Kisléta község története

A Kislétai község története, helytörténete, kiemelkedő-, példaértékű események, egyének megismerése, emlékük ápolása a célom. Az anyaggyűjtést, a helytörténeti események-, egyének történetének összeállítását, emlékük ápolását a kislétai emberek-, őseim iránti tisztelet vezérel. .

Friss topikok

Pénzes László: Kisléta elhelyezkedése, nemzettséghez való tartozása.

2013.12.27. 01:50 Pénzes László

Kisléta elhelyezkedése, nemzetségekhez való tartozása.

Kisléta a család és őseim életében meghatározó szerepet töltött be. Kisléta község Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Közép-Nyírségben, Nyíregyházától Dél- Nyugatra, 35 km-re, Nyírbátori Járásban, majd a Nyírbátori Kistérségben, 2013.01.01.-től ismét a Nyírbátori Járásban helyezkedik el. Jelenleg a területe 2200 ha, lakóinak száma 1747 fő/2010.01.01/, lakások száma 574, éghajlata mérsékelten meleg, éves napsütési órák száma 1950-2000, évi középhőmérséklet 9,5-9,6 C, csapadék 560-590 mm, leggyakrabban északkeleti szél fúj, határában folyik a Mária kerti folyás. A település megközelíthető Budapestről az M3 autópályán Nagykállóig, innen a Nagykálló és Nyírbátor között vezető úton 18 km-után érhető el. A környező települések Nyíregyháza 32 km-re, Nyírbátor 12 km-re, a területével határos Kállósemjén, Nyírgelse, Máriapócs, Pócspetri, Nyírbogát. A Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta vasútvonalon fekszik Máriapóccsal, Pócspetrivel közös vasútállomása van Máriapócs néven, amelytől 3 km-re helyezkedik el.

Kisléta és a környező települések is valamely Nemzetséghez tartoztak. A történeti leírások alapján a Guth-Keled és Hont-Pázmány Nemzettséggel részletesebben a következőkben foglalkozom.

A Nemzetség a régi magyaroknál, mint minden hun-szkiítha népnél a köz- és magánjogi rendelkezésnek alapja. A politikai és társadalmi jogok teljében csak azok részesültek, akik valamely Nemzetséghez tartoztak. Ilyen Nemzetség (generatio v. genus) a honfoglalás idejében 108 volt, mely szám természetesen csakhamar szaporodott, és pedig a hazának ama régibb lakosaival is, kik a honfoglaló magyarokhoz barátilag csatlakozván, jutalmul a nemzet kapcsolatába felvétettek, s Nemzetségek alapítására jogot nyertek. A Nemzetségek minden tagja nemes volt, a Nemzetségi jogon kívül állók lehettek ugyan szabadok, de nemességgel nem bírtak. A Nemzetség, egy törzsatyától származó rokon családok összessége. A leszármazás feltüntetésére a leszármazó-táblák és családfák szolgálnak.

A leggazdagabb birtokosok voltak e vidékén. Alapítói a Guth és Keled sváb lovagok Hohenstaufen várából, akiket III. Henrik császár hagyott itt, majd Péter király adományozott nekik birtokokat, mert német pártfogásra támaszkodott.

A Guth-Keled Nemzettség kialakulásának rövid áttekintése a következők szerint: 1032-ben I. (Szent) István Magyarországra hívja nővérének és Otto Orseolo elűzött velencei dózsénak a fiát, Pétert. 1038. augusztus 15. István meghal. Ezután Unokaöccse, (Orseolo) Péter trónra lép, s első uralma 1041-ig tart. 1041 szeptemberében a magyarok fellázadnak Péter király zsarnoki uralma ellen és I. István másik nővérének fiát, Aba Sámuelt választják meg királynak, 1044-ig uralkodik. Erre még októberben, Péter király megjelenik Regensburgban, III. Henrik német-római császár udvarában és segítséget kér trónja visszaszerzéséhez. 1042. április 11. környékén III. Henrik német-római császár elhatározza, hogy háborút indít Magyarország ellen. 1043. november 30 előtt fegyverszünetet köt Aba Sámuel királlyal. 1044. április 22-én megkoronázzák Aba Sámuelt, mire ellenfelei megint III. Henrik segítségét kérik, aki júniusban is bejön seregével Magyarországra. Július 5-én Ménfő (Győr vm.) közelében III. Henrik hadai legyőzik Aba Sámuel seregeit. Aba Sámuel elmenekül, de Hevesben megölik. Ezután ismét Péter foglalja el a trónt 1046-ig. 1045. május 26. III. Henrik német-római császár Székesfehérváron ünnepélyesen hűbérül adja Péternek Magyarországot, I. István koronáját és lándzsáját pedig Rómába küldi. 1046 szeptembere előtt Tiszántúl fellázad Péter uralma ellen. Péter ismét III. Henrik segítségét kéri. I. András a hó végén trónra lép. Péter ezután I. András fogságába esik, és rövidesen meghal.

