévben négy osztályban járók száma 38 fő 1936/37 tanévben hat osztályban 118 főre, háromszorosára növekedett. Az 1921-ben megépült egy 62 m2-es tanterem kicsinek bizonyult, 1929-ben plusz egy 60 m2-es tanterem épült hozzá. 1929. szeptember 13.-ával Laskay Jenőt kinevezték második tanítónak. 1941-ben két szobás tanítói lakás épült. Az 1939. október 1.-i statisztikai adatok szerint az elemi népiskola hat osztályában 107 fő, a továbbképző három osztályába 48 fő, összesen 156 fő járt. A feltett kérdésekre adott válaszok szerint: 1. Kielégítő-e a tanulók táplálkozása? Válasz nem /10 % jó/, 2. A tanulók ruházata? Válasz nem /15% jó/, 3. A tanulók tan- és írószerekkel való ellátása? Válasz nem /40 % jó/. Az 1936/1937. tanévre vonatkozó Statisztikai Kimutatás szerint a hitoktatást I.-VI. osztályban Rojkovich Pál, a I.-III. osztályt Gebri Mihály, a IV.-VI. osztályt Laskay Jenő tanította.

Gebri Mihály kántortanító Kislétai működése során a Kislétai Görög Katolikus Egyház szervezett működése, fejlődése, templom korszerűsítése, iskola építése, bővítése, a görög katolikus hívők száma révén Kisléta községben maghatározó szerepet töltött be. Kisléta község lakosainak száma 1927-ben 1943 fő, ebből 890 fő görög katolikus vallású volt. Az egyház kivetési és levonási 1930 évi kimutatásban 223 fő, az 1925 évi rózsafüzér társulatban 95 fő van feltüntette, az elemi népiskola 1925 évi kivetési lajstromban 183 fő részére 196.350 aranykorona /3.337.950 papír korona/ szerepel.

Gebri Mihály kántorként, tanítóként, iskolaszéki titkárként, egyháztanács tagjaként, helyi népművelési bizottság titkáraként, egyik vezetőjeként, aktív résztvevője a Kislétai Görög Katolikus Egyház, Egyháztanács, Iskolaszék, a Kislétai Népművelési Bizottság mintaszerű működésének. Kisléta község történetében a görög katolikus egyház 1900-1943 közötti időszaka az egyház történetében is egyik legfontosabb, kiemelkedő, anyagi, lelki gyarapodást hozó, napjaink, az utódok számára is példaértékű időszaknak számít. A Kislétaiak, az elszármazottak büszkék és hálásak lehetnek az ebben a korban élt ősökre. Tartsuk kötelezettségünknek, hogy emléküket tiszteljük, ápoljuk és a mindennapi munkákban hasznosítsuk.

Gebri Mihály kántortanítót a Nyírbátori Járás iskolafelügyelőjévé 1938-ban nevezték ki. Hozzátartozott Máriapócs, Nyírbátor, Nyírgyulaj, Pócspetri. Sok kedves emlék kötötte az iskolafelügyelői munkához. Az „Életem” című írásában erről részletesen beszámol. Az iskola tanítói, hallgatói szívesen fogadták, Nyírbátorban az érkezésekor az iskola udvarán énekkarral köszöntötték, Máriapócsi iskola nővérei Szűzanya képével ajándékozták meg, kedves emlékként a lakása falán haláláig őrizte, Bátorligetre az iskola igazgatója, Papp Gedeon mellett Árkossy István görög katolikus lelkész, hitoktató is kikísérte. Az iskolák látogatása során a kollégákat soha nem sértette meg, az volt a szokása, ha hibát észlelt, akkor közölte „Én így csinálnám”, gyakran be is mutatta. A kollégákkal történt találkozások, beszélgetések, véleménynyilvánítások, az oktatási módszerek megismerése kölcsönös előnyökkel jártak, amit be is ismert.

A Hajdúdorogi Püspök, Miklósy István Gebri Mihály kántortanítót 3594/1939 számú intézkedésével címzetes igazgatóvá 1939. december 18.-ával kinevezte.
gorogt_gebri_2-1.jpg
Gebri Mihály kántortanító János testvérével 1942 nyarán Bikszádon voltak tanfolyamon. A Tanfolyamon résztvevő Jákváry Kálmán népművelési titkár, akinek meghalt a beosztottja, Petrikovits Gyula, ekkor felajánlotta, hogy menjen be a népművelésre. Dudás Miklós püspök jóváhagyása után 1942 őszétől Nyíregyházán a vármegyei népművelésen beosztottként dolgozott. A Kislétaiaktól az egyik mise után búcsúzott el. Rojkovich Pál lelkész az iskola előtt megható beszédben búcsúztatta. Ő sírva is búcsúzott a sok jó tanítványától, a szülőktől, a templomtól. Nem sokáig dolgozott Jákváryval együtt, mert 1944. szeptember 6.-án bombázták Nyíregyházát, majd a többszöri bombázás után, a család vasúton Vámosgyörkre, onnan Atkárra menekült. Jankovics Béla tanító pincéjében élték át a háborút. Vámosgyörkről vasúti vagonban indultak Nyíregyházra, 1945. január 8.-án, hajnalban érkeztek.

A második világháború után „szolgálattételre” jelentkezett a megyeházán dr. Papp György kanonok, tanfelügyelőnél. Feladatként kapta a megye iskoláinak látogatását. Erős János főispántól három nyelven igazolást kapott, hogy támogassák a munkáját. A rossz közlekedés mellett több mint negyven községben kereste fel az iskolákat. Gyakran előfordult, hogy az iskoláig több kiló métert kellett gyalogolni. 1945.szeptember 12.-ével áthelyezték a fiú tanítóképző gyakorló iskolájában. A tanítóképző igazgatója, Dr. Kiss Lajos nagy szeretettel, tisztelettel fogadta, megerősítette, hogy Gábry Bertalannal együtt tartotta érdemesnek a pedagógusállásra. Nagyon jól érezte magát a sikerélményei egymást követték. Mikor Gombos Ferenc miniszteri tanácsos közölte vele, hogy át kell mennie a leány tanítóképzőbe, szerette volna elkerülni. Hogy maradhasson felkereste Orosz Ferenc osztályvezetőt, de ő is azt mondta: „Nem lehet, rád a nőképzőben van szükség, mindenképpen menned kell.” 1948-ban áthelyezték a leány tanítóképző gyakorló iskolájába, ezt is megszokta, megszerette. 1959-ben magalakult felsőfokú tanítóképzőbe nem került át, ezzel megszűnt a kántortanítóvá nevelt tanítóintézettel a munkakapcsolata.

1959-től a Borbányai iskolában két tanévet tanított, innen saját kérésére Antal bokorba helyezték, itt végezte hat és félévig a szeretett tanítói szakmáját. 1967-ben 65 éves korában itt nyugdíjazták. Kovács László iskola igazgatója és Kövér Endre művelődési osztályvezető búcsúztatta. Kövér Endre szavai: „Tudod, mindenkit 60 éves korban nyugdíjazunk, Te 65 vagy s még szívesen hagytunk volna dolgozni, de az Antal bokori gyerekeket viszik a városba, a diákotthonba, a kulcsszámod felszabadul, ezért teszünk nem szívesen nyugdíjba. Eredményes, jó munkádért fogadd hálás köszönetünket, jó egészséget, pihenést kívánunk!” 500 forintos jutalomban részesítették. Kovács László iskolaigazgató búcsú beszédét megkönnyezte: „Kedves Miska Bácsi! Kedves Kartásak! A mai napot találtuk valamennyien alkalmasnak arra, hogy köszönetünket fejezzük ki azért a sok-sok szeretetért, jóságért, mellyel tanítványaidat, kartásaidat elhalmoztad. Egész életpályáddal bizonyítottad, hogy hivatásodat, a tanítói pályát jól választottad. Negyvenöt évvel ezelőtt, amikor először léptél be a Kislétai elemi iskola szerény tantermébe, 110 gyermek leste, figyelte jóságos szavaidat, ismerkedett a betűvetés tudományával. Kislétát, a szülőfalut, a gyermekévek soha el nem múló kedves emlékeit, s az itt töltött 20 évet, szíved mélyén őrzöd. Jó munkádról, becsületes helytállásodról talán az azóta felnőtt generáció tudna beszélni. Amikor 1939-ben a Nyírbátori Járás iskolafelügyelőjének neveztek ki, akkor is elsődleges feladatodnak tartottad, hogy a tanítói kartásaidat – akik nehéz körülmények között dolgoztak – segítsd, jó tapasztalataidat, tanácsaidat átadd. 1942-ben, amikor a megyei népművelésnél dolgoztál, olyan embertől kapták a falu népművelői az irányítást, aki ismerte a vidék és az akkori társadalom nehéz problémáit. A felszabadulás éveiben 1945-ben Szabolcs megye egyetlen iskolalátogatója voltál és sokszor gyalog jártad be ellenőrző munkád során a megye községeinek egyharmadát. Értékes pedagógiai munkásságodat a Nyíregyházi Állami Tanítóképző Intézet gyakorló iskolában gyümölcsöztetted. 1952-től hat évig sok tanítójelölt ismerte meg és leste eltanítási módszereidet, nevelésedet és hallatlan hivatásszeretetedet. Kétévi Borbányai működésed után 1960-ban nagy örömünkre iskolánkhoz, az Antal-bokorba kerültél. Nehéz feladat várt rád, 1-4 összevont osztály vezetése. Naponta Nyíregyházáról kijárás, télen, nyáron, hóban, fagyban, sárban és szélviharban, kerékpáron. Fiatalokat is megszégyenítő lendülettel, bámulatos akaraterővel végezted munkádat szerényen, nem hivalkodva. Osztályod tanulmányi eredménye mindig a jobbak közé tartozott. A gyenge tanulóidtól nem sajnáltad a szabadidődet a tanítás előtti és utáni korrepetálásokra. Helyesen alkalmaztad azt az egyszerű pedagógiai elvet, hogy eredményt elérni csak a szülői ház segítségével lehet. Családlátogatásaid, melyet olyan pontosan végeztél a tanulók minőségi munkáját eredményezte. Tanítványaid és a szülők szeretete emlékezetükbe még hosszú ideig kísérni fog. Az Antal bokori kisiskolában több évtizedes pedagógiai munkádat jól gyümölcsöztetted. Óralátogatásaim alkalmával sok jó módszeredet jegyeztem le, melyet a nevelői közösségnek igyekeztem átadni. Mint a városi összevont alsó tagozati osztályok munkaközösségnek vezetője munkádat példásan láttad el. Sok jól sikerült bemutató tanítás, előadás szervezéséért, irányításáért és levezetéséért hálával és köszönettel tartozunk valamennyien. Egy eseménnyel gazdag életpályát, amelyben annyi sok minden történt, nehéz lenne egész részletesen ismertetni. Erre nem is vállalkozhatom. Csupán egyre vállalkozom, hogy a nevelőtestület és magam nevében a legmagasabb köszönetemet fejezem ki szeretett Miska Bácsinak értékes pedagógiai munkásságáért, gazdag tapasztalataiért, mellyel elősegítette a tantestület munkáját. Ha úgy érzed, pihenésed közben egy hosszú séta jól esne, látogass el közénk; jó szavadra, tanácsaidra mindig számítunk és szeretettel fogadunk. A fáradságos és nehéz munka után következzék a pihenés és egy kicsit kényelmesebb élet időszaka. Ehhez kívánunk valamennyien Miska Bácsinak további jó egészséget és hosszú, boldog életet!”

