Kisléta község története

A Kislétai Pénzes László ősei Kislétaiak voltak, a meglévő nyilvántartások szerin 1778 évig tudtam vissza menni. A Kislétai Pénzes Család, Kisléta is a magyar történelem része. A Kisléta község történetének feltárásához, összegyűjtéséhez a családom és Kislétai emberek iránti tiszteletem, hálám vezetett.

Friss topikok

Pénzes László: Gebri Mihály /1902-1991/ Kislétai görög katolikus kántor-tanító.

2016.09.11. 15:42 Pénzes László

gebrim_6-1-2-1.jpg

Gebri Mihály /1902-1991/

A Telepi György emlékünnepség szervezése során Bunyáné Bihari Erzsikétől tudtam meg, hogy Orosz Árpád parókus, Kislétai Görög Katolikus Egyházközség lelkészének édesanyja Gebri Katalin, akinek az édesapja Gebri Mihály a Kislétai Görög Katolikus Iskola kántor-tanítója volt. A Kislétai Görög Katolikus Egyházi Iskola történetének feldolgozása során több Gebri Mihály kántortanítóra vonatkozó anyagot találtam. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy Gebri Mihály Kisléta kántortanító élettörténetét a Kisléta község története keretében szívesen összeállítanám. Bunyáné Bihari Erzsike közölte velem, hogy Gebri Katalint a vasárnapi szentmisén láthattam, mivel gyakran jelen van. Felajánlotta a Kisléta Község Önkormányzat szervezésében tartandó „Idősek Világnapi” ünnepségen bemutat neki. Erzsike jóvoltából az ünnepségen a felségem, Dr. Herczku Erzsébettel együtt Gebri Katalin mellett ülhettünk. Orosz Árpádné, született Gebri Katalin a beszélgetésünk során felajánlotta, hogy édesapja Gebri Mihály kántortanító élettörténetének összeállításában segítségemre lesz, aminek nagyon megürültem. Az édesapja által összeállított „Életem” című írást, Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület által 2015-ben kiadott”Pedagógusok Arcképcsarnoka” című könyvet, 10 darab, különböző méretű, Gebri családra vonatkozó fényképeket precízen összecsomagolva Bunyáné Bihari Erzsike közvetítésével eljutatta hozzám. Az átadott írások áttanulmányozása, a fényképeket számítógépen történő szerkesztése után a Magyar Országos Levéltár 1037 Budapest, Lángliliom u. 4. szám alatt lévő kutatóteremben, 2015.11.18.-án kezdtem meg Gebri Mihály őseinek keresését.


A kutatóteremben a Kislétai Görög Katolikus Egyház nyilvántartásáról készült A 4635 számú mikrofilmet a számítógépen lehetett nézni. A Gebri családra vonatkozóan talált adatok alapján Gebri Mihály kántortanító őseire vonatkozóan a következőket találtam meg.
1. Gebri László, felesége Demeter Julianna. Született gyerekek: 1/1. Gebri Julianna, 1836.02.23., 1/2. Gebri Mihály, 1838.07.08.
2. 1/2. Gebri Mihály /1838.07.08.-/. Első felesége Barkaszi Ilona, házasságkötés 1864.03.06., Gebri Mihály 26 éves, Barkaszi Ilona 29 éves, született gyerekek 1/21. Gebri János /1866.09.30.-1950.12.08./. 1/22. Gebri Anna /1867.-/, Tamás Ferenchez ment férjhez 1891.05.26.-án. Második felesége Lazók Erzsébet, házasságkötés 1874.02.12., Gebri Mihály 36 éves, Lazók Erzsébet 40 éves, született gyerek 1/23. Gebri György /1874.11.12.-1879.12.22./.
3. 1/21. Gebri János /1866.09.30.-1950.12.08./, felesége Vajdics Borbála /1873-1917/. Született gyerekek: 1/21/1. Gebri György /1894.04.24.-1983./, 1/21/2. Gebri János /Kisléta, 1899.07.09.-Budapest, 1978.12.14./, 1/21/3. Gebri Mihály / Kisléta, 1902.01.25.-Nyíregyháza, 1991.05.05./, 1/21/4. Gebri Péter / 1904-1943 /

gebrim_1-1-1.jpg

Id. Gebri János középen, fiai György, János, Péter, Mihály, négy menye és unokái,
Kisléta, 1938.

Id. Gebri János sokoldalú egyéniség volt, az ács szakmája mellett, gazdálkodással is foglakozott, a Kislétai Görög Katolikus Egyház sokoldalú ismerője, a közösségi munkából aktívan kivette a részét. 1914-től 1924. január 30.-ig egyházi főgondnokként szolgálta az egyházat, ekkor saját akaratából lemondott. Az egyházi elnök, a görög katolikus lelkész a hitközség nevében köszönetét fejezi ki Gebri János volt főgondnoknak 10 évi önzetlen, lelkiismeretes munkálkodásáért. Ezt követően a Kislétai Görög Katolikus Egyház képviselő tagjaként, Elemi Népiskola Iskolaszéki tagjaként sokáig szolgálta az egyházat. 1932. február hónapban tartott választás után két fiával Gebri Györggyel, Gebri Mihállyal egyszerre volt az egyház képviselő testületének tagja. A gyerekeit görög katolikus egyház szellemében, mintaszerűen nevelte. A gyerekekkel minden vasárnap és ünnepnapon háromszor mentek templomba utrenyére, misére, vecsernyére. A szombati vecsernyét pedig este otthon közösen végezték el. A gyerekek az egyházi énekeket így sajátították el. Szombat délután soha nem dolgozott, négy órakor térden állva, egy óra időtartamban elvégezte az összes rózsafüzért. A rózsafüzér mondása alatt nem lehetett zavarni. Gebri Mihály „Életem” című leírásában emlékszik vissza, hogy az egyik alkalommal a Gencsy Birtok tiszttartója Neumányi Antal az imádkozás közben kérte az udvaron lévő Gyuri fiát, hogy küldje ki az édesapját. A visszaérkezése után közölte, hogy nem jön, mert imádkozik. A legközelebbi találkozásuk alkalmával Neumányi Kálmán mondta „Hívattalak s nem jöttél ki!” A válasz „Nagyobb úrral, beszéltem én akkor, mint a tekintetes úr.” A Kislétai Görög Katolikus Templom ikonosztáziját 1941-ben sok fáradsággal, áldozatkészséggel állította fel, illetve készítette el. Veress Géza festőművész 10 napig dolgozott rajta, mivel a felesége Kocsis Vera rokon volt a munkálatok alatt a Gebri család látta vendégül. Id. Gebri János a gyerekek családalapítása után, a felesége 1917 húsvétkori tüdővészben történt elhalálozását követően a fia Péter családjánál lakott, a szomszédunkban. Az élete utolsó éveiben gyakran láttam az udvaron üldögélni, piócával –sekély vízben élő, vérszívó - a hátán. A kisebb unokáit még a székből is igyekezett figyelemmel kísérni, gyakran feladatokat is adott nekik. Nem szerette, ha a gyerekek nem fogadtak szót, egyszer-egyszer kikelve magából, „Gúzs fogjon meg!”- mondta.
1/211. Gebri György /1894.04.24.-1983. /, felesége Petrován Anna. Kislétán a Vörös hadsereg útján laktak. Született gyerekek: Mihály, György, Anna, Mariska, Gábor, Mancika. A testvére Mihály leírása szerint „Bátyám a családban a legtehetségesebb volt, gyermekkorától minden érdekelte. Mintagazda volt, megelőzve a mai agronómusokat. Szőlő és gyümölcs kezelése mellett nádkötéssel, ácsmunkával, bolti kereskedéssel és még sok mindennel foglalkozott. Ifjú korától vezetett bevétel-kiadási naplót, amibe az időjárási és más lényeges viszonyokat is beirt.” 1917-ben édesapját hadi munkára hívták be, ekkor György irányította a gazdaságot és a családot az édesapja teljes megelégedésére. Hálás vagyok a sorsnak, hogy Kislétán, Pócsi út 22. szám alatti családi házunk északi szomszédunkban lakó Gebri Péter családját és édesapját gyakran meglátogatta és ekkor én többször láttam. Az egyik alkalommal a házunk előtt, az 1950-es évek elején beszélgetést kezdett. Többek között megkérdezte tudom-e, hogy ki találta fel a C vitamint, természetesen nem tudtam, ő készségesen megmondta a Szentgyörgyi Albert Nobel díjas kutató nevét és több információt mondott róla. Ezt követően soha nem felejtettem el a beszélgetésünket.
1/212. Gebri János /Kisléta, 1899.07.09-Budapest, 1978.12.14/ görög katolikus igazgató-kántortanító. Született gyerekek: Pál, Erzsike, János, Antal, Juliska, Mária, István. Az Ungvári Görög Katolikus Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Kántortanítóként tanított Szabolcsveresmarton, Nyírtasson, 1941-ben Beregszászon elemi iskola igazgató-tanítója. Később Kisvárdán és Érden tanított. Görög katolikus népénekek gyűjtésével, népműveléssel és irodalommal is foglalkozott. Tagja volt a vidéki irodalmi társaságoknak. Írt színdarabokat, cikkeket, novellákat, költeményeket. Az utóbbiak a Görög Katolikus Szlében és a Máriapócsi Naptárban jelentek meg. A görög katolikus egyházi méltóságok Papp Antal érsek, Dudás Miklós püspök, Dr. Timkó Imre püspök jóváhagyásával Gebri János kántortanító összeállításában „Énekeljetek az Úrnak új éneket” címmel Rákoscsabán két kötetes énekes könyve jelent meg 1941-ben. A „Mária Énekek” című könyve Kisvárdán 1947-ben jelent meg. Az egyházát, vallásosságot, az oktatást, az egyházi éneket, az önművelődést élete végéig lelkiismeretesen, mélységes emberszeretettel szolgálta. A Görög Katolikus Szemle 1930. június 1. II. évfolyam 11. számában, a hírek rovatában olvasható: „Nyírtason a nagyböjti időszak folyamán két vallásos estét és egy szülői értekezletet tartottak Rakovszky Gyula lelkész és Gebri János kántortanító. A március 15.-ei ünnepségből, amit a Thass vezér-téren rendezett az összetanítóság, egyházunk szintén kivette a részét Gebri János tanító saját szerzeményű verseivel.”
gebri_lqkas-1.jpg
Gebri Péter családi háza, Kisléta, Pócsi út, 2013.

1/214. Gebri Péter /1904-1943/ terménykereskedő, felesége Lovász Ilona /1909-?/. Született gyerekek. Magdolna /1930-2000/, Péter /1930-2015.12.15./, Endre /1933-2006.07./, László /1935-/. János 1937-2015.04.02./, Ilona gyerekként meghalt. A hat gyermekes édesapát, Gebri Pétert 1942-ban Husztra behívták katonai szolgálatra. A család csomag visszaküldése után értesültek arról, hogy eltűnt. A testvére Gebri Mihály személyesen utazott Husztra, de a haláláról nem tudott meg semmit. Később értesítették a családot, hogy mikor temetik. A temetésre a feleségével együtt utazott az édesapja, a testvérei, György, János, Mihály. A temetést az ottani kanonok végezte, a katonai társai díszőrséget álltak. A gyerekek a testvéreivel együtt az 1980-as évekbe keresték fel az édesapjuk sírját. A második világháború után a Pócsi úton a Gebri család szomszédságában laktunk. A hasonló korú gyerekek gyakran találkoztak és játszottak együtt. Péter János bátyámmal Nyíregyházán a középiskolában osztálytársak voltak, a felvételire kerékpárral közösen mentek be. A felnőtt korban már ritkán találkoztunk, valamennyien elköltöztünk Kislétáról. A nővérem 2014 évi temetésen, 2015-évbeb Telepi György emlékünnepségen, a görög katolikus templomtorony süvegének helyére emelésekor, a templombúcsún találkoztam Péterrel és Lacival. A találkozások felejthetetlen számomra.
gebrim_2-1-1.jpg
Gebri Péter temetése, Huszt, 1943.

1/213. Gebri Mihály /1902-1991/ a Kislétai Görög Katolikus Egyháznak 20 évig volt kántor-tanítója Szabolcs megyei Kislétán, nyolc gyermekes családban 1902. június 25.-én született. Az édesapja vallásossága egy életre meghatározta a görög katolikus valláshoz való kötődését. A gazdálkodásból, a földművelésből a családdal együtt már gyerek kora óta kivette a részét. Az elemi iskola öt osztályát a szülőfalujában a Kislétai Görög Katolikus Népi Elemi Iskolájában végezte, első tanítója Nádasi László, őt követte Molnár Emmánuel. Az édesapja kezdeményezésére a hatodik osztályt a Kislétai Római Katolikus Iskolában, 1915-ben fejezte be, tanítója Patakyné Szegedi Ilona. A szülei kerékgyártónak szánták, de az élete úgy alakult, hogy a kívánságának megfelelően tanító lett.
A testvér bátyja János az Ungvári Királyi Görög Szertartású Licensz és Kántortanítóképző Intézetben tanult. Az egyik nyári szünidőben Gyuri bátyjával meglátogatták János testvérüket. Ekkor találkozott Hrabár Bazil hittantanárral. A találkozásuk eredményeként Ungváron a felsőnépiskola első osztályába került. Az akkori rendnek megfelelően a hat elemi után kétévi előkészületi osztály elvégzésével lehetett jelentkezni a tanítóképző első osztályába. Az akarat és a szorgalom révén a kétévi előkészületi osztályt egy év alatt végezte el és így egy évvel korábban kezdte meg a tanítóképző első osztályát. Az „Életem” című írásában beszámol többek között az Ungvári sikereiről is. Az Ungvári Színházban „Ökör Miska” szerepét játszotta el, amiért az Ungvári Közlönyben megjelent a kitüntetése. A szertartást meg kellett tanulni oroszul, egy füzetnyi orosz szöveget szóról szóra megtanulta, ezért”Typik” díjat kapott a velejáró 50 koronával. A Tanácsköztársaság utolsó időszakában, 1919-ben a cseh, román megszállás miatt haza kellett jönniük Ungvárról. Induláskor többen voltak, Csap után az egyik szekérre 21 –en kapaszkodtak fel, köztük volt Dudás Miklós, Oláh Kornél is, Kállósemjéntől csak János bátyjával mentek tovább, majdnem a Kislétai, Kálló utca végén lévő cigánytelephez értek, amikor a románok igazoltatták, nagyon nehezen engedték tovább őket.
A harmadik, negyedik tanítóképző éveit a Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézetbe végezte el. Már negyedikes volt, 1921-ben, amikor a képzősök a Koronában műsort adtak elő. Téger tanár úrtól Krüger Aladár: „A herceg csókja” című versét kapta meg, hogy a műsor keretében szavalja el. A leírása szerint a szavalata nagy siker volt, rendkívüli hatást idézett elő, viharos tapssal hálálták meg a jelenlévők. A karzaton lévő Miklósy István püspök, a rendezvény fővédnöke is állva tapsolt. A műsor után az alispán, Mikecz mind két lányával is táncolt. A különböző iskolákban, ebben az időszakban az élelmiszer ellátás szűkös volt. A tanítóképzőben is feladatként jelentkezett, hogy a tanulóknak a mindennapi ebédjük meglegyen. Hálával emlékszik vissza, hogy keddi napon dr. Murányiéknál a Nyírvízpalotában, Szerdai napon a Bujtosra, Pénteken a Sóstói úton dr. Oláh nevű bíróhoz járt ebédelni. A kántortanítói oklevelet 1922. június 27.-én, 389/1922. sorszámon állították ki, amit az igazgató adott át.
gebri_m_tanitok_1-1.jpg
Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet /1914-1959/