Hohenstaufen egy település és egy régi vár neve Sváb földön. közel Lorsch-hoz. Most a Württemberg tartományában /Németországban/ található. Annyit bizonyosan tudunk, hogy Federick épített egy várat Staufen vagy Hohenstaufen-nél és onnantól kezdve a család is erről a helyről neveztetett. Ők voltak a Sváb birodalom fejei.

A Guth-Keled-ek századokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket is adtak hazánknak. Az idők folyamán 18 magyar család hajtott ki belőle: Amadék, Anarcsiak, Balkányiak, Báthoryak, Bánfiak, Buthaiak, Daróczyiak, Dobiak, Diószegiek, Guthiak, Marczaltőiek, Országok, Maróthiak, Ráskaiak, Szakolyiak, Várdaiak, Zeleméryek.

A nemzetség első fészke a Gút falu, mely Székesfehérvár közelében helyezkedik el, de Adony is ezt igazolja. A nemzetség sarja PÉTER COMES, aki a szászdi apátságot alapította. A XIII században a nemzetségnek 2 főága volt, a Majádi és a Sárvármonostori főág. A Majádi főághoz tartozott a Zeleméry, Báthory család, míg a Sárvármonostorihoz az Apaj, Farkas, Várday ág. A Majádiak Nyíradony körül és attól délre próbáltak letelepedni. A Sárvármonostoriak Adonytól ÉK-re, Szabolcs északi részén, Zemplén, Bereg, Szatmár megyében. A Sárvármonostori főágnak elővásárlási joga volt a Majádi főággal szemben.

1288-ban a Guth-Keled és Csák nemzetség tagjai verték le Mihály, Ubul fia és ennek fiai (Kállaiak ősei) lázadását, mely szolgálataik fejében a király Dombrád, Dobos és Beszterce birtokokat adományozta nekik.

A Pázmány család az ősrégi Hont-Pázmány nemzetségből származik, melyet egyes történészek Hont-Pázmannak, Hunt-Pazmannak, illetve Hunt-Poznannak neveznek, s szerintük nagymorva eredetű főúri családról van szó. A nemzetség tagjai az Árpád-kori Magyarországon már, mint főurak voltak ismertek. Elfogadottabb vélemény azonban, hogy a Hont-Pázmányok valamelyik német tartományból jöttek I. István udvarába. Már 1001—1003 között említés történik arról, hogy a Hont-Pázmány főurak I. István kíséretében voltak. A 11. és 12. században a Hont nemzetségnek kiterjedt birtokai voltak a Nyitra és a Zsitva mentén, valamint Hont megyében az Ipoly mentén. Amikor a Pázmány nemzetség fiúi ágon kihalt, a 12. század második felében a két család, mint Hont-Pázmány nemzetség egyesült, majd a 13. században három ágra oszlott, amelyekből több nemesi család vált külön. A Hont-Pázmány nemzetségnek már a 11. században jelentős birtoka volt Udvardon, s annak idején létezett itt egy Hont-Pázmány nevű település is, amely aztán összeolvadt Udvarddal. A legismertebb Pázmány-utód Pázmány Péter esztergomi érsek, Udvard földesura volt, aki 1616-ban új nemesi pecsétet és címert kapott Mátyás királytól. Az Istenes család III. Károly királytól kapta 1717-ben a nemességet és címeres oklevelet Istenes György számára. Az Istenesek eredetileg — már a török megszállás idején is — híres kereskedők voltak.

A bejegyzés trackback címe:

https://kisleta.blog.hu/api/trackback/id/tr345710255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása