Pénzes István, 1919. /1897.10.29.-1965.10.29./
Édesapám, Pénzes István Nyíregyházától 30 km-re eső Kislétán a XIX. század végén 1897. október 29.-én született. Születésének időpontjában édesanyja 30 éves, édesapja 40 éves. Nagyon korán az árvák kenyerét ette. 2 éves korában, 1899. december 2-án édesapja, 12 éves korában, 1909. november 17-én édesanyja halt meg. A családban hat gyerek született, három gyerek György, Mária István korán, gyerekkorban meghalt, a testvérek közül hárman élték meg a felnőttkort. Édesapám volt a legfiatalabb, legidősebb bátyja, Gyuri bátyja, id. Pénzes György /1886-1966/ Veres Máriával /1887-1981/ Kislétán, Pénzes Károly Veres Borbálával Álmosdon alapított családot. Az árván maradt édesapánk Gyuri bátyám családalapítása után a katonai bevonulásig Gyuri bátyjánál nevelkedett. Gyuri bátyám „Gencsy Nagyságos Úrnál” végzett különböző munkát, volt parádés kocsis is.
Pénzes István születési anyakönyvi kivonat, 1897.10.29.
Az első világháborúban Kislétáról és környező településekről sokan részt vettek. A katonák Galíciában, Bukovinában, az olasz, majd újra az orosz fronton harcoltak. Galícia: Közép-európai történelmi régió, a Habsburg Birodalom legnagyobb, legnépesebb és legészakibb tartománya volt 1772 és 1918 között, jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg. 1772-ben Lengyelország első felosztásakor Bukovina északi része /Kelet-Galícia/ Ausztriához került, 1775-től Bukovina önálló tartomány, hivatalos neve Bukovinai Hercegség, 1849. március 4-től osztrák koronatartomány, Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után 1918. november 28-án egyesül a Román Királysággal. 1914 augusztusától jöttek hírek, értesítések elsősorban az 5. gyalogezredbeli esetekről. Voltak családok, akiknek a fiuk, voltak, akiknek az apjuk, voltak, akiknek a férjük elestéről érkezett értesítés. A háborúban részt vettek emlékére, tiszteletére az egyik katonai dalból idézek: „Mikor megyek Galícia felé, Még a fák is sírnak. Rengő nyárfa hullatja levelét, Az is engem sirat. Százhúsz éles nyomja a vállam, Szívemet a búbánat. El kell menni messze a csatába. Szívemet megöli a bánat, babám, Szívemet megöli a bánat.”
Édesapám az első világháborúban császári katonaként Galíciában vett részt. Galíciában harcoltak, amikor a raj részére ennivalóért ment és egy akna a közelében csapódott be, a légnyomás több méterre eldobta és sokáig a havas földön feküdt. A légnyomás az életét végig kísérte, időnként fekvő beteg is volt. A Galíciai harcok során az egyik alkalommal egy különítmény agyon akarta lőni, de rendkívüli körülményben sikerült a különítmény vezetőjéhez eljutni, aki megmentette az életét. A háború után újból behívták katonának. Budapesten szolgált, volt az Újpesti Gázgyárnál őrségben, ekkor a kápolnában lakott, később a várban is teljesített szolgálatot, ekkor az Üllői úti barakkban volt a szállása.
Édesapánk nagyapja, dédnagyapám Pénzes György Kislétán 1821. november 27.-én született, helvét hitvallású, átköltöztek Nagykállóba, ahol vármegyei szolgaként börtönőr volt. Felesége, dédnagymamám, Kállai Terézia, Pénzes Györgyné római katolikus 1826-ban Nagykállóban született, háztartásbeli. A Pócspetri Római Katolikus Egyház születési nyilvántartása szerint az 54 és 55 sorszám alatt „Clára” és Julianna szerepel, akiket 1853. augusztus 10.-én a születésnapjukon kereszteltek meg. A szülőknek latinul „Georgia Pénzes” és Theresia Kállay” van megjelölve. Lakhelyként Kisléta, Sub N 126. van feltüntetve. A születést követően az iker lánygyerekek nem sokáig éltek. A nyilvántartás szerint nagyapánk már Nagykállóban született. Özvegy Pénzes Györgyné, Kállai Terézia, dédnagymamám férje halála után, vagy hamarabb Kislétára visszaköltözött, mivel a fia itt alapított családot. A halotti nyilvántartás szerint dédnagymamám Kislétán 1910. október 23.-án du. 6 órakor, 84 éves korában halt meg.
A dédnagyapám Pénzes György adatait többször napirendre vettem, s végül a római katolikus nagyapám születési nyilvántartásában a többszöri tanulmányozás után kiderült, hogy az édesapja Helvét Hitvallású. Ezt követően a Magyar Országos Levéltárban a Kislétai református A 2505 számú mikrofilmet tanulmányoztam, ami újabb adatokra derített fényt. A Kislétai Református Egyház nyilvántartásában megtaláltam Pénzes Mihályhoz kapcsolódó adatokat. Az eddigi adatok alapján Pénzes Mihály Pataki Máriával 1804. januárban Kislétán alapítottak családot. A születési anyakönyvi nyilvántartás szerint született gyerekek: 1805. július 28.-án Pénzes István korán meghalhatott, 1806. augusztus 7.-én Pénzes Mihály, 1809. február 7.-én Pénzes János, 1812. július 16.-án Pénzes István, 1816. április 30.-án Pénzes Erzsébet, 1818. évben Pénzes István, 1821. november 27.-én Pénzes György, 1825. április 23.-án Pénzes Julianna.
Pénzes Mihály és Pataki Mária házassága, 1804.01.
Pénzes Mihály halála, 1838.01.23.
Az egyeztetés után megállapítható, hogy a Pénzes Mihály gyerekeként született Pénzes György a dédnagyapám, Pénzes Mihály viszont az üknagyapám, a felesége a gyerekek anya Pataki Mária az üknagymama. Az ötödik gyerekként született Pénzes Erzsébet Oláh Jánossal alapított családot, 39 évesen 1855. augusztus 21.-én halt meg. A halotti anyakönyv szerint Pénzes Mihály üknagyapám 1838. január 23.-án halt meg, foglalkozása szántó-vetőként van megjelölve. A halálkori korát jelentő számból hatvan évet olvastam ki, ha ez igaz, akkor a születési időpontja 1778 évre tehető. Ebben az időszakban foglalkozásként van megjelölve a munkás, szántó-vető, cseléd, napszámos, béres, summás. A szánt-vet; földet művel, földművesként dolgozik. A szántó-vető földművesnek számít. Több településen a szántó-vető munkákat lovakkal végezték. Az üknagyapám szántó-vető, földműves foglalkozást végzett, több igás lóval rendelkezett.
A Kislétához kapcsolódó „Honismeret” címmel Téglási Ferenc 1995. december 21.-i keltezéssel összeállított másfél oldalas anyagot a levéltári kutatásai, az idősebb Kislétai emberek visszaemlékezései, a saját tapasztalatai alapján végezte. A családunk története alapján új ismeretre tettem szert. Téglási Ferenc Kislétai tanár a Béke utcai háza szomszédjában lakott Ujfalusi Ferenc, aki 1960. március 11.-én 100 éves korában hunyt el. Újfalusi Ferenc elmondásai szerint a Béke -, és Gyöngyvirág utca között rövid telkek húzódnak, ahol korában Bogáti nagyságos úr majorja volt, amit a levéltárban talált anyagok megerősítettek. Ara is emlékezett, hogy a Gyöngyvirág utcán volt a Pénzes Kapu vagy Pénzes Udvar, ide csatlakozik a Dózsa György utca. Itt egy több családból álló Pénzes nevezetű família lakott, innen kapta e kis térség a nevét. Az általam végzett kutatás megerősíti a Téglási Ferenc megállapításait. Ük nagyszüleim Pénzes Mihály /1778-1838/ és Pataki Mária /1785-1854/ házasságot kötöttek 1804. január hónapban. A házasságból nyolc gyerek született, öt gyerek érte meg a felnőtt kort és alapított családot. A gyerekek közül legtöbb, öt gyerek negyedikként született Pénzes Jánosnak lett. A dédnagyapám Pénzes György hetedik gyerekként, 1821. november 27.-én született, aki családalapítás után Nagykállóban Szabolcs vármegye székhelyén vármegyei szolgaként dolgozott.
Pénzes György születési nyilvántartása, 1821.11.27.
A hatodikként született Pénzes Istvánnak a születési dátumát a házassági nyilvántartásból kalkuláltam ki, akinek a születési anyakönyvi nyilvántartását nem találtam meg, de az házassági anyakönyvi nyilvántartás szerint Kislétán 1843. január 23. –án 25 évesen házasságot kötött a 22 éves Tóth Máriával. Szülőkként rögzítésre került Pénzes Mihály, Pataki Mária, illetve Tóth Mihály, Balóczi Borbála. Tanuk voltak Madácsy György és Varga József.
Vármegyei szolga történetét Héjja Julianna Erika vármegyei arcontológiai kutatásai alapján tekintettem át. A török hódoltság után újjászerveződéstől 1950-ig terjedő időszak arcontológiai feldolgozás szempontjából négy korszak különíthető el: 1. a kezdetektől 1849-ig, 2. 1849-1860-ig, 3. 1860/1861-1871/1872-ig, 4. 1871/1872-1950-ig. A vizsgált vármegyei apparátust hármas tagolás szerint valósult meg: 1. Tisztviselők, 2. Szaktisztviselők, 3. Szolgaszemélyzet. A szegődményes alkalmazottakat /vármegyei cselédek/, szolgaszemélyzeteteket érintő adatgyűjtés különösen sok nehézségbe ütközik. A szegődményes alkalmazottak voltak a csendbiztos, tömlöctartó, megyei katonák, kovács, lovász, hóhér, kéményseprő, kertész. Az alispán fogadta fel és bocsátotta el a törvényhatósági szolgákat, különös tekintettel a kiszolgált katonákra és honvédekre. A kötelességeit megfelelően teljesítő szolgát élethossziglan alkalmazták. A Békés vármegye szolgaszemélyzetének alakulása: 1. 1877-ben 1-1 fő- és alispáni, 7 főszolgabírói tiszti hajdú, 5 hivatalszolga, 30 lovas csendlegény. 2. 1897-ben 1-1 házfelügyelő és kapus, 10 tiszti hajdú, 8 központi hivatalszolga. 3. 1908-ban 1-1 házfelügyelő, kapus, gépkezelő, gépszolga, 7 központi hivatalszolga, 4 udvaros, 7 főszolgabírói tiszti hajdú, 7 útkaparó. 4. 1936-ban 5 első-, 7 másodosztályú altiszt, és 5 kisegítő szolga. Dédnagyapánk, Pénzes György Nagykállóban vármegyei szolgaként börtönőr beosztásban dolgozott, amit Pénzes József unokatestvéremtől, Gyuri bátyám fiától tudtam meg.
Pénzes György nagyapám születésének egyházi nyilvántartása, 1857.02.12.
Pénzes György nagyapám Nagykállóban született, római katolikus, gazdasági cseléd, mezőgazdasági béres, élt 1857.02.12.- 1899.12.02. között, 42 éves korában Kislétán hasi hagymáz betegségben halt meg. Az árván maradt gyerekek György 12 éves, Károly 9 éves, István 2 éves. A felesége Farkas Anna, görög katolikus, született Kislétán, élt 1867-1909.11.17. között, 41 éves korában, tüdőgümőkórban halt meg. A teljesen árvaságban, mindkét szülőt elveszített gyerekek György 22 éves, Károly 19 éves, István 12 éves. A nagyszüleim családjában született gyerekek, az első gyereket György névre keresztelték 1886. január 6.-án, Kislétán született, nyilvántartási sorszáma 2., keresztszülők Lecza János, Szilágyi Julianna, sajnos 1886. január 25.-én meghalt. Nem érték meg a felnőttkort Mária 1892. június 25.-én, Kislétán született, keresztszülők Verba János és Linzenbold, keresztelte Szaploncai György görög katolikus lelkész, István 1894. december 1.-én Kislétán született, a család lakása a Gencsy uradalomban volt, 89. sorszámon van nyilvántartva, keresztszülők Verba János és Linzenbold Borbála. A gyerekeket keresztszülőként Verba János és felesége Linzenbold Borbála keresztelte, a két szülő kölcsönösen kereszteltek, komaságban voltak.