A nyugdíjazását követő években, 1973-ig a tanítói szakmáját tudta hasznosítani. Szinte másnap már Borbányára hívták helyettesíteni, rövidesen a diákotthonban éjjeli nevelő. 1969. november 1.-től a kertészeti-közgazdasági iskolában iskolatitkár. A Nagycserkeszi iskola igazgatója, Szakács Sándor hívására 2 tanéven át tiszta cigány osztályt tanított. Az elért eredményért évenként 1000 forint jutalmat kapott. A nyugdíj melletti plusz jövedelmek anyagi gyarapodást is jelentett, ami lehetővé tette a házuk kívül-belül történő felújítását, nyáronkénti üdüléseket, Mátrafüreden, Balaton-Aligán, Lillafüreden, Miskolc-Tapolcán.

1973. január 7.-től az Állami Biztosítónál közel tíz évig dolgozott, itt is szerették, tisztelték, példaképként beszéltek róla, jól érezte magát. 1982. április1.-től Dr. Timkó püspök kérésére - „Kell nekünk egy arkangyal, aki vigyázza az álmunkat” - lett a püspöki palota délutáni portása. Egy háromajtós szekrényből egyházi könyveket is árult. Így ír erről az időszakról: „Milyen boldog vagyok én itt, nincs nap, amikor ne érne valami meglepetés, találkozás papjainkkal, a kispapokkal testvéri barátságban élünk, 1982-ben az életem megújult.” A Tanárképzőn 1982-ben a gyémánt diplomát kapta meg. A kitüntetettek nevében ő köszönte meg az elismerést, az esküt tett hallgatókhoz is szólt, a tanítói szakma szépségeiről, nemes feladatáról. A beszédét nagy tapssal fogadták, sokan utólag is elismerésüket fejezték ki.

Gebri Mihály /1/213/ /1902.01.25.-1991.05.05./ Kislétai kántortanító házasságot Takács Máriával /1910.06.10.-1979.10.31./ 1926.május 25.-én kötött. A házassági döntés előtt a hagyományoknak megfelelően beszélgetett a testvéreivel, az édesapja véleményét is kikérte, amely egyezett a saját akaratával. Az „Életem” című írásában részletes foglalkozik Mancika megismerésével, Takács tanyai udvarlásával, az eljegyzéssel, esküvővel. Az esküvő után a Takács tanyáról közösen, feleségével hajnali 4 órakor Truczkó Péter szekerén mentek Kislétára a náddal fedett kántortanítói lakásba, itt kezdődött a boldog házaséletük, amely 53 évig és 2 hónapig tartott. A Kislétai Görög Katolikus Egyháztanács 1932. január 19.-én tartott gyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint „Az egyháztanács az elnök javaslatához egyhangúlag hozzájárul s kimondja, hogy Gebri Mihály kántortanítót az egyház által bérelt lakásba, Laskay Jenő II-od tanítót pedig 1932. október 1-én az egyházi épületébe helyezi.”

gebrim_6-1-1.jpg
Takács Mária, Gebri Mihály

1. Gebri Mihály és Takács Mária leszármazottai:
1/1. Gebri Jenő.
½. Tuzsonné Gebri Éva, született gyerekek száma 2.
1/3. Telenkóné Gebri Terézia, született gyerekek száma 5.
1/4. Obbágyné Gebri Veronika, született gyerekek száma 5.
1/5. Szabóné Gebri Margit, született gyerek száma 7.
1/6. Oroszné Gebri Katalin, született gyerekek száma 8, László Atanáz 1960, Katalin 1961, Márta 1962, Klára 1963, Árpád 1965, Borbála 1967, Beáta 1973, Szilárd 1981.
1/7. Sivadóné Gebri Márta, született gyerekek száma 7.
1/8. Ifj. Gebri Mihály.
1/9. Gebri József, született gyerekek száma 2.
1/10. Márkuné Gebri Klára, született gyerekek száma 6.
1/11. Törökné Gebri Borbála, született gyerekek száma 5.
gebrim_4-1-1.jpg
Gebri Mihály, felesége, gyerekek, 1959.

A született nyolc lány közül hét kötött házasságot görög katolikus teológussal. 2010-ben a 47 unokából 13 gyermek lett pap, a Gebri családban összesen 24 pap, egy kispap volt. Az unokái közül egy püspök unokája, egy szerzetespap unokája, 9 pap unokája, 9 papné unokája, 4 kispap unokája, 2 papné dédunokája van.
gebrim_5-1-1.jpg
Gebri Mihály Nagy Családja, 1972.

Gebri Mihály és Takács Margit leszármazottai 2000-évben 11 gyerek, 47 unoka, 85 dédunoka.

Gebri Mihály Kislétai görög katolikus kántor-tanító unokája, Gebri Katalin fia Ifj. Orosz Árpád parókus a Kislétai Görög Katolikus Egyház lelkészi szolgálatát 2013-tól tölti be. A nagyapja nyomdokain haladva szolgálja a Kislétai Görög Katolikus Egyház híveit, a Kislétai embereket. A Kislétai Görög Katolikus Egyház példaértékű történelmének, példaértékű lelkészeinek, a Kislétai példaértékű őseinek szellemét ápolja, a mindennapi, történelmet formáló munkában hasznosítja. Köszönöm a sorsnak, hogy Telepi György Kislétai születésű színész, Nemzeti Színház örökös tagja, festőművész, író /1800-1885/ –Nagyapja kilenc évig, Édesapja 28 évig lelkészként szolgálták a Kislétai Görög Katolikus Egyházat- emlékünnepségét, emléktábla felszentelését, emlékkiállítás megszervezését a közreműködésével valósíthattuk meg.
kisletagkt150329_8-1.jpg
Ifj. Orosz Árpád parókus Kislétai Görög Katolikus Templomban a szentmisén. 2015.08.09./PL./

A Magyarországon élő görög katolikusok, bizánci szertartású krisztushívők lelki javára és kormányzásának előmozdítására Ferenc Pápa 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolita Egyházat. A Hajdúdorogi Egyházmegyét Debreceni székhellyel Metropolita Egyház rangjára emelte. A Miskolci Apostoli Exarchátust Egyházmegyei rangra emelte, megalapította a Nyíregyházi Egyházmegyét. Gebri Mihály Kislétai görög katolikus kántor-tanító őseinek, családjának a görög katolikusok, a bizánci szertartású keresztények szelleméhez való kötődésüket, az egyház, a görög katolikus oktatás tárgyi, személyi feltételeinek javítása érdekében kifejtett odaadásukat ismerve nyugodtan állíthatjuk, hogy az ő elkötelezettségük, tevékenységük is hozzájárult a Magyarországi görög katolikusok számára létrehozott magasabb rangú Metropolita Egyház és három egyházmegyei rang létrehozásához. A Kislétaiak, az elszármazottak is büszkék lehetnek arra, hogy Gebri Mihály Kislétai görög katolikus kántor-tanító unokája, Gebri Katalin fia Orosz Atanáz a Miskolci Apostoli Exarchátus Egyházmegye püspökeként szolgálja a görög katolikus híveket.
gebrim_7-1.jpg
Orosz Atanáz Miskolci Egyházmegye püspöke./9/

Gebri Mihály Kislétai görög katolikus kántor-tanító munkássága, a családjának és leszármazottainak a különböző közösségekben, a görög katolikus egyházi életben, a társadalomban betöltött szerepük, munkájuk, tevékenységük megfelelően szolgálják a Kislétai őseik emlékét, a Kisléta község példaértékű történelmének szellemét, a Kislétaiak, elszármazottak, környezetünk, mindennapjaink történelmet formáló eseményeit. Valamennyien köszönjük.

IRODALMIJEGYZÉK:
1. Gebri Mihály: „Életem” című írása.
2. Kárácsony Sándor Pedagógiai Egyesület: Pedagógusok arcképcsarnoka. 2015.
3. Tanítóképző Intézet bemutatása. Internet.
4. „A nyíregyházi kir. állami tanítóképzőben 23 ifjú nyert tanítói oklevelet”. NYÍRVIDÉK 43. évf., 146. szám, 1922.07.01.
5. Telenkó Bazil Mihály: A görög katolikus papi dinasztiák kérdéséhez. Internet, 2010.
6. Görög Katolikus Szemle, 1930.06.01., II. évf., 11. szám. Hírek rovatban.
7. Magyar Katolikus Lexikon.
8. Magyar Országos Levéltár Kutatóterme, Budapest: „A 4635” számú mikrofilm.
9. Orosz Árpádné, Gebri Katalin által biztosított anyagok, fényképek.
10. Kislétai Görög Katolikus Egyház irattári anyagai.
Budapest, 2016. január 3.

Pénzes László: Dr. Fazekas Árpád gyermekkardiológus, orvostörténész, Kislétán volt körzeti orvos.

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

Dr. Fazekas Árpád_1.JPG

                                                                      Dr. Fazekas Árpád, 2010.

DrFazekas Árpád plaket-1.jpg

                                                           Dr. Fazekas Árpád plakettje.

Dr. Rojkovics Pál Kislétai görög katolikus lelkésszel kapcsolatban anyagot kerestem, amikor a Magyar Marfan Alapítvány hírlevelének, Marfan Hírmondó I. évfolyam, 3. számára bukkantam, 2010. november-decemberi száma. A Marfan Hírmondó főszerkesztője, Varró Csilla Dr. Fazekas Árpád nyugdíjas Nyíregyházi gyermekkardiológus Főorvos Úrral, orvostörténésszel beszélgetett a Marfan-szindróma kutatásáról, amelyet a Hírmondóban lehet olvasni.

A bevezető részben olvasható, hogy Fazekas Árpád Csenger községben született 1924. augusztus 5-én. A Debreceni Tisza István Tudományegyetemen 1947. július 5-én avatták Cum laude orvosdoktorrá. Ezt követően négy évig a Debreceni Gyermekklinikán lakott és dolgozott. 1951 novemberétől a Berettyóújfalui Járási Kórház Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztályt, valamint a Fertőző Osztályt vezette. 1956 év végén a munkaköréből felmentették. Ezt követően az első munkahelye Szabolcs-Szatmár megyében Kislétán volt, 1957. június 6-tól körzeti orvosként dolgozott. Ebben az időben a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum Gépészeti szakára jártam, doktor úrról halvány emlékeim vannak. A Kislétaiak közül még élnek többen, akik emlékezhetnek rá, konkrét benyomásaik vannak.

Kislétáról másfél év múlva Nyíregyházára helyezték körzeti orvosnak, majd a négy gyermekorvost foglalkoztató Megyei Szakorvosi Rendelőintézet szakfőorvosa lett. Vezetésével a kórházban megalakult a Megyei Gyermekszívgondozó Intézet, amelyet húsz éven át öregségi nyugdíjazásáig vezetett.

Arra a kérdésre, hogy mikor kezdett el az orvostörténelemmel foglalkozni, a következő választ adta: „Minden rosszban van valami jó is – tartja a régi mondás. Az egyik első itteni, Kislétai betegem, Dr. Rojkovics Pál görög katolikus esperes elmondta, hogy a templomának sekrestyéjében a falon Jósa István mise-alapítványa látható, 1839-ből! Így kezdtem az orvostörténelemmel foglalkozni!” Bízom benne, hogy a Jósa István mise-alapítvány a sekrestyében a falon még látható és megtekinthető.

Dr. Jósa István /1756-1839/ Szabolcs Vármegye főorvosának, Kislétai lakos munkásságának, életének tanulmányozása során találkoztam Dr. Fazekas Árpád orvostörténeti munkájával és fel is használtam azt.

Pénzes László: Mezei József /1823-1882/ Kislétai születésű, 1848-as tüzérfőhadnagy, festőművész, költő. /Részanyag/

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

Pénzes László: Mezei József /1823-1882/ Kislétai születésű, 1848-as tüzérfőhadnagy, festőművész, költő.

mezeijozsef_onarc_1-1.jpg

Mezei József, önarckép, 1851.

mezey_jozsef_12-1.jpg

                                                                Mezei József kislányával,Franciska, Anna, Mária, Szeréna.

Nagy Gyöngyvér Csíkszeredáról 2015. január 27.-én írt Kisléta község története oldal idővonalára: „Tudják-e a Kislétaiak, hogy mekkora személyiséggel büszkélkedhetnek? Kisléta szülöttje Mezei József festő, aki Petőfi Sándornak volt a barátja, akit 1846-ban meg is festett. Bem József tüzértisztjeként részt vett az 1848-as forradalom és szabadságharcban. A Szatmári egyházmegye számára 50 oltárképet készített.” A Facebook-on 2013-ban indítottam el „Kisléta község története” oldalt, ahol több összeállított Kisléta történetével kapcsolatos anyagot jelentettem meg. Az oldalt több mint 300-an kedvelik, sokan az oldal alakításában is részt vesznek. Nagy Gyöngyvér által feltett kérdésre válaszolva, be kellett vallanom, hogy Mezei József Kisléta kötődéséről nem tudtam, a tájékozódásom szerint a Kislétaiak sem tudtak. Mezei József Kisléta születésű élettörténetének-, munkásságának feldolgozása, Kisléta község történeteként feldolgozásában 2015. január 27.-e jelentett fordulatot. Mindezekért hálás köszönettel tartozom a Csíkszeredai Nagy Gyöngyvérnek.

A Nagy Gyöngyvér kutatásai alapján megállapította, hogy ükanyja testvére Mezei József. Nagy Gyöngyvér édesanyja édesapjától örökölt egy verseskötetet, amelyben az alábbi dedikálás olvasható: „Murin Andrásné, született Mezei Máriának, kedves húgomnak, Mezei József. 1870.” Nagy Gyöngyvér nagyapjának édesapja Murin János, az ő szülei pedig Murin András és Mezei Mária. / Nagy Gyöngyvértől kapott anyag és 5 fénykép alapján a Régi Szatmár jelentette meg 2014. július 21.-én/. Az irodalmi munkásságával később foglalkozom.

mezei_jkoltemenyei_1-1.jpg

                                        Mezei József beírása a könyvének első oldalára.

Mezei József Kislétai kötődése.

A Magyar Nemzeti Levéltár III. számú épületénél /Óbuda/, 1037 Budapest, Lángliliom u. 4. 2015. február 3.-án ismét beiratkoztam és a kutatóteremben Mezei József születési-, halotti nyilvántartását kerestem. A 2013 évi mikrofilm kikölcsönzéssel történt a keresgélés, több mikrofilmnél megváltozott a módszer, a mikrofilmet nem kellett kikölcsönözni, hanem a rendelkezésre álló számítógépen lehetett a mikrofilm anyagát tanulmányozni. Mivel Mezei József családja római katolikus és Kislétán nem volt működő egyház, hanem a szomszédos Pócspetriben lévő Római Katolikus Egyház által vezetett nyilvántartásokban szerepeltek a Kislétai római katolikusok adatai.

A korábban már tanulmányozott Pócspetri Római Katolikus Egyház A 882, A 883-as mikrofilmek anyagai között, a számítógépen megtaláltam Mezei József születési nyilvántartását, sorszám nincs feltüntetve, külön bekeretezett formában két nyilvántartás szerepel Mezey Józsefé 1823-ban és Eszey Erzsébeté 1834-ben, bennem felmerült, hogy Mezey József bejegyzése később valósulhatott meg. Mezey József születésének, keresztelésének a Pócspetri Római Katolikus Egyház születési nyilvántartásába történt bejegyzésekor az egyházat szolgáló plébános Tiller János volt, aki 1818-tól 1859-ig szolgálta az egyházat. Mezey József 1823. május 11. én Kislétán született, a Kislétai Görög Katolikus Egyház templomában Kerekes András a Kislétai Görög Katolikus Egyház parochusa keresztelte meg. Kerekes András paróchus 1823-tól 1836-ig szolgálta az egyházat. Mezey József keresztnevét Josephus formában tüntették fel, szülei D. Andreas Mezey és Elizabetha Aleksza, keresztelő szülők D. Nicolaus Csobay és Juliana Soltész. Későbbiekben a ma használatos formában használom a neveket. Itt jegyzem meg, hogy születésekor, gyerekkorában „y”-al Mezey József-ként tartották nyilván, felnőtt korában több híres emberhez hasonlóan „i”-vel írta a nevét Mezei József is. A döntését tiszteletben tartva a későbbiekben következetesen „i”-vel írom a nevét. /1/

Az egyházi nyilvántartás szerint 1822. december 28.-án Csobay Miklósnak és Soltész Juliannának Kislétán Terézia nevű gyerekük született, akit Mezey András és Aleksza Erzsébet keresztelt. A két keresztelés alapján Mezey András és Aleksza Erzsébet komaságban volt Csobay Miklóssal és Soltész Juliannával.

mezei_jozsef_szul_1-1.jpg

                                      Mezei József születésének egyházi nyilvántartása.

kisleta_gorog_kattemp_1-1.jpg

Kislétai Görög Katolikus Templom, Mezei József keresztelésének helyszíne, /2014PL/

Mezey András Kislétán gazdatisztként dolgozott. Eddig a munkahelyéről és a lakásukról többet nem sikerült felkutatni. Édesapja fiával, Józseffel gyerek kora óta sokat foglalkozott, atyjától tanult írni, olvasni, szívesen rajzolgatott szénnel és krétával. Kisléta közelében a Szent Mihály arkangyalról elnevezett Pócsi Bazilita-rendű Görög Katolikus Szerzetesek által fenntartott és ellátott házi hittani intézet működött, később elemi iskolát is működtetek. Mezey András Kislétai gazdatiszt a fiát, Józsefet az 1830-as évek elején a szomszéd faluban a Pócsi Bazilita-rendű görög katolikus szerzetesek által működtetett iskolába járattata. Bízom benne, hogy az egyház nyilvántartásában ennek nyomára bukkanok.

„Egy vén eperfa alatt” című versét 1858-ban írta. A vers szerint Kislétai szülőházhoz látogatott és ekkor írhatta a verset. A harmadik versszak: „Itt, alattad ültem én gyakran, Mellettem ült édes anyám, Vagy e házból a nyílt ablakban, Figyelt gondos szemmel reám. A negyedik versszak: „Itt játsztam le a gyermekévek Bú nélküli szép napjait, Midőn még a testben a lélek Csak fejlik, nem gondolkodik.” A hatodik versszak: „Itt ülök most is alattad, Hajh! de nem úgy, mint egykoron; A szép idők rég elhaladtak, A jó anya sírban vagyon.” /8/

Mezey család Miszticén.

Misztice a trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 2015-ben Ukrajna Kárpátaljai részén, Ilosvai járásban Ilosvától keletre, Nagyszőlőstől 28 km-re, északkeletre a Nagyszőlős-hegység nyugati oldalán, a Borzsa-folyó bal partján fekvő falu, teljes népessége 2729 fő. Az 1830-as évek közepén Mezey Andrást, Kislétai gazdatisztet a Bereg vármegyei Miszticén Kincstári Sókör-lovaggá nevezték ki. Misztice szerény rutén falu, többségében ruszin lakossal, jelentős volt a magyar kisebbség.

Mezei József gyermek éveit Miszticén folytatta, innen került Máramarosszigetre a Kegyesrendi Gimnáziumba, itt már arcképeket is szívesen festegetett.


A „Szatmári diákok 1610-1852” című kiadvány a József Attila Tudományegyetemen Régi Magyar Irodalmi Tanszékén készült Keserű Bálint szerkesztésében, megjelent az OKTK Kulturális Hagyományainak Feltárása, Nyilvántartása és Kiadása Kutatási Főirány támogatásával 1994-ben, Szegeden. „II. Gimnáziumi diáknévsorok 1814-1843” című rész szerint 1805 januárjában a Helytartótanács Fischer Istvánnak, az előző évben létesített szatmári egyházmegye első püspökének kérésére engedélyezte, hogy a gimnáziumot piarista tanárokkal újra megnyissák. Az 1807-es tanévvel a tanítás az I.-III. grammatikai osztályokkal indult meg. A következő tanévtől már teljes a négyosztályú gimnázium, és megindult a két humanista osztály is. Az iskola neve ettől kezdve: Nagyobb Királyi Gimnázium. Hatosztályos intézményként folyamatosan működött 1852-ig, amikor egyesítették a Püspöki Líceummal, s továbbiakban nyolcosztályos főgimnázium volt. A diáknévsorok 1838-ban a II. éves humanisták névsorának 561. sorszáma alatt található „Mezey Iosephus, 15, rc, Hung., Kis Léta, c. Szabolcs, Andreas, nobilis, regii salis officii obequitator, Misztice, c. Bereg” /A tanuló neve, utána életkor, vallási hovatartozása, nemzete, szülőfaluja, megyéje, apja neve, foglalkozása, lakhelye szerepel/.


„A Szatmári diákok 1610-1852” című kiadvány „III. A Püspöki Líceum Hallgatói 1804-1851.” című rész szerint a líceum kétéves bölcseleti tagozattal rendelkezett, a hatosztályos gimnáziumtól független intézmény volt, tanulója csak a gimnázium hatodik osztályát, tehát a humanista tagozatot is elvégzett diák lehetett. 1852-től a líceum a hatosztályos gimnáziummal egyesült és nyolcosztályos főgimnáziummá alakult. Mezei József a humanista II. osztályát befejezve kerülhetett át a Püspöki Líceum hallgatói közzé. Itt két osztály végzése során a másodévben hittanon kívül tanult matematikát, fizikát, filozófiát, történelmet, mezőgazdaságtant, természetrajzot, építészetet, hidrotechnikát, magyar nyelvet és irodalmat. A Püspöki Líceum hallgatóinak névsora nem teljes, ezért nem találtam Mezei József nevét, ettől függetlenül járhatott a líciumba. /13/


14 éves korában egy regényt írt, mely kéziratban keringet és elveszett. A 15 éves Mezei József az intézeti főnök neve napjára egy három felvonásos színművet írt. A következő évben egy másik tanára tiszteletére egy ötszáz versszakból álló pásztori játékot írt. A bölcseleti-, filozófia tanfolyamot jelesen végezte. A diákévek után tovább tanult a fővárosban, 1846-ban mérnöki vizsgát tett. Itáliában 1847-48-ban másfél évig tanulmányúton volt, ahol Raffaello, Michelangelo, Correggio műveit tanulmányozta és ahonnan, mint ifjú Markó Károly tanítványa tért vissza. /14/
Édesapja 1841-ben tüdővészben meghalt. Ezt követően, 18 évesen, saját szorgalmára hagyatkozva, előbb, mint nevelő, később Daróczy Bálin mérnök mellett mérnök gyakornokként kereste meg a kenyerét. Ebben az időben nem volt módjában, hogy a festészeti tehetségét akadémián kiképezze. Ennek ellenére szenvedéllyel rajzolt, tollal, irónnal acélmetszeteket készített, ekkor kezdett olajjal festeni./14/

Mezei József 1846 augusztusában ismerkedett meg Petőfi Sándorral. Petőfi Sándor 23 évesen Obernyik Károllyal nagyobb körutat tettek Erdélybe. Szatmáron Pap Endrénél poéta barátjuknál vendégeskedtek. Szatmáron Riskó Ignác /1813-1890/ Csengeri születésű költő, Szatmár vármegye aljegyzője, majd főjegyzője Petőfi Sándornak ekkor mutatta be a festő, Mezei Józsefet. Az ő közbenjárására ült modellt a költő, a képet 1879-ben kiadta a „Vasárnapi Újság”.

mezey_jozsef_24-1.jpg

                                                       Mezei József: Petőfi Sándor.

mezey_nagyk_1-1.jpg

                                    Petőfi Sándor és Szendrey Julia első találkozásának helye.

Riskó Ignác volt az aki, Nagykárolyban az akkori Szatmár vármegye központjában a Szarvas fogadóban, a táncmulatságon, 1848. szeptember 8.-án Petőfi Sándornak bemutatta a 17 éves Szendrey Júliát, a szerelmét, múzsáját, feleségét.

Mezei József az 1848-as szabadságharcban.

Mezei József „Visszaemlékezések a szabadságharcra” címmel a Vasárnapi Újság 1880, 27. évfolyam 13-23. számában folytatólagosan jelent meg, amelyet Mezei József jegyzeteiből Bodon József állította össze. A bevezető részben írta: „Örök éjszakára levén kárhoztatva, lelkem egészen belemélyedt múltam emlékeibe.” „A kis szürke Bemnek alakja úgy előttem áll, hogy ma is híven le tudnám rajzolni. Szinte látom nemzetünk büszkeségét Petőfit, amint Vízakna utcáján nyargal pejlovával a csatába.” A II. rész szerint: „1846-ban, mint fiatal mérnök dolgozgattam Szatmáron Daróczy Bálintnál. Itt dolgozott Nagy István is, kiből a szabadságharc alatt a Vilmos-huszárok egyik legvitézebb kapitánya és Bemnek kedves embere lett.” Petőfivel történő találkozása: „Petőfit Riskó Ignácz hozta el hozzánk. Riskó kezdeményezésére Petőfi újból eljött hozzám és én lefestettem.” Az 1848-as szabadságharchoz történő csatlakozásáról a következők szerint ír: „Írtam Jenei Dánielnek, a Szatmár megyei önkéntesek őrnagyának, hogy tüzér szeretnék lenni. Forduló postával válaszolt, hogy csak rajta. Tüstént mentem Nagy- Bányára s felcsaptam tüzérnek. Szatmár megye a maga költségén állított ki egy üteg ágyút. Ez már Nagy- Bányán vesztegelt, de egy fia tüzér sem volt mellette. Pestről érkeztek tüzérek, akik az új jelentkezőket betanították. November 23.-án érkeztek meg a borsodi huszárok, jött velük egy üteg ágyú is.” Ebben a részben írja le az első harcokat az ágyuk bevetésével.

Az interneten sikerült a Vasárnapi Újság 1880 év azon számait megtalálni, amelyekben Mezei József „Visszaemlékezések a szabadságharcra” vonatkozó részek megtalálhatók, a részek a következőkkel foglalkoznak: 13. szám, Bp., március 28. I. rész „A bécsi légióról”, II. rész „Hogyan lett tüzér.”; 14. szám, Bp., április 4. III. rész „Győzelmes napok.”; 15. szám, Bp., április 11. IV. rész „Vízaknai csata.”, V. rész „Szász-Sebestől Piskiig.”; 18. szám, Bp., május 2. VIII. rész „Szeben előtt és Szebenben.”; 20. szám, Bp., május 16. X. rész „Hogyan szálltuk meg Becskereket.”; 22. szám, Bp., május 30.;”XI rész „Becskerektől Orsováig.”; 23. szám, Bp., június 6. XII. rész „A havasok közt.”, XIII. rész „Fehérvár bombáztatása.”

Az utolsó részben Nagy- Bányára történt rendelése is szerepel: „Engem július hó elején Nagy- Bányára rendeltek, hogy a puskapor-malom készletét Kolozsvárra szállíttassam és a malmot erősebb munkásságára serkentsem. Itt ért a Világosi fegyverletétel szomorú híre; a nagy nemzeti drámának már csak utolsó jelenetei folytak le előttem.” „Elmentem a Nagy- Bányai kormánybiztoshoz, hogy mit tegyek. Ez azt felelte: ő már nem kormánybiztos, menjek a térparancsnokhoz. Elmentem ehhez: Ez azt felelte ő már nem térparancsnok, menjek Szatmárra. Elmentem Szatmárra a térparancsnokhoz; ez azt mondta menjek Máramaros- Szigetre, de azt már nem cselekedtem meg, hanem visszaballagtam Nagy- Bányára, s a tüzértiszti egyenruhámat eltettem becses emlékeim közé.” Az osztrák és orosz hadak vezetőjével történt találkozását a következők szerint írja: „Itt láttam, Urbánt az osztrák és orosz hadak élén bevonulni Nagy-Váradra. Egy bányatiszt ismerősöm erőnek erejével rám elisputálta, hogy jelentkezem Urbánnál; neki személyes ismerőse, majd ő bemutat neki. Nagy nehezen ráálltam, s künn a piacon találtuk, ép azon a helyen, ahol nyolc hónappal ezelőtt Bemet láttam először. Mogorván kérdezte tőlem, mi voltam. „ Tüzértiszt”. Keményen végignézett rajtam a sokszor elpaskolt apró ezredes és azt felelte: „Mit csináljak önnel, ha a fejük odavan.”

A harcok mellett festett, verset írt. 1849. január 30.-án Puchner Szelindeknél megtámadta Bem József csapatát, de Zsumay vezetésével a Vilmos-huszárok visszaverték. 1849. február 14.-én Mezei József az irányítása alatt lévő ágyúkat hamarabb vezényelte az egyik völgybe, mint ahogy kellett volna, ezért Czecz ezredes elbocsátotta. Másnap a tüzérek az ágyukat Meggyesen a piacon felállították, ekkor az ezredes visszahívatta Mezeit és azt mondta a hadnagynak: Hallom, hogy ön csinosan fest, hát fessen le engem is. Mezei a vízfestékeit Vízaknán hagyta, mégis kerített festéket és Czecz ezredes arcképe néhány nap múlva elkészült. Temesváron történt, hogy Petőfit német tolmácsként hasznosították, Bem József tábornok Mezei Józsefet ekkor tüzér főhadnaggyá nevezte ki.

Bem József tábornok Erdélyi-hadjárata, táborozásai során Mezei József több festményt készített. Az első festménye Besztercén a Nigrajsz-üteg parancsnokáról készült. Petőfivel 1849. Január 28.-án Szelindeknél találkozott. Petőfivel együtt küldöttséggel együtt járult Bem tábornok elé: kérvén, engedje magát Mezei által megörökíteni. Bem hajthatatlan maradt, később Mezei József emlékezetből festette meg, amely Borsos fényképész másolatában később forgalomba került. Az erdélyi hadjárat során még megfestette: Bem tábornok hadsegédjét, Bayert, tüzérek parancsnokát, Müllert, Popescut román származású honvéd kapitányt, Maróthy János huszárkapitányt, Zágonyi Károly huszárhadnagyot, Mehádián lerajzolta a báró Dőry Pál huszárkapitány lovát, a Csernavölgy rablóbarlangjait. A szabadságharc után Nagybányán festett és verseket írt.

Mezei József festészete.

Mezei József a szabadságharc után Nagybányán vonta meg magát és a festészetnek, versírásnak szentelte ideje jelentős részét. Az ottani római katolikus templom számára megrendelt hat mellékoltár képeinek elkészítését ekkor tervezte meg, amelyet Pesten 1852-ben fejezte be. Pestre először 1850-ben ment, ahol hat hónapig Marastoni Jakab műtermében tanulmányozta a festészetet, a nagy mesterek műveit. Pénze közben elfogyott, ezért ismét visszatért Nagybányára, ahol újabb erővel fogott a festészethez. Két év alatt némi tőkére tett szert, ekkor 1852. február 12.-én, Nagybányán Guzman Paulinát vette feleségül. 1852-ben Pesten a Nagybányai római katolikus templom hat mellékoltárának képeit megfesti, majd a helyszínre viszi. Kislánya Franciska Anna Mária Szeréna 1853-ban született, március 8.-án keresztelték meg. Nagybányán hosszabb betegségbe esik, ezért nem tér vissza Pestre. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye megbízásai alapján mintegy ötven oltárképet, számos arcképet, csendéletet, életképet, tájképeket festett. Nagyon szívesen festett tájképeket, amelyekből többet a Pesti műegylet tárlatában kiállításra került, ezeket az egylet és magánosok megvették.

1857 év őszén Munkácsra ment a Nagy-Lucslai orosz templom négy főképét festeni. Öt hónapi munka után erősen megfázott, szeme megbetegedett. 1858 tavaszán Bécsben hat hétig gyógyíttatta a szemét, de a teljes gyógyulás elmaradt. 1958 őszén a családjával Munkácsra költözött, ekkor több mint négy évig tartózkodott itt. Templom képeket, arcképeket, tájképeket festett. 1962-ben Máramaros- Szigetre ment, utazásakor ismét megfázott, a szemei újra kezdtek gyengülni. 1963. februárban Nagy- Bányán a főoltár képet festette, de a munka ekkor már nagyon nehezen ment, ez volt az utolsó műve.

Muhi Sándor: Mezei József című könyvében, Nagy Gyöngyvér által összeállított az ismert alkotások jegyzéke részben szerepel: Oltárképek 28 darab, közgyűjteményekben található alkotások 13 darab, 1948-as forradalmárok 8 darab, aukcióban felbukkant, magántulajdonban vagy ismeretlen helyen lévő munkák 31 darab, a Pesti Műegylet kiállításain szereplő alkotások 11 darab, a művész megsegítésére kisorsolt képek 9 darab, összesen 100 darab. 

Mezei József festményei közül a következőket sorolom fel: Lovasok /1859, 42X59 cm, olaj, vászon/; Nagybányai táj /41x58 cm, olaj, vászon/; Szentháromság /Nagybánya/, Abonyi testvérek; Pieta /Máramarossziget/; Pieta /Nagybánya, 291x460 cm/; Borromeo Szent Károly /Máramarossziget, 283x460 cm/; Szent István / Csomaköz, 283x460 cm/; Fiatal nő zöld turbánban /75x58,5 cm, olaj, vászon/; Vágtató betyárok /42x58,5 cm, olaj, vászon, 1859/; Nápolyi idill /1850, olaj, vászon/; Petőfi Sándor /1846, Szatmár/; Krisztus rabokat szabadít fel és betegeket gyógyít /1850/; stb.

Mezei József festményei közül a következőket mutatom meg:

mezey_jozsef_4-1.jpg

                                                                   Nagybányai táj.

mezey_jozsef_23-1.jpg

                                                                   Nápolyi idill, 1850.

mezey_jozsef_18-1.jpg

                                                                 Pihenő parasztok.

mezey_jozsef_25-1.jpg

                                                             Két csikós, 1859.

mezey_jozsef_21-1.jpg                                                 Fiatal nő zöld turbánban, 1855.

mezey_jozsef_11-1.jpg

                                                        Abonyi testvérek.

mezey_jozsef_13-1.jpg

                                                         Szentháromság, Nagybánya.

mezey_jozsef_26-1.jpg

                                             Krisztus rabokat szabadít fel és betegeket gyógyít.1850.

Mezei József irodalmi tevékenysége.

A fiatal Mezei József irodalmi, költői, rajzolási, festői készsége, tehetsége korán megmutatkozott. Szénnel, krétával történő rajzolása az írástanulással egy időben jelentkezett, gimnazista korában már arcképeket festett. 14 éves korában regényt-, 15 évesen három felvonásos színművet szerzett, a következő évben ötszáz versből álló pásztori játékot írt. Korán, 18 éves korában, 1841-ben édesapja elhalálozott, a megélhetéséről saját magának kellett gondoskodnia. Kezdetben nevelőként, később mérnök-gyakornokként kereste meg a kenyerét. A kialakult helyzetben nem volt lehetősége a festészeti tehetségét akadémián képezni. Önszorgalomból szenvedéllyel rajzolt tollal és irónnal acélmetszeteket készített, később olajjal kezdett festeni, néhány hónap múlva már arcképeket is készített. Az 1848-as szabadságharc időszakában, a Bem József tábornok vezette Erdélyi hadjáratban tüzérfőhadnagyként harcolt, közben arcképeket festett. A szabadságharc után Nagybányán nagy odaadással festett és verseket írt.

A festői munkája, az utazgatások alatt 1857-ben Munkácson erősen megfázott, amely szembetegséggel járt. 1858 tavaszán Bécsben hat hétig gyógyíttatta magát, aminek következtében a szembetegsége sokat javult. 1858 őszén a családjával Munkácsra költözött és négy évig folytatta a festői munkáját. 1862-ben Máramaros- Szigetre történő utazásakor újra megfázott, sajnos a szeme ismét kezdett gyengülni. 1863-ban Nagybányán a főoltárképet nagyon nehezen tudta befejezni, ez volt az utolsó műve.

A szeme gyógyításával igyekezett foglalkozni; felkereste a Torjai kénes barlangot, 1864 őszén, Budán a dr. Siklósy vízgyógyintézetben is megfordult, sajnos eredmény nem mutatott, a szeme nem javult.

Ezt követően több mint tíz évig Pesten, egyik leghőbb párfogója, a jótékonyságairól ismeretes Szűcs Lajosné – aki Jókai Nagymamájának volt a testvére – keleti fekvésű, szép kétemeletes, háromszintes, az első és második emelet belső körfolyosós, a belső udvar négyszögletes házában, Múzeum körút 5. szám alatt biztosított számára lakást és támogatást. A Nemzeti Múzeummal csak nem átellenben, itt volt Jókai Móréknak a lakásuk is. Innen igyekezett a Pesti és Bécsi orvosokkal gyógyíttatni a szemét, de nem járt sikerrel. Szűcs Lajosné nagylelkű jól tevőjének halála után a megélhetés nehéz gondjaival kellett küzdenie. A megtört Mezei József a költészetben kereset vigaszt.

  mezeibpl_5.jpgBudapest, Múzeum körút 5. számú ház keleti oldala, Mezei József 1865-1877 között itt lakott.

mezeibpl_2.jpg

Budapest, Múzeum körút 5. szám alatti ház belső udvara./2015.PL/

Mezei József felhívása: „ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Midőn évek előtt a sors csapása látásomtól megfosztott, s festészeti pályám folytatására képtelenné tett, hazám nemes lelkű hölgyeinek, és fiainak, irányomban, oly nagymérvben tanúsított meleg részvéte, és támogatása, erőt és bátorságot adott lelkemnek a legszomorúbb helyzetében is tovább munkálkodni. E munka terményeit most egy kötet költeménybe közrebocsátani szándékoztam, s bátor vagyok azt a nemes lelkű közönség pártolásába ajánlani. A kötet folyó év decemberében fog megjelenni. Előfizetési ára fűzve 1 forint, díszkötésben 2 forint. Szíves gyűjtőimnek postán, bérmentve fog eszközöltetni. Tisztelettel felkérem a szíves Gyűjtőket és előfizetőket, hogy az előfizetési íveket a pénzzel együtt December 20-ig hozzám beküldeni szíveskedjenek. Pest, 1869 nov. 20-án Mezei József” Háromszéken is közzétették a felhívást és rövid idő alatt 49 megrendelőt írtak össze /Sepsiszentgyörgy 30, Köpec 15, Bikfalva 3, Kilyén 1 példány/. Mezei József: Költeményei, III kiadást ért meg. A kétezer négyszáz előfizetőt három kiadással lehetett kielégíteni. Nagy öröm számomra, hogy a III. kiadásból az antikváriumból sikerült 2015. március 9.-én egy példányt beszerezni.

mezei_jkoltemenyei_2-1.jpg

                                        Mezei József: Költeményei. 1870.

mezei_j_koltermenyei_2-1.jpg

                                                                      Díszkötés.

Mezei József neje megtanulta a postakezelést, 1877-től Promontoron /napjainkban Budafok/ lett postamester, Pestről ideköltöztek. A leírás szerint Mezei József Budafokon hunyt el, a levéltárban, temetői nyilvántartásban kerestem a halálára, sírhelyére vonatkozó adatokat, sajnos nem találtam.

Az interneten megtaláltam Promontor-Budafok Polgárok Gyűjteményének anyagát, ezt követően felvettem a vezetőjével, Fonyódi Ferenccel a kapcsolatot. Fonyódi Ferenc önzetlen segítségéért hálás köszönetem ez úton is szeretném kifejezni. A gyűjtőmunkám során sok hasonló segítőkészséggel találkoztam, a munkában ezek mindég egy újabb lendületet adtak. A levelem után három napra Fonyódi Ferenc a következő választ írta: „Tisztelt Pénzes Úr! Ígéretemnek megfelelően megnéztem a Budafoki Szent Lipót Templom halotti anyakönyveiben az 1882 évben Budafokon elhunytak adatait. Sajnos 1882. szeptember hónapban, nem találtam meg Mezei József nevét. Biztonságból az egész 1882-es évet és az 1881 és 1883 évet is átnéztem, de itt sem találtam. Feltételezhető, hogy Mezei József egy akkori budai kórházban, vagy egyéb helyen hunyt el, ahol saját halotti anyakönyvet vezettek. A régebbi temető a jelenlegi Árpád utca 2. szám területén van, ez betelt és helyén ma egy általános iskola áll, ez 1890-es évek végén épült. Néhány sír átkerült az új temetőbe, ahol kripták létesültek, itt az első temetés 1887-ben volt. Az akkori exhumáláskor a régebben temetettek egy közös sírban, Krisztus feszület alatt nyugszanak. A régi temető halottairól nem találok temető könyvet. A Szent Lipót Plébánia 1879-es évben egy úgynevezett lélek összeírást végzett az akkori Promontoron/Budafokon lakó római katolikus és egyéb vallású, családokról, személyekről. Ebben a plébánián őrzött könyvben, az egyház külön engedélyével megkerestem Mezei Józsefről és Guzman Paulina postamestertől a feljegyzést. A háztulajdonosok osztrák illetőségű borkereskedők voltak. A házat az 1900-as évek elején lebontották és helyén épült fel a Magyar Királyi Pincemester Tanfolyam épülete, ez mai Soós István Borászati Iskola. Üdvözlettel; Fonyódi Ferenc.”

mezei_jozsef_osszeiras_1879_1-1.jpg

                    Promontor/Budafok Szent Lipót Plébánia 1879 évi összeírásról készült könyv másolta.

Muhi Sándor leírás szerint Mezei József 1882. szeptember 8.-án halt meg, sírja a Kerepesi úti temetőben /Fiumei úti Nemzeti Sírkert/ volt, a parcellát átrendezték, ezért ennek helye ma már ismeretlen. /13/


A Vasárnapi Újság 1882. XXIX. évfolyam, 38. számában, Budapest, szeptember 17.-én Mezei József haláláról a következők jelentek meg: ”Mezey József, a világtalanná lett festő, aki aztán a költészettel foglalkozott, e hó 8-án elhunyt a fővárosban 59 éves korában. A szabadságharcban tüzérfőhadnagy volt, s a festészetben is képzettséggel bírt. E téren sokat lehetett várni tehetségétől, de szembaj lepte meg, az ecsetet félre kellett tennie. Nem sokára tökéletes megvakult. Ekkor a költészetben keresett vigaszt. Meleg érzelmű költeményeit tollba diktálta, s egy kötet néhány év előtt meg is jelent ezek közül. A szépirodalmi lapokban gyakran lehetett nevével találkozni. Az utóbbi éveket Promontoron töltötte. Viszontagságos életéveket neje, született Guzman Paulina osztotta meg vele.”


A gyászjelentés szövege: „Mezey Józsefné, szül. Guzman Paulina úgy saját, mint összes rokonai nevében bánattól mélyen lesújtva tudatja, sokat szenvedett szeretet férjének, MEZEY JÓZSEF 1948-49-iki volt tüzér-főhadnagy, költő és festőművész f. é. szeptember hó 8-án, életének 59. évében, agyszédülés következtében történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hűlt tetemei f. hó 10-én d. u. 4 órakor fognak az Üllői úti egyetemi kórodáról a Kerepesi úti temetőbe örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat Promontoron f. hó 11.-én d. e. 10 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Budapest, 1882. szeptember 8. BÉKE PORAI FELETT!”/13/

A Kislétaiak, Kislétáról elszármazottak érezzük kötelességünknek a Kislétai születésű Mezei József festőművész, költő, 1848-as tüzérfőhadnagy példaértékű munkásságának, emlékének ápolását, a példaértékű történelmünk szellemének mindennapjainkban történő jelenlétét.

 

Irodalmi jegyzék:

1. Magyar Országos Levéltár, Pócspetri Római Katolikus Egyház nyilvántartása, A 882, A 883 mikrofilmek. 2. Sinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 3. Régi magyar festők, Művészet, 1910. 4. Vasárnapi Újság 1880.13-23. száma, Visszaemlékezések a szabadságharcra. 5. Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. Ungvár. 6. Nagybányai Internet újság: Könyv készül Mezei József festőről. 7. Mezei József – Wikipédia. 8. Mezei József: Költeményei. Pest, 1870. 9. Udvari István: A munkácsi egyházmegye oktatásügye a XVIII. században. 10. Misztice – Wikipédia. 11. Régi Szatmár: Tájékoztató Nagy Gyöngyvértől. 12. Vasárnapi Újság 1882. 38. száma, Mezei József haláláról. 13. Muhi Sándor: Mezei József, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2015.

Pénzes László: A Kislétai földmunkások zendülésének bírósági tárgyalása 1898 évben.

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

Az Országos Hírlap II. évfolyam, 110 száma, 1898. április 21.-én „A szabolcsi szocziálisták” címmel tudósít a Kislétai földmunkások zendülésének bírósági tárgyalásáról. A közel 118 évvel korábbi bírósági tudósítást, mint Kisléta község története, a következőkben szeretném ismertetni.

„A Kislétai földmunkások zendülése dolgában ma folytatta a végtárgyalást a Nyíregyházi Törvényszék. Összesen 64 vádlott van, akik közül hatot a vizsgálati fogságból vezettek elő. Mindnyájan beismerik, hogy szocziálisták, és hogy ott voltak abban a csoportban, mely a járásbíróság előtt az elfogott szocziálisták szabadlábra való helyezését követelte. Azzal védekeznek, hogy nem akartak erőszakoskodni, csak kérni akarták az ártatlanul letartóztatott földmívesek szabadlábra helyezését.

Mindenik tiltakozik az ellen, hogy földosztást akart volna, ámbár néhányan beismerik, hogy Várkonyi lapjából azt olvasták, de ők ezt nem helyeselték, s csak a harmados föld helyett feleset, valamint a „taksa” néven ismert ingyenes munka eltörlését követelték.

Van a vádlottak között egy fiatal menyecske is Szegedi Károlyné, ki azzal van vádolva, hogy ő biztatta legjobban a tömeget az erőszakra. Az elnök: Beismeri, hogy erőszakra biztatott? A vádlott: Csak azt mondtam, ha férfi volnék, mennék én is a többiekkel. Az elnök: Azt kiáltotta: „Én szocziálista vagyok!”- Azt mondtam.

Breszka Mihály csizmadiamestertől a Létai szocziálisták elnökétől kérdi az elnök: Maga feltolta magát apostolnak, mindenkit felkért, hogy válasszák meg elnöknek. A vádlott: Nem toltam fel magam, úgy választottak meg. Az elnök: Ki hozta be maguknál a szocziálizmust? –Nem tudom. Csakhogy mindenütt azt beszélték, kell valamit tenni. Az elnök: Hol van most Várkonyi? A vádlott: Nem tudom. Mióta elzártak, nem érintkeztem vele. Az elnök: Pedig azt mondják, itt bujdosik, a maguk rejtegetik őt. A vádlott: Én nem tudok róla semmit.

Gebri József, a szocziálisták jegyzője következett most. Az elnök: Mikor kezdődött maguknál a szocziálizmus? A vádlott: November 24-én. – Ki oktatta magukat? – Kálló-Semjénből jártak fel Pestre, onnan hallottuk. – Mit értett a vagyonegyenlőség alatt, amit Várkonyi hirdetett? Földosztást? – Azt értettük, de nem hagytuk helyben. – Ki volt fenn Várkonyinál? – Kovács Sándor volt. – Mit hozott onnan? – Alapszabályokat és egy rajzot. Valami kör volt, mely határokra volt felosztva. –Akartak földosztást? – Nem. – Hát szegénységükön segíteni? – Igen. – Követelték az urak földjét? – Nem, csak harmados földek helyett feleset követeltünk. – Ha gyülekeztek, kértek szolgabírói engedélyt? – Igen, azt mondotta, hogy tízen-tizenöten mindig összejöhetünk.

Ezután Kovácsi Károly, a Kálló-Semjéni szocziálisták vezérét hallgatták ki. Az elnök: Mikor volt Várkonyinál? A vádlott: Novemberben. – Miért? – Hoztam alapszabályokat és egy rajzot. – Földosztási térkép volt? – Nem, hanem olyan rajz, mely megállapítja, hogy a szocziálista köztársaság létesül, miképp kell megosztani a munkát. – De a hiszékenyek mindig azt hitték, hogy földosztásról van szó. Igaz-e, hogy maga mindig arra izgatott, működjenek törvény ellen is? – Azt nem mondtam. Csak arra biztattam a többieket, hogy ők se vállaljanak olcsóbban munkát, mint mi s ne vegyék el előlünk a földet.

Még vagy húsz vádlottat hallgattak ki. Mindenki tagadta, hogy erőszakoskodott vagy fenyegetőzött volna, s csak azért mentek a tömeggel a járásbíróság elő, hogy kérjék az elfogottak kiengedését.

Ezzel a bizonyítási eljárást befejezték. Szikszay György ügyész tíz vádlottal szemben elejtette a vádat, a többi vádlottra a büntető törvénykönyv 163. és 171 szakaszai értelmében kérte az ítéletet. Kovács Zsigmond védő a vádlottak felmentését kérte, mert sem a hatóság elleni erőszak, sem a felbujtás esete fenn nem forog.

A törvényszék ezután meghozta az ítéletet. A fogva lévő Kovács György, Szegedi Károlyné, Tisza Károly, Soltész János és Vitár Ferencnek büntetését betudták a vizsgálati fogságba. Két vádlottat kéthavi, harmincötöt három heti és egyet hatheti fogházra ítéltek, a többi vádlottat felmentették.
Felebezett az ügyész, a védő és az elítéltek is felebeztek.”

A másolat készült: Budapest, 2015.12.30.

Pénzes László: Kislétai görög katolikus templombúcsú templomtorony süvegének felhelyezésével, Telepi György emlékünnepséggel /2015.11.08./

2016.09.11. 15:41 Pénzes László


A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség tagjainak, reformátusok, római katolikusok, a Kislétai elszármazottak, a Kislétai régi, ősi Gebri-, Fekete-, Pásztor-, Bihari-, Papp-, Bencsik-, Pénzes-, Mikó-, Popovics-, Lánczi-, Madácsi-, Tóth-, Esztári-, Bokor-, Angyal-, Verba-, Rácz-, Gorzó-, Szilágyi-, Pataki-, Áncsák-, Hajdu-, Böszörményi-, Reszkető-, Dani-, Demeter-, Lengyel-, Truczkó-, Ignácz-, Farkas-, Laza-, Bakó-, Varga-, stb. családok leszármazottai, a Kislétai Ápoló-Gondozó Otthon lakói, a Máriapócsi, Pócspetri ismerősök, barátok, teniszpartnerek, vendégek jelenlétében a Szent Mihály tiszteletére tartott Templombúcsún a szentmise, a felújított templomtorony süvegének megszentelése, a végleges helyére helyezése, Telepi György emlékünnepségen szülőházára elhelyezett emléktábla leleplezése, megszentelése, koszorúzása, a szülőházában összeállított emlékkiállítás megnyitása példázza az összetartozást, a közös erőfeszítést, a görög katolikus egyház-, Kisléta község történetének, az ősök, az elszármazottak emlékének ápolását, tiszteletét, az egyház, a község alkotó fejlődését.


telepiu151108_11-1.jpgSzentmise, Sivadó László, Dr. Soltész János, Orosz Árpád

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközséget 1730 körül Olsay Mihály helynök alapította. Az egyház-, a templom történetének megismerése alapján kézzel fogható az egyházközség tagjainak, Kisléta község erőfeszítéseinek, közös munkáinak mindenkori eredményei. Kisléta község a környezetében elsők között nagyközségként, önálló gazdálkodással működött. A rendelkezésre álló leírások szerint az egyházközség először 1753-ban sövényfalú, szalmával fedett templommal rendelkezik. 1769-ben fatemplom épült, 156 ember befogadására volt alkalmas. A plébániát is ekkor építették fából. 1774-ben fából készült iskolát is összeírtak, ekkor kezdték meg a kántor-tanítói lakás fából történő építését. A fatemplom, a parókia 1769-ben a község költségén épül. Az új téglatemplom 1794-1801 között valósul meg, homlokzati tornyot 1820 körül építenek hozzá. A templom villámcsapás következtében 1905-ben leégett. Az újjáépítésére 1906-ban Szaplonczay György lelkész irányításával, országos összefogással kerül sor. 1917-ben a három harangból kettőt hadi célra elreflavizáltak, egyet 1923-ban pótolt az egyház.


telepiu151108_12-1.jpg
A szentmise résztvevői.

A viharkár miatt folyamatban lévő templom felújítás Orosz Árpád lelkész szerint újabb 100 évre készül. A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség hívei, a Kislétaiak, a támogatók 100 évre vonatkozó templom felújítással, az egyházközség működés feltételeinek megteremtésével a történelem részévé válnak. A Szent Mihály tiszteletére tartott templombúcsú keretében a felújított templomtorony süvegének megszentelése, a helyére emelése a jelenlévő ünnepelteknek felemelő érzés, felejthetetlen emlék. Köszönet és hála Orosz Árpád parókus, lelkésznek, az egyház tagjainak, minden közreműködőnek, valamennyi támogatónak, Kislétainak.


_1011055-1.jpg_1011098-1.jpgTemplomtorony süvegének megszentelése, helyére emelése.

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség eddig nyilvántartott 29 lelkésze az egyházközség működtetése, a hívek szolgálata mellett aktívan hozzájárultak Kisléta község fejlődéséhez, Kisléta község történelmének alakulásához. A nyilvántartott lelkészek közül szeretném megemlíteni Telepi György színész, festőművész, a Nemzeti Színház örökös tagjának nagyapját Telepianovich Timóteust 10 évig /1794-1804/, édesapját Telepianovich Antalt 18 évig /1804-1822/, Barna Andrást 32 évig /1836-1868/, Szaploncszay Györgyöt 20 évig /1890-1910/, Rajkovich Pált 44 évig /1918-1962/, Keresztes Gábort 13 évig /1962-1975/, Lippai Csabát 13 évig /1992-2005/ szolgálták a Kislétai Görög Katolikus Egyházközség híveit. A lelkészek értéket teremtő-, példamutató munkáját tiszteljük, hasznosítsuk, emléküket ápoljuk.


Telepi György /Kisléta, 1800.10.07. – Tard, 1885.08.12./ színész, festőművész, sokoldalú színházi szakember, Nemzeti Színház örökös tagjára a Kisléta község történetéhez az anyaggyűjtésem kezdeti időszakában leltem rá. Ezt követően a Magyar Országos Nemzeti Levéltár 1037 Budapest, Lángliliom utca 4. szám alatti kutatóteremben, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárban, a Görög Katolikus Egyházi Püspökség Nyíregyházi Levéltárában, a Miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban, a különböző kiadványok között, az Interneten a kapcsolódó oldalakon kiemelten gyűjtöttem a hozzá kapcsolódó anyagokat, ismereteket. A gyűjtő munkám során mindenütt segítőkész szakemberekkel találkoztam, mindez a lelkesedésemet pozitívan befolyásolta. Az általam összegyűjtött anyagok alapján összeállított írásos munkám után célul tűztem ki, hogy Telepi György Kislétai szülőházára emléktáblát helyezünk el, szülőházában emlékkiállítást hozzunk létre az emlékek ápolása, a Kislétaiak ismeretének bővítése céljából.


telepei_gyorgy_arckep_5_1-1.jpg

telepi_simonyi_2-1-2.jpg
Telepi György /Kisléta, 1880.10.07.-Tard, 1885.08.12./

A Kislétai Görög Katolikus Egyház 2015. augusztus egyik vasárnapi szentmiséje után a templom előtti lelkészi elköszönéskor a feleségemmel, Erzsikével együtt találkoztam Orosz Árpád parókussal, az egyház lelkészével. A bemutatkozás után átadtam az általam összeállított Kisléta Görög Katolikus Egyház történetére, Telepi Györgyre vonatkozó írásos anyagot. Ezt követően kértem az Atyát, hogy szíveskedjen hozzájárulni Telepi György szülőházára 2015.október 7.-én emléktábla elhelyezéséhez, az egyház irattárában történő betekintésemhez. Az emlékkiállítási tervemet közölve, az Atya közölte a lelkészi lakás tanácskozó termében meg lehet csinálni, amit örömmel elfogadtam. A pozitív válaszok után az Atya javasolta, hogy a Telepi György emlékünnepsége a templombúcsú napján, 2015. november 8.-án legyen, amit szintén elfogadtam. Az Atya a közelben lévő Bunyáné Bihari Erzsébetet, az egyházközség jegyzőnőjét odahívta és megkérte, hogy legyen a segítségemre, Erzsike elfogadta. A Telepi György emlékünnepség után állítom, hogy Erzsike közreműködésével valósulhatott meg.

A Kislétai Görög Katolikus Egyház iratárában több olyan anyagot találtam, amely a templom történetével, az egyház működésével, a görög katolikus iskola, kántor-tanítók történetével az eddig rendelkezésemre álló anyagot, ismeretet tudtam bővíteni, a Kisléta Község Történet Internet Oldal a Kislétaiak, a Kislétai elszármazottak, őseink tiszteletére, emlékük ápolására jól tudja használni.