A NYÍRVIDÉK újság 1922. július 1., 43. évfolyam, 146. szám 3. oldalán a Nyírvidék tudósítójától „A nyíregyházi kir. állami tanítóképzőben 23 ifjú nyert tanítói oklevelet.” című cikk jelent meg. „A kir. áll. tanítóképző-intézet Vay Ádám-utcai szerény hajlékában immár a nyolcadik iskolai év küzdelmes munkássága zárult be. Az 1917-ben beiratkozott, de a forradalmak és a román megszállás miatt egy évig szünetelő intézetben négy év helyett öt esztendőre terjedő tanulmány után befejező képesítő vizsgálatra álló ifjak közül 20 rendes és 3 magántanuló nyert tanítói oklevelet. A június hónapban folyó képesítő vizsgálatok miniszteri biztosa Gömöri Sándor menekült Iglói képzőintézeti igazgató volt, aki a vizsgálatok befejeztével kedden délután az ifjú tanítókhoz lelkesítő beszédet intézett. Az igazi jó tanító kellékeit a biztos tudás, szakképzettség mellett főképpen a tanítói rátermettségben, amint ő nevezi: az igazi tanítói lélekben állapítja meg. E nélkül sem oktatás, sem nevelés eredményt nem érhet el. Az igazi tanítói léleknek a mélységes emberszeretet és az igazi, áldozatra kész hazaszeretet a jellemvonása.
Ma mintha kiveszett volna az emberszeretet és áldozatra kész igazi hazaszeretet, gyűlölettel akarják a hazát szolgálni. Az igazi hazaszeretet nem gyűlöl, hanem a Hiszekegy szellemében plántája a feltámadás hitét. Amikor eljön a nagy áldozat órája, az emberszeretettel áthatott hazafiaktól készségesebb áldozatot várhatunk, mint a bosszút hangos szóval hirdetőktől. A beszéd mély hatást váltott ki.

Az oklevelet nyert ifjú tanítók a következők: Arday István, Bajza Tivadar, Bezdek Ferenc, Béres József, Biró János, Dankó Károly, Danics György, Dudás Ferenc, Fábián János, Gebri Mihály, Iroczky Ferenc, Kiss Benő, Kuáver László, Kosztolik Dezső, Körtvélyessy Gyula, Polgár Dezső, Tóth Gyula, Tőke Dénes, Ujhelyi Kálmán, Wienerberger Árpád, Kuzaila Berta, Füsthy Hajnalka, Szudey Géza, Gebri János, és Seszták János tanítók, akik megszállott területen szerezték oklevelüket, honosító képesítő vizsgálatot tettek.

Az oklevelet nyert fiatal tanítói gárda, Gömöri Sándor miniszteri biztos, Dr. Szesztai Zoltán, Füsthy Antal, Blasek Ferenc, Kuzaila Péter igazgató és a tanári testület körében kiválóan sikerült bankettet rendezett, amelyen számos emelkedett szellemű felköszöntő hangzott el. Gömöri Sándor miniszteri biztos, Ujhelyi Kálmán, a tanári testületet Gebri Mihály üdvözölte.”

A Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskolánál Gebri Mihály kántortanító 1922. szeptember 1.-től a nyugdíjaztatását váró Molnár Emmánuel-t a működő hat osztály tanításában helyettesítette. Az első évi tanításhoz nagy lelkesedéssel, szívvel, lélekkel kezdett, aminek megvoltak az eredményei. A gyerekek szívesen hallgatták az előadásait, a hitoktatásait. A tanfelügyelő, Fábry Ignác 1923. május hónapi látogatásakor az elégedettségét fejezte ki, a végén megjegyezte mértéktartással végezze az oktatást, nem kell annyit dolgoznia. Rojkovih Pál egyházi lelkész nagyon elégedett volt a hitoktatásával. Molnár Emmánuel nyugdíjaztatásának elhúzódása ellenére a Görög Katolikus Iskolaszék a betöltendő kántor-tanítóiállásra a „Néptanítók”, iskolaügyi lapban szabályszerű pályázatot hirdetett. A beérkezett két pályázat alapján az iskolaszék 1923. augusztus 4.-én megválasztotta, 1923.szeptember 1.-vel a Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskola kántortanítójának Gebri Mihályt. Az iskolaszéki kántor-tanítóválasztási gyűlésről felvett jegyzőkönyvet 2385/1923. számon, 1923. november 14.-én, a Hajdúdorogi püspök, Miklósy István jóváhagyta. A kántor-tanítói választás alkalmával az iskolaszéki tagok voltak: Rojkovich Pál lelkész elnök, Papp János jegyző, Gebri János és Bokor Mihály gondnokok, Ács Sándor, Cs Popovics György, Dani József, Dani Péter, Demeter Mihály, Lengyel Pál, Papp János, Popovics Miklós, id. Truczkó György, ifj. Truczkó János, Reszkető Mihály, Varga Péter.
gorogt_gebri_7-1.jpggorogt_gebri_8-1.jpg
Iskolaszéki gyűlésről felvett jegyzőkönyv, 1923.08.04.