Nagyapám Pénzes György halála után nagymamám Farkas Anna 33 éves korában 1900. április 24.-én férjhez ment a 39 éves Verba Jánoshoz. Nagymamám gyerekei ekkor György 13 éves, Károly 10 éves, István 3 éves. Verba Jánosnak szintén három kiskorú gyereke volt György, Mária /Orosz Mihályné/, Ilona /Tóth Jánosné/. A szüleim, a családunk a mostoha gyerekekkel, családjukkal felnőttkorban is közeli rokonságban, jó kapcsolatban voltak, rendszeresen jártak egymáshoz. Verba György és felesége keresztszülők voltak. A gyerekek, mostoha unokatestvérek kölcsönösen keresztapának, keresztanyának szólították a szülőket.
Édesapám, Pénzes István, /1897.10.29.-1965.10.15./ ősei és leszármazottai.
1. Pénzes Mihály /1778-1838/, felesége Pataki Mária /1785-1854/, született gyerekek: 1/1. Pénzes István /1805-/, 1/2. Pénzes Mihály /1806-/, 1/3. Pénzes János /1809-1859/, felesége Kóródi Anna, született gyerekek 1/31. Pénzes Mária /1842.07.07.- 1842.07.08./, 1/32. Pénzes Borbála /1843.0922.-1843.10.10./, 1/33. Pénzes György /1849.03.19.-1852.10.23./, 1/34. Pénzes Julianna /1852.06.20.-/, 1/35. Pénzes György /1858.06.29.-/. 1/4. Pénzes István /1812.07.16.-/, 1/5. Pénzes Erzsébet /1816-1855/, férje Oláh János, 1/6. Pénzes István /1818-/ első felesége Tóth Mária, házasság 1843.01.23., a felesége meghalt 1872.09.01.-én, a második felesége Kóródi Ágnes házasságot kötöttek 1872.12.01.-én, 1/7. Pénzes György /1821.11.27.-/, felesége Kállai Terézia /1826-1910/, 1/8. Pénzes Julianna /1825-1857/
2. /1/7./ Pénzes György /1821.11.27.-/, felesége Kállai Terézia /1826-1910/, született gyerekek: 2/1. Pénzes Klára /1853-1853/, 2/2. Pénzes Julianna /1853-1853/, 2/3. Pénzes György /1857-1889/, felesége Farkas Anna /1867-1909/
3. 2/3./ Pénzes György /1857-1889/, felesége Farkas Anna /1867-1909/, született gyerekek: 3/1. Pénzes György /1886-1886/, 3/2. Pénzes György /1887-1966/, felesége Veres Mária /1887-1981/, 3/3. Pénzes Károly /1890-/, felesége Veres Borbála, 3/4. Pénzes Mária /1892-1892/, 3/5. Pénzes István /1894-1894/, 3/6. Pénzes István /1897-1965/, felesége Hajdu Anna /1901-1985/.
4. 3/6./ Pénzes István, édesapám Kislétán született, 1897.10.29.-1965.10.15., 68 éves korában halt meg. A felesége Hajdú Anna, született Szakolyban, 1901.01.27.-1985.05.10., 84 éves korában halt meg. Kislétán született gyerekek: 4/1. Pénzes Sándor /1920.10.-1940.02.24./, 4/2. ifj. Pénzes István /1922.12.16.-1963.10./, felesége Tóth Julianna /1924.10.17, 4/3. Pénzes Károly /1925.02.12.-1944-ben nyoma veszett/, 4/4. Pénzes Pál /1927.06.28.-2010./, feleségei Bors Gizella, Kertész Katalin, Dr. Rákóczi Mária, 4/5. Dr. Pénzes János /1931.03.08.-/ felesége Ábrahám Erzsébet Ágnes, /1933.01.31.-/, 4/6. Pénzes György /1933.02.25.-2012.12.23./, felesége Kurdy Éva, 4/7. Pénzes Anna /1935.10.08.-2014.07.16./, 4/8. Pénzes József /1938.07.27.-/, felesége Czékman Julianna /1941.08.10.-/, 4/9. Pénzes László /1941.03.10.-/, felesége Dr. Herczku Erzsébet /1942.12.10.-/ 4/10. Pénzes Piroska /1944.06.11.-/, férjei Tamás György /1939.03.20.-1979./, Paszternák József /1936.02.07.-/, 4/11. Pénzes Klára /1950.-1950./.