A Kislétai Görög Katolikus Egyházközség Testületének tagjaival, híveivel, személy szerint Orosz Árpád lelkésszel, Bunyáné Bihari Erzsébet jegyzőnővel az együttműködésünket példa értékűnek tartom, hálás köszönetem ez úton is szeretném kifejezni.

telepiu151108_19-1.jpg

Békési Gábor philológus Telepi Györgyöt bemutató ünnepi előadását mondja.

Telepi György Kislétai szülőházára elhelyezendő emléktáblát általam meghatározott szöveggel, 2015. október 7. időpontra Domonkos Sándornál Nyírbogáton rendeltem meg, a költséget magamra vállaltam. Az emléktábla határidőre elkészült, Telepi György születésnapjára a szülőházára felhelyezésre került. Bunyáné Bihari Erzsike a leleplezéséig gondoskodott a letakarásáról.

A Telepi György emlékünnepség Orosz Árpád parókus, Kislétai Görög Katolikus Egyház lelkészének ajánlása alapján a Szent Mihály tiszteletére tartott templombúcsún bonyolódott le. A szentmise keretében hangzott el Békési Gábor philológus Telepi Györgyöt bemutató ünnepi előadása. A felújított templomtorony süvegének a helyére emelése előtti megszentelése után Telepi György emléktábláját Ónodi Csilla Telepi György ükunokája leplezte le. Ezt követően az emléktáblát Sivadó László, Lakatos László görög katolikus papok, Horváth János római katolikus pap, Orosz Árpád a Kislétai Görög Katolikus Egyház lelkésze jelenlétében Dr. Soltész János szentelte meg. Az emléktábla alsó részére koszorút helyezett el: Kisléta Község Történet Internet Oldal, a leszármazottak nevében Ónodi Csilla ükunoka, a Kislétai Görög Katolikus Egyház nevében Orosz Árpád parókus, a Kislétai Önkormányzati Testület nevében Madácsi Imre polgármester.


_1011072-1.jpg

telepiu151108_31-1.jpg
Telepi György emléktábla megszentelése, koszorúzása.

Telepi György Kislétai szülőházában tervezett emlékkiállítás megvalósítása érdekében először a Miskolci Herman Ottó Múzeum philológusával, Békési Gáborral vettem fel a kapcsolatot. Békési Gábor Telepi Györgyre vonatkozó kutatási anyagát a múzeum kiadványában olvastam és ez befolyásolta, hogy hozzáforduljak. Békési Gábor philológussal történt első telefonon történt beszélgetésünk alkalmával ígéretet tett az emlékkiállítás támogatására és az ünnepi előadás megtartását is elvállalta. Telepi György Kislétai szülőházában tervezett emlékkiállítás megvalósítása induláskori nehézségek ellenére gördülékenyen, de szerény kivitelezési formában, minimális anyagból létrejött. Békési Gábor megjegyezte kis kiállítás lesz, de szolgálhatja a célt. Ezt követően az együttműködésünk jól szolgálta Telepi György emlékünnepség megvalósulását. Több, min 35 darab posztert készített és bocsátott az emlékkiállítás rendelkezésére.


telepiu151108_9-1.jpg
Kiállított Telepi György: „1878-as Miskolci nagy árvíz”, másolat.

telepiu151108_6-1.jpg

Telepi György emlékkiállításból részlet.

Az általam összegyűjtött anyagból 13 darab A/4-es, 1 darab A/3-as méretű fénykép másolatot készítettem és üveges keretbe helyeztem, ezzel és Miskolci Herman Ottó Múzeum évkönyvével, Hegedüs Géza „Kulcsra zárt szobában” című könyvvel járultam hozzá a szerény, kis emlékkiállításhoz. Ezen kívül saját kézi palackozású, egy karton Cabernet Sauvignon vörösbor, Telepi György emlékcímkével állt az ünneplők rendelkezésére. A tervezett több festmény felhasználása helyett, egy másolati festményt „1878 évi Miskolci nagy árvíz”-t állítottunk ki. A festmény eredete a Miskolci Herman Ottó Múzeumban található. Print Andrea Képzőművészeti Osztályvezető közreműködésével megkaptuk a festmény nagy felbontású fotóját, utólag is hálás köszönet érte. Pénzes Kata lányom és férje Nagy István Zoltán közreműködéssel, barátjuk Mollár Gabriella Debrecenből származó, jelenleg Budapesten élő grafikus, festőművész a családom számára másolatot készített, amelyet 2014. március 10.-én születésem 73.-ik évfordulóján kaptam meg. Az emlékkiállítási anyagok - a paplak tanácskozó termében - a felhelyezését, elrendezését Bunyáné Bihari Erzsike, Szilágyi Imre és mások segítségével, feleségemmel, Erzsikével állítottuk össze.


telepiu151108_30-1.jpg
Máriapócsi, Pócspetri ismerősök, barátok, tenisztársak a kiállításon.

A templomtorony felújított süvegét közben előkészítették a daru helyreemeléséhez. A jelenlévő ünneplők felemelő-, felejthetetlen érzéssel követték, hogy a templomtorony süvege hogy emelkedik és kerül a helyére. A Kislétai Görög Katolikus Egyház felújított templomtornya mintaszerűen példázza, hirdeti az egyházközség híveinek, a Kislétai emberek, a Kislétai elszármazottak összetartozását, összefogását, a közös értékteremtő munkájukat.


Telepi György emlékkiállítását egyre többen felkeresték. A Máriapócsi, Pócspetri ismerősöknek, barátoknak, tenisztársaknak az emlékkiállítást röviden bemutattam és a feltett kérdésekre válaszoltam. Az újabb látogatók esetében az udvaron lévő Békési Gábor philológust kértem meg, hogy a tájékoztatót tartsa meg.


nemeth_63-1.jpg

nemeth_62-1.jpg
Békési Gábor philológus tájékoztatóját tartja.

A Kislétai Görög Katolikus Egyház a meghívottak részére fogadást adott. A fogadás Bunyáné Bihari Erzsike az egyházközség jegyzőjének vezetésével, közreműködésével magas színvonalon valósult meg.

Az istentiszteleten a Kisléta Község Történet Internet Oldal nevében, az összekötő beszédemben mondottakat szeretném itt is rögzíteni. A Szent Mihály tiszteletére tartott templombúcsú, a Kislétai születésű Telepi György színész, festőművész, sokoldalú színházi szakember, a Nemzeti Színház örökös tagja szülőházára elhelyezett emléktábla, a szülőházában összeállított emlékkiállítás meggyőződésem szerint jól szolgálja a Kislétai ősöknek, a Kisléta község történetének emlékét, a jobb megismerését, a ma élő Kislétaiak, a Kislétáról elszármazottak tiszteletét. Kívánom, hogy a Kislétai példamutató ősöknek, a Kisléta község példamutató történetének szelleme hassa át Kisléta község jelenét, fejlődését, jövőjét.

nemeth_38-1.jpg

Kisléta Község Története Internet Oldal szerkesztője Pénzes László.

Budapest, 2015.11.20.

 

Pénzes László: Kislétai Görög Katolikus Egyházi Iskola története.

2016.09.11. 15:41 Pénzes László

kisletagorgk_isk.jpg
Görög Katolikus Egyházi Iskola, Községi Gondozási Központként működik. 2013.

2015. augusztus közepén részt vettem a Kislétai Görög Katolikus Egyház vasárnapi szentmiséjén. A szentmisét ifj. Orosz Árpád lelkész tartotta. Az előzetes tervemnek megfelelően sikerült találkoznom a lelkésszel, kértem a támogatását Telepi György emléktábla elhelyezésére, emlékkiállítás megtartására és az egyház irattárába történő betekintésem lehetőségére. A kéréseimre pozitív választ kaptam, a helyszínen lévő Bunya Jánosné, Bihari Erzsébetet, jegyzőt megbízta, hogy segítse a munkámat. Az irattárban talált, az egyházi iskolára vonatkozó anyagokat feldolgoztam és összefoglaló jelleggel rögzítettem.

A Kislétai Görög Katolikus Egyház 1912 előtt a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyében, a Szabolcs vármegyében fekvő Máriapócsi Esperesi Kerülethez tartozott. Az 1905 évi egyházi leltár az egyházi iskolára vonatkozó adatokat is tartalmaz. Az 1774 évi összeírásban fából készült új iskolát is összeírtak. 1769-ben a kántortanítói lakás fából való építését megkezdték, ami egy szobából, előszobából és kamrából fog állni. A különálló iskola Tirczák Gyula püspök, Szaplonczay György lelkész időszaka alatt téglából, vályogból, zsindelytetővel, egy tanteremmel, előszobával 1903-ban épült. Mérete: 10 m hosszú, 8 m széles, 4 m magas. Az iskolai felszerelések: órarend 1, Szabolcs vármegye térképe 1, fali térképek Magyarország 4, Európa 1, Ázsia 1, Afrika 1, Amerika 1, Ausztrália 1, természetrajzi képek 31, fali olvasótáblák 24, számológép 1, fekete tábla 1, iskolapad 16, asztal 1, szék 1, felvételi napló 1, előmeneteli mulasztási napló 1, Néptanítók lapja 2 évf., ruhafogas 2, kályha 1, ablak 4, ajtó 2, zár 2, kulcs 2.


A Kislétai Görög Katolikus Hitközség 1920. augusztus 1.-én hitközségi gyűlést tartott. Rojkovich Pál görög katolikus lelkész, iskolaszéki elnök javasolja, hogy a hitközség új iskolát építsen. A hitközség a jelenlévő 43 aláírással a javaslatot elfogadta és felhatalmazta az iskolaszéki elnököt a terv és költségvetés elkészíttetésére. A hitközség az építkezés költségeit önkéntes adományokra alapozta. Az ajánlatok átvételével Gebri János főgondnok, a pénz kezelésével Dani Péter és Papp János pénztárnokok lettek megbízva. a különböző intézkedések megfogalmazása mellett, rögzítésre került, hogy az új iskola alapja 1920-ban elkészüljön, az egész iskola építése 1921 tavaszán befejeződjön. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskola tervrajzát Hajdúdorogi püspök Miklósy István 1921. április 17.-én, 982/1921 szám alatt jóváhagyta. Rojkovich Pál iskolaszéki elnök és Molnár Emmánuel iskolaszéki jegyző aláírásával 1921. június 6.-án a m. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumhoz kérvénnyel fordultak az iskola építési államsegély kiutalásáért. Az egy tantermes iskola megépült.
kisleta_gkiskola_1-1.jpg
Tervrajz a Görög Katolikus Elemi Iskoláról, 1921.02.10.

A Kislétán építendő Görög Katolikus Elemi Iskola második tanterem hozzáépítésével kapcsolatos költségvetést találtam az irattárban. Az iskola bővítésére vonatkozó költségvetést a m. kir. Vallás és Közoktatási Minisztérium Műszaki Ügyosztálya 9000 pengőben 1928.12.5.-én hagyta jóvá. Az elemi iskola toldalék épületének felülvizsgálati jegyzőkönyvet 1930. március 17.-én vették fel. A jegyzőkönyvet a Nyíregyházi m. kir. Államépítészeti Hivatal képviseletében Grosz Zoltán kir. főmérnök, felülvizsgáló, a Kislétai Görög Katolikus Egyház képviseletében Rojkovich Pál lelkész, Papp János főgondnok írta alá. A szerződött munka tényleges befejezésének időpontja 1929. szeptember 20. A hiánypótlásokra 500 pengő lett visszatartva. Az eredeti tervtől eltérően az égetett vörös tégla helyett a „Bóni” Gyártelep mész homoktéglája lett felhasználva. 1941-ben 2 szobás tanítói lakás épült. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskola, építési államsegélybe részesült 1928-ban 7000 pengő, 1939-ben 6000 pengő, 1941-ben 2000 pengő.
kisleta_gkiskola_3-1.jpg
Egy tanterem hozzáépítési tervrajz, tervezte Erkulenz Ernő okl. építészmérnök, 1928.09.12.

Kozár Mihály kántortanító 1893.július 1.-től dolgozik Kislétán. Az 1893. június 6.-án készült „Díjlevél”-ben a következők vannak rögzítve: 1. A görög katolikus kántor-tanító Kozár Mihály Kisléta községben 1893. július 1.-től van alkalmazva. Előzőleg 2 évig, mint segéd-tanító Ópályi községben működött. 2. A kántor-tanító javadalmazásához tartozik 16 kataszteri hold 383 négyszögöl föld, amelynek kataszteri évi tiszta jövedelme 54 frt. 12 kr. 3. Párbér minden földes gazda páronként 1 véka gabona, összesen 40 véka gabona. Zsellérek és családok fizetnek páronként ½ véka tengerit, összesen 24 véka tengeri. Összesen 75 frt. 4 kr. jelent. 4. Stóla, állítólagos jövedelem 47 frt. 5. Tandíj az egyházi pénztárból 100 frt. 6. Ismétlő iskolára 20 frt. Összes bevétel 293 frt. 64 kr. A levonások után a kántor-tanító javadalmazása 271 frt. 64 kr.

Nádasy László tanító szolgálati idő kezdete 1896. október 1. Született 1874. október 13. Tanítói oklevelet Ungváron, egyházi jellegű iskolában 1896-ban szerezte.

Molnár Emmánuel kántor-tanító Kislétán 1912. október 1.-től működik. 1890-ben született. Tanképesítő oklevél kiállítása Ungváron, 1905. június 17. Első kántor-tanítói állásának időpontja 1905. október 25. „Díjlevél”, kiállítva 1911.november 28. alapján 1. Készpénzbeli jövedelme tandíjból az adóhivataltól 300 korona, stóla jövedelem 94 korona. 2. Ingatlanok jövedelme a kántori munkáért 16 hold 383 négyszögöl szántó, rét, legelő, kert, 108,24 korona. 3. Természetbeni járandóságok 10 mázsa rozs, 100 korona, 6 mázsa tengeri, 45,60 korona. 4. Be nem számítható jövedelem, lakás, istálló, kert, ismétlői iskoladíj 40 korona. 5. Államsegély 414 korona, korpótlék 100 korona. Összesen 1001 korona 84 fillér. Katonai szolgálatra a Munkácsi Honvéd Kiegészítő Parancsnokságra vonult be. A kényszernyugdíjazási eljárás alapján 1923. november 1.-től véglegesen nyugdíjba ment.

Neumányi Gizella 1917. szeptember 1.-től 1918. június 30.-ig - Molnár Emmánuel „a háború alatt tényleges katonai szolgálatot teljesít”- segéd tanítói állást lát el. A Szabolcs vármegye Közigazgatási Bizottsága 2027/1918 számú levele alapján az alkalmazás idejére havi 60 korona, 1917. szeptember és október havára havi 50 korona, a többi hónapokra havi 80 korona háborús segélyt állapított meg. Az elemi népiskola tanítói oklevelet 1915-ben a Debreceni Svetits Intézetben kapta meg.

Gebri Mihály kántor-tanító az iskolánál 1922.szeptember 1.-től működik. A kántor-tanítói oklevelet 1922.június 27.-én, Nyíregyházán, 389/1922. számon állították ki, plusz kántori képzésben vett részt. Született 1902. június 25., görög katolikus, nős, hat gyereke van. A görög katolikus iskolaszéki gyűlésen, 1923.08.04.-én, a „Néptanítók” lapjában meghirdetett pályázat után az iskolaszék kántor-tanítónak választja meg. Az iskolaszéki tagok voltak: Rojkovich Pál iskolaszéki elnök, Papp János jegyző, Gebri János és Bokor Mihály gondnokok, Áncsák Sándor, Cs Popovics György, Dani József, Dani Péter, Demeter Mihály, Lengyel Pál, Papp János, Popovics Miklós, id. Truczkó György, ifj. Truczkó János, Reszkető Mihály, Varga Péter. A Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozó Szabolcs vármegye területén Máriapócsi Esperesi kerületbe osztott Kislétai Görög Katolikus Egyház Népiskolájánál rendszeresített kántor-tanítói állomásra megválasztott, az egyházmegyei püspöki kormány által kinevezett Gebri Mihály részére kiadott „Díjlevél”-ben szereplő adatok alapján az összes jövedelme megegyezik az elődje Molnár Emmánuel kántor-tanító jövedelmével, 1001 korona 84 fillér. A kerületi esperes Gebri Mihály Kislétai kántor-tanítót 1939.december 18.-án címzetes igazgatóvá nevezte ki.

Laskay Jenőt Nyíregyházi lakost, okleveles elemi iskolai tanítót a Kislétai Görög Katolikus Elemi Iskolához rendes tanítóvá, második tanítónak 1929. szeptember 13.-ával kinevezték. Született 1892.06.10., tanítói oklevél kelte 1915.06.09.

Az elemi iskolák részére előírt statisztikai kimutatásokból a rendelkezésre állókból, a következők szerint összefoglalókat készítettem.

Statisztikai Kimutatás az 1903/4. tanévre. Kelt: Kisléta 1904. június 27. Aláírta: Nádasy László tanító, Szaplonczay György iskolaszéki elnök. Az állam a tanító fizetéséhez 214 korona arányban járul hozzá. Mindennapi iskolában négy osztályba járók 92 fő /47 fiú, 45 leány/, általános ismétlő iskolába járók 34 fő /16 fiú, 18 leány/, mindösszesen 126 fő. Az iskola bevételei: - tan- és beiratkozási díjak 200 K, - segélyek és járulékok 314 K, - községi segélyek és járulékok 27 K, - összes bevétel 565 K. Az iskola kiadásai: - fizetés készpénzben 414 K, - korpótlékok 100 K, - fűtés, világítás, tisztogatás, javítás 40 K, - szegény tanulók segélyezése 11 K, - összesen kiadás 465 K.

Statisztikai Kimutatás az 1916/1917. tanévre. Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskolában négy osztályba járó tanulók: 38 fő /23 fiú, 15 leány/. Aláíró: Neumányi Gizella.

Statisztikai Kimutatás az 1936/1937. tanévre. Kislétai görög Katolikus Elemi Népiskolába hat osztályba járók 118 fő / 61 fiú, 57 leány/, az ismétlő, továbbképző tanulói három osztályba 51 fő /23 fiú, 28 leány/. Iskola tanszemélyzete: Rojkovich Pál I.-VI., Laskay Jenő IV.-VI., Gebri Mihály I.-III.

Statisztikai adatok 1939. október 1. Mindennapi iskolába járó tanulók 107 fő hat osztályban /60 fiú, 47 leány/, továbbképzőbe járó tanulók 48 fő három osztályban /25 fiú, 23 leány/. A feltett kérdésekre adott válaszok. kielégítő-e a tanulók táplálkozása? válasz nem/10 % jó/, ruházata? válasz nem / 15 % jó/, tan- és írószerekkel ellátás? válasz nem /40 % jó/.

Statisztikai adatok a mindennapi iskolába járó tanulókról 1940, 1941, 1942, 1943 tanévben:

Sor-szám Év Nem Osztály
I. II. III. IV. V. VI. Összesen
1. 1940 Fiúk 15 12 10 10 10 10 67
2. Leányok 9 5 13 9 8 6 50
3. 1940 Összesen 24 17 23 19 18 16 117
4. 1941 Fiúk 10 14 13 9 7 10 63
5. Leányok 6 10 4 11 8 8 47
6. 1941 Összesen 16 14 17 20 15 18 110
7. 1942 Fiúk 3 13 10 11 9 6 52
8. Leányok 9 5 10 3 9 8 44
9. 1942 Összesen 12 18 20 14 18 14 96
10. 1943 Fiúk 20 1 12 10 9 9 61
11. Leányok 13 6 5 11 3 7 45
12. 1943 Összesen 33 7 17 21 12 16 106

A Népiskolai Épületek Állapotára vonatkozó 1942. október 1.-i adatok: két tantermes 62 m2, 60 m2, udvar 822 m2, kert 1110 m2, épült 1921-ben egy tanterem, 1929-ben plusz egy tanterem, alapja kő szigetelve, fal egyik vályog, másik tégla, tető bádog, tanterem padozata deszka, belmagassága 3,8 m, állapota jó.
A tanulók táplálkozása 1940-ben 40 % rossz, 50 % gyenge, 1941-ben 50 % rossz, 40 % gyenge, 1942-ben 60 % rossz, 30 % gyenge, 1943-ban 30 % rossz, 60 % gyenge. A tanulók ruházata 1940-ben15 % rossz, 70 % gyenge, 1941-ben 50 % rossz, 40 % gyenge, 1943-ban 40 % rossz, 30 % gyenge, 1943-ban 30 % jó.
12 évet betöltött fiatalok, de az elemi iskola VI. osztályát nem végezte el 1932-ben 7 fő, 1935-ben 5 fő, 1937-ben 6 fő, 1939-ben 5 fő.

A Kislétai Görög Katolikus Iskola minden évben költségvetéssel rendelkezett, amelyet az iskolaszék hagyott jóvá. Az irattárban talált költségvetések és a jóváhagyást tartalmazó jegyzőkönyvek közül az 1926 évit ismertetem. Az 1926 évi költségvetést és az iskolai adó kivetését 1925. december 5.-én hagyta jóvá az iskolaszék. Jelen voltak: Rojkovich Pál lelkész, iskolaszéki elnök, Gebri Mihály jegyző, Papp János, Dani József és Bokor Mihály gondnokok, Dani Péter, Demeter Mihály, Popovics Miklós, Cs. Popovics György, Truckó György, Áncsák Sándor, Truckó János, Varga Péter, Varga István, Lengyel Pál, reszkető Mihály iskolaszéki tagok. A költségvetésben bevételként szerepel; iskola mulasztási birságból 170.000 korona, kivetendő iskolai adóból 3.302.250 korona, összesen bevétel 3.472.250 korona, kiadásként szerepel; tanítói nyugdíjra 2.040.000 korona, tanítói ház adójára 280.000 korona, iskola kisebb javítására 400.000 korona, iskola szolga fizetésére 170.000 korona, fűtőanyagra 500.000 korona, nyomtatványokra 30.000 korona, előre nem láthatókra 52.250 korona, összesen kiadás 3.472.250 korona. Az iskolai adót újból meg kellett állapítani, mert a püspök nem hagyta jóvá, mivel a tanköteles gyerekek után egy korona volt megállapítva. Az új megemelt iskolai adó 1926. július 11.-én lett megállapítva; a lelkésznek fizetett 2 véka párbér esetén 2,1 korona, az 1 vékások1,05 korona, ½ vékások 0,525 korona. A Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskola 1926 évi iskolai adónak „Kivetési lajstroma” szerint 183 fő részére 3.337.950 koronát tartalmaz. Az iskolai adó arany koronában van megadva, a költségvetés koronában szerepel.
kisletagkktlakas150927_1-1.jpg
Kislétai Görög Katolikus Egyház Kántor-tanítói lakása, 2015.

Budapest, 2015. október.