Gebri Mihály részére kiadott „Díjlevél”-ben szereplő adatok alapján az összes jövedelme megegyezett az elődje Molnár Emmánuel kántor-tanító jövedelmével; készpénzbeli-, ingatlanok jövedelme, természetbeni járandóságok, be nem számítható jövedelem, államsegély, a felsoroltak összege 1001 korona 84 fillér. Gebri Mihály kántortanítói választása után az iskolaszéki jegyzői feladatokat is ellátta.

A Kislétai kántortanítói időszaka alatt /1922-1943/ a Kislétai Görög Katolikus Elemi Népiskola tanulóinak száma 1916/17 tanévben négy osztályban járók száma 38 fő 1936/37 tanévben hat osztályban 118 főre, háromszorosára növekedett. Az 1921-ben megépült egy 62 m2-es tanterem kicsinek bizonyult, 1929-ben plusz egy 60 m2-es tanterem épült hozzá. 1929. szeptember 13.-ával Laskay Jenőt kinevezték második tanítónak. 1941-ben két szobás tanítói lakás épült. Az 1939. október 1.-i statisztikai adatok szerint az elemi népiskola hat osztályában 107 fő, a továbbképző három osztályába 48 fő, összesen 156 fő járt. A feltett kérdésekre adott válaszok szerint: 1. Kielégítő-e a tanulók táplálkozása? Válasz nem /10 % jó/, 2. A tanulók ruházata? Válasz nem /15% jó/, 3. A tanulók tan- és írószerekkel való ellátása? Válasz nem /40 % jó/. Az 1936/1937. tanévre vonatkozó Statisztikai Kimutatás szerint a hitoktatást I.-VI. osztályban Rojkovich Pál, a I.-III. osztályt Gebri Mihály, a IV.-VI. osztályt Laskay Jenő tanította.

Gebri Mihály kántortanító Kislétai működése során a Kislétai Görög Katolikus Egyház szervezett működése, fejlődése, templom korszerűsítése, iskola építése, bővítése, a görög katolikus hívők száma révén Kisléta községben maghatározó szerepet töltött be. Kisléta község lakosainak száma 1927-ben 1943 fő, ebből 890 fő görög katolikus vallású volt. Az egyház kivetési és levonási 1930 évi kimutatásban 223 fő, az 1925 évi rózsafüzér társulatban 95 fő van feltüntette, az elemi népiskola 1925 évi kivetési lajstromban 183 fő részére 196.350 aranykorona /3.337.950 papír korona/ szerepel.

Gebri Mihály kántorként, tanítóként, iskolaszéki titkárként, egyháztanács tagjaként, helyi népművelési bizottság titkáraként, egyik vezetőjeként, aktív résztvevője a Kislétai Görög Katolikus Egyház, Egyháztanács, Iskolaszék, a Kislétai Népművelési Bizottság mintaszerű működésének. Kisléta község történetében a görög katolikus egyház 1900-1943 közötti időszaka az egyház történetében is egyik legfontosabb, kiemelkedő, anyagi, lelki gyarapodást hozó, napjaink, az utódok számára is példaértékű időszaknak számít. A Kislétaiak, az elszármazottak büszkék és hálásak lehetnek az ebben a korban élt ősökre. Tartsuk kötelezettségünknek, hogy emléküket tiszteljük, ápoljuk és a mindennapi munkákban hasznosítsuk.

Gebri Mihály kántortanítót a Nyírbátori Járás iskolafelügyelőjévé 1938-ban nevezték ki. Hozzátartozott Máriapócs, Nyírbátor, Nyírgyulaj, Pócspetri. Sok kedves emlék kötötte az iskolafelügyelői munkához. Az „Életem” című írásában erről részletesen beszámol. Az iskola tanítói, hallgatói szívesen fogadták, Nyírbátorban az érkezésekor az iskola udvarán énekkarral köszöntötték, Máriapócsi iskola nővérei Szűzanya képével ajándékozták meg, kedves emlékként a lakása falán haláláig őrizte, Bátorligetre az iskola igazgatója, Papp Gedeon mellett Árkossy István görög katolikus lelkész, hitoktató is kikísérte. Az iskolák látogatása során a kollégákat soha nem sértette meg, az volt a szokása, ha hibát észlelt, akkor közölte „Én így csinálnám”, gyakran be is mutatta. A kollégákkal történt találkozások, beszélgetések, véleménynyilvánítások, az oktatási módszerek megismerése kölcsönös előnyökkel jártak, amit be is ismert.

A Hajdúdorogi Püspök, Miklósy István Gebri Mihály kántortanítót 3594/1939 számú intézkedésével címzetes igazgatóvá 1939. december 18.-ával kinevezte.
gorogt_gebri_2-1.jpg
Gebri Mihály kántortanító János testvérével 1942 nyarán Bikszádon voltak tanfolyamon. A Tanfolyamon résztvevő Jákváry Kálmán népművelési titkár, akinek meghalt a beosztottja, Petrikovits Gyula, ekkor felajánlotta, hogy menjen be a népművelésre. Dudás Miklós püspök jóváhagyása után 1942 őszétől Nyíregyházán a vármegyei népművelésen beosztottként dolgozott. A Kislétaiaktól az egyik mise után búcsúzott el. Rojkovich Pál lelkész az iskola előtt megható beszédben búcsúztatta. Ő sírva is búcsúzott a sok jó tanítványától, a szülőktől, a templomtól. Nem sokáig dolgozott Jákváryval együtt, mert 1944. szeptember 6.-án bombázták Nyíregyházát, majd a többszöri bombázás után, a család vasúton Vámosgyörkre, onnan Atkárra menekült. Jankovics Béla tanító pincéjében élték át a háborút. Vámosgyörkről vasúti vagonban indultak Nyíregyházra, 1945. január 8.-án, hajnalban érkeztek.

A második világháború után „szolgálattételre” jelentkezett a megyeházán dr. Papp György kanonok, tanfelügyelőnél. Feladatként kapta a megye iskoláinak látogatását. Erős János főispántól három nyelven igazolást kapott, hogy támogassák a munkáját. A rossz közlekedés mellett több mint negyven községben kereste fel az iskolákat. Gyakran előfordult, hogy az iskoláig több kiló métert kellett gyalogolni. 1945.szeptember 12.-ével áthelyezték a fiú tanítóképző gyakorló iskolájában. A tanítóképző igazgatója, Dr. Kiss Lajos nagy szeretettel, tisztelettel fogadta, megerősítette, hogy Gábry Bertalannal együtt tartotta érdemesnek a pedagógusállásra. Nagyon jól érezte magát a sikerélményei egymást követték. Mikor Gombos Ferenc miniszteri tanácsos közölte vele, hogy át kell mennie a leány tanítóképzőbe, szerette volna elkerülni. Hogy maradhasson felkereste Orosz Ferenc osztályvezetőt, de ő is azt mondta: „Nem lehet, rád a nőképzőben van szükség, mindenképpen menned kell.” 1948-ban áthelyezték a leány tanítóképző gyakorló iskolájába, ezt is megszokta, megszerette. 1959-ben magalakult felsőfokú tanítóképzőbe nem került át, ezzel megszűnt a kántortanítóvá nevelt tanítóintézettel a munkakapcsolata.

1959-től a Borbányai iskolában két tanévet tanított, innen saját kérésére Antal bokorba helyezték, itt végezte hat és félévig a szeretett tanítói szakmáját. 1967-ben 65 éves korában itt nyugdíjazták. Kovács László iskola igazgatója és Kövér Endre művelődési osztályvezető búcsúztatta. Kövér Endre szavai: „Tudod, mindenkit 60 éves korban nyugdíjazunk, Te 65 vagy s még szívesen hagytunk volna dolgozni, de az Antal bokori gyerekeket viszik a városba, a diákotthonba, a kulcsszámod felszabadul, ezért teszünk nem szívesen nyugdíjba. Eredményes, jó munkádért fogadd hálás köszönetünket, jó egészséget, pihenést kívánunk!” 500 forintos jutalomban részesítették. Kovács László iskolaigazgató búcsú beszédét megkönnyezte: „Kedves Miska Bácsi! Kedves Kartásak! A mai napot találtuk valamennyien alkalmasnak arra, hogy köszönetünket fejezzük ki azért a sok-sok szeretetért, jóságért, mellyel tanítványaidat, kartásaidat elhalmoztad. Egész életpályáddal bizonyítottad, hogy hivatásodat, a tanítói pályát jól választottad. Negyvenöt évvel ezelőtt, amikor először léptél be a Kislétai elemi iskola szerény tantermébe, 110 gyermek leste, figyelte jóságos szavaidat, ismerkedett a betűvetés tudományával. Kislétát, a szülőfalut, a gyermekévek soha el nem múló kedves emlékeit, s az itt töltött 20 évet, szíved mélyén őrzöd. Jó munkádról, becsületes helytállásodról talán az azóta felnőtt generáció tudna beszélni. Amikor 1939-ben a Nyírbátori Járás iskolafelügyelőjének neveztek ki, akkor is elsődleges feladatodnak tartottad, hogy a tanítói kartásaidat – akik nehéz körülmények között dolgoztak – segítsd, jó tapasztalataidat, tanácsaidat átadd. 1942-ben, amikor a megyei népművelésnél dolgoztál, olyan embertől kapták a falu népművelői az irányítást, aki ismerte a vidék és az akkori társadalom nehéz problémáit. A felszabadulás éveiben 1945-ben Szabolcs megye egyetlen iskolalátogatója voltál és sokszor gyalog jártad be ellenőrző munkád során a megye községeinek egyharmadát. Értékes pedagógiai munkásságodat a Nyíregyházi Állami Tanítóképző Intézet gyakorló iskolában gyümölcsöztetted. 1952-től hat évig sok tanítójelölt ismerte meg és leste eltanítási módszereidet, nevelésedet és hallatlan hivatásszeretetedet. Kétévi Borbányai működésed után 1960-ban nagy örömünkre iskolánkhoz, az Antal-bokorba kerültél. Nehéz feladat várt rád, 1-4 összevont osztály vezetése. Naponta Nyíregyházáról kijárás, télen, nyáron, hóban, fagyban, sárban és szélviharban, kerékpáron. Fiatalokat is megszégyenítő lendülettel, bámulatos akaraterővel végezted munkádat szerényen, nem hivalkodva. Osztályod tanulmányi eredménye mindig a jobbak közé tartozott. A gyenge tanulóidtól nem sajnáltad a szabadidődet a tanítás előtti és utáni korrepetálásokra. Helyesen alkalmaztad azt az egyszerű pedagógiai elvet, hogy eredményt elérni csak a szülői ház segítségével lehet. Családlátogatásaid, melyet olyan pontosan végeztél a tanulók minőségi munkáját eredményezte. Tanítványaid és a szülők szeretete emlékezetükbe még hosszú ideig kísérni fog. Az Antal bokori kisiskolában több évtizedes pedagógiai munkádat jól gyümölcsöztetted. Óralátogatásaim alkalmával sok jó módszeredet jegyeztem le, melyet a nevelői közösségnek igyekeztem átadni. Mint a városi összevont alsó tagozati osztályok munkaközösségnek vezetője munkádat példásan láttad el. Sok jól sikerült bemutató tanítás, előadás szervezéséért, irányításáért és levezetéséért hálával és köszönettel tartozunk valamennyien. Egy eseménnyel gazdag életpályát, amelyben annyi sok minden történt, nehéz lenne egész részletesen ismertetni. Erre nem is vállalkozhatom. Csupán egyre vállalkozom, hogy a nevelőtestület és magam nevében a legmagasabb köszönetemet fejezem ki szeretett Miska Bácsinak értékes pedagógiai munkásságáért, gazdag tapasztalataiért, mellyel elősegítette a tantestület munkáját. Ha úgy érzed, pihenésed közben egy hosszú séta jól esne, látogass el közénk; jó szavadra, tanácsaidra mindig számítunk és szeretettel fogadunk. A fáradságos és nehéz munka után következzék a pihenés és egy kicsit kényelmesebb élet időszaka. Ehhez kívánunk valamennyien Miska Bácsinak további jó egészséget és hosszú, boldog életet!”

A nyugdíjazását követő években, 1973-ig a tanítói szakmáját tudta hasznosítani. Szinte másnap már Borbányára hívták helyettesíteni, rövidesen a diákotthonban éjjeli nevelő. 1969. november 1.-től a kertészeti-közgazdasági iskolában iskolatitkár. A Nagycserkeszi iskola igazgatója, Szakács Sándor hívására 2 tanéven át tiszta cigány osztályt tanított. Az elért eredményért évenként 1000 forint jutalmat kapott. A nyugdíj melletti plusz jövedelmek anyagi gyarapodást is jelentett, ami lehetővé tette a házuk kívül-belül történő felújítását, nyáronkénti üdüléseket, Mátrafüreden, Balaton-Aligán, Lillafüreden, Miskolc-Tapolcán.

1973. január 7.-től az Állami Biztosítónál közel tíz évig dolgozott, itt is szerették, tisztelték, példaképként beszéltek róla, jól érezte magát. 1982. április1.-től Dr. Timkó püspök kérésére - „Kell nekünk egy arkangyal, aki vigyázza az álmunkat” - lett a püspöki palota délutáni portása. Egy háromajtós szekrényből egyházi könyveket is árult. Így ír erről az időszakról: „Milyen boldog vagyok én itt, nincs nap, amikor ne érne valami meglepetés, találkozás papjainkkal, a kispapokkal testvéri barátságban élünk, 1982-ben az életem megújult.” A Tanárképzőn 1982-ben a gyémánt diplomát kapta meg. A kitüntetettek nevében ő köszönte meg az elismerést, az esküt tett hallgatókhoz is szólt, a tanítói szakma szépségeiről, nemes feladatáról. A beszédét nagy tapssal fogadták, sokan utólag is elismerésüket fejezték ki.

Gebri Mihály /1/213/ /1902.01.25.-1991.05.05./ Kislétai kántortanító házasságot Takács Máriával /1910.06.10.-1979.10.31./ 1926.május 25.-én kötött. A házassági döntés előtt a hagyományoknak megfelelően beszélgetett a testvéreivel, az édesapja véleményét is kikérte, amely egyezett a saját akaratával. Az „Életem” című írásában részletes foglalkozik Mancika megismerésével, Takács tanyai udvarlásával, az eljegyzéssel, esküvővel. Az esküvő után a Takács tanyáról közösen, feleségével hajnali 4 órakor Truczkó Péter szekerén mentek Kislétára a náddal fedett kántortanítói lakásba, itt kezdődött a boldog házaséletük, amely 53 évig és 2 hónapig tartott. A Kislétai Görög Katolikus Egyháztanács 1932. január 19.-én tartott gyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint „Az egyháztanács az elnök javaslatához egyhangúlag hozzájárul s kimondja, hogy Gebri Mihály kántortanítót az egyház által bérelt lakásba, Laskay Jenő II-od tanítót pedig 1932. október 1-én az egyházi épületébe helyezi.”

gebrim_6-1-1.jpg
Takács Mária, Gebri Mihály

1. Gebri Mihály és Takács Mária leszármazottai:
1/1. Gebri Jenő.
½. Tuzsonné Gebri Éva, született gyerekek száma 2.
1/3. Telenkóné Gebri Terézia, született gyerekek száma 5.
1/4. Obbágyné Gebri Veronika, született gyerekek száma 5.
1/5. Szabóné Gebri Margit, született gyerek száma 7.
1/6. Oroszné Gebri Katalin, született gyerekek száma 8, László Atanáz 1960, Katalin 1961, Márta 1962, Klára 1963, Árpád 1965, Borbála 1967, Beáta 1973, Szilárd 1981.
1/7. Sivadóné Gebri Márta, született gyerekek száma 7.
1/8. Ifj. Gebri Mihály.
1/9. Gebri József, született gyerekek száma 2.
1/10. Márkuné Gebri Klára, született gyerekek száma 6.
1/11. Törökné Gebri Borbála, született gyerekek száma 5.
gebrim_4-1-1.jpg
Gebri Mihály, felesége, gyerekek, 1959.

A született nyolc lány közül hét kötött házasságot görög katolikus teológussal. 2010-ben a 47 unokából 13 gyermek lett pap, a Gebri családban összesen 24 pap, egy kispap volt. Az unokái közül egy püspök unokája, egy szerzetespap unokája, 9 pap unokája, 9 papné unokája, 4 kispap unokája, 2 papné dédunokája van.
gebrim_5-1-1.jpg
Gebri Mihály Nagy Családja, 1972.

Gebri Mihály és Takács Margit leszármazottai 2000-évben 11 gyerek, 47 unoka, 85 dédunoka.

Gebri Mihály Kislétai görög katolikus kántor-tanító unokája, Gebri Katalin fia Ifj. Orosz Árpád parókus a Kislétai Görög Katolikus Egyház lelkészi szolgálatát 2013-tól tölti be. A nagyapja nyomdokain haladva szolgálja a Kislétai Görög Katolikus Egyház híveit, a Kislétai embereket. A Kislétai Görög Katolikus Egyház példaértékű történelmének, példaértékű lelkészeinek, a Kislétai példaértékű őseinek szellemét ápolja, a mindennapi, történelmet formáló munkában hasznosítja. Köszönöm a sorsnak, hogy Telepi György Kislétai születésű színész, Nemzeti Színház örökös tagja, festőművész, író /1800-1885/ –Nagyapja kilenc évig, Édesapja 28 évig lelkészként szolgálták a Kislétai Görög Katolikus Egyházat- emlékünnepségét, emléktábla felszentelését, emlékkiállítás megszervezését a közreműködésével valósíthattuk meg.
kisletagkt150329_8-1.jpg
Ifj. Orosz Árpád parókus Kislétai Görög Katolikus Templomban a szentmisén. 2015.08.09./PL./

A Magyarországon élő görög katolikusok, bizánci szertartású krisztushívők lelki javára és kormányzásának előmozdítására Ferenc Pápa 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolita Egyházat. A Hajdúdorogi Egyházmegyét Debreceni székhellyel Metropolita Egyház rangjára emelte. A Miskolci Apostoli Exarchátust Egyházmegyei rangra emelte, megalapította a Nyíregyházi Egyházmegyét. Gebri Mihály Kislétai görög katolikus kántor-tanító őseinek, családjának a görög katolikusok, a bizánci szertartású keresztények szelleméhez való kötődésüket, az egyház, a görög katolikus oktatás tárgyi, személyi feltételeinek javítása érdekében kifejtett odaadásukat ismerve nyugodtan állíthatjuk, hogy az ő elkötelezettségük, tevékenységük is hozzájárult a Magyarországi görög katolikusok számára létrehozott magasabb rangú Metropolita Egyház és három egyházmegyei rang létrehozásához. A Kislétaiak, az elszármazottak is büszkék lehetnek arra, hogy Gebri Mihály Kislétai görög katolikus kántor-tanító unokája, Gebri Katalin fia Orosz Atanáz a Miskolci Apostoli Exarchátus Egyházmegye püspökeként szolgálja a görög katolikus híveket.
gebrim_7-1.jpg
Orosz Atanáz Miskolci Egyházmegye püspöke./9/

Gebri Mihály Kislétai görög katolikus kántor-tanító munkássága, a családjának és leszármazottainak a különböző közösségekben, a görög katolikus egyházi életben, a társadalomban betöltött szerepük, munkájuk, tevékenységük megfelelően szolgálják a Kislétai őseik emlékét, a Kisléta község példaértékű történelmének szellemét, a Kislétaiak, elszármazottak, környezetünk, mindennapjaink történelmet formáló eseményeit. Valamennyien köszönjük.

IRODALMIJEGYZÉK:
1. Gebri Mihály: „Életem” című írása.
2. Kárácsony Sándor Pedagógiai Egyesület: Pedagógusok arcképcsarnoka. 2015.
3. Tanítóképző Intézet bemutatása. Internet.
4. „A nyíregyházi kir. állami tanítóképzőben 23 ifjú nyert tanítói oklevelet”. NYÍRVIDÉK 43. évf., 146. szám, 1922.07.01.
5. Telenkó Bazil Mihály: A görög katolikus papi dinasztiák kérdéséhez. Internet, 2010.
6. Görög Katolikus Szemle, 1930.06.01., II. évf., 11. szám. Hírek rovatban.
7. Magyar Katolikus Lexikon.
8. Magyar Országos Levéltár Kutatóterme, Budapest: „A 4635” számú mikrofilm.
9. Orosz Árpádné, Gebri Katalin által biztosított anyagok, fényképek.
10. Kislétai Görög Katolikus Egyház irattári anyagai.
Budapest, 2016. január 3.

A bejegyzés trackback címe:

http://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr778398554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